Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-29 / 151. szám
1977. június 29. KELET -MAGYARORSZÁG 3 A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGTÁRGYALTA A megyei pártbizottság megállapította: a tervezett célok az év első felében megvalósultak. A gazdálkodó egységek tevékenysége minden ágazatban élénkült. Pártszerveink, szervezeteink kellő segítséget adtak a gazdasági vezetés részére a feszített, de teljesíthető feladatok megoldásához. A megye ipari ágazata a múlt év hasonló időszakához képest féléves szinten várhatóan 15 százalékkal termel többet. Ezt elősegítette a termelőkapacitások korszerűsítése, a gyártmánystruktúra javítása, új gyártási módok bevezetése, a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodás, az a versenymozgalom, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére bontakozott ki az üzemekben. A tervnek megfelelően a könnyűipar 25 százalékkal növelte termelését. Ebben jelentős szerepük van az új üzemek belépésének. A kohó- és gépipar a bázishoz viszonyítva 15, a nehézipar 4-5, az élelmiszeripar 16 százalékkal termelt többet a^rnúlt év első fél événél. Ehhez jelentős mértékben járult hozzá a mátészalkai húsfeldolgozó, a kisvárdai baromfifeldolgozó belépése. A megye élelmiszeripara az 1977. évre tervezett közel 7 milliárd forintos termelési előirányzatából a fél év végéig 42 százalékot teljesít, s a termelés szezonális jellegét figyelembe véve ez az arány elfogadható. Az élelmiszeripar nélkül az ipari vállalatok, szövetkezetek — várhatóan — 6 hónap alatt az éves előirányzat 51 százalékát teljesítik. A várható félévi teljesítések a vállalati tervek realitását igazolják. A nehézipari vállalatok fél év végéig várhatóan az éves ösz- szes exportelőirányzat 47,4 százalékát, a kohó- és gépipar vállalatai 47 százalékát, a könnyűipar üzemei 43 százalékát teljesítik. Az iparban az exportterv-teljesítés 46 százalékos. A tőkés export teljesítése 47 százalékos. A megyei ipar exportja a termelési értékén belül 23,4 százalékot tesz ki. Az élelmi- szeripari export szintén növekedett. Pozitív tendenciák tapasztalhatók a rendelkezésre álló eszközök és a munkaerő racionálisabb hasznosítása terén. Ez évben a nehéziparban átlagosan 2,1, a kohó- és gépiparban 1,6, a könnyűiparban 1,9, az élelmiszeriparban 1,95 műszakban üzemeltetik eszközeiket a vállalatok. A foglalkoztatottak 60,3 százaléka két, illetve három műszakban dolgozik. A fél évben elért 15 százalékos termelésnövekedést a foglalkoztatott létszám 4 százalékos növekedése követte. Ez megközelítően ezer fő munkába lépését jelentette. Az új létszám döntő hányada a könnyűipari üzemekben nyert felvételt. A? egy foglalkoztatottra jutó termelési érték a nehéziparban Qflz első féléves terv teljesítésének tapasztalatai megyénkben \ 13,2, a kohó- és gépiparnál 11. a könnyűiparban 15, az élelmiszeripari vállalatoknál 13,5, a megye iparában 8,9 százalékkal emelkedik a bázishoz képest. A termelés emelkedését háromnegyed részben a termelékenység javulása fedezi. A többlettermelés a nehézipari vállalatoknál száz százalékban a termelékenységből származik. Hasonlóan jó ez az arány az élelmi- szeripari üzemeknél. A létszámgazdálkodás területén pozitív tendencia, hogy csökkent az alkalmazotti arány, mérséklődött a fluktuáció, növekedett a teljesítménybérezési formákban foglalkoztatottak száma. 1977 első félévében tovább növekedett a beruházási szándék. Ebben jelentős szerepe volt a központi döntésű beruházások 5-6 százalékos növekedésének, s annak, hogy a konvertálható export árualap növelését célzó beruházások egy részének kivitelezése elkezdődött. A megyei beruházási igények kielégítésére a jelenlegi építőipari kapacitás összességében megfelelő. Gond elsősorban a hagyományos kivitelezési módon megvalósítandó létesítményeknél jelentkezik. Tudatosan kell törekedni az építőiparban is a termékszerkezet korszerűsítésére, az azonos rendeltetésű építmények ésszerű tipizálására, a meglévő építőipari berendezések több célú hasznosítására. E tendencia erősítését követeli az építőipar munkaerőhelyzete is. A megyeszékhelyű építőipari szervezetek az első hat hónapban várhatóan 1,2 milliárd forint nagyságrendű építés-szerelési munkát végeznek, tíz százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A megnövekedett termelést az építőiparban minimális, 1-2 százalékos létszámnövekedéssel valósították meg. Vállalataink a fél év folyamán az éves előirányzatnak mintegy 45-46 százalékát teljesítik. A lakásépítési program megvalósítása tervszerűen halad. Az I. fél évben a 668 állami lakásból 310 átadásra kerül. Egyre több az olyan létesítmény, amelynek az átadására 3-6 hónappal a határidő előtt kerül sor. A befejezetlen munkák állománya szinte valamennyi építőipari- vállalatnál csökkent. Egyes létesítményeknél azonban a gyakori tervmódosítások akadályozzák az ütemes kivitelezői munkát. (Megyei művelődési ház, fémipari szakközépiskola.) A beruházási, kivitelezési tevékenység javuló iránya lehetővé teszi az éves célkitűzések teljesítését. Mezőgazdaságunkban — a kedvezőtlen időjárás ellenére — a főbb vetési előirányzatokat teljesítettük. Burgonyából több mint 2 ezer hektárral, dohányból 400 hektárral, zöldségfélékből közel hatszáz hektárral nőtt a vetésterület. Kukoricából ez évben 102 ezer hektár betakarítandó területtel számolhatunk. Kalászosoknál és gyümölcsnél a több éves átlagnak megfelelő eredmény várható, szálas takarmányoknál közepes mennyiségű, de jó minőségű termésre van kilátás. Igen kedvezően alakult állattenyésztésünk. A megye szarvasmarha-állománya közel 154 ezer, az előző évinél 3,5 ezerrel több. A tehénállomány (összesen 65,2 ezer) növekedése valamennyi szektorra jellemző. A sertésállomány növekedése az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva húszszázalékos, a megye összes gazdaságaiban 425 ezer. E területen a kisüzemi állomány növekedése a legnagyobb. Kiemelkedő a tyúktojás és a vágóbaromfi felvásárlásának növekedése. Május végéig 14,7 százalékkal több tejet vásároltunk fel, mint egy évvel korábban. Ez évben új termelési együttműködések alakultak. A máktermesztési rendszer (gesztor: tiszavasvári Alkaloida), a napraforgótermesztési társulás (gesztor: Ujfehértó, Lenin Tsz), a Virginia dohány termesztési társulás termelési rendszerré alakulásához nyújtott be pályázatot, (rendszergazda a máriapó- csi tsz). A göngyölegszükséglet tervszerű kielégítésére is megyei társulás alakult. A termelési rendszerekbe és társulásokba vont mezőgazdasági terület ez évben összesen 71 227 hektár — közel 25 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban volt. A termelőszövetkezetek egyesüléseire vonatkozó előkészűl letek 20 tsz-t érintenek. Nyíregyháza városban nyolc szakszövetkezet termelőszövetkezetekhez történő csatlakozása van folyamatban. A mezőgazdaság anyag- és gépellátása tovább javult. Az AGROKER Vállalat május 31-ig közel egymilliárd forint értékű anyagot és gépet értékesített, s ez 11 százalékkal haladja meg az elmúlt évit. öt hónap alatt 267 traktort értékesítettek, a nagy teljesítményű gépigényeket azonban nem tudták kielégíteni. A műtrágyavásárlás az elmúlt évhez viszonyítva mérsékelten, 2 százalékkal nőtt. Üzemeink a nyári mezőgazdasági munkákra szervezetten, hozzáértéssel felkészültek, a felvásárló és feldolgozó vállalatokkal a konkrét szállítási szerződések jelentős részét megkötötték. Az eddig leszerződött mennyiségek meghaladják a múlt évit. A megye lakosságának pénzbevétele várhatóan 12-13, a munkabérek növekedése 8, a mezőgazdasági munkadíj és munkabér 10- 11 százalékkal haladja meg a múlt év első fél évének számait. A mezőgazdasági termékek felvásárlásából eredő bevétel 25-26 százalékkal növekszik. A bérből és fizetésből élők átlagkeresete, bérszínvonala 4-5 százalékkal emelkedett. A vállalatok a bérfejlesztési lehetőségek egy hányadát visszatartották a fél év végén esedékes műszakpótlékok rendezésére. Ezt figyelembe véve az év második felében az átlagkereset növekedése várhatóan meghaladja az első félévit. Több vállalatnál tapasztalható azonban indokolatlan bértartalékolás. A kohó- és gépipar nyolc megyei vállalatánál az első féléves bérszínvonal lényegesen alatta van a tervezett évi bérszínt felének. A megye kiskereskedelmi áruforgalma 12-13 százalékkal növekedett, s megközelíti az 5,1 milliárd forintot. A növekedés elsősorban a szövetkezeti kereskedelemnél jelentkezik. A növekedés az élelmiszereknél 10-11, a ruházati cikkeknél 10, a vegyesipari cikkeknél 14-15 százalékos. Tovább javult a kereslet-kínálat egyensúlya. Tőkehúsból, töltelékárukból a mennyiség és a választék is nagyobb. A zöldség-gyümölcs ellátás is jobb a múlt évitől, s az árak is elfogadhatóbb szinten alakulnak. Javult a tartós fogyasztási cikkek, az építőanyagok és a bútorok kínálata. Egyes termékekből — főként a háztáji és kisegítő gazdaságokkal összefüggő keresletnél — azon. ban hiánycikkek jelentkeztek. A kereskedelem idei hálózatnövelő beruházásainak megvalósítása jó ütemben halad. ★ A megyei pártbizottság az eddig eltelt időszak tapasztalatait figyelembe véve megállapította: az 1977-es év előkészítése megfelelő volt, az időarányos teljesítések biztatóak, kedvezőek a lehetőségek az éves feladatok sikeres teljesítéséhez. A megyei pártbizottság megvitatta és jóváhagyta a propaganda- és a pártmunka kapcsolatával, fejlesztésének feladataival foglalkozó jelentést. A pártbizottság megállapította: a fejlett szocialista társadalom építésének napirenden lévő feladatai előtérbe állították a párttagság ideológiai, politikai nevelését, a társadalmi tudatosság fokozását. Alapvető követelménnyé vált, hogy a pártszervek és alapszervezetek következetesebben képviseljék a párt politikáját, ismerjék, egységesen értelmezzék és alkotóan alkalmazzák a helyi viszonyokra a párthatározatokat. Szabolcs-Szatmár megye pártszervei és alapszervezetei rendszeresen foglalkoznak a propagandamunka helyzetével. Elemzik és értékelik az eredményeket, a központi határozatok és helyi szükségletek alapján szabják meg a fejlesztés céljait, az ideológiai, politikai nevelés feladatait. Mind körültekintőbben elemzik és irányítják az adott terület politikai, gazdasági és kulturális folyamatait, felismerik a folyamatok közötti összefüggéseket és azokat hasznosítják döntéseikben. A gazdasági tervek célkitűzésével együtt meghatározzák a propaganda feladatait is. Mind gyakrabban tűznek napirendre közoktatással és közművelődéssel kapcsolatos témákat is. A politikai feladatok, döntések kimunkálásában szerephez jutnak a propaganda különböző fórumain elhangzott vélemények, javaslatok is. A propagandisták jelentős része párt, állami, társadalmi vezető testületek tagja, így közvetlenül is részt vesz a helyi feladatok kimunkálásában, jut tapasztalatokhoz egy-egy országos, vagy helyi politikai döntés végrehajtása során. Ez közvetlen lehetőséget ad arra, hogy a határozatokat, döntéseket életszerűen építsék be a propagandába. A járási, városi pártbizottságok propagandista szemináriumain, a különböző fórumokon, rendezvényeken elhangzott vélemények is sokrétűen hasznosíthatók a politikai munkában. A párttaggá nevelésben is egyre nagyobb szerephez jut az eszmei, politikai nevelőmunka. Az a körülmény, hogy a pártonkívüliek is nagy számban vesznek részt a politikai oktatás különböző formáiban, kedvező feltételeket teremt a párttaggá váláshoz. A pártszervek és alapszervezetek propagandamunkájának meghatározó a szerepe a pártpolitika terjesztésében és széles körű elfogadtatásában. Megyénkben csak a pártoktatásban évenként több mint 20 000-en vesznek részt. A pártoktatás aktívan hozzájárul a dolgozók mozgósításához, a határozatok végrehajtásában való cselekvő részvételükhöz. A megyei pártbizottság rámutatott, hogy a Központi Bizottság 1976 októberi határozata alapján nagyobb gondot kell fordítani az elmélet és a gyakorlat egységének erősítésére. Különösen a fejlett szocialista társadalom építésével, a hatalom jellegével és a szocialista demokráciával, valamint a proletár nemzetköziséggel és a szocialista hazafiság- gal összefüggő elméleti kérdések sokrétű tanulmányozására kell a figyelmet fordítani. A megyei pártoktatásban — mindenekelőtt a káderképzésben és továbbképzésben — folyamatosan és kiemelten kerüljenek feldolgozásra a KB határozatában megfogalmazott tartalmi kérdések. Tudatosítani kell a marxista világnézet komplex jellegét. Kapjon nagyobb hangsúlyt munkánkban a gazdaság, a politika, a kultúra, az ideológia ösz- szefüggésrendszere. Reálisan, fejlődésükben mutassák be a propagandisták a szocializmus építésének folyamatait, kerüljék a dogmatikus, mechanikus leegyszerűsítéseket. Ezzel erősíthetjük a társadalomban kibontakozó kedvező vonásokat és küzdhetünk eredményesen a gátló tényezők ellen. A pártoktatásban nagyobb gondot szükséges fordítani a klasszikus művek eredeti tanulmányozására, a tudomány új eredményeinek az oktatómunkába való beépítésére. A pártbizottság határozata hangsúlyozza: — 1977-től a járási, városi pártbizottságok folyamatosan vezessék be a világnézeti kérdésekkel foglalkozó továbbképző tanfolyamokat azok számára, akik a tömegoktatásban több éve tanulnak, vagy a marxista középfokú iskolát elvégezték. — Pártunk történelmi tapasztalatainak széles körű oktatása jó lehetőséget nyújt a forradalmi harc menetének konkrét bemutatására, a fejlődés érzékeltetésére, a történelmi összefüggések megvitatására, a párt elvi politikájának bemutatására, a fiatalok párttaggá nevelésére. Ezért a pártoktatásban nagyobb gondot keli fordítani a magyar munkásmozgalom történeti tapasztalatainak tanítására. A járási, városi pártbizottságok 1977 őszétől szervezzenek egyéves továbbképző tanfolyamokat a magyar munkás- mozgalom történetének tanulmányozására. A párttörténet oktatását a megye munkásmozgalmának tanulmányozásával is gazdagítani kell. Megyénk munkásmozgalma tudományos kutatására és feldolgozására munka- bizottságot kell létrehozni. — A nemzetközi munkásmozgalom tapasztalatainak fokozottabb hasznosítására a nemzetközi ideológiai dokumentumok felhasználásával, előadók cseréjével és más módon az eddigieknél szélesebb körben mutassák be a szocialista országok életét, s részletesebben szóljanak a nemzetközi munkásmozgalom kommunista és nem kommunista áramlatairól. Megyénk sajátos helyzetének megfelelően a Szovjetunió Kárpátontúli területének bemutatásával is mélyítsük az ismereteket a Szovjetunióról párttagságunk, a megye egész lakossága körében. — Mind a káderképzésben,, mind a tömegoktatásban erősíteni szükséges a munka politikai, mozgalmi jellegét. A pártszervek és -szervezetek segítsék az oktatókat, a propagandistákat a formális elemek leküzdésében, bátorítsa4 nak a nyílt, eleven vitákra. A járási, városi pártbizottságok tegyék tervszerűbbé a beiskolázást, érvényesítsék e területen a politika szükségleteit, a káder- és propagandistaképzés igényeit. — Az oktatás rendszerében folyamatosan végre kell hajtani a Központi Bizottság 1976 októberi határozatában előírt változtatásokat. Növelni kell az esti oktatás arányát, szélesíteni szükséges a továbbképzést, s vissza kell állítani az önálló tanulást — mint a vezető káderek továbbképzésének egyik formáját. Az Oktatási Igazgatóságon meg keli szervezni az oktatók, a propagandisták rendszeres továbbképzését. El kell érni, hogy a káderképzésben felsőfokú, a tömegoktatásban középfokú politikai végzettségűek oktassanak. A káderképzésben közreműködő propagandistákat képezzék szaktárgyukban specialistákká. Nagyobb figyelmet szükséges fordítani a propagandisták pedagógiai, módszertani ismereteinek bővítésére, rendszeres tájékoztatására és a propagandista utánpótlás nevelésére. — A járási, a városi és a községi pártbizottságok gazdasági és más jellegű tennivalóik között jelöljék meg az eszmei, politikai nevelőmunka feladatait is. Hatékonyabban segítsék az alapszervezeteket abban, hogy a propagandamunkát önállóan és színvonalasan szervezzék, irányítsák. Tervszerűen segítsék és ellenőrizzék a tömegszervezetek propagandatevékenységét. Működjenek közre a propagandisták kiválasztásában és képzésében, a hallgatók beiskolázásában. Az alapszervezetek a napirenden lévő kérdéseknél összegezzék az eszmei, politikai nevelőmunka tapasztalatait. A párttagság tervszerű képzésével és nevelésével segítsék a szocialista építés helyi feladatainak megértését, a következetes, tudatos cselekvést. A vezetőségek törekedjenek arra, hogy napirendjeiket és döntéseiket ideológiailag, világnézetileg jobban megalapozzák, s vegyék számba döntéseik következményeit. Határozzák meg, hogy a feladatok megvalósításához milyen meggyőző tevékenységet kell kifejteni a kommunisták és a pártonkívüliek között. Szervezzék, irányítsák és ellenőrizzék a pártoktatást. Tartsanak állandó kapcsolatot a propagandistákkal, tájékoztassák őket a pártélet legfontosabb eseményeiről. Tartsák nyilván a párttagságot foglalkoztató kérdéseket és biztosítsák, hogy azokra időben megfelelő választ kapjanak. A Központi Bizottság határozatának megvalósítása érdekében a megyei pártbizottság úgy értékelte, hogy mindenekelőtt szorosabbra kell fűzni a propaganda- és pártmunka kapcsolatát. Ahhoz, hogy az agi- tációs és propagandamunka egész rendszerét nagyobb hatékonysággal és szakszerűséggel működtessük, a pártszerveknek és pártalap- szervezeteknek minden szinten közvetlenül és az eddigieknél jobban kézben kell tartani e munkát. 01 propaganda- és a pártmunka kapcsolata, fejlesztésének feladatai
