Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-17 / 167. szám

1977. július 17. ICELET-MAGYARORSZÁG 3 Á verseny haszna Irta: Alexa László, az SZMf vezető titkára A félévi tervteljesítéseket mm még csak most értéke­lik az üzemekben, azonban már biztos, hogy me­gyénk ipari termelése mint­egy 15 százalékkal haladja meg az előző év hasonló idő­szakának termelését. A jó eredményhez az is hozzájá­rult. hogy a többlettermelés 70%ka a termlékenység növe­kedéséből származik. Az építő­ipar az első fél évben tíz szá­zalékkal termelt többet, mint a múlt év hasonló időszaká­ban. Szép eredményeket értek el a vállalatok: a papírgyár például öt hónap alatt 3 ezer tonnával, 8,5 százalékkal, a Szabolcs Cipőgyár 8 százalék, kai termelt többet a tervezett­nél, a nyíregyházi gumigyár tíz százalékkal növelte féléves exporttervét. A gabonafelvá­sárló és malomipari vállalat 9,5 százalékkal több keverék­takarmányt gyártott, a sütő­ipari vállalat 1 millió forint értékű megtakarítást ért el alap-, segéd- és tüzelőanya­gokból. Jócskán akadnak még ha­sonló példák, ám a felsorol­tak is igazolják: a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére meghirdetett munkaverseny a megvalósítás útján halad. A tervek teljesítésére, túltelje­sítésére, a korszerű termelési eljárások gvors bevezetésére, a hatékonyság növelésére, az ésszerű takarékosságra, az önköltség csökkentésére, a mezőgazdaságban pedig a hozamok növelésére tett fel­ajánlások új lendületet ad­tak a termelésnek, s A válla­lások teljesítése meghozta az eredményeket. Megyénkben szép hagyo­mányai vannak a szocialista munkaverseny-mozgalomnak, s szerénytelenség nélkül el­mondhatjuk. hogy mind a IV. ötéves terv feladatainak meg­valósításában, mind az V. öt. éves terv első másfél évében e munkaverseny volt a moz­gatórugója a tervek túltelje­sítésének. A pártszervek és -szervezetek irányításával a szakszervezetek tevékenysé­gében kiemelkedő feladatot kapott a termeléssel való fog­lalkozás, a gazdasági építő­munka szervezése, segítése, a dolgozók mozgósítása. E te­vékenység során a fő figyel­met a népgazdasági érdekek elsődlegességére, a tervszerű­ségre, a minőség javítására, a hatékonyság fokozására fordítottuk. Figyelemmel kí­sértük a munkavégzés felté­teleinek megteremtését, segí­tettük a jobb munkahelyi lég­kör. a jobb, a biztonságosabb munkafeltételek megteremté­sét, szorgalmaztuk a céltuda­tos anyagi és erkölcsi ösztön­zők kialakítását. Ebben az időszakban szám. szerűségében és tartalmában egyaránt tovább fejlődött a szocialista munkaverseny alapvető formája. a szocialista brigádmozgalom. Az ipar, a közlekedés, a ke­reskedelem, a mezőgazdaság állami szektorában dolgozó több mint 26 ezer szocialista brigádtag munkája, a válla­lások teljesítése jó hatással volt a gazdasági tevékenység­re. Az „egy brigád egy újító” mozgalom terjedésének ered­ményeként a múlt évben be­nyújtott több, mint három­ezer újításból kétezer a szo­cialista brigádtagok munká­jának gyümölcse. Nem volna azonban reális a kép, ha nem szólnánk arról, hogy néhány üzemben a versenymozgalom szervezését és értékelését ki­zárólag szakszervezeti, vagy legjobb esetben műhelyveze­tői feladatnak tekintették. Pe­dig — és ezt példák százai igazolják — a munkaverseny csak ott lehet eredményes, ahol jó az üzemi belső mecha­nizmus, magas fokú az üzem- és munkaszervezés, az pedig gazdaságvezetői feladat. A szocialista brigádok idei vállalásainak teljesítése ki­emelkedő feladat. Azért is, mert a felajánlások olyan kimagasló ünnep tiszteletére születtek, mint a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója, s azért is, mert idei feladataink teljesí­tése az V. ötéves terv megva­lósításának alapvető feltéte­le. Ehhez a munkaverseny­hez, a vállalások eredményes megvalósításához jó alapot adott a szocialista brigádve­zetők V. országos tanácskozá­sa, s az ezt megelőző üzemi tanácskozások, amelyek arról adhattak számot, hogy a vál­lalások konkrétak és testre szabottak, hogy a szocialista brigádok tagjai nemcsak ter­melési. hanem tanulással, a művelődéssel, a közösségi ér­zés formálásával kapcsolatos feladatokat is a korábbiaktól konkrétabban vállaltak. Jelzi ez azt is, hogy a ma munká­sa tudja: a tudomány, a tech­nika fejlődése, gyakorlati al­kalmazása, a bonyolultabb szakmai feladatok nagyobb és korszerűbb szakmai ismerete­ket igényelnek, ezért a ma­gasabb általános és szakmai műveltség megszerzése ter­mészetes követelmény. A szocialista munkaver. seny fontosságát húzza alá az a tény, hogy a párt me­gyei végrehajtó bizottsága jú­lius 4-i ülésén napirendjére tűzte ennek értékelését. Az eredmények között már arról adhattunk számot, hogy né­hány kivételtől eltekintve vállalataink, üzemeink jól használták ki a verseny len­dületéből származó lehetősé­geket, s teljesítették vállalá­saikat. Ahol elmaradtak a vá. rakozástól. ott is többségük­ben anyag- vagy alkatrészhi­ány gátolta a tervek teljesí­tését. A termelés mellett csak­nem valamennyi munkahely kollektívája kommunista szombatokon vállalt társadal­mi munkát, amely az üzem, vagy település szociális, egész­ségügyi és gyermekjóléti in­tézményeinek fejlesztéséhez járult hozzá. Segíti a versenymozgalom eredményességét, a vállalá­sok teljesítését a verseny rendszeres értékelése és nyilvánossága. A pártszerve­zetek és szakszervezetek kez­deményezik és támogatják azt a törekvést, amelyek a köve­telmények növelésére, a ver­senyvállalások tartalmi olda­lának előtérbe helyezésére irányulnak. Ennek megfelelő­en alkalmazzák az anyagi, er­kölcsi elismerést, amelyről el­mondhatjuk: az utóbbi idő­ben elért fejlődés ellenére sem felel még meg a követel­ményeknek. A végrehajtó bizottság az eredmények értékelése és el­ismerése mellett feladatokat is szabott az elkövetkező időre. Ilyen többek között, hogy a pártszervek és párt- szervezetek következetesebb elvi. politikai irányításával, a versenymozgalom rendszeres értékelésével biztosítani kell a verseny folyamatosságát, a mozgalom lendületében oly­kor előforduló ciklikusság ki­küszöbölését. Gondot kell for­dítani arra. hogy a verseny­mozgalom mindenekelőtt a második félévi tervcélok tel­jesítését, illetve túlteljesítését szolgálja, még jobban iga­zodjék a vállalati tevékeny­ség jellegéhez, a vállalattal szemben támasztott gazdasági és társadalmi követelmények­hez. Jelentős feladatok várnak a szakszervezetekre: az alap­szervezeteknek és aktivisták­nak í°bb szervező munkával kell elősegíteni a munkások, a műszaki értelmiség és a gaz­dasági szakemberek komplex­brigádokban való együttmű­ködését, segíteni és ellenőriz­ni a gazdasági vezetőket á munkavégzés személyi és tár­gyi feltételeinek megteremté­sében. Ám a szakszervezetek­nek. az aktivistáknak nem­csak a munka végzésében, szervezésében van fontos sze­repük és feladatuk, az elisme­résben is érvényt kell sze­rezniük annak az elvnek, hogy jutalom csak a jól vég­zett munkáért. a munkaköri kötelezettségen felüli tevé­kenységért adható. Segítenünk kell a munka­verseny propagálását, a ver­seny eredményeinek nyil­vánosságra hozatalát, de gon­doskodniuk kell arról is, hogy a munkaverseny demokratiz­musa ne csak a verseny ér­tékelésekor érvényesüljön, hanem minden, de főleg a vállalási szakaszában. M ost, amikor a verseny­felajánlások a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére születtek, a mun­ka mellett időt kell szakíta­ni a szovjet nép munkájának és eredményeinek megismeré­sére. kapcsolataink erősítésé­re a barátság elmélyíté­sére. Legyen e munkaverseny egyik eszköze internacionaliz­musunk kiterjesztésének, amellyel egyben teljesítjük a gazdasági építőmunkában vállalt feladatainkat. Az idei nyár csapadékos. A gyakran és tartósan hulló eső zavarja az aratást, a munkával, gonddal nevelt gabona betakarítását. A már betakarított termény újabb gondot okoz: szárítani kell. A gazdaságokban működnek is a szárítóberendezések. Tarpán például jelenleg a megengedettnél magasabb nedvességű árpa került a szárítódobokba. (Hammel József felvétele) 0 Húszéves az építőtáboroxás Megbízólevéllel a határban Mert az értékelés nagyon komoly dolog. Ha nem is vér­re, de brigádzászlókon és jutalmazásokon kívül külföl­di útra is megy: az első turnus legjobbjai — akik két hete dolgoztak — hamarosan — már in­dulnak is Csehszlovákiába és Lengyelországba. Szabó Te­réz, a kisvárdai „Császy”- ból, Gerda Erzsébet és Kovács Klára a nyíregyházi „Zrí­nyidből. Kovács Klárinak egyébként annyira megtetszett a tábori munka, hogy a második turnusban — már újabb megbízóle­vél nélkül, csak önszor­galomból — itt maradt stú­diósnak. És ráadásul nap­közben a többiekkel együtt dolgozik. Mert nehéz, de szép a tá­borélet ... Még egy utolsó rendezés a napi teljesítmény értékelése előtt — telnek az almásládák. Irta és fényképezte: Marik Sándor Az idén húszévesek a KISZ önkéntes ifjúsági épí­tőtáborai. Háromezer-egyszáz szabolcs-szatmári diákfiatal vette át a KISZ megbízóleve­lét, hogy ezekbe a táborokba utazzék, s a szünidőből két hetet fizikai munkával tölt­sön a mezőgazdaságban vagy az ország nagy építkezésein — mondja Hajdú Sándor, a KISZ megyei bizottságának politikai munkatársa. A lá­nyok a törökszentmiklósi kecskemét-szikrai, és kiskún- halasi állami gazdaságokban Kedvenc munka az almaszedés — sajnos, ebben a turnusban már utoljára. negyedikese, aki a brigád- verseny eddigi első helyezett brigádját vezeti. — A gyü­mölcsszedés, kukoricafattya- zás ehhez képest könnyű, elegáns munka volt, de a gyomirtás nagyon nehéz — mutatja felhólyagzott tenye­rét. — Azért az utolsó érté­kelésre is „ráhajtunk” ... — Kényszerhelyzetbe ke­rültünk — mondja Berczeli István az állami gazdaság igazgatója» — Az időjárás miatt mintegy két héttel ké­sőbb kezdhetjük a kukorica- címerezést, ami az építőtábor fő munkája lesz. A meggy és a nyári alma már nem ad munkát mindenkinek. A cu­korrépa egyik tábláján — ahol május óta nem kaptunk esőt — nem hatott a gyomir­tó vegyszer, a diákok most az itteni termést mentik. A lányok lakóhelye egy új építőtábor; tavaly működött először. A Törökszentmiklósi Állami Gazdaság 7300 hektá­ron gazdálkodik. Ebből 2300 hektáros hibridkukorica-táb­lájukon vetőmagot termesz­tenek, s a kétezer hektár őszi búza nagy része is vető­mag lesz — ebben is dolgoz­nak az építőtáborosok. Kora reggeltől tizenkettő­ig, egyik dolgoznak a lányok — autóbuszokkal, teherau­tókkal viszik őket a többnyi­re a távol lévő munkahelyek­re. Az ebéd már a gazdaság központjában várja a csopor­tokat, s a nap többi része a pihenésé, kultúrprogramoké. Volt itt a Mikroszkóp Szín­pad, bemutatták a Küldetés című Balczó-filmet, kirándul­tak Szolnokra, sportverse­Jólesik a tízórai; aki „repetát” kér, zsíros kenyeret kap para­dicsommal. nyékét, házi kultúrprogra- mokat szerveztek. — Vannak nálunk jobban dolgozó brigádok is — mond­ja Horváth Anna, a nyíregy­házi Krúdy 14-es brigádjá­nak vezetője, de szerintem a vidámságban azért mi já­runk elöl. Volt egy jó ötle­tünk is: az építőtábori ha­gyományos lábszépségverse­nyen az egész brigád együtt indult, megcsináltuk a „száz­lábút” (igaz, csak húsz láb­bal, mert tízen vagyunk), — sajnos a zsűri nem értékelte eléggé a jó ötletet, lemarad­tunk ... gyümölcsöt szednek, szőlőt kötöznek, kukoricát címerez­nek, s a zöldségtermesztés­ben dolgoznak. A fiúk Cse­pelen, Kazincbarcikán ipap és lakásépítkezésen segítenek, valamint a M—3-as autópá­lya építésénél teljesítik meg­bízatásukat. — A második 200 fős cso­port dolgozik itt, a Bagi Ilo­na építőtáborban. A hangu­lat vidám, a teljesítmény változó, de a táborátlag jó: az első két hét építőtáboro- zói valamennyien teljesítet­ték a napi 60 forintos átla­got — sorolja a legfontosabb adatokat Tóth Julianna tá­borparancsnok az egyik leg­nagyobb „szabolcsi” leány építőtáborban Törökszent- miklóson. Járjuk a munkahelyeket. A négyes főútvonal mellett pettyes kendős leánycsapat. — A munka három-négy naponként változik, néha gyakrabban is. Ma éppen na­gyon „kifogtuk” — mondja egy hatalmas cukorrépatáb­lában Kovács Helga a nyír­egyházi Zrínyi gimnázium Vendég az építőtáborban: Ács Mária, a nyíregyházi Zrí­nyi gimnázium pártösszekötő tanára a munkahelyen beszéli meg á tapasztalatokat a zrínyis lányokkal.

Next

/
Thumbnails
Contents