Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
1977. június 5. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Gyorsabb tempóval KÖNNYŰ LEGÉNY köny- nyen ugrik, tartja a népi bölcsesség, s mintha csakis ilyenek buzgólkodnának egy-egy beruházás kezdetekor. Később azután mind nehezebbek lesznek ezek a „könnyű legények”, s azt is elfeledik, miként kell ugrani. Hazánkban minden három beruházásból kettő úgy készül el, hogy időben és költségben többet emésztett fel a tervezettnél. Amit java részben a felületes előkészítés rovására írhatunk. Mert hiszen miféle előkészítő munka folyt ott, ahol építés, szerelés közben derülnek ki a baklövések. Az áttervezésekkel „természetesen" hónapok telnek el, a munka áll, jobb esetben látszatfeladatokkal piszmognak az emberek, a gépeket máshová irányítják ... — egyetlen hibás lépés fölborítja a rendet. A félreértést elkerülve: a legutóbbi esztendőkben megnőtt azoknak a beruházásoknak a száma, amelyeket határidőre, s a költségeket megtartva — sőt, azokból megtakarítva — adtak át. Erre utóbb megyénkben is jó példa volt többek között a nyíregyházi tejporgyár. Javulás tapasztalható tehát, ahogy valamelyest kedvezőbb a beruházási kiadások megtérülésének ideje is. Ennek tudatában sem tarthatjuk azonban egészségesnek, hogy tavaly. 1975-höz mérten, tízmilliárd forinttal növekedett az év utolsó napján kivitelezés alatt álló építmények költségvetési összege, s megközelítette a 77 milliárdot. Indokoltan került tehát bele az MSZMP Központi Bizottsága 1977. április 13-i üléséről kiadott közleménybe, hogy „fokozni kell erőfeszítéseinket a gazdaságos termelési szerkezet további fejlesztéséért, a beruházások tervszerű megvalósításáért.” Ez a két teendő ugyanis sokszorosan összefügg. A tervszerű beruházási munka nem öncél, hanem feltétele a program szerinti termékkibocsátásnak, a gazdasági élet zavartalan vérkeringésének. Idén, a népgazdasági terv szerint 164 milliárd forint költhető beruházásokra, s ennek az összegnek 49 százalékát vállalati hatáskörben használhatják fel. Figyelembe véve, hogy az építőipari vállalatok esztendőként 16-18 ezer létesítményt adnak át, a szóban forgó pénz ésszerű kiadása nem is olyan egyszerű. Még bonyolultabb, ha az egyéb beruházási tevékenységet is — pl. technológiai szerelés, bel- és külföldi gépek megvásárlása, időbeni szállíttatása — számításba vesszük. Minél sokrétűbb egy-egy feladat, annál nagyobb a jelentősége a fölkészülésnek, azaz annak, hogy még a kivitelezés megkezdése előtt fény derüljön a lehetséges buktatókra. Nemzetközi összehasonlító adatok szerint a beruházások teljes kivitelezési idejének kétharmadát az előkészítésre fordítják, s egyharmad jut a tényleges megvalósításra. Hazánkban fordított a helyzet, s hozzátéve, amit már említettünk, hogy maga az idő- szükséglet is másfélszerese, kétszerese a nemzetközi átlagnak, képet alkothatunk az egészségtelen arányokról. LEEGYSZERŰSÍTENÉ A VALÓSÁGOT, ha azt állítanánk, hogy az érdekeltség hiánya játszik közre a vázolt jellemzők fennmaradásában. Az is, mert gyakorlatilag 1976-ig a beruházónak, a tervezőnek és a kivitelezőnek az érdekeltsége nem találkozott a gyors, a költségeket kritikával kezelő munkában. Ma valamennyire más a helyzet, de még — amint azt az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága is megállapította februári ülésén — sok a tennivaló. Az érdekeltség javításával párhuzamosan azonban szigorítani szükséges a kellő előkészítés számonkérését, tökéletesíteni a munkaszervezést, gyorsabb tempóban folytatni az építő- és szerelőipari vállalatok felszereltségének korszerűsítését. Valójában ismert feladatokról van szó. De jórészt csak szó van róluk, s késik a tett. Márpedig a cselekvésre mindenki jogosult, sőt — kötelezett. E kötelezettség teljesítése híján az érintettek úgy járhatnak, mint az egyszeri ember, késve ült az asztalhoz, csont volt a vacsorája. L. G. FÖLD. NEMZETI KINCS. DE MONDHATNÓK ÜGY IS: NYERSANYAG. NEM VÉLETLEN, HOGY A TISZADADAI TSZ KOMMUNISTÁI TÖBB TAGGYŰLÉSEN FESZEGETTÉK: MIKÉNT LEHETNE A LEGTÖBBET, A LEGGAZDASÁGOSABBAN TERMELNI RAJTA. ERRE KERESTÜK A VÁLASZT A határjáráson a tiszadadai tsz-ben — Nézze a búzánkat — veszi kezébe a kalászcsokrot Sándor György párttitkár. — Aztán pásztázza végig ezt a csaknem 200 hektárt. Ugye milyen csíkos? Az egyik parcella zöldebb, a másik selymesebb színű. Nos, itt zajlik a mi legnagyobb ütközetünk. Láthatja a 18 kísérleti táblát, majd eldől, mely fajták a legjobbak. Mert mi kitartunk a vetőmagtermelés mellett. Tagjai vagyunk a szolnoki rendszernek. 900 hektáron termesztünk búzát. A hektáronkénti 41 mázsát elértük már. Nézze, mennyire ígéretes ez a tábla! Az idén 500 vagonra szerződtünk. Hogy mennyi lesz? Nem jósolok, de remélem... Gondolkodom a „remélem” szó jelentésén. Míg kijöttünk, szó esett arról, hogy termeltek már 60 mázsát is egy hektáron, meg aztán Sándor György is tudja: ma már a szakemberek a 100 mázsában látják a jövőt. Közben nézegeti a kalászokat. s látni, hogy fel-felpil- lant az égre: milyen idő is vár az érő gabonára? Paszuly és komputer — Persze, hogy kémlelem az eget. Ebben az évben már megpocsékolta a jég a gyü.mölcsöst, de másban is kárt tett. Manapság ez a legnagyobb ellenfél, amivel meg kell küzdeni. A tagsággal már eldőlt a küzdelem, ők már pontosan tudják mit kell tenni, s tesznek is a célokért. Itt van például a zöldbab — folytatja —, a másik fontos termékünk. A miskolci mi- relite-üzemnek szállítjuk. Programozott a termelés. a vetési időtől a szállításig mindent a számítógép dob ki. De a minőségi jellemzőket is! És ilyenkor jön a munka neheze, kézzel szedjük a babot. Amennyit bírunk. A gép a végszükségben lép be. A kilátásaink általában jók. Ha tudnák a svédek, hogy mennyi izgalom van ezzel! Az első kikelt zöldbabot megverte a jég. De a Kossuth tagsága nem keseredik neki. Tudják, ez az első fokozat alapvetően nem érinti a terveket. És különben is. kinek van ideje keseregni és töprengeni akkor, amikor csőstül akad munka? — Teljes bevetésre készülünk, hiszen napok kérdése, és kezdődik a borsószezon — mondja Sándor György. — Ott a gépen — mutat előre — Farkas meg Pólónkat már szereli az adaptert. De nemcsak ez az SZK—4-es. a Munkában a kazalrakó. K edves arcú. szelíd asz- szony dr. Barabás Jó- zsefné. Sokat moso- jog. Idén két második osztályt tanít — egyet délelőtt, egyet délután ... Ami azt jelenti: két ember helyett dolgozik . .. — Az egyik osztályba cigánygyerekek járnak, harminchármán vannak. A másikban kisebb a létszám, ott csak magyar gyerekek vannak. Sajnos, sok cigánygyerek nem tud szinte semmit magyarul elsőben — szókincsük gyér a saját nyelvükön is. De azt is megfigyeltem: gyorsan elsajátítják a tudnivalókat, ha egyszer megindultak. A kántorjánosi cigánytelep felszámolása lassan befejeződik. átköltöznek az új házakba — három-négy család egy szobába... Az életstílus lassacskán azért mégiscsak változik — ezt ő látja a legjobban. Pontosan harminc éve tanít szülőfaluja iskolájában. Keze alatt felnőtt egy nemzedék — már a volt tanítványai gyerekeit tanítja. — Családlátogatásra mentem. Az első napon bezárkóztak előttem — másnap is elmentem. Ekkor ért a meglepetés. Szép rend, letorölge- tett szék, kitakarított lakás várt... Ebből látszik: a legtöbb cigány tudja, mi is a jobb — csak ez még nem vált igénnyé bennük. A gyerekeket nagyon szeretem! Olyan kedvesek, ragaszkodók tudnak lenni. Két pedagógus Cigányosztály és laboratórium Amit később mondott, nemcsak rájuk vonatkozik: az első osztályok döntőek a gyerekek életében! — A legfontosabbnak azt tartom: szeressék meg a könyveket! Aki olvasni szeret. az tanulni is fog — aki irtózik a betűtől, az nem vesz a kezébe könyvet.. . Nagy öröm volt látni a gyermeknapon: csaknem minden szülő vett egy-két könyvet a gyerekének. S ami még szebb: köztük néhány cigány szülő is! Négy gyereke van. A legfiatalabb lánya követi édesanyját: tanítói szakra jár a nyíregyházi főiskolára. Két gyereke orvos, egy pedig gyógyszerész. — Sokszor mondták, amikor hazamentem: „Anyu, te olyan aranyos vagy az iskolában, itthon meg ..." Tudja. szörnyű fáradtan érkeztem haza állandóan, nem nagyon volt erőm a saját gyerekeimmel foglalkozni. Mondták is sokszor: ők aztán nem lesznek pedagógusok! Pedig... én újrakezdeném. É ppen húsz esztendővel fiatalabb a kántorjánosi pedagógusnál Birkó Sándor: 33 éves. Markáns arcú, komoly tekintetű fiatal férfi, a nyíregyházi Vásárhelyi szakközépiskola műszaki tanára. Tizenkét éve tanít. — Érettségi után a szarvasi öntözési főiskolát végeztem el, a vízügy ösztöndíjasaként. Utána rövid ideig dolgoztam, majd a Kossuth- ba hívtak tanítani a vízügyi tagozatra. Vállaltam — bár sose készültem pedagógusnak. Aztán levelezőn elvégeztem a Műegyetem műszaki tanári szakát. 1971 óta gyakorlati oktatásvezető vagyok a Vásárhelyiben. Ez annyit jelent: én fogom ösz- sze, irányítom az iskola három szakágazatának gyakorlati képzését. A szorosabb területem viszont a geodézia oktatása. „Nem készültem pedagógusnak" — mondta, de szavaiból kibontakozik a szokatlan kép: egy hivatás rátalált valakire. — Nem elég csak az órákon találkozni a tanítványaimmal. Ez igen kevés ahhoz, hogy megismerjük egymást —, hogy valódi nevelőmunkát végezhessen a tanár. Sokat vagyok együtt velük — az egyik KISZ-alapszervezet patronáló tanára vagyok .. . Egy jellemző eset. Az iskola kosarasai Békésre indultak országos versenyre. Birkó tanár úr „bepakolta” a csapat egy részét a kocsijába, s úgy mentek Békésre. Együtt. Ö csak szurkolóként. Felesége szintén pedagógus, a Krúdyban tanít. Jut idő persze (jutnia kell) a két kislányra is otthon a hétvégeken. este. De akkor sem röppennek ki fejéből az iskolai gondok. Mint például a laborépítés . .. — Egy talajmechanikai labort hóztunk össze nagy nehezen. Mondhatom: aktatáskában hordtam össze, igen nehéz volt beszerezni a dolgokat az ország különböző részein. De ma már olyan laborunk van, amely egyedülálló a megyében! S zabolcs-Szatmár megyében idén 237 pedagógust tüntettek ki jó munkájukért. Ok ketten „Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetést vehették át a pedagógusnap alkalmából. Tarnavölgyi György többi gép is rendben van. A konzervgyár is küldi a maga masináját. És akkor aztán rajta, éjjel-nappal megy a munka. A szemek konténerbe. onnan a gyárba, a borsószalma meg a 1 silóba. Igaz, ezt mi szervezzük, de legalább annyira gondosan, mint egy komputer... A kapcsolatok Közben beugrunk az irodába. Kopog a telex. Információk futnak be, kérdéseket továbbít a kábel, üzenet érkezik. Rendszergazda kísérleti állomás, felvásárló vállalat cserél gyorsan eszmét a tsz-vezetéssel. < — Igen. most már így van, a telex nélkülözhetetlen. És ami még ennél is fontosabb: a legtöbb velünk kapcsolatban álló vállalat és szerv már partnernek tekint — fűzi a gondolatokat a párttitkár. Korábban még a hatósági hangnem volt a jellemző, sokan megjátszották az álla- mosdit. Szerencsére ez már változik. Beleolvasunk az egyik üzenetbe. Arról tudakolódik: hogyan áll a holland lucerna, milyenek a kísérleti eredmények. Időpontot kérnek akkorra, amikor a magfogás időszerűvé válik. — Hát igen. Megpróbáljuk, hiszen a takarmány hamarosan még fontosabb téma lesz. mint ma. Huszonhárom- millióért épül meg a 330 férőhelyes szarvasmarhatelep, s ezzel vége a mai meglehetősen primitív állattenyésztésnek. Uj állomány szükséges, sok és jó takarmány, megjavított legelő. Mi a hízómarhára specializáljuk magunkat, maradunk a magyartarkánál. De már most, mielőtt kész a telep, úgy kell gondolkodni, hogy minden feltétel. így a piac is rendben legyen. Nonstop járatok Egyértelmű volt. hogy ezekután csak egv helyre vezethetett az utunk: Soltész József brigádvezető birodalmába. ahová a takarmányszállítmányok futottak be. Egymást szinte kergetve érkezett a kazlakhoz a széna, és a zöldtömeg a silóhoz. Pótkocsis hatalmas szállítójárművekről szedte a villás kazalrakó a szénát, lánctalpas kapta rudvégre a silódomb előtt toporgó járművet. — Ebben a kazalban végül is — magyarázta Soltész József — 550 mázsa lesz. És Dús kalászokat szemlél Sándor György. mellettük sorakozik a többi. A délutáni eligazításokon mindig pontosan meghatározzuk. mennyi ember és gép szükséges a következő napra. Nem bízhatunk semmit a véletlenre. A takarmány —• arany... Továbbindulunk Sándor Györggyel. A dohányföldeken az öntözőberendezést szerelik össze. Az almáskertben szomorúan nézegetik az emberek a .jégverte, apró gyümölcsöt. A szőlőben totálkár. De gyönyörű a borsó, és az 50—60 hektáros táblán érti meg az ember, mitől .is olyan szép a borsózöld szín. — Sok eszmecsere, építő vita zajlik nálunk a párt- szervezetben. A kilenctagú vezetőségben minden ágazat képviselve van. így aztán elérjük azt, hogy párttagságunk átfogó képet kap mindig a munkáról, s a visszajövő jelzések az egész tsz tevékenységének ellenőrzéséről tanúskodnak. Meggyőződésünk. hogy így válik a 63 kommunista igazán serkentőerővé — fejezi be Sándor György. Az elmúlt években sok fiatallal erősödött a tiszadadai Kossuth Tsz pártszervezete. Felelős emberekkel, akik korszerűen gondolkodnak, javasolnak. de számon is kérik a munkát. A munkát, melynek nehezét mindig vállalják. Hogy megvalósuljon a cél: a földből a leggazdaságosabban a legtöbbet kihozni. így aztán nem meglepő, ha bárkit is kérdünk az idei évről, előlegezetten ott a válasz: több mint hat százalékkal emeljük a termelést. Bürget Lajos Silóznak a dada! határban. (Elek Emil felvételei)
