Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 10. Egy szabálysértési ankét margójára a konzervgyárban A közelmúltban tartotta meg a megyei főügyészség a kétévenként visszatérő sza­bálysértési ankétjét, 150 résztvevővel, akik 12 féle szerv képviseletében jöttek össze. Itt is elhangzott: nem minden közösségellenes ma­gatartásért jár börtön, vagy bírói elítélés. A kisebb súlyú esetek szabálysértést képez­nek. „Hétköznapi“ fele­lősségre vonás Megyénkben a múlt évben 17 ezer szabálysértési határo­zatot hoztak a tanácsi, ren­dőri, pénzügyi szervek, a ke­reskedelmi, közegészségügyi és szakszervezeti munkavé­delmi felügyelők és a bevéte­li hivatal. Ugyanakkor 3300 különböző súlyú büntetőbírói ítélet lett jogerős. Ebből már­is kitűnik, hogy a szabálysér­tési forma a felelősségrevo- nás hétköznapi módja. Az ankét egyik fontos kér­dése volt, milyen szerepet játszik a szabálysértéseknél a cigánylakosság még elmara­dottabb rétege. A kétségtelen előrelépés ellenére a csalá­dok egy részénél még ma is Íratlan törvény, hogy a bur­gonya, a zöldségfélék és a tüzelő „előteremtése” az asz- szony és a kiskorú gyerme­kek feladata. Az áruházi lo­pások közös tettese is gyak­ran az anya és a gyermeke. Akkor van igazi ereje bár­miféle felelősségrevonásnak, ha nyomban követi a cselek­ményt. Ezt kívánja a mege­lőzés is. Sajnos még mindig vannak elég súlyos késedel­mek. Nincs még elég gyökeres javulás a szabálysértések és a bűnügyek elhatárolásánál. Méginkább hiba, hogy nem mindig szerzik be az erkölcsi bizonyítványt, mikor arra szükség van. Mindenki egyetértett ab­ban, hogy a jó és gyors eljá­rás előfeltétele a kellő adato­kat tartalmazó feljelentés. Sok helyen ma is közvetle­nül a mezőőrök teszik meg a tsz nevében a szabálysértési feljelentést, hiányosan. Még furcsább azonban, ha a felje­lentő mezőőr nem tartja fenn az állítását, mint példá­ul Pátrohán. A kisvárdai já­rásban ezt tette egy tsz elnö­ke is. A feljelentés szerint az elnök a tettenérésnél szemé­lyesen jelen volt. Ám az el­járás során öt személyről úgy nyilatkozott, hogy ők nem loptak, az elnöki felje­lentés téves (!) A tárgyalásvezetés negatí­vuma, hogy ha a megidézett személyek nem jelentek meg, a hatóságok nem bírságoltak következetesen és nem ren­delték el az elővezetést. Több esetben olyan hiba is volt, hogy tanácsaink nem terjesz­tették ki az eljárást, ha kide­rült, hogy több elkövető haj­totta végre a cselekményt és nem mindegyiket jelentették fel. Az ügyek egyötödét meg kellett szüntetni. Van továb­bá egy bizonyos fokú hajlam a hatóságainknál a nehezebb­nek mutatkozó ügyek meg­szüntetésére. Tapasztaltuk ezt többek között a kisvárdai és a nyírbátori járás egyes községeiben. Kritika nélkül fogadták el adott esetben az elkövető nyilvánvaló mellé­beszélését. Amikor a gyermek lop Sok szó esett a téves mi­nősítésekről. Legdurvább eset az volt, amikor a kerék­párlopást hanyag kezelésnek vették. Máskor a 10 éves gyermek által lopott kerék­párt az anya felvitte a pad­lásra. Ezt tévesen vették tu­lajdon elleni szabálysértés­nek, mert valójában orgazda­ság szabálysértése volt. Ár­drágítást nem lehetett volna megállapítani azon a címen, hogy a magánszemély más­nak magasabb áron adta el a háziszalonnáját, mint a bolti ár. Valójában a hatósá­gi ár erre nem vonatkozik. Más ügyek tanulsága az, hogy az utcafronton bekerített ud­vart akkor is zárt helynek kell tekinteni, ha a kert fe­lől szabad. Ez okból például a 150 forint értékű targonca ellopása nem szabálysértés, hanem bűntett volt. Ha az iskolai mulasztások miatt szülőt vonnak fellelős- ségre, úgy vizsgálni kell, hogy nem volt-e akadályoz­va a gyermek felügyeletében. Tipikus ez például a távoli munkahelyen dolgozó ingá­zóknál, akik ritkán járnak haza. Ilyenkor a tényleges gondviselő a másik szülő, vagy esetleg más személy a felelős és bírságolható. Enyhe bírságolás Igen különbözik a közsé­geink felfogása a tárgyalás mellőzéséül történő bírsá­golásról. Egyesek szerint ez jó, mert gyors és a dolgozó­kat nem vonják el a munká­tól. Mások szerint csökken a visszatartó erő, ha az elkö­vetőnek nem kell személye­sen helytállania a lakosság előtt. A bírságátlag egyötödével alacsonyabb az országosnál. Szigorításra van szükség, de csak egyéniesítve. Rossz ha a bírság alig haladja meg a lo­pott dolog értékét. Olyan ese­tek is voltak, mikor a tűz- rendészeti vagy gépkocsi me­netokmányokkal kapcsolatos szabálysértéseket szinte nem is tekintették társadalmilag károsnak. Csak névleges bír­ságokat szabtak ki, vagy az eljárást megszüntették. Nem Óvónők és tanítók tanácskozása Nyíregyházán r Újjáépül a tarpai szárazmalom Megyénk egyik szép természeti látványossága, a tarpai hegy megmenekül a további pusztulástól. A jelenlegi kőbá­nyában befejezik a termelést, s az új, most megnyitás előtt állóban mélyfejtéssel nyerik majd a követ. Így ez a hely a közeljövőben elérhető lesz a Beregbe látogató kirándulók számára is. A kitermelt földből alakult dombot fenyővel te­lepítik be, így az idegenforgalom egy kis központjának ki­alakítása is megtörténhet. Érdemes készülgetni erre a látogatássorozatra, hiszen ma Tarpán már egy tájház várja az érdeklődőket, s hamarosan restaurálják a szárazmalmot is. Ilyen jellegű ipari műemlék az országban csak egy van ezenkívül. Az 1855-től 1921-ig mű­ködő malom csak egy volt a tarpai őrlőüzemek között, de szépsége, érdekessége méltóvá teszi a megmentésre. Így a történelmi, néprajzi érdekességekben bővelkedő táj ismét gazdagodik, bizonyítván elmés elődök ügyességét és szorgal­mát. A tervek valóra váltásán a megyei idegenforgalmi szer­veken kívül a helyi tsz is dolgozik, ezzel is bizonyítván a közművelődés iránti tettrekészségét. Megkezdték az új kőbánya kialakítását Tarpán. (Elek Emil felvétele) tartjuk helyesnek még az 500 forint kiszabását sem egy tsz- ágazatvezetővel szemben, akit orvvadászatért előzőleg már többször is figyelmeztettek. Agárkutyával vadászott nyúlra. A mezőőr már több kutyáját lelőtte. Mindenki egyetértett azzal, hogy a határozatok végrehaj­tásánál is igen fontos a kö­vetkezetesség és az időszerű­ség. A gyakorlatban azonban voltak rossz példák. Késett a letiltás, halogatták a bírság elzárásra való átváltoztatá­sát is. Elévülések miatt fe- lelősségrevonásokat is kellett kezdeményezni az ügyészség­nek. Fokozni a megelőzést Az óvodából az általános iskolába való átmenet prob­lémáiról, a hat-hétéves gyer­mekek személyiségének for­málásáról, nevelési tapaszta­latokról tanácskozott Nyír­egyházán Szabolcs-Szatmár megye kétszáz óvónője és ta­nítója június 9-én. A pedagó­gusok két elméleti előadást hallgattak meg bevezetőkép­pen: a gyermekek társadal­mi tapasztalatainak fejlődé­séről, illetve az eltérő fej­lettségi szintű gyerekek ne­velési problémáiról esett szó az előadásokban. Ezután a részt vevő pedagógusok hoz­zászólásai következtek: töb­bek között a pedagógus sze­mélyiségének szerepéről, az anyanyelvi, a matematikai képzésről, a korrekciós mun­káról, az ellenőrzés-értékelés gondjairól beszéltek a hozzá­szólók. A megye óvodai és iskolai pedagógusainak ez volt az el­ső nagy tapasztalatcseréje, ezt megelőzően több alka­lommal tartottak szűkebb kö­rű tanácskozásokat. Mjnt itt elhangzott: rendkívül fontos az óvodai és iskolai nevelők állandó kapcsolata, hiszen a kisgyermek számára élete egyik legnagyobb változását jelenti az iskola első osztá­lyába lépés. Ezt a fordulót minden eszközzel meg kell könnyíteni számukra, hogy zökkenőmentesen illeszked­jenek be az iskolának az óvo­dától eltérő rendjébe, a ta­nulmányi munkába. Kiemel­ten foglalkoztak a pedagógu­sok a család szerepével is: hiszen a család és az óvoda, illetve az iskola szoros együttműködése nélkül lehe­tetlen eredményes nevelő­munkát végezni. Szemenként válogatják Kevés a pénzügyi szabály- sértés. Nemcsak azért, mert nem kielégítő a felderítés. Több hatóság elégnek látta a rendes pénzügyi szankciókat. A vámszabálysértéseknél a többszörös visszaesőkkel szemben a bírság mértékénél nem érvényesült eléggé a fo­kozatosság elve. A közegész­ségügyi hatóságok esetenként tévesen minősítettek. Az ankét minden résztve­vője egyetértett abban, hogy javítani kell az ügyintézők munkáját és a vezetői fel­ügyeletet. Hasznos lesz ösz- szehívni egyes hatóságoknál azoknak a szerveknek a kép­viselőit, ahonnan sok rossz, vagy hiányos feljelentés ér­kezik. Fokozni kell a meg­előzést. Fórumot kell találni arra, hogy az illetékesek a lakossággal érintkezésbe ke­rüljenek és felvilágosító mun­kával erősítsék az állampol­gári jogtudatot. Dr. Lehel István, megyei főügyészhelyettes A Nyíregyházi Konzervgyár környékén kellemes szamóca­illat fogadja az érkezőt. A gyár gyümölcsfeldolgozó csar­nokában mindenütt a szamó­cával foglalkoznak. Az érté­kes gyümölcsöt először válo­gatják, mossák, ezután kerül az anyag a főzőtartályokba, sűrítő üstökbe. Az idén vár­hatóan, mintegy 70 vagon szamócát dolgoznak fel, amelynek egy része a jól is­mert dobozos csomagolásban belföldi forgalomba kerül. Külföldön az üveges jamot vásárolják szívesen, amelyből Ausztráliába, Japánba és Angliába szállítanak. Hammel József képriportja Az üveges szamócajamot töltőgép adagolja A nagycsarnok látképe A divat és a kínálat E gyesek szerint iparunk nem készít igazán korszerű ruházati ter­mékeket. Ennek azonban el­lene szól, hogy a magyar cipőipar, konfekcióipar árui piacot találnak a divatot leginkább követő országok­ban is. Mást gyártunk ex­portra és mást belföldre? Esetenként igen. Bizonyos vélemények szerint azért, mert a mi kereskedőink el­avult ízlésű, gondolkodású emberek, akik nem szíve­sen vállalják az új kocká­zatát, esetleg túlságosan ko­rosak is ahhoz, hogy meg­értsék és méltányolják a fiatal vagy fiatalos ízlésű vevők igényéit. Biztos va­gyok benne, hogy ez így, általánosságban szintén nem igaz. Ám a ruházati cikkek for­galmának számai mégis fi- gyelmeztetőek. Tavaly pél­dául a kereskedelem érté­kesítése messze elmaradt a tervezettől és nagy készle­tek halmozódtak fel. 1976- ot a ruházati szakemberek fekete esztendőként emle­getik. De az idén sem lát­ványos az értékesítés fej­lődése, bár márciusban ki­emelkedően sok ruhanemű kelt el, áprilisban már is­mét mérséklődött a forga­lomemelkedés, januárban és februárban pedig igen sze­rény volt. Vásárlásaink mennyisé­ge bizonyára összefügg jö­vedelmünk alakulásával is. Átn bármennyi tényezőt is igyekszünk mérlegelni, mégis az az érzésünk: a ru­házati cikkek kínálata ke­vésbé van összhangban a kereslettel, mint más áru­csoportoké. Megkérdeztem divatosan öltözködő fiata­lokat: hol vásárolnak? El­gondolkoztató válaszokat kaptam. Például: „A bizo­mányiban időnként pompás cuccokat lehet kifogni, csak állandóan figyelni kell, mi érkezik.” Vagy: „Mi, lá­nyok, az egyetemen magunk varrunk!” Mások maszek butikokat látogatnak, diva­tos fürdőruhát, táskát, ci­pőt, farmert, pamutgarbót szüleikkel hozatnak kül­földről. Azt mondják: rit­ka szerencse, ha üzletben, áruházban igazán kedvükre valót találnak. A megszólaltatottak ter­mészetesen a vásár­lóközönségnek csak egy töredékét képviselik, véleményükre, tapasztala­taikra — különösen egy ilyen „fekete esztendő” után — mégis figyelni kell. A mai divatot követők vá­gyai nem túlzottak, nem képtelenek. Általában egy­szerűen, célszerűen és ké­nyelmesen szeretünk öltöz­ködni; bizonyíték erre a farmer és a pamutingek népszerűsége. Ez a kíván­ság összhangban van mai életformánkkal, szokása­inkkal. És ha nincs teljes összhangban a kínálattal, akkor nem az igény, hanem a kínálat hibáztatható. Pihenőhely a kőbányánál Emberségesen, de határozottan Konzerv Ausztráliába, Japánba és Angliába Szám ócaszezon

Next

/
Thumbnails
Contents