Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-29 / 151. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 29. Az iparosodó Mátészalka Szatmár ipari cenlruftia Mátészalka. A viilék iparosítási törekvései különösen az 1969-ben városi rangot kapott Mátészalkán hoztak szembetűnő fejlődést. A meglévő üzemek mellett új iparnegyed alakul ki. Felépült a MOM szálkái gyára, műszakonként 75—80 szekrénysor-garnitúrát gyárt a Szatmár Bútorgyár, korszerű húsüzem létesült, jelentős az ISG és az alig egyéves tejporgyár. A 17 ezer lakosú Mátészalkán jelenleg 13 ezer munkahely van. A Szabolcs megyei Állami Építő Vállalat munkásainak igyekezete nyomán 16 hónappal határidő előtt elkészül a Budapesti Finomkötöttáru-gyár kiemelt beruházásként kezelt mátészalkai gyára. Alábbi képeink az iparosodó Mátészalkáról adnak mozaikokat. 1. — A MOM munk^skollek- tívája fontos célt tűzött maga elé: kielégíteni a hazai, a szocialista és a tőkés piacot szemüveglencsével, továbbá á lakásépítkezésekhez szükséges vízmérőórákat gyártani. E célokat nagy munkacsarnokokban, korszerű berendezésekkel valósítják meg. 2. — Egy éve lesz augusztus 20-án, hogy megkezdte munkáját a napi 200 ezer liter tejet feldolgozó tejporgyár. A beérkező tej minőségét vizsgálja Visszás Ilona és Tarcsa Éva. 3. — Az Ipari Szerelvénygyár munkacsarnokában sorakoznak a speciális célgépek. A különböző áteresztők, csapok, visszacsapószelepek nemcsak hazai piacra, hanem külföldi megrendelésre is készülnek. Hammel József képriportja két Százezrek lakásépítésre, üzemben tanulásra, sportra A megye különböző munkahelyein törődő gondoskodással veszik körül a fiatalokat. Ma már nemcsak az ifjúsági törvény sarkallja erre a vállalatokat, hanem a kialakult munkaerőhelyzet is. A Szamos menti Állami Gazdaságban a területi megoszlás miatt különös gonddal tervezik és szervezik a fiatalok élet- és munkakörülményeinek javítását. Az ifjúsági alapból, a különböző szociális, kommunális alapokból ebben az esztendőben 700 ezer forint áll a fiatalok rendelkezésére. Az ifjú házasok lakás- építési akcióit 240 ezer forinttal támogatják. 250 ezer forintot költenek sportpályák építésére, sportszerek vásárlására. Ebből az összegből fizetik a KISZ-alapszervezetek mozgalmi tevékenységével összefüggő kiadásokat, hozzájárulnak a továbbtanulási, a fiatalok kirándulási költségeihez, a KISZ-esküvők kiadásaihoz. Az ÉRDÉRT tuzséri gyáregységében a részesedési alapból évente a KISZ-tagság számához viszonyítottan képezik az ifjúsági alapot. 1977- ben ez az összeg a 261 KISZ- korosztályú fiatal után meghaladja a 13 ezer forintot. A fiatalok ezt az összeget hulladékvas gyűjtésével, illetve értékesítésével, kommunista műszakok keresetével jelentősen megnövelik. így évente mintegy 120 ezer forinttal emelik meg az ifjúsági alapot. Ebből VIT-alapra tartalékolnak 15 ezer forintot. KISZ-esküvőkre, iskolák pat- ronálására 45 ezer forintot használnak fel. Jutalomüdültetésre, kirándulásokra fordítanak közel 60 ezer forintot. A fiatalok kulturális igényeinek, színházlátogatási kedvének kielégítésére, szellemi vetélkedők lebonyolítására 20 ezer forintot szánnak. (sigér) A KÉPERNYŐ ELŐTT Válasz cikkünkre Tejügyben A Szabolcs-Szatmár megyei Szálloda és Vendéglátó Vállalat Tejmizéria című cikkünkre az alábbi választ küldte meg szerkesztőségünknek: A lap június 21-i számában a Tejmizéria címmel megjelent észrevételre közöljük, hogy valamennyi tejárusításra kijelölt üzletünkben volt tej, az előző vasárnapokhoz viszonyítva jóval nagyobb mennyiségben, amit az érkezett tejszámlákkal és az ezekből befolyt bevétellel bizonyítani tudunk. Amennyiben mégis lett volna hiányosság, ezért szíves elnézésüket kérjük. Dőli gozóink ezt a tevékenységet, amely mindenképpen áldozatot kíván (ünnepi műszak), nem tekintik szívességnek, készséggel állnak a fogyasztók rendelkezésére. Vörös Gyula ell. és ig. oszt. v. (Megjegyzésünk: a glossza azt tette szóvá, hogy nem volt elegendő tej, illetve, hogy nyolc óra táján már zavarok mutatkoztak. Ezen az sem változtat, hogy több tejet rendeltek, mint korábban, így is kevés volt. Megjegyezni kívánjuk: a tejipar a megmaradó árut hétfőn visz- szaveszi, így a biztonságos ellátás érdekében jobb némileg túlrendelni, semmint zavart okozni. Ami a dolgozók vasárnapi műszakját illeti, csak annyit: a vendéglátó- egységek időtlen idők óta vasárnap is nyitva tartanak, s minden különösebb áldozat nélkül dolgoznak pincérek, csalások. Bizonyára áll ez a néhány óráig tejet eladókra is.) ló a kilátás vetőmagtermésre megyénkben Megyénk mezőgazdasági üzemeiben a nagy tömegű árutermelésen kívül a következő év termeléséhez szükséges vetőmag többségét is előállítják. Az első és legfontosabb magfogás az aratással kezdődik. A vetőmag- termeltető és értékesítő vállalat tizenegy termelőszövetkezettel és két állami gazdasággal kötött szerződést 600 vagon gabonára. Ez nemcsak a megye igényeit elégíti ki. de tartalékolásra, exportra is jut belőle. Aratás előtt a „ve- tőmag-szaporító” gazdaságokban bő és'jó minőségű termést ígérnek a táblák. A második nagy tételű — és a jövő évek takarmánytermesztésében nagyon fontos — mag, a lucerna. Az üzemek 2830 hektár második kaszálású lucernamag fogá'- sára szerződtek és ha hektáronként egy—másfél mázsás átlagot teljesítenek, úgy a tervezett 30 vagon mennyiség meglesz. A megye igénye 15 vagon, tehát bőven exportálhatunk. Szerepel még a vetőmagtermeltető tervében 45 vagon vöröshere és hét vagon szarvaskerep felvásárlása is. Az idő kedvezett, az állomány állapota olyan, hogy a terv teljesítése biztosítottnak látszik. A gazdaságokon múlik, hogy a jól jövedelmező, népgazda- ságilag is fontos aprómagvakból mennyit takarítanak be. A művészetek iránti fogékonyságot, az ízlést gyermekkorban lehet úgy megalapozni, hogy a játékos forma egy életre szólóan ülteti el, erősíti meg a művészi érték fogalmát, tartalmát, kategóriáit. Ez így túlzásnak hangzik, de ha hozzáteszem, hogy természetesen ehhez olyan koncepció és olyan következetes megvalósítás szükséges, mint amilyet a Cimbora című, gyermekeknek szóló művészeti magazinban találunk, akkor bízhatunk a sikerben. Lehetséges, hogy soknak tűnik az egy-egy korszakról, művészeti irányzatról közölt ismeretanyag, az viszont külön elismerést érdemel, hogy több művészeti ágban mutatja meg egy-egy irányzat jellemző jegyeit, átfogó látásmódra nevelve ezzel, nézőit. Sokszor leírták, elmondták már. hogy a televízió „mindent evő". A műsoridő kitöltése olyan kényszerítő feladat, hogy a legmagasabb színvonaltól a még közölhető legalacsonyabbig terjed az a skála, amelyben elférnek a műsorok. De nem tudom, helyes-e az idő kényszerítésének engedve egyre több olyan gyenge, szerintem a közölhetőség színvonalán aluli, blőd „művet"’ műsorra tűzni, mint amilyen az Éjfél című amerikai film. Nemcsak pénteken és nemcsak főidőben. Egyáltalán. Nem kétséges, a szórakoztatás elsőrendű feladata a teCsapó György színvonalas képzőművészet-kritikai műsora, a Láttuk, hallottuk — a kiállítótermekben, kettős missziót teljesít. A megbízhatóan „tájoló" értékeléssel — méltatással együtt figyelemfelhívó, propagáló funkciót is betölt. S méghozzá érdekesen, vonzóan. A most vasárnapi adásba pedig mennyi minden belefért! Bizonyságul arra, hogy 3—5 perces jegyzetekben, riportokban, hangképekben is lehet a lényegest közölni a rádióhallgató tömegekkel, a hosszasabb esztétizálások helyett. (Ilyenek ugyanis talán inkább olvasásra valók.) Jó, hasznos és nem utolsósorban érdekes képzőművészeti ismeretterjesztő műsor a Láttuk, hallottuk. s alkalmas arra, hogy ne csak a beavatott értőkhöz, hanem mincjen érdeklődőhöz szóljon. Csupán ízelítőül ebből a legutóbbi adásból. Bernáth Aurél tihanyi életműkiállítása (50 év munkája) kapcsán Keresztury Dezső szép bevezetőjéből a magyarság és európaiság szintézisének kiemelését — az irodalmi, zenei párhuzamokkal — említhetjük mindjárt. Vargha Balázs a nemrégiben zárult budapesti múzeumi gyermekrajz- kiállításról szólván egy kibontakozó új akciónak kívánt lendületet adni. Néhány múzeum, kicsit a gyermekkönyvtáraktól tanulva, képzőművészeti alkotóműlevíziónak, de az is nyilvánvaló, hogy nem mindenáron. Nem azon az áron, hogy a szocialista világnézettől idegen életelveknek, viselkedési formáknak is nyilvánosságot adjunk, bárha ezek érzelmes-megható történetben és morális mázban rejtőznek. Annál alattomosabban hatnak. Egészen biztos, hogy a műsorszerkesztőknek sok gondot okoz a rétegeknek szóló műsorok optimális időpontjának megválasztása. Nyilván nem mentesek a tévedésektől sem, még akkor sem, ha a Tömegkommunikációs Kutatóközpont a műsorok nézettségének rendszeres vizsgálatával segítségükre van is. A közművelődésről szóló adások biztosan nem tartoznak azok közé, amelyeket milliók néznek meg, érthető tehát, hogy nem a fő műsoridőben láthatjuk őket. Azonban a késő délután sem teljesen megfelelő idő, mert a köz- művelődéssel foglalkozók többsége — a művelődési házakban, könyvtárakban — ekkor kezdi munkájának nehezét, nincs ideje leülni a tévé elé. Pedig a Közművelődés közelről című állandó műsor sok jó tapasztalatot adna át nagyon sok olyan embernek, akinek ,.ez a kenyere". Jó lenne hát olyan időpontra tenni, amikor a közművelődés dolgozói is meg tudják nézni. Seregi István helyt rendezett be a gyerekeknek, megadva nekik a játékos teremtő munka örömét. Az itt" "készült gyer- mekrajzok mindennél beszédesebben fejezik ki ezt. „Nyissuk ki hát a múzeumok kapuját a gyerekek előtt, hadd bocsássák szárnyra alkotó fantáziájukat!” — mondotta. A szerkesztő Csapó György a Budavári Palotában nyílt, Képek, szobrok 30 év történetéből (1945—1975) című kiállításról olvasta fel jegyzetét. Ezt a kiállítást — amelyet Varsóban is bemutattak a Budapesti Történeti Múzeum rendezésében — az utóbbi évek legsikeresebb, sok tekintetben mintaszerű összeállításának minősítette. A tárlat alkalmas rá, hogy — minőségi válogatásban — a felszabadulás utáni képzőművészetünk legjobb, legmaradandóbb eredményeit tükrözze, s ilyen módon úgyszólván átfogó teljességű képet nyújtson. Szó-esett még a műsorban veszprémi, kiskunlacházi és más kiállításokról — a szerkesztés figyelme szerencsére nemcsak Budapestre terjed ki... A műfaji változatosságot pedig érzékeltesse, hogy a naiv festészeti alkotásoktól a kerámiareliefek, falburkolatok (és a művészek munkásságának) ismertetéséig ívelt a skála, s a Corvina Kiadó Művészet ’76 című, szép kivitelű évkönyvét is figyelmünkbe ajánlották. Merkovszky Pál A HMM MELLETT 'S Az ÁFOR felkészült a nyári csúcsforgalomra Az ÁFOR számításai szerint ezen a nyáron az üzemanyag-forgalom 7 százalékkal haladja meg az egy évvel ezelőttit. így a háróm nyári hónapban átlagosan havi egymillió 280 ezer tonna motorbenzin kiszolgálását tervezik. Felkészültek a júliusi és augusztusi úgynevezett csúcsforgalmi hónapra is, amikor 14—20 százalékkal több üzemanyag kiszolgálásáról kell gondoskodni. Az árufedezet elegendő, mert folyamatos a pótlás a hazai termelésből, és a növekvő igények ellátására a Szovjef- unióból is kapnak szuperbenzint. Megkezdték az augusztus 30-ig tartó nyári készenléti ügy ele tét. A gépjárművek vezetői országszerte mintegy 450 üzemanyagtöltő állomáson tankolhatnak. Budapesten 58 benzinkút fogadja a vásárlókat, s ezek közül 42 vasárnap is nyitva tart, 18 helyen pedig éjjel is lehet tankolni. Vidéken 257 töltőállomás tart vasárnapi ügyeletet, éjszakait pedig 76.
