Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

4 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 29. Győri Imre felszólalása a prágai tanácskozáson Kommentár Hidegháború? Alexander Haig tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka nemrégiben' kifejtette azt a véleményét, hogy az emberi jogokkal kap­csolatos amerikai és szovjet álláspont különbözősége a katonai erőfeszítések, s ezen belül a NATO katonai ereje további fokozásának szüksé­gességéről tanúskodik. Az utóbbi időben az ameri­kai propaganda kedvelt té­mája az a verzió, mely sze­rint az emberi jogokkal kap­csolatos washingtoni állás­ponttal elégedetlen Szovjet- unió akadályokat próbál gör­díteni a fegyverkezési hajsza korlátozása elé. Ezzel szem­ben Haig tábornok úgy véli, hogy éppen az Egyesült Ál­lamok tartja szükségesnek a fegyverkézés fokozását. A fegyverkezési hajsza megállításával kapcsolatos problémák megoldásához töb­bek között a kölcsönös biza­lom légkörére is szükség van. Egyik oldalon állnak az ide­ológiai ellentétek és a politi­kai viták — de más dolog, amikor bizonyos körök a köl­csönös kritika megengedhető- ségére hivatkozva visszatér­nek a rossz emlékű hideghá­borús idők gyakorlatához. Vajon miféle kölcsönös bi­zalomról lehet szó a rágal­mazás, a tények elferdítése, a más országok belügyeibe va­ló durva beavatkozás körül­ményei között? Nem maga az emberi jogokról folytatott vi­ta, hanem az ellenséges kam­pány céljaira történő felhasz­nálás nehezíti meg a két nép és az enyhülés szempontjából egyaránt nagy jelentőségű problémák megoldását. A szovjetellenes hisztériát szitok egyik fő célja az Egye­sült Államok jelenlegi kato­nai erőfeszítéseinek leplezé­se. Haig tábornok szemmel láthatóan kifecsegte azt, amit a tapasztaltabb washingtoni személyiségek jobbnak látnak elhallgatni. A tények arról ta­núskodnak, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos problé­mákat nem Moszkvában, ha­nem Washingtonban akarják felhasználni a katonai fölény kivívására irányuló erőfeszí­tések leplezésére. Az ameri­kai tömegtájékoztató eszkö­zök most próbálják felkészí­teni a közvéleményt, hogy belenyugodjon a Pentagon­nak a B—1 stratégiai bombá­zó és a neutron-robbanófejek gyártására irányuló követelé­seibe. E tények fényében nyil­vánvalóvá válik, hogy ki az, aki az emberi jogokkal kap­csolatos kampányt megpró­bálja felhasználni a fegyver­kezési hajsza fokozására, s valójában ki akarja megaka­dályozni a fegyverkezés kor­látozását. „A nagy október és a mai világ” címmel kedden Prá­gában háromnapos tudomá­nyos-elméleti konferencia kezdődött a „Béke és Szocia- lizmus”-nak, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájékoztató folyóiratának rendezésében. Az értekezle­ten több, mint 70 kommu­nista és munkáspárt, továbbá forradalmi-demokratikus és nemzeti felszabadító párt és mozgalom képviselői meg­emlékeznek a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról, és elemzik a forradalom történelemfor­máló szerepét, a világ hala­Kedden este a Montecitorio palotában, az olasz képviselő­ház épületében „csúcsértekez­let” kezdődött a közös kor­mányprogram kidolgozásán fáradozó hat parlamenti párt vezetői között. A keresztény- demokrata Benigno Zaccag- nini, a kommunista Enrico Berlinguer, a szocialista Bet­tina Craxi, a szociáldemokra­ta Pier-Luigi Romita, a re­publikánus Biasini és a libe­rális Zanone a tervek szerint aláírja az értekezleten a kö­zel három hónapig tartó tár­gyalássorozat eredményeként kidolgozott programmegálla­podást. A megegyezés azt je­lenti, hogy az Olasz Kommu­nista Párt — az e megállapo­dásban foglalt intézkedések­ben — támogatja a kormányt. A fáradságosan kidolgozott megegyezés intézkedéseket tartalmaz a közrend megszi­lárdítására. a gazdasági poli­tika folytatására, az iskola­válság, a helyi tanácsok pénz­ügyi nehézségei és számos Hétfőn este Madridban, a választások óta első ízben, ta­lálkozott Adotfo Suarez mi­niszterelnök es Felipe Gon- zález, a Spanyol Szocialista Munkáspárt főtitkára. A két politikus megvitatta az or­szág különböző területei au- tonómáijának vitás kérdéseit, eszmét cseréltek a kormány és az ellenzék jövőbeni kap­csolatairól, az új alkotmány tervéről és a tömegkommu­nikációs eszközök (elsősor­ban a rádió, televízió és az EFE hírügynökség) ellenőr­zésének problémájáról. A találkozó után Gonzá- lez az autonómia témájáról így nyilatkozott: az ország dására és a mai nemzetközi folyamatokra gyakorolt hatá­sát. A tanácskozáson részt vevő magyar pártküldöttséget Győ­ri Imre, az MSZMP KB titká_ ra vezeti. A konferenciát Konsztan- tyin Zaroaov, ' a „Béke és Szocializmus” főszerkesztője nyitotta meg. Utána az első felszólaló Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának póttagja, a KB titkára, a szovjet küldöttség vezetője volt. A délelőtti ülésen többek között felszólalt Győri Imre, az MSZMP KB titkára is. más probléma megoldására. Sokat tartalmaz a megegye­zés a baloldal, a kommunis­ták és szocialisták javaslatai­ból, de csak korlátozott körre terjed ki, mivel a feleknek számos fontos kérdésben nem sikerült közös nevezőre jut- niok. A megállapodások első­sorban a kereszténydemokra­ták és a kommunisták kö­zött születtek, a többiek ke­véssé tudták csak befolyá­solni a nagy pártokat. A republikánus párt nem ért egyet a gazdaságpolitiká­ra vonatkozó részekkel, s ezek kivételével hajlandó csak aláírni a megállapodást. A liberálisok és a szociálde­mokraták szintén bizonyos fenntartásokat hangoztatnak az OKP nagy súlya miatt. Az OKP vezetői hangoztatják: a programmegállapodás ugyan fontos, de kis lépést jelent csak: nem az a mély és gyö­keres fordulat, amelyre az or­szágnak jelenleg szüksége lenne. minden területének meg kell adni a lehetőséget, hogy ki­fejezze álláspontját az au­tonómia általa kívánt fo­káról. Nem szabad előre eldönteni, hogy az or­szág mely térségeinek le­hetnek különleges kiváltsá­gai ebben az ügyben. A szo­cialista vezető tagadta, hogy bármiféle egyezmény létre­jött volna pártja és a kor­mány között az új alkotmány elfogadása ügyében. González és a miniszterel­nök megvitatta az ország gazdasági problémáit is, va­lamint azt, hogy milyen re­form szükséges az állami adminisztráció gépezetének átalakítására. Római „csúcsértekezlet” a közös kormányprogramért Suarez González-találkozó Truman . - ÍV. vSífftS ÄS1|1§J|| ilÉttsodálatos Hobbit 2. Cora McCall és a többi lány idegesen, gyanakodva ránci- gáita a masnit a hajában, és nagyon savanyú arccal néz­tek egymásra. — Miss Bobbit vagyok — mondta Cora gonosz fintor­ba vonva arcát — és én va­gyok Erzsébet királynő, per­sze, pontosan az vagyok, ha- haha. Továbbá — tette hozzá Cora — az a ruha olyan vá­sári volt, amilyen csak lehet. Ami viszont engem illet — mondta Cora — az én ruhá­im Atlantában készülnek, to­vábbá a cipőimet New York­ból kapom, s akkor még nern is említettem az ezüst-türkiz gyűrűmet, amely egyenesen Mexikóból való. El néni azt mondta, hogy nem szabad így viselkedni egy másik gyermekkel, aki idegen a városban, de a kis­lányok csak sikongattak, mint a boszorkányok, és egyik-má­sik fiú is csatlakozott hozzá­juk. és olyan szavakat mond­tak, hogy El néni elvörösö­dött és kijelentette, hogy va- lamennyiüket hazaparancsol­ja, s ráadásul még az édesap­juknak is beárulja őket. De még mielőtt beválthatta vol­na a fenyegetését, maga Miss Bobbit avatkozott közbe az­zal. hogy keresztüliejtett a Sawyer-ház tornácán, új lé=. legzetelállító öltözékben. Szö- kellő léptekkel jött le az ud­varba s cipelte magával a gramofonját. Felhúzta, rátett egy lemezt, s a tejszínű éj­szakában felcsendült a Lu­xemburg grófja. Miss Bőbbit a kis rövid fehér szoknyács- kájában olyan volt, mint egy púderpamacs, hajában lobog­tak az aranyszalagok. Kerin­gőzni kezdett körbe-körbe- körbe, míg csak El néni meg nem szólalt, hogy ő már a látványba is beleszédül. A lányka csak akkor állt meg, amikor ismét fel kellett húz­ni a gramofont; s amikor a Hold lehanyatlott a hegyge­rinc mögött és elhangzottak az utolsó vacsorára hívó ha­rangok, Miss Bobbit még mindig kint volt a sötétben és pörgött, mint egy búgócsi­ga. Ezután jó darabig nem lát­tuk. Preacher Star minden reggel eljött hozzánk és va­csoráig egyfolytában ott ma­radt. Preacher sovány, inas fiú, dús vörös sörénnyel; li­en vannak testvér^, s még saját húgai, öccsei, sőt nővé­rei és bátyjai is félnek tőle, olyan szörnyű indulatok fe­szülnek benne. Tavaly, július 4-én úgy elverte OUie Over- tont, hogy be kellett szállíta­ni a pensacolai kórhába; más alkalommal pedig leharapta egy öszvér fülének a felét, megrágta és kiköpte a föld­re. Amikor Billy Bob kisebb volt, Preacher vele is fene- gyerekeskedett: bogáncsot szórt a gallérja mögé, borsot dörzsölt a szemébe és szét­szaggatta a házi feladatát. (Folytatjuk) Illatszerek Bulgáriában A külföldiek Bulgária nevét a rózsa és a ró­zsaolaj fogalmával fűzik egybe. Ez érthető, hi­szen sehol másutt nem te­rem ilyen finom szirmú, erős és tartós illatú rózsa, mint Bulgáriában. A bolgár illatszergyártást 1892-ben Plovdivban kezd­ték meg, de csak 1944 után lendült fel igazán, s a mai illatszerüzemek modern felszerelésükkel, tökéletes technológiájukkal az illat­szerek nagy választékát biz­tosítják. Bulgáriában a fiatal il­latszeripar a rózsaolaj elő­állítása alapján alakult ki: a törekvés most az, hogy tökéletesen kielégítse a bolgár és külföldi vásárlók szükségleteit. Nadja Gáncsévá Bulgáriában tere«» a legfinomabb szirmú, illatú rózsa. Gyöngyöző bor mellett A Csehszlovák Szocialista Köztársasá­got évente több mint tízmillió kül­földi turista keresi fel, akik elégedet­ten távoznak a gyógyfürdőkből, üdülési és turista­központokból. Ez annak a gondosko­dásnak az ered­ménye, amit a szállodák kellemes környezetével, a magas színvonalú és jó minőségű ét­kezéssel és az ide­genforgalom kere­tében, a többi szol­gáltatással nyújta­nak a látogatók­nak. Csehszlovákia idegenforgalmi fel­virágoztatásában a fogyasztási szö­vetkezeteknek is nagy részük van. Szlovákiában a fogyasztási szövet­kezeteknek több korszerű és igen látogatott létesít­ménye van. Nyu­gat-Szlovákiában, Szlovákia egyik legfejlettebb vidékén a turisták a fogyasztási szö­vetkezetek több attraktív vendéglátóipari létesítmé­nyét találhatják meg. Ezek egyike Bratislavá- ban, a szlovák fővárosban lévő Klástorná vináren (Ko­lostori borozó). Az óváros szívében húzódó tekervé- nyes kis utcák egyikében áll a ferencrendi szerzetesek volt kolostora. Az ősrégi föld alatti pincében már a középkorban vendégfoga­dó volt, ahol a királyi ko­ronázások után válogatott nemesi társaság jött össze. Innen ered a borozó elne­vezése is — Klástorná vi­náren. A borozó különleges en­teriőrje, stílbútora, a me­leg- és hidegkonyhai spe­cialitások gazdag választé­ka, a Kis-Kárpátok gyön­gyöző borai, a jó kiszolgá­lás miatt szívesen járnak el ide a vendégek. A nyugat-szlovákiai fo­gyasztási szövetkezetek egyik további ismert és ked­velt vendégfogadója a Kor- morán nevű halászvendég­lő Hrusovban, Nyugat-Szlo­vákia déli részén. A ven­déglő a legnagyobb közép­európai folyam — a Duna közvetlen közelében fek­szik. Specialitása a pikáns halászlé és több más hal­különlegesség. A szlovák fogyasztási szö­vetkezetek újjáélesztették a bortermesztés régi hagyo­mányait és felújították az egykori borozók — „viec- hák” — tipikus hangulatát. Ma a Kis-Kárpátokban sok ilyen attraktív borozót ta­lálunk. A limbach-i Limbasská Í7>a nevű borozó, népmű-: vészeti berendezésével ba­rátságos és hangulatos hely, ahol minden vendég szívesen tölti szabad idejét. Itt is találunk a Kis-Kár- pátokból származó fehér és vörös bort, roston sült pisztrángot, sült tésztát és több más, helyi gasztronó­miai specialitást. A Magas-Tátra felé veze­tő főútvonal mentén pedig az autósokat, motorosokat és más vendégeket ellátó sok vendéglátóiparí üzem található. A sok közül em­lítsük meg például a Tren- cin melletti Ránc motoresz- tet. Ezt az autóscsárdát az egykori paraszti udvarhá­zak stílusában rendezték be. A nő és a szocializmus Hemzetközi találkozó Moszkvában „A nő és a szocializmus” címmel a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfor­dulója alkalmából nemzetkö­zi nőtalálkozó kezdődött ked­den Moszkvában. A négyna­pos nemzetközi szemináriu­mon a magyar nőmozgalom képviseletében Erdei László- nénak, a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa elnökének veze­tésével háromtagú küldöttség vesz részt. A nemzetközi találkozót kedden délelőtt tíz órakor Valentyina Nyikolajeva-Tye- reskova, a szovjet nőbizott­ság elnöke nyitotta meg. A találkozó résztvevőinek nagy tapsa közepette közölte, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksé­gének elnöke üdvözölte a ta­lálkozót. Leonyid Brezsnyev üdvözletében rámutatott, hogy „a nők helyzete a Szov­jetunióban és a többi szocia­lista országban valóban lelke­sítő példát jelent a nők mil­liói számára”. A szovjet párt és állam vezetője üzenetében kiemelte azt az óriási szere­pet, amelyet a nők töltenek be a békéért és a nemzeti felszabadulásért folyó harc­ban, az imperialista diktátum és agresszió által elnyomott népekkel való nemzetközi szolidaritásban. „A világ ha­ladó erőinek harca a nők va­lódi egyenjogúságáért jelentős sikereket eredményezett az elmúlt időszakban sok or­szágban. A nők az emberiség anyagi, társadalmi és szelle­mi haladásának egyre jelen­tősebb gyorsító erejévé vál­nak” — hangsúlyozza Leo­nyid Brezsnyev üdvözlete. Ezt követően Valentyina Nyikolajeva-Tyereskova szó­lalt fel. A nemzetközi nőtalálkozón a délutáni órákban megkez­dődött a küldöttségvezetők felszólalása. A nemzetközi szeminárium szerdán, csü­törtökön és pénteken plenáris üléseken és munkabizottsá­gokban folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents