Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

XXXIV. évfolyama, 152. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. június 30., csütörtök MA A városiasodás útja Záhonyban (2. oldal) Győzi majd a kombájn (3. oldal) Összeíilt az országgyűlés Á magyar—NDK együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról és az 1976-os költségvetés végrehajtásáról tárgyaltak a képviselők a nyári ülésszak első napján Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés nyári ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testü­letünk tanácskozásán megjelent Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István és Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a tavaszi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről, majd. elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Berlinben, 1977. március 24-én aláírt ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dés megerősítéséről és törvénybe iktatásáról szóló törvényja­vaslat. 2. A Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. 3. Dr. Gergely István államtitkárnak, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnökének beszámolója a vízgazdálkodás hely­zetéről és feladatairól. 4. Interpellációk. A külügyminiszter expozéja Az elfogadott napirendnek megfelelően ezután Púja Fri­gyes külügyminiszter terjesz­tette elő a Magyarország és az NDK között három hó­nappal ezelőtt aláírt barátsá­gi, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés megerősítéséről és tör­vénybe iktatásáról szóló tör­vényjavaslatot. Megállapította, hogy az 1967-ben megkötött korábbi szerződés betöltötte felada­tát, jól szolgálta népeink ér­dekeit, az új szerződés a po­litikai, a gazdasági és a kul­turális együttműködés továb­bi gazdag lehetőségeit foglal­ja magában. Ennek szilárd alapja, hogy teljes a nézet- azonosság közöttünk minden fontos elvi és politikai kér­désben, kétoldalú kapcsola­taink a marxizmus—leniniz- mus eszméire, a proletár in­ternacionalizmus elvére épül­nek. A szerződés szervesen beil­leszkedik országaink és a töb­bi szocialista ország hasonló szerződéseinek rendszerébe, összhangban van az ENSZ alapokmányával és az európai béke és biztonság követelmé­nyeivel. Országaink egyetér­tenek abban, hogy fontos fel­adatuk a szocialista országok védelmi szövetségének, közös politikai-katonai szervezeté­nek, a Varsói Szerződésnek az erősítése. A világ békéjének megőr­zése szempontjából kulcsfon­tosságú feladat Európa biz­tonságának megszilárdítása. Ezért fordítunk nagy figyel­met a belgrádi találkozóra, amely arra hivatott, hogy felelősen áttekintse a helsin­ki értekezlet. záróokmányá­ban foglalt elvek és ajánlá­sok megvalósításának tapasz­talatait és előmozdítsa a megkezdett történelmi jelen­tőségű út folytatását. A belgrádi találkozó előkészí­tését nehezíti, hogy az eny­hülés ellenzői, a szélsőséges nyugati körök a hideghábo­rús időkre emlékeztető han­gokat ütnek meg. Törekvéseik azonban kudarcra vannak ítélve, mivel a nemzetközi enyhülés, a békés egymás mellett élés még gyümölcsö­zőbb kibontakoztatása élet­bevágó érdeke minden or­szágnak és élvezik a népek támogatását. Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nökhelyettese (Pest megye), a törvényjavaslat bizottsági előadója kiemelte, hogy az igen eredményes gazdasági együttműködésen túlmenően az utóbbi években a tudomá­nyos, oktatási és kulturális kapcsolatok fejlődési üteme is felgyorsult. Országainkban egyre szélesebb körben való­sul meg az a szándék, hogy megismertessék népükkel egymás kulturális értékeit, a klasszikus műveket és mo­dern szocialista kulturális eredményeiket. Ezt nagymér­tékben segítik a két ország párt- és állami vezetőinek gyakori és rendszeressé vált találkozói a magyar—NDK kormányközi kulturális és tudományos vegyes bizottság tevékenysége, a bővülő intéz­ményközi és személyi kap­csolatok. A külügyi bizottság véleménye szerint a törvény- javaslat megfelelő alapot te­remt kapcsolataink tovább­fejlesztésére, népeink barát­ságának további elmélyítésé­re, ami megfelel nemzeti ér­dekeinknek és szocialista el­kötelezettségünknek egyaránt. A törvényjavaslat vitája Pethő Tibor, főszerkesztő (Budapest), a népfront orszá­gos tanácsának alelnöke ki­emelte a Hazafias Népfront és az NDK nemzeti frontja közötti élénk és egyre ered­ményesebb együttműködést. Baráti a kapcsolat az Orszá­gos Béketanács és az NDK békebizottsága között is. Együtt munkálkodtunk a helsinki tanácskozás előké­szítésén, s közös az állásfog­lalásunk most, a belgrádi elő­készítő értekezleten is. Az európai biztonság és együtt­működés megszilárdítása mindkét ország központi tö­rekvése. Boros Béla (Budapest), a KISZ budapesti bizottságá­nak első titkára a két ország ifjúsági szervezeteinek szo­ros kapcsolatait vázolta. A tapasztalatcserék lehetővé te­szik, hogy a két ifjúsági szö­vetség még eredményesebbé tegye nevelőmunkáját. Fia­taljaink egyre nagyobb számban látogatnak egymás országába. Csupán az ifjúsági utazási irodák nyújtotta le­hetőségekkel élve az idén 13-13 ezer fiatal utazik az NDK-ba, illetve Magyaror­szágra. A két ország közötti munkaerő-egyezmény alap­ján eddig mintegy 35 000 ma­gyar fiatal gyarapította szak­mai ismereteit az NDK-ban. A törvényjavaslatot az or­szággyűlés egyhangúlag elfo­gadta. / A pénzügyminiszter expozéja Dr. Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter terjesztette elő az 1976. évi költségvetés vég­rehajtásáról szóló törvény- javaslatot. Kifejtette, hogy a népgaz­daság az elmúlt évben egé­szében véve kielégítően, az V. ötéves tervben meghatá­rozott irányban fejlődött. To­vább nőtt a termelés és a fo­gyasztás, bővültek nemzetkö­zi gazdasági kapcsolataink, csökkent külkereskedelmi passzívumunk. A nemzeti jövedelem növekedési üte­me — és emiatt, az életszín­vonalé is — elmaradt azon­ban a tervezettől. Ennek fő oka, hogy a kedvezőtlen idő­járás miatt a vártnál jóval kisebb volt a mezőgazdasági termelés, de közrejátszottak (Folytatás a 4. oldalon) Csökkenteni a szemveszteséget Tapasztalatcsere és bemutató Nagycserkeszen A hagyomány szerint Péter —Pál az aratás kezdőnapja. Az aratás egy héttel ezelőtt már megkezdődött Szabolcs- Szatmár megyében, de általá­nosan csak július első nap­jaiban kezdenek hozzá a gaz­daságok. Az idén Péter—Pálkor — aratási előzetesként — a nyír­egyházi, a nyírbátori és a nagykállói járások mezőgaz­dasági nagyüzemeinek szak­emberei, műszaki vezetői és kombájnos brigádvezetői rész­vételével tanácskozást tartot­tak a nagycserkeszi Kossuth Termelőszövetkezetben. A ta­nácskozás célja a kenyérga­bona szemveszteségmentes betakarításának tapasztalat- cseréje volt. A tapasztalatcserén a nagy­cserkeszi Kossuth Termelő- szövetkezet főagronómusa, Szabó László tartott tájékoz­tatót a szövetkezet aratási előkészületeiről. A nagycser­keszi termelőszövetkezet 3615 hektáron gazdálkodik, amiből 3360 hektár a szántóterület. Ennek közel a felén, 1638 hektáron termesztenek ke­nyérgabonát. Búzából 1198 hektárt vetettek ősszel, míg árpából 440 hektáron került földbe a vetőmag. A gazdaság kilenc arató­géppel rendelkezik: három­három SZK-négyessel, -ötössel és -hatossal, amiből kettőt az idén vásároltak. Egy kom­bájnra 182 hektár aratásra váró terület jut. Naponta het­ven hektár levágásával szá­molnak a vezetők. Ilyen tem­pó mellett — mivel a gabona jelentős része megdőlt — 24 napig tart Nagy cserkeszen az aratás. Azonban egyenletes, jó időben akár húsz nap alatt is betakaríthatják a gabonát. A szemszállítást nyolc teher­gépkocsi pótkocsival és tíz MTZ-traktor fogja végezni. A levágott gabona harmadát azonnal elszállítják a GMV- nek, míg a többit a 420 va­gon összkapacitású tárolóik­ban helyezik el. A termelő­szövetkezeti tagoknak mint­egy száz vagon terményt osz­tanak ki. A kombájnokat a szalmalehúzók követik. Ez­után műtrágyaszórók és disz- tillerek veszik át a területet. Az aratásban 18 kombájnos, 42 szemszállító és 18 szerelő vesz részt. Az elmúlt évben 38,8 má­zsás átlagot értek el búzából. Minden reményük megvan arra, hogy 1977-ben túlszár­nyalják tavalyi eredményü­ket. A tanácskozás után a ter­melőszövetkezet központi te­lepén gyakorlati bemutatóra került sor a szövetkezet mű­szaki szakembereinek vezeté­sével. Lehetőség nyílt arra, hogy az egyes termelőszövet­kezeti szakemberek megbe­széljék a betakarítás legfon­tosabb mozzanatait, átadják egymásnak tapasztalataikat. A hasznos tanácskozást csü­törtökön és pénteken — Va­ján és Nyírmadán — újabbak követik. sípos Németh Károly a Szovjetunióba utazott Az SZKP Központi Bizott­sága meghívására, Ukrajna Kommunista Pártja Központi Bizottságának vendégeként szerdán Kijevbe utazott Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kíséretében utazott Havasi Ferenc, az MSZMP KB tag­ja, miniszterelnök-helyettes és Szlameniczky István, a Központi Bizottság osztályve­zető-helyettese. Németh Károlyt és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Bor­bély Sándor, az MSZMP KB titkára búcsúztatta. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Maréthy László látogatása a XVII. kerületben Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságá­nak első titkára szerdán a fő­város XVII. kerületébe láto­gatott. Az Egyesült Vegyiművek­ben a vendégeket Vad János igazgató és Sidó Elemér, az üzemi pártvezetőség titkára fogadta, akik tájékoztatót ad­tak a vállalat politikai és gazdasági tevékenységéről, majd a vendégek megtekin­tették a termelő üzemegysé­geit. Délután az Egyesült Vegyi­művekben Maróthy László kerületi áktívaértekezleten adott tájékoztatót időszerű politikai kérdésekről. Felvételünk a tanácskozási követő gyakorlati bemuta­tón készült. (Gaál Béla fel­vétele)

Next

/
Thumbnails
Contents