Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
4 KELET-MAGYARORSZÁG 7h77. június 5. Leonyid Brezsnyev beszéde az SZKP KB plénumán A Szovjetunió új alkotmányának tervezete (Folytatás az 1. oldalról) Elvtársak! Az új alkotmány tervezete nagy éshosz- szan tartó munka eredménye. Az SZKP Központi Bizottságának a párt XXV. kongresszusán elhangzott beszámolója megállapította: az új alkotmány tervezetének tükröznie kell a szocializmus nagy eredményeit, s nemcsak a szocialista rendnek államunk osztálylényegét kifejező általános elveit kell rögzítenie, hanem a fejlett szocialista társadalom és a társadalom politikai szervezetének alapvető jellemvonásait is. Az alkotmánynak tükröz- I nie kell a népgazdaság irányításának elveit és az államnak a társadalom szellemi életében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében játszott szerepét. A tervezet tükrözi a pártnak ezeket az elvi jelentőségű irányelveit. Az új alkotmány tervezete megőrzi a jelenleg érvényben lévő alkotmány több elvi fontosságú megállapítását, mivel ezek továbbra is megfelelnek rendszerünk lényegének, fejlődésünk jellemvonásainak. Ily módon az új alkotmány tervezete egyrészt általánosítja a szovjet történelem alkotmányos tapasztalatait, másrészt a korunk követelményeinek megfelelő új tartalommal gazdagítja e tapasztalatot. A tervezet támaszkodik a szovjet törvényhozás már végrehajtott megújítására és tökéletesítésére is, és mintegy megkoronázza mindazt, amit e téren tettünk. Még egy lényeges körülmény. Az alkotmánytervezet elkészítése során felhasználásra kerültek a testvéri szocialista országok alkotmányjogi fejlődésének tapasztalatai is. Ezekután az új alkotmány- tervezet tartalmának fő vonásairól szólnék — folytatta beszédét Leonyid Brezsnyev. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az alkotmány- tervezet részletesen jellemzi a kommunista párt vezető és irányító szerepét. Pontosan tükrözi pártunknak a szovjet társadalomban és államban elfoglalt valódi helyét. Az 1936-os alkotmánytól eltérően e kérdésről nagyobb terjedelemben, külön cikkelyben szól. Az új alkotmány tervezete megállapítja, hogy a Szovjetunióban létrejött a fejlett szocialista társadalom és a szovjet állam legfőbb célja a kommunizmus felépítése. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy államunk össznépi állam, amely kifejezi a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, valamennyi nép és nemzetiség akaratát és érdekeit. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy szovjetjeinket a népi küldöttek szovjetjeinek nevezzük. Egészében elmondhatjuk, hogy a tervezetben foglalt új vonásokra fő irányként a szocialista demokrácia további szélesítése és elmélyítése jellemző. A tervezet mindenekelőtt továbbfejleszti a szovjetek megalakításának és tevékenységének demokratikus elveit. Előirányozza a társadalmi élet legfontosabb kérdéseinek eldöntésében betöltött szerepük növelését. A Legfelsőbb Tanács megbízatási ideje öt évre, a helyi szovjeteké pedig 2 és fél évre emelkedik Ugyanilyen időközönként kerül sor a bíróságok megválasztására is. Üj vonással gyarapodott a választási rendszer is. Míg a jelenlegi alkotmány szerint csupán a 23. életévüket elért személyek választhatók a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, a csupán a 21. életévüket elért személyek a szövetséges köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba, addig az új alkotmány tervezete javasolja, hogy ezt a lehetőséget valamennyi 18. életévét betöltött szovjet állampolgár megkapja. Ez reálisan tükrözi társadalmunknak az ifjúságról való gondoskodását, s az ifjúság iránt megnyilvánuló bizalmat. Széleskörűen tükrözi a tervezet, hogy milyen fontos szerepet játszanak az ország életében a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezeti és más társadalmi tömegszervezetek. Külön fejezet hirdeti meg a szovjet állampolgárok általános egyenjogúságának elvét. Ezenkívül világosan leszögezi a szocializmus vívmányait olyan fontos területeken, mint a férfiakkal egyenlő jogok biztosítása a nők számára, az állampolgárok egyenjogúsága nemzeti és faji hovatartozásuktól függetlenül. Míg korábban általános formában a művelődésre való jogról volt szó, most a kötelező általános középfokú végzettségről, a szakmai képzés és a felsőfokú oktatás széles körű fejlesztéséről beszélünk. A tervezet a szovjet állampolgárok olyan jogával is foglalkozik, amely a jelenlegi alkotmányban nem szerepel. A lakásra való jogról beszélek, amely a lakásépítési program megvalósításának mértékében, valamint a szövetkezeti és magánépítkezések állami befolyásolása útján egyre teljesebbé válik. Uj alkotmányunk világszerte az elsők között nyilvánítja ki ezt az ember számára létfontosságú dolgot. Jóval teljesebben fogalmazza tervezet a Szovjetunió állampolgárainak politikai jogait és szabadságjogait. Minden szovjet állampolgár jogává teszi az állami és társadalmi irányításban való részvételt, és kijelöli e részvétel konkrét formáit. Teljes terjedelemben megerősíti a jelenlegi alkotmányban is szereplő szólás-, sajtó-, gyűlési, gyülekezési, felvonulási és tüntetési szabadságot. Az alkotmánytervezet nyilvánvalóan abból indul ki, elvtársak, hogy az állampolgárok jogait és szabadságjogait nem lehet és nem szabad felhasználni társadalmi rendszerünk ellen, a szovjet nép érdekeinek sérelmére. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólott arról, hogy az új alkotmány tervezetében világos kifejezést nyert a szocialista törvényesség és jogrend további megerősítése is. Mint tudjuk, elvtársak, a jelenleg érvényben lévő alkotmány megszületését követő néhány évet elhomályosították a törvénytelen megtorlások, a szocialista demokrácia elveinek, a párt- és állami élet lenini normáinak megsértése. Mindezt az alkotmány megállapításainak ellenére követték el. A párt határozottan elítélte ezt a gyakorlatot, amelynek soha nem szabad megismétlődnie — jelentette ki. Az alkotmány nemzetközi vonatkozású részéről szólva hangsúlyozta: A Szovjetunió nemzetközi helyzetében végbement gyökeres változások, a világpolitikára gyakorolt befolyásának hatalmas növekedése, a fejlődésünk belső és külső tényezői között meglévő szoros összefüggés szükségessé tette, hogy az alkotmány tervezetébe külön fejezetet iktassunk a Szovjetunió külpolitikájáról. Ilyen fejezet első ízben kerül az alkotmányba. Ez a fejezet megállapítja, hogy a szovjet állam következetes lenini békepolitikát folytat, fellép a népek biztonságának megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szovjetunióban folyó építéséhez, hogy erősítse a világszocializmus pozícióit, támogassa a népeknek a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, hogy elhárítsa az agresszív háborúkat és következetesen valóra váltsa az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. Egyebek közt megállapította: Az új alkotmány bevezetése a szovjet emberek millióinak teszi lehetővé, hogy még tevékenyebben kapcsolódjanak be a gazdaságirányításba, az állami apparátus munkájának ellenőrzésébe. Ily módon az alkotmányban'hatalmas alkotóerő rejlik. És ezt alkotóan kell felhasználni. Nem kétséges, elvtársak, hogy a Szovjetunió új alkotmányának, a fejlett szocializmus alkotmányának, az épülő kommunizmus alkotmányának elfogadása nemcsak hazánk számára lesz történelmi jelentőségű esemény, hanem hatalmas nemzetközi jelentőségű esemény is lesz. Életbeléptetése mélyreható, hosszú távra szóló hatást gyakorol majd messze hazánk határain túl is. Üj alkotmányunk szemléletesen példázza az egész világnak, hogyan fejlődik a szocialista állam, hogyan ver mind mélyebben és szilárdabban gyökereket a szocialista demokrácia, szemléletesen példázza, milyen is ez a szocialista demokrácia, miben rejlik lényege. Alkotmányunk megmutatja annak legkülönbözőbb formáit és hatalmas lendületét, ahogyan a széles néptömegek egyre inkább ténylegesen részt vesznek az állam és a társadalom ügyeinek irányításában, ami ismeretlen a tőkésországokban, ahol valójában csak a tőkések kisszámú osztálya irányít. Az alkotmány cikkelyeiben a világ olyan államot ismerhet meg, amely célul tűzte ki az egész nép, kivétel nélkül minden osztály és csoport jólétének és kultúrájának szakadatlan növelését, és amely aktívan dolgozik e cél elérésén. Üj alkotmányunk végül teljes meggyőző erővel tanúsítja, hogy a győzelmet aratott szocializmus első állama zászlajára mindörökre a ..Béke” szót írta mint a saját népe és bolygónk valamennyi népe érdekeinek megfelelő külpolitikája legfőbb elvét. A Szovjetunió új alkotmánya kétségtelenül gazdagítani fogja a világszocializmus tapasztalatainak közös tárházát. A győzelmet aratott szocializmus eredményei, amelyek koncentrált formában tükröződnek az alkotmányban, lelkesítő példaként szolgálnak majd mindazon országok népei számára, amelyek a közelmúltban választották a szocialista fejlődés útját. vElvtársak! A Központi Bizottság Politikai Bizottsága úgy véli, hogy az új alkotmánynak a plénum által jóváhagyott tervezetét, amint arról a párt XXV. kongresszur sán már szóltunk, össznépi vitára kell bocsátani. Ez azt jelenti, hogy lendületes, nagy jelentőségű munka áll előttünk. Az a feladat áll előttünk, hogy biztosítsuk az alkotmány tervezetének legátfogóbb, maximálisan szabad és valóban tárgyszerű megvitatását, hogy ebbe bevonjuk a dolgozók tömegeit, a lakosság valamennyi rétegének képviselőit, felhasználva erre a célra a társadalmi tevékenység nálunk kialakult formáit. Az új alkotmány megvitatásába történő aktív bekapcsolódást várjuk a társadalmi tömegszervezetektől, mindenekelőtt a szakszervezetektől és a Komszomoltól, az alkotói szövetségektől és szervezetektől, a tudományos intézményektől. Az új alkotmány tervezetének megvitatása, elvtársak, röviden szólva elsőrendű fontosságú üggyé kell hogy váljon minden szervezetünk, minden káderünk számára. Felszólalásomat befejezve, elvtársak, szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása fontos mérföldkő lesz az ország politikai életében. Üjabb történelmi hozzájárulása lesz lenini pártunknak, az egész szovjet népnek a kommunizmus építésének nagy ügyéhez és ezzel együtt az egész világ dolgozóinak az emberiség szabadságáért és haladásáért, földünk tartós békéjéért vívott harca internacionalista ügyéhez. (Folytatás az 1. oldalról) ségei szerint, mindenkinek munkája szerint” elvvel összhangban ellenőrzi a munka és a fogyasztás mértékét, együttesen alkalmazza az anyagi és erkölcsi ösztönzőket. A szocializmus körülményei között a társadalmi termelés legfőbb célja: az emberek fokozódó anyagi és szellemi szükségleteinek minél teljesebb kielégítése. A dokumentumtervezet a Szovjetunió gazdaságát egységes népgazdasági komplexumnak minősíti; a gazdaságvezetés alapja a tervezés, a központi irányítást párosítják a vállalatok, egyesülések gazdasági önállóságával és kezdeményezésével. A dolgozók kollektívái, a társadalmi szervezetek részt vesznek a vállalatok és egyesülések ügyeinek intézésében. Az alkotmánytervezet intézkedik a természeti környezet megóvásáról és ésszerű felhasználásáról is. A társadalmi fejlődés és kultúra kérdéseiről a tervezet kimondja: a szovjet állam elősegíti a társadalmi homogenitás erősítését, a város és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lényegbeli különbségek elmosódását, a Szovjetunió valamennyi nemzete és népcsoportja további fejlődését és közeledését, célul tűzi ki a lehetőségek kiszélesítésését ahhoz, hogy az állampolgárok fejlesszék képességeiket és személyiségük sokoldalúan fejlődjék. Az állam — összhangban a termelékenység növekedésével — következetes bér- és reáljövedelem-emelő irányvonalat valósít meg, a szükségletek teljesebb kielégítése végett fogyasztási alapokat képez. Az alkotmánytervezet külpolitikai fejezete rögzíti, hogy a szovjet állam következetes lenini békepolitikát folytat, síkraszáll a biztonság megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szovjetunióban való felépítéséhez, erősítse a világszocializmus állásait, támogassa a népeknek a nemzeti fel- szabadulásáért és a társadalmi haladásért vívott harcát, megakadályozza az agresszív háborúkat, és hogy következetesen megvalósuljon a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Az alkotmánytervezet részletesen ismerteti, hogy a Szovjetunió milyen elvek betartására alapozza a más államokhoz fűződő kapcsolatait: „Kölcsönös lemondás az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenyegetőzésről; szuverén egyenlőség; a határok sérthetetlensége; az államok területi sérthetetlensége; a viták békés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogúsága és az a jog, hogy saját maguk rendelkezzenek sorsúkkal; az államok közötti együttműködés: a nemzetközi jog általánosan elismert elveiből és normáiból, a Szovjetunió által megkötött nemzetközi szerződésekből következő kötelezettségek lelkiismeretes teljesítése”. A dokumentum külön is megfogalmazza, hogy a Szovjetunió mint a szocialista világrendszer, a szocialista közösség alkotó része, a szocialista internacionalizmus alapján fejleszti és erősíti a barátságot és az együttműködést, az elvtársi kölcsönös segítségnyújtást a szocialista országokkal, tevékenyen részt vesz a gazdasági integrációban. A tervezet — külön fejezetben — a szocialista haza védelmét az egész nép ügyének minősíti. Az alkotmánytervezet kimondja: a Szovjetunió állampolgárai származástól, társadalmi és vagyoni helyzettől, nemzetiségi és faji hovatartozástól, nemtől, képzettségtől, nyelvtől, a valláshoz való viszonytól, foglalkozási fajtától és jellegtől, lakóhelytől és más körülményektől függetlenül egyenlőek a törvény előtt. A jogok ilyen ismérvek szerinti korlátozását a törvény bünteti. A tervezet szerint a Szovjetunió menedéket nyújt azoknak a külföldieknek, akiket haladó tevékenységükért, a béke ügyének védelméért üldöznek. A Szovjetunió állampolgárai rendelkeznek az alkotmány és a törvény által meghirdetett és szavatolt szociális, gazdasági, politikai és személyes jogok teljességével. Jogaikkal élve azonban nem sérthetik a társadalom és az állam érdekeit, sem más állampolgárok jogait. A jogok megvalósítása elválaszthatatlan az állampolgári kötelezettségek teljesítésétől — mondja ki a tervezet. Ilyen kötelességek: az alkotmány, a törvények, a szocialista együttélés szabályainak tiszteletben tartása, a lelki- ismeretes munka, a szocialista tulajdon erősítése, az állam érdekeinek védelmezése, a szocialista haza védelme, a katonai szolgálat, más állampolgárok nemzeti méltóságának és jogainak tiszteletben tartása, a közrend védelmének előmozdítása. A szovjet állampolgár internacionalista kötelessége, hogy segítse elő a más országok népeivel való barátság és együttműködés fejlődését, a világbéke fenntartását és, megszilárdítását. A Szovjetunió a nemzetek szabad önrendelkezése és az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes egyesülése eredményeként létrejött egységes szövetségi sok- nemzetiségű állam — mondja ki az alkotmánytervezet, amely azt is tartalmazza, hogy minden szövetségi köztársaságnak joga van a szabad kilépésre. A tervezet felsorolja a 15 szövetségi köztársaságot, valamint az autonóm köztársaságokat és területeket, intézkedik a hatáskörök megosztásáról. A tanácsok — az alkotmánytervezet értelmében — az államhatalom szerveinek egységes rendszerét alkotják a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsától egészen a községi szovjetekig. A választás általános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással történik (minden 18 éven felüli választó és választható), a népi küldöttek jogállásáról és sérthetetlenségéről, beszámolási kötelezettségéről és visszahívhatóságáról a dokumentum ugyancsak intézkedik. A tanácsok tevékenységének alapja a kérdések kollektív, szabad és tárgyszerű megvitatása, a nyilvánosság, a lakosság széles körű bevonása. A Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szerve a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa (ez két egyenjogú házból áll: a szövetségi tanácsból és a nemzetiségi tanácsból); ülésszakát évente két alkalommal hívják össze. Kizárólagos jogköre egyebek között az alkotmány és a törvények elfogadása. A Legfelsőbb Tanács elnökségének — ezt a küldöttek közül választják — egy elnöke, egy első elnök- helyettese, szövetséges köztársaságonként égy-egy, tehát összesen 15 elnökhelyettese, egy titkára és 21 tagja van. Áz alkotmánytervezet szabályozza a testület feladat- és hatáskörét, intézkedik az államhatalom legfelső végrehajtó szervének: a Szovjetunió Minisztertanácsának összetételéről — hivatalból tagjai a szövetséges köztársaságok miniszterelnökei is — és feladatköréről, továbbá a szövetséges és az autonóm köztársaságok államhatalmi és irányítási szerveiről, valamiót a helyi államhatalmi és igazgatási szervekről. Szabályozza az alkotmány- tervezet az igazságszolgáltatás intézményrendszerét is, s egyebek között kimondja, hogy a választott bírák és népi ülnökök függetlenek, az igazságszolgáltatást az állampolgárok törvény és bíróság előtti egyenlőségének alapján gyakorolják, a vádlottnak biztosítják a jogot a védelemre. A törvények pontos és egységes végrehajtása feletti felügyeletet a Szovjetunió főügyésze és a neki alárendelt ügyészek gyakorolják. Az alkotmánytervezet végül a Szovjetunió címeréről, zászlajáról, himnuszáról és fővárosáról, továbbá az alkotmány érvényességéről és megváltoztatásának rendjéről intézkedik. Valamennyi szovjet törvényt és rendeletet az alkotmánnyal összhangban kell meghozni. A Szovjetunió alkotmánya elfogadásától érvényes, s a legfelsőbb tanács határozatával változtatható meg, mindkét ház küldötteinek legalább kétharmados szavazattöbbségével. Tudomány az emberért Június s.: 1VT éhány évvel ezelőtt |(| megjelent a hír: az Antarktiszon élő pingvinek májában DDT-t találtak. A Föld különböző sarkaiban a szennyeződés egyre jobban veszélyezteti a természetet. Nem véletlenül kapott helyet a helsinki záródokumentumban: „A környezetvédelem számos problémáját csak akkor lehet hatékonyan megoldani, ha kialakul a szoros nemzetközi együttműködés...” A bioszféra védelmének egyik legfontosabb ágazata az ENSZ zászlaja alatt végzett globális természet- védelmi kutatás. Ez a rendszer a jövőben állandóan figyelemmel kíséri a bioszféra állapotát, jelzi a szennyeződést, és annak keletkezési okát. A Szovjetunióban már megalakították az első ilyen biológiai-természetvédelmi területeket. Ezek a Berezinszkij — erdőstavas vidék Belorussziában —, a kaukázusi hegyi erdők, a hegyi őserdők Közép-Ázsiában. De létesültek bioszféra-természetvédelmi területek a kazahsztáni erdős sztyeppe vidékén és a központi feketeföld-öve- zetben, s az Oka mentén. Ezeken a területeken a gazdálkodásnak az élő természetre gyakorolt hatását vizsgálják. Az ENSZ által kezdeményezett globális vizsgálatok csak akkor lehetnek hatékonyak ha kivétel nélkül minden ország részt vesz bennük. Napjainkban ezt még nem lehet Környezetvédelmi világnap. elérni. A kérdés lényege az országok különböző gazdasági fejlettségében, valamint a bioszféra-ellenőrzés egyes különböző módszereiben rejlik. A gyümölcsöző együttműködés példáját nyújtja a bioszféra védelme terén is a szocialista közösség. Számos környezetvédelmi intézkedést a KGST komplex programjának keretében valósítanak meg. 1977 elején a szocialista országokban folyó környezetvédelmi kutatások összehangolására a KGST-tagállamok koordinációs központot létesítettek. L. M.
