Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-12 / 137. szám
/ 1977. június 12. KELET-M AGYARORSZÁG 3 Műveltségben is gazdagabban A KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM KOLLÉGIUMÁNAK legutóbbi ülésén Szabolcs- Szatmár kulturális életéről számoltak be a megyei tanács vezetői. A megtett útról, amelyen az iparosodó, városiasodó megye halad, s amely az itt élő embernek talán fél Sem tűnik. Pedig a megye szellemi arculatát is átrajzolja az élet, a dolgos emberek munkája, összefogása, nemkevésbé az országos szervek hathatós támogatása. Mennyire természetes ma már, hogy megyeszékhelyünk igazi nagyvárossá fejlődik. Megszokjuk a gyárak jelenlétét. S csak a statisztika böngészésekor lepődünk meg: már 70 ezren állnak munkagép mellé naponta a szabolcsi üzemekben. Hamar megszoktuk, hogy négy városunk van, ahol nemcsak kenyeret kapnak a dolgozók, hanem kultúrát is. N Néhány éve még röstellkedve kalauzoltuk a vendéget, hová vigyük, mit mutassunk a művelődési létesítmények közül. Nem volt állandó kiállítási helyiség, szükségépületben volt a megyei múzeum, egy volt magánházban a megyei könyvtár. Mindez a múlté, igaz a közeli múlté. Országosan is jegyzett kulturális eseményeknek ad otthont a megye, a nyírbátori zenei napok évek óta szerepel az ország zenéi térképén. De szólni kell a „Nyíregyházi nyár”, a „Nyírségi Ősz”, a „Felső-szabolcsi napok” kulturális rendezvénysorozatáról, vagy a honismereti nyári akadémiáról, a sóstói művésztelepről. FELFEDEZTÜK JOBBAN ÖNMAGUNKAT? Talán ez is, de leginkább a céltudatos, jól átgondolt és nem kis nehézség árán megalapozott fejlesztési terv érett és érik be folyamatosan. Mindehhez kevés lett volna a „sok jó ember” igyekezete, patriotizmusa. Kellett a megyei párt- és tanácsi szervek szívós elhatározása, a feladattervekben kidolgozott tennivalók megvalósítása. Persze, nagyon kellett a lelkesedés, az öntevékenység, a kezdeményező készség is. A minisztérium vezetői a helyzet tükrében megállapíthatták: a megye dinamikus gazdasági fejlődésével felgyorsult a kulturális fejlődés is. Nem csak milliókkal mérhető ez, bár azzal is: az V. ötéves tervben a művelődésre a központi előirányzatnak több, mint háromszorosát, 152 millió forintot költ a megye. Előzőleg a negyedik ötéves tervben 42 kisebb-nagyobb kulturális intézményt létesítettek, illetve korszerűsítettek Szabolcsban. Ám aligha fejezhető ki pénzben az a változás, ami a szabolcsi emberek műveltségének gyarapodásában, általános és szakmai kulturáltságában, életmódjának fejlődésében tapaszható. Szépek a számok: a 8 általános buszmegállótól a végállomásig futotta az időből annyira, hogy ülőszomszédom, akit most láttam életemben először, elsírja keservét. — Csapszegi vagyok — mutatkozott be. — Tömeg- közlekedési eszközökön áltuvégzettséggel rendelkezők aránya hatszorosára, az érettségizettekké négyszeresére, az egyetemi, főiskolai képesítésüeké csaknem háromszorosára növekedett. A számok soksok szabolcsi ember látókörének kitágulását, lakóhelyén a gazda tudatának erősödését is kifejezik. Ez a cselekvő értékű műveltség, közéletiség fejezi ki a legjobban Szabolcs előbbre lépését a művelődésben. BÁRMENNYIRE IS SZERETNÉNK azon.ban, hogy a fejlődés, így a művelődés hatósugara még nagyobb legyen — az óhajt nem téveszthetjük össze a valósággal, a tényleges adottságokkal. Ez volt a kiindulási alapja a megyei jelentésnek a minisztériumi megbeszélésen. A kollégiumnak beszámoló dr. Pénzes János megyei tanácselnök a megtett utat méltatva a feszültségekről is szólt. Olyan gondokról, amelyek nem függetlenek a megye további kulturális előbbrehaladásától. Megyénkben továbbra is gond, hogy a lakps- ság 67 százaléka községekben, 11 százaléka tanyán él. Hozzájuk nehezebb eljuttatni a kultúrát, mint a városlakókhoz. Realitás a 35 ezer ingázó is, a 6 ezer nagycsaládos, amelyek az átlagosnál nagyobb terheket raknak a párt- és tanácsi szervek, minden dolgozó vállára. A feladatok zömét ezután is a megye lakossága fogja megoldani. De a sikerhez az is kell, hogy tovább javuljon a közművelődés tanácsi irányítása, az együttműködés a társadalmi és tömegszervezetekkel. Nem kevésbé fontos elsősorban a megyei intézmények együttműködése az országos szervekkel. Ennek az együttműködésnek jó példája a megye és a Kulturális Minisztérium között kialakult termékeny és zökkenőmentes kapcsolat. A megyei szervek — a megbeszélésen is elhangzott — ezután is építenek erre az együttműködésre. Ez éppúgy kamatozhat a fiatal szabolcsi városok és városias jellegű települések művelődési intézményeinek anyagi támogatásában, mint a létrejövő önálló szín- társulat személyi, tárgyi és tartalmi segítésében, a főiskola népművelői szakán tanulók számának gyarapításában, vagy az épülő megyei művelődési ház személyi ellátottságának megalapozásában. JÖ MEGÁLLNI OLYKOR az úton, s erőt, erkölcsi energiát meríteni az elért eredményekből. Külön jó, ha azt rajtunk kívül olyanok is megerősítik, akik ugyan távolabbról látják a megye által megtett utat, de talán jobban is észreveszik a változások ívelését, mint mi — akik a pillanat tört részét is felfogjuk. Páll Géza mit csinálhattam volna? Úgy határoztam hát, hogy Hajnalkám egyik szoknyáját állandóan magammal fogom hordani, bárhova megyek cimboráim társaságában — italboltba, lóversenyre, meccsre vagy kártyázni. A szoknyát tartalmazó táskát mindig magam mellé tettem egy A nejem — aki született Si- peki lány — ugyanis sokat porolt velem amiatt, hogy gyakorta kirparadozok. Szerinte egy rendes férjnek Iában nem szoktam ismerkedni, önnel azonban kiw telt teszek, mert bizalom gerjesztőnek látom az arcál Márpedig a Csapszegik min dig jó emberismerők voltak ez amolyan családi adottság nálunk. — Arról van szó — folytatta rövid szünet után —. hogy a családias érzés, a hitvesi ragaszkodás miat • megszégyenítő meghurcol; i- előtt állok. Büntetlen előél e tem, makulátlanul tiszta jel lemem ellenére áruházi tol vajlás címén büntetőeljáno folyik ellenem — mondanom se kell, hogy minden alap nélkül. Mert teljesen ártatlan vagyok, olyan tiszta a lelkiismeretem, mint a frissen hullott zúzmara. Úgy történt a dolog, hogy az Epicentrum Áruház nőidivat-osztályán az ellenőr a pult előtt felnyittatta a táskámat, és egy jer- seyszoknyát vett ki belőle. A szoknya a . 'eségemé veit. már hosszabb ideje állandóan az aktatáskámban hordtam. A családi béke érdekében. üres szexre vagy padra. — így esett a dolog — fejezte be mély sóhajjal nem mindennapi érdekességű elbeszélését útitársam. — Kris. tálytiszta érvelésem az áruházi ellenőrre semmit sem hatott — gondolom, csakis agglegény lehet —, a bűnvádi feljelentést megtették ellenem. Hát így állok a kizárólag a családi békesség érdekében tett nemes lépésem mel.. munkaidő után a felesége szoknyája mellett van a helye. Érti, uram? A felesége szoknyája mellett. Ez viszont szerintem ósdi felfogásra vall, úgy elavult már, mint a teknőben való mosás a korszerű mosógépek mellett. De Heves Ferenc ö n végállomáson alkalmi ismerősöm búcsúzóul még kezet rázott velem. — A viszontlátásra — mondta, és most, hogy szemtől szemben állt velem, szavai nyomán enyhe borszag ütötte meg az orromat. Lehet, hogy bánatában iszik, állítólag a bor enyhítően hat bizonyos lelki válságok esetén. Mert ilyen nyári melegben az ember általában inkább a sört kultiválja. Épül a szociális létesítmény Háromszintes, 750 személyes szociális létesítményt épít a SZÁÉV a kisvárdai Vulkán udvarán. A kivitelező ez év november 7-re tervezi az épület műszaki átadását. (Gaál Béla felv.) Lépéshátrányban a Szatmár Bútorgyár fl versenyt állni kell — Amelyik bútortípust már tíz éve gyártják, annak kalapot lehet emelni. Csak az a kérdés, meddig kell még a vásárlóknak?— foglalja össze véleményét a Szatmár bútorokról Vattai János. a nagyhalászi bútorbolt vezetője. A számok azt mutatják, hogy a vevők körében csökkent az érdeklődés a Szatmár bútorok iránt, szebbet, divatosabbat keresnek. A nagykereskedelmi vállalatnál, a Bútorértnél például a Mátészalkán gyártott bútorok közel felét mint eladatlan készletet tartják nyilván. Van olyan típus, amelyből hatszázat rendeltek egy negyedévre, de a kiskereskedelem még háromszázat sem vett át. — Pedig a gyár kulcsüzem lenne az ellátásban, hiszen Tiszántúl egyetlen nagy gyára — mondja Horváth Endre áruforgalmi főosztály- vezető. — De ehhez olyan termékösszetétel kell, amit a piac elfogad. A gyár az idén rosszul kezdte az évet. A tervhez képest csak 80 százalékra teljesítette az első negyedévet, de féléves szinten sem várható, hogy behozza a lemaradást. Legnagyobb vevőjük, a Bútorért — amelyik a gyár teljes termelésének közel háromnegyedét veszi át — az eredetileg igényelt 310 millió forint értékű bútor helyett szerződéssel 70 millió értékű áruval kevesebbet kötött le. Az év elején felhalmozódott az eladatlan készlet, csökkenteni kellett a termelést egyes típusoknál. Mindez maga után vonta a belső szervezettség romlását, a hatékonyság csökkenését, a vállalat pénzügyi helyzetének rosszabbodását, de a munkások között is rossz hangulatot szült. — Ennek a helyzetnek a következménye, hogy át kellett alakítani az egész gyártmányszerkezetet. A lakásbútor terhére vállaltunk niás berendezéseket — magyarázza Kún István igazgató. A kezdeti eredmények már megvannak. így a vállalat Svédországba exportál bútort, lengyel exportról is tárgyalnak, vállalták az egyik új balatoni szálloda berendezését, kollégiumi bútorokat gyártanak. Ezek a néhány milliós tételek hivatottak arra. hogy kitöltsék az űrt. ami a várt megrendelés hiánya miatt keletkezett. — Fokozzuk a piackutatást, a helyi eladást is — említi Eladatlan készlet Piackutatás Újítanikell! Rövid óbb átfutást! Nehéz Imre kereskedelmi osztályvezető. Az intézkedések arra jók, hogy a mostani nehéz helyzetben megteremtsék b viszonylag nyugodt termelés feltételeit. Azonban be kell látni, hogy a Szatmár Bútorgyár eredetileg lakásbútorgyárnak épült, a termelését is ehhez kell igazítani, hiszen a modem gépsorok a nagy sorozatban készíthető, közös alapelemek felhasználásával összeszerelhető szekrénysorok gyártására alkalmasak, ehhez igazodik a kárpitos rész termelése is. Hozzá tartozik az igazsághoz, hogy az év elején országos gond volt: nem vették a bútorokat. Minden gyár megérezte valamilyen formában, hogy csökkent a kereslet. A mérték viszont attól is függött, mennyire tudott lépést tartani az igények változásával, mennyire tudott újítani, hogy megnyerje a vásárlók tetszését. Nos, a versenyben itt maradt el Mátészalka. A nagy bútoripari rekonstrukció tulajdonképpen a Szatmár- Bútorgyár felépítésével befejeződött. Ez már eleve rosszabb indítást adott a gyárnak, hiszen a többi bútorgyárban. (Kanizsa, Zala, a győri Cardó stb.) már túl voltak a tanulás, az indítás nehézségein — volt. ahol a csődött is megjárva, mint a székesfehérvári gyár —. míg a szalkaiaknak egyszerre kellett a modern gépeket üzembe helyezni, kezelésükre a munkásokat megtanítani, ugyanakkor lehetőleg olyan minőséget adni. ami verseny- képes a többi gyárral. A gyártóknak ugyanis tudomásul kellett venniük, hogy a rekonstrukció után az egyes gyárak versenytársként jelennek meg a boltokban, a termelés nagysága eléri a keresletet. A versenyben sokat számít, hogy ki, mikor és hogyan tud újítani. A Szatmár lakószoba már idejétmúlt gyártmány lett, amikor három évvel ezelőtt a Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatták. Kisebb változtatások történtek. megjelent a Szamos, a Szalka garnitúra. Az 1976- os Otthon ’77 kiállításon pedig az Orsi ifjúsági bútorcsaláddal és a Komplex gyármánycsaláddal vonult ki a Szatmár Bútorgyár. A szakember. Filep István a következőket írja a, Faipar című lapban a bútorokról: „Nyilvánvaló, hogy a sorozatgyártás megindulásáig még lehetőség van a bútor- család helyenként szükséges bizonyos mértékű módosítására ... termelési volumenük azonban megköveteli a továbbfejlesztést, és a bútorok további érlelését, változtatását”. Jó, ha az 1976-ban bemutatott bútorokból 1978-ban tudnak nagy sorozatban gyártani. Ha ehhez példának vesszük a Zala Bútorgyárat, amelyik a bemutatott új típust akár fél év múlva szállítani tudja, akkor a Szat- márnál a kétéves átfutás gondolkodásra késztet. — Ugrásra készen kell állnia. rugalmasan változtatni — fogalmaz a kereskedő, Horváth Endre. A javított változatokat a gyár már úgy viszi az idei őszi BNV-re, hogy azonnal szerződést is kössön a vásárlókkal. Ezt a „sebességet” kell elérni ahhoz, hogy az egymillió látogató előtt bemutatott bútorok ne a mintadaraboknál rekedjenek meg hanem az üzletekben, a lakásokban is láthatók legyenek. Ma országosan mintegy száz féle lakószoba van kereskedelmi forgalomban. A választék nagy, a versenyben helyt kell állnia annak, aki fejlődni akar. Lányi Botond
