Kelet-Magyarország, 1977. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
1977. július 16. KELET-MAGYARORSZÄG 3 Rossz kezdés után. Törlesztik a milliókat Tiszaszalkán H azánkban csak néhány megyében működik tanácsi továbbképző intézet, köztük a sóstói mondható a legnagyobbnak, és a legkorszerűbbnek. Évről évre több ismertanyagot kell itt átadni a hallgatóknak, meggyorsult a képzés üteme, ezért tavaly óta két állandó segítője, munkatársa van az intézet igazgatójának. A párt- és a tanácsi apparátusból, valamint a jogászok közül egy- egy téma legjobb ismerőjét hívják meg Sóstóra előadónak. Az előadásokra középtávú tervet dolgoztak ki. Egy idén hozott új határozat alapján „minden évben továbbképzésben kell részesíteni az ár- ellenőrzéssel foglalkozó ügyintézőket”. Az utóbbi intézkedés főleg a lakosság érdekében született, hiszen ismeretes, hogy például a kisiparosok árai. valamint a zöldség- és gyümölcsárak nem egységesek . . . Átalakítják az oktatás módszerét. Ez év őszén a szakmai oktatás mellett már tantárgy lesz a vezetéselmélet, 1980-tól az elnökök a szociológia, a pszichológia és a szép magyar beszéd alapjait is megismerik. A tanácselnökök társadalmi helyettesei közismerten a lakosságot képviselik az apparátusban. Munkások, tsz- tagok, pedagógusok töltik be a helyettesi funkciót, tehát az államigazgatási szakmában kevésbé jártasak. A választások után, vagyis 1980-ban az elnök- helyettesek szakmai képzését is megszervezik. Először a nagyközségek elnökhelyettesei vesznek részt a tanfolyamon. A közeljövőben az adminiszrá- toroknak is szerveznek képzést és továbbképzést. Az „újonc” tanácsi dolgozók alapkiképzéséről egyébként soron kívül és időben gondoskodnak. Köztudott, hogy az ügyintézők jelentős része asszony, többségük gyermekgondozási szabadságra megy. A közelmúltban átadták az új előadótermet, amely, ben a mozigép és a diavetítő elsősorban az előadók munkáját segíti, míg a hamarosan berendezésre kerülő szakkönyvtár a hallgatóknak adhat jelentős segítséget. A szak- könyvtárban a lexikonok mellett a legújabb politikai. gazdasági és állam- igazgatási könyveket is felhasználhatják. Ősztől az ügyintézők egy-két óra rendelettanulmányozás után módszerta. ni. gyakorlati foglalkozáson vesznek részt. Az intézkedések, változások remélhetőleg az új ügyintézésben is kedvező változásokat eredményeznek. N. L. Készülnek a húsipari rakoncák. (Elek Emil felvétele) végéig csak nagyon feszített tempóval tudnak behozni, de végre megtalálták önmagukat, s egyre inkább beilleszkednek az új gyártmányszerkezet követelményeibe. A már kialakult gyártmányszerkezetükben az egyik legfontosabb helyet a hűtőipar számára készített húsipari gerendák és rakoncák foglalják el. Ennek a gyártását április közepén kezdték el, 's vállalásukhoz híven az idei mennyiséget, mintegy negyvenmillió forint értékűt, októberre készítik el. Augusztus közepén megkezdik a csigafúrók gyártását, jelenleg 22 tiszaszalkai szakmunkás ismerkedik a törzsgyárban a csigafúrók készítésének alapjaival. Az elkövetkező időkben még inkább a kis méretű, nagy értékű termékek gyártására térnek át a beregi gyáregységben, hiszen az eddigi tapasztalataik is azt bizonyítják, elsősorban ezek készítése gazdaságos. Kedvezőbb Váz az Ikarushoz Az Ikarus pótkocsik fenékvázaiból 13 mhlió forint értékűt gyártanak, ez a tevékenységük szorosan kapcsolódik az országos közúti programhoz. Az idén 1100 darabot készítenek el ebből a termékfajtából. A nőket foglalkoztató falfúrórészlegük 12 milliós értéket állít elő ebben az évben. A gyáregység 90 ezer normaórának megfelelő alkatrészt is gyárt a Csepel Szerszámgépgyár részéret. ^rüldetés? Nem érzi anJY nak. Áldozat? Legkevésbé, hisz maga választotta a 2600 lakosú falut, Leveleket. Előtte 'Kótajban dolgozott, de nem találta meg azt a kedvező légkört, amely nélkülözhetetlen a jó munkához. Eljött, szétnézett Leveleken. A vidék nagyon tetszett, a szép erdős dombok. Az emberekkel is hamar szót értett. Ennek már lassan hat éve ... — Mielőtt idejöttem egy régi bikaistállóban volt a művelődési ház. — emlékezik az első évekre Szabó János. — Talán ennek az emlékétől is szabadulni akart a falu. Hárommillió forintot raktak össze az új művelődési házra. De a vállalkozás nem ment simán. Hatvannyolcban indult az építkezés, közbejött a hetvenes árvíz. Le kellett állni. Hetvenkettő decemberében adták át az intézményt, amely a környék egyik legnagyobb művelődési háza... Nem érezte kicsit megá- nyosnak magát? Ismeretlen falu, ismeretlen emberek, induló művelődési ház —. Sza- bp János azzal folytatja, hogy idecsöppent, s az a legnagyobb jó, hogy nem érzi magát bekerültnek. A falu befogadta. S nemcsak azért jönnek némelyek a művelődési házba, hogy műsort nézAz átállás azonban nem ment zökkenők nélkül, s megoldatlan gondok, — éppen a változások következtében — még ma is adódnak. Az elmúlt év az útkeresésben, a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakításában telt el. Az idei év kezdete sem sok jót ígért, nem rendelkeztek elegendő aktív rendelés- állománnyal, hiányzott a kellő anyagfedezet, ráadásul az átszervezett szocialista brigádok sem tudták tavaly minden esetben a vállalt, a teljesen új termékeket legyártani. Bajlódás májusig Ez év elején gyakori volt, hogy a gyáregységben hónaponként csak hat—nyolc millió forint értékű terméket készítettek, ami elmaradt a tervezettől, s még márciusban, áprilisban is bajlódtak olyan feladatokkal, ami az elmúlt esztendőről húzódott át. Csak májusban, júniusban tudták átvenni a kellő ütemet, amikor a gyáregység havi teljesítménye elérte a 11—12 millió forintot. Bár a féléves tervüktől mintegy 20 millió forinttal elmaradtak, amit év Az Ikarus Autóbuszgyár megrendelésére a Magyar Acélárugyár tiszaszalkai gyáregységében a csuklós autóbuszokhoz 1200 darab fenékházat készítenek. (Elek Emil felvétele) Másfél évvel ezelőtt vette át a Magyar Acélárugyár a MEZŐGÉP tiszaszalkai gyáregységét. Ez idő alatt a hagyományos mezőgazda- sági gépgyártást, majd a különböző vasszerkezeti munkákat fokozatosan felváltották a korszerű ipari termékek gyártása, melyek közül nem egy az országosan kiemelt programokhoz kapcsolódik. félté telekk el A gyáregység munkaerőgondokkal küzd, s a nagyméretű munkadarabok készítése — ahol jelentős számú szakmunkásgárdára van szükség — nem kifizetődő, ráadásul az igen összetett problémák miatt nem is tudják minden esetben a vállalt kötelezettségeikét teljesíteni. Ezért is van nagy jelentősége a csigafúrógyártás beindulásának, amelyhez a kedvező feltételeket már most igyekeznek biztosítani az üzem vezetői. x (bg) otthonteremtő zenek, hanem az idős emberek írástól idegenkedő keze itt megpihenhet. Egy postai szállítólevél, pénzesutalvány kitöltése apróság — de jólesik, hogy az igazgató úr, Szabó elvtárs, — ki hogyan szólítja — segít ebben is. Levelek nem csak művelődési házat épített, főhivatású népművelőt is fogadott Szabó János személyében, aki több évtizedes pedagógusi tapasztalatait is felhasználja. Még ma is Kótajból jár át. ahol a családja lakik, de tősgyökeres levelekinek érzi magát. — Megbecsülik itt az ember munkáját — mondja. A község vezetőit említi, akik a járási megszűnése után — a járási tanácstól — azzal jöttek haza: valami maradandót akarnak alkotni a falunak, a faluval. Ha most megkeresnék a tanácselnököt, lehet hogy éppen lapátolna, HU Az MSZMP Központi Bizottsága 1976 decemberében határozatot hozott a munka színvonalának javítására. Minden ember a maga munkaterületén tudja, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunkban szocialista brigádvezetőket: milyen területen látnak eddig, kihasználatlan tartalékokat? Aki válaszol: Szabó Gyula, a Nyíregyházi Tanácsi Építőipari Vállalat festő brigádvezetője. — Brigádunk 1972-ben alakult, tehát nagy múlttal nem rendelkezünk. Az öt év mégis elég ahhoz, hogy a tapasztalatokból leszűrjük: mi jó, mi nem. Tizenhármán dolgozunk a brigádban, néha tizenhárom helyen lehet megtalálni bennünket. Többnyire lakóházak külső és belső festésével foglalkozunk, néha középületekhez is vezényelnek bennünket. A Krúdy-szálló tatarozását, illetve festését is mi végeztük. A lakásoknál az IKSZV-vel kooperálunk. Ez azt jelenti, hogy az ingatlankezelő mondja meg, hová menjünk. A kész munkát is az IKSZV műszaki ellenőre veszi át, természetesen a mi vezetőink jelenlétében. — Ez a kettősség néha okoz egy kis nehézséget, de jobb szervezéssel ezek meg- szüntethetők. Előfordul, hogv valamelyik lakásban- a felmérésnél megállapítják: a parkettának fel kell szedni a 20 százalékát. Szedés közben kiderül, hogy az 50 százalékát kell kicserélni. Ez felborítja a szakmák közti megbeszélést, erre a helyre csak később mehetünk. Igaz, vannak rejtett hibák, de nagyobb figyelemmel pontosabban meg lehetne állapítani a hibaszázalékot. Néha megállapítják, hogy a felső emelet szobáit nem kell festeni. Közben kicserélik a tetőt, a szobák beáznak és mégis csak festeni kell. A váratlanul jött eső ellen nem lehet semmit tenni, de a tetőcserét más formában is meg lehetne oldani. Aki válasxol: SZABÓ GYULA festő brigádvezető — A felújításoknál mi általában a kőművesek után vonulunk fel. Az nem jó, ha azonnal hívnak bennünket, mert a frissen felkent vakolatnak száradnia kell. Ha nincs meg a kellő száradás, a festés után, a mi nyelvünkön szólva, térképes lesz a fal. Ha azt akarják, hogy ne ácsorog- junk, jól meg kell választani a vezénylés időpontját. Az anyagellátás jó, de néha a szomszéd utcáról kell áthozni kisebb-nagyobb mennyiségű festéket, ez pedig némi időveszteséggel jár. Van nagyszerű mozgó raktárunk, ebben a tárolást esetleg jobban is meg lehetne szervezni. — Építők napján brigádunk megkapta a kiváló címet, engem az építőipar kiváló dolgozója címmel tüntettek ki. De mondtam a fiúknak, hogy ne bizakodjunk el, még jobban szervezzük a saját munkánkat és igyekezzünk még jobb kapcsolatot teremteni a lakossággal. Ez utóbbi kapcsolatban sok minden rejlik. Néha megkérnek bennünket, hogy jöjjünk később, mert a gyermek még alszik. Többen bizalmatlanságból nem hagyják nyitva a házat míg'dolgozni vannak. Az ilyenek hátráltatják a munkánkat. Idősebbeknek, hölgyeknek szívesen segítünk bútort cipelni, de jobb lenne, ha a lakók a megbeszélt időben összetolt és letakart bútorral várnának bennünket. A felújításra, a fésűsre a lakóknak is készülni kell. A mi munkánk a jellegénél fogva nehéz, néha kifogásolják. Az IKSZV és a lakók segítségével javíthatunk rajta. egy negyven gyermeknek való bölcsődét épít a falu. Majdnem fillér nélkül, csak az anyagra volt pénze a tanácsnak. A többit, a munkát az emberek végzik. Lehet-e ilyen községben rosszul dolgozni a népművelőnek? A „kilincselés”, a jó kapcsolatok is segítették Szabó Jánost, hogy ne üres falak fogadják a betérő embereket, hanem szép, otthonos helyiségek. Segített a járás, a megye, a helyi tanács, sőt a Képzőművészeti Alap1 is. Ök adták, ingyen a művelődési ház előtt elhelyezett szobrot, Kő Pál „Boronását”. — Egy évvel már augusztusban túl lesznek a nyugdíj- korhatáron — mondja búcsúzóul Szabó János. — Negyven évet dolgoztam iskolában, a művelődési házakban. Talán jó lenne megpihenni. A két lányomhoz is közelebb kerülni. Én is pedagógus vagyok, a feleségem is már nyugdíjas, és adtunk magunk helyett kettőt, a két lányom is pedagógus. e nehezen tudok megválni az itteni emberektől. És félek is, hogy hiányozni fog ez a soha be nem_ fejezhető nyüzsgés, amiben ‘éppen az a szép, hogy soha nem lehet pontot tenni utána. Páli Géza HÁLÓZAT a falvakban Megvalósulás útján a YÍzműprogram Megyeszerte fokozódó ütemben folytatódik a lakosság jó ivóvízellátást biztosító vízművek építése, a vízműhálózat bővítése, a még ellátatlan területek bekapcsolása. Befejezéshez közeledik a munka Szamosszegen. Ga- csályban már a víztorony bekötésénél tartanak. Jó ütemben halad a vezetékhálózat befektetése Biriben is. A beruházás harmadik ütemét jelentő munkákat még az első félévben befejezték. Beregsurányban a hálózat szerelvényezése fejeződött be, a vízmű épületén iß elkészült a födém. Márokpapiban megépült a belső úthálózat és folytatódik a technológiai szerelés. Megkezdték a hálózatfektetési munkákat Nyír- jákón, Gyügyén és Cégény- dányádon. D Tanácsi ^ szakemberek A
