Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 26. ROSSZ REKLÁM vnUK Wvrm, %:i'í Felelősség az ellátásért Soknak tűnik Nyíregyhá­zán az élelmiszerbolt. Nem a vevőknek, inkább az ellátá­sért legnagyobb részt felelős élelmiszer-kiskereskedelmi vállalatnak. Mi mással lehetne magya­rázni, hogy rendre érkeznek a panaszos levelek szerkesz­tőségünkbe, amelyek a bezárt boltokról tájékoztatnak. Elő­fordul, hogy néhány napra húzzák le a rolót, de néhány hetes, hónapos kiesés is akad. Nem tesznek különbséget ab­ban sem, hogy a városköz­pont, vagy valamelyik lakó­negyed marad üzlet nélkül. „...idegetek vagyunk../1 — Pedig egy-egy bolt be­zárása miatt idegesek va­gyunk — mondja a vállalat igazgatója, Kiss János. Ezek szerint nagyon nyug­talanok lehetnek a vállalat vezetői, mert 3—4 üzletről ők is tudnak, amelyik zárva van. Éppen ezért azokról az okok­ról, feltételekről beszélget­tünk, amelyek nehezítik a kereskedelmi munkát. Az élelmiszer-kereskede­lemben egyidejűleg megtalál­ható a múlt és a jelen üzlet- hálózata. A megyeszékhelyen és még öt városban, illetve nagyközségben működő vál­lalat 165 boltja közül a hat nagy ABC-áruház képviseli a mai kort, az önkiszolgáló fű­szerboltok szolgáltatják a kö­zépmezőnyt, de a legnagyobb részt a 110 kis bolt adja, ahol 1—3 ember szolgálja ki a ve­vőket. Ahol baj van, az álta­lában a kis bolt. Itt ha a ve­zető megbetegszik, nincs, ak kinyisson. Miután anyagi fe- lelősséggai is tartozik, ezért másnak csak leltározás után szabad átvenni az üzletet. Egy átadó és átvevő leltár pedig 5—6 napig eltart, ezért ha a környéken viszonylag közel van más üzlet, akkor néhány napos, egy hetes be­zárásnál nem keresnek más boltvezetőt. Nincs rá magyarázat Ezt az indokot meg lehet érteni, hiszen kisebb, várat­lan megbetegedések előfor­dulhatnak. Arra viszont már nincs magyarázat, hogy a vállalat miért nem készül fel — ilyen nagy számú üzletnél, 1200 dolgozónál —, hogy a szabadságokon kívül is for­dulhat elő eset, amikor be kell zárni egy boltot. A Zrí­Ha valaki sült kolbászt rendel és kevesli az adagot, két dolog juthat eszébe. Az egyik, hogy gyermekeknek kalkulálták az adagot, a másik, hogy becsap­ták. Nos, akik tavaly Sóstón et­tek sült kolbászt, azokat soroza­tosan becsapták. Nemcsak az­zal, hogy kevesebb kolbászt kap­tak, hanem drágábban is és a filléres mustárért is forintot szá­moltak el. Mindez csak egy ré­sze volt annak, amit a vendég­látó vállalat nyolc dolgozójából álló bűnszövetség tett saját hasz­nára a vásárlók megkárosításá­val. A bűncselekmény-sorozat az­zal kezdődött, hogy Csomós Jó­zsef 30 éves fiatalembert kine­vezték a sóstói 906-os számú pa­vilon vezetőjének. Hét ember munkáját irányította, ellenőrizte, de feladata lett volna a társadal­mi tulajdon védelme is. Csomós két első feladatának eleget tett, méghozzá úgy, hogy mind az irányítás, mind az ellenőrzés egyetlen célt, a minél nagyobb saját bevételt szolgálta. A 908-as pavilonba naponta be­járt, s 100—200 forintokat kért, nyi Ilona utcai tejbárnál egy hónap kellett, míg találtak vezetőt. A Selyem utcán lévő bolt például már két he­te zárva tart a boltvezető kar­törése miatt — ahogy egyik levélírónk közli —, mégis a közeli, a Dózsa György utca végén lévő boltot húszadi­ka és huszonnyolcadika között bezárták úgy, hogy a szom­szédos üzletben ezt nem tud­ták, ezért sem tejet, sem ke­nyeret nem rendeltek többet, reggel 8-ra elfogyott a kész­let. Az, hogy nincs elég helyet­tesítő, összefügg a vállalat látszámhelyzetével, a szak­munkások, boltvezetői vizs­gával reridelkezők számával. Az idén is száz fiatalt szeret­tek volna felvenni kereskedő­tanulónak, azonban a keres­kedelmi oktatási központ túl­terhelése miatt csak 60 ta­nulóra kaptak keretszámot. Mellettük 33-an munka mel­lett szerezték meg a szakké­pesítést. Ugyanakkor 120 olyan boltvezető-helyettes dolgozik, aki nem rendelke­zik a beosztásához szükséges képzettséggel. Ráadásul, amíg egy eladót az egyik boltból a másikba viszonylag egyszerű átirányítani, addig boltvezetőt és -helyettest csak áthelyez­ni lehet — az anyagi felelős­amit természetesen soha nem adott vissza, de adós maradt azokkal a féldecikkel, decikkel is, amit rendszeresen megivott. A 906-os pavilonban Csomós irá­nyítása mellett mozgóárusok dolgoztak. Bevételüket Csomós­nak külön kellett volna kezelni, hiszen a mozgóárusok jövedelme nagyrészt bevételüktől függött. Csomós — hogy saját boltjának forgalmát növelje — együtt szá­molta el a két bevételt, Így ő többet, a mozgóárusok keveseb­bet kaptak fizetéskor. Három mozgóárus 80 ezer forintját szá­molta el Így szabálytalanul. A múlt év május elsején, ami­kor Sóstón nagy volt a forga­lom, az ifjúsági park büféjében a két eladó negyedosztályú árak helyett ni. osztályú árat szá­molt a vendégeknek, s amikor leszámoltak vele főnöküknek, az nagylelkűen 50—50 forinttal ju­talmazta meg őket. A már em­lített kolbászárusítás a 906-os pavilonban volt. A debreceni pá­rost 6,40 helyett 7,40-ért, a 40 fil­léres mustárt 1 forintért adták, ráadásul az evőkanálnyi meny- nyiség helyett csak kávéskanál­ség miatt. Miután a dolgozók 85 százaléka nő, a gyermek- gondozási segély, a családi problémák is nehezítik a helyzetet. Hol kell lehúzni a rolót? 9 Bár a vállalat részletes ter­vekkel rendelkezik, ahogy dr. Bodnár Pálné személyze­ti és Filep Jánosné munka­ügyi vezető elmondták, még­is csikorogva működik az a mechanizmus, amely hivatott a létszámgondok ismeretében a gyors intézkedésekre. — Még egy trafik megszün­tetéséhez is a helyi tanács en­gedélye szükséges — mondja az igazgató. Ez mutatja, hogy az ellá­tási felelősségben a tanácsnak is szerepe van. Megszabja a nyitvatartási időt, engedélyt ad a boltok üzemeltetésére. Tehát a tanács részéről haté­konyabb ellenőrzésre, ha kell felelősségre vonásra van szükség ahhoz, hogy ne le­gyen rendszer a boltok bezá­rásából. A vásárló nem a ke­reskedelmi tervek teljesítését kéri számon a vállalattól, ha­nem az ellátásért teszi fele­lőssé. Érdemes megvizsgálni jobban a belső lehetőségeket úgy, hogy az élelmiszer-kis­kereskedelmi vállalatnál is húzzák le a rolót — a fele­lőtlenség előtt. Lányi Botond lal tettek a tálcára. Ez az árdrá­gítás még a dolgozóknak is sok volt, mint ahogy az is, hogy Cso­mós megkövetelte: az egy kiló nyers kolbászból egy kiló sültet kell kimérni. Az eladók nem mertek főnökükkel szembeszáll­ni, mert ha nem az ő utasításai szerint dolgoztak, az eltérést hi­ánynak vette, s bérükből hónap végén levonta. Csomós nemcsak így jutott ha­szonhoz, hanem a leltározásokkal is. önleltárt rendelt el és ha többletet mutattak ki, azt kie­melte. Ilyenkor „jó” volt a dol­gozókhoz is: ki 100, ki 200, vagy 500 forintot kapott a vásárlóktól lopott „megtakarításból”. Július 31-én Csomós 38 ezer fo­rintot tett a pénzkazettába, majd éjszakára az íróasztala alatt lé­vő kosárba rakta. S akkor vé­letlenül éjszaka betörtek a bolt irodájába és elvitték a pénzes kazettát. Csomóst az ügy nem keserítette el, mert rájött, hogy a betöréskor sok minden eltűnhet. (Néhány bizonylat el is tűnt.) Gondolta, hogy a betörés utáni leltár sok mindent „elnyel” majd, így egyik dolgozója 6330 forintos befizetése elé egy 1-est Folyamatosan tovább épül Mátészalkán a Keleti lakótelep. Ez év végéig újabb 88 lakást adnak át, amelynek kivitelezője a Mátészalkai Építő- és Szakipari Vállalat. (Gaál Béla felvétele) A TÁRGYALÓTEREMBŐL Saját zsebre „dolgozott“ YÁLASZ SZÁZ KÉRDÉSRE Hatmilliárd forint a megyeszékhelynek 1980-ig Mire kíváncsiak a párttitkárok egy várospolitikai fóru­mon? Általában arra, amire minden városlakó. Mi épül, hová, épül, milyen lesz az ellátás, a közlekedés, az út, járda, víz, tisztaság, orvosi ellátás és így tovább. Ezek voltak a témái a legutóbbi rendhagyó pártalapszervezeti titkári értekezletnek, melyet a városi pártbizottság szervezett, s ahol több mint száz kérdés megválaszolása várt a Nyíregyházi Városi Tanács ve­zetőire. Hatmilliárd forint értékű ipari és lakossági beruházás­sal gazdagodik a megyeszék­hely ebben az ötéves terv­ben. Az eredeti városfejlesz­tési tervben az ezredfordulón szerepelt a 80 ezer lakos elé­rése. A valóság ennél gyorsabb tempót diktált, s ez a vá­rosfejlesztési terv átdol­gozását sürgető feladat­ként írta elő. Ez év végén készül el az új változat, amely a további ipari, termelési beruházások és a lakásépítés, szolgáltatás, közművesítés, kereskedelmi ellátás, közlekedés, egészség- ügyi és kulturális létesítmé­nyek telepítésének kívánatos összhangját igyekszik meg­teremteni. Mi a legégetőbb továbbra is? A lakás, amelyre a me­gyeszékhelyen csaknem 7 ezren várakoznak. Ennyi lakásigénylést tartanak számon a városi tanácson, s ebben az ötéves tervben az eredeti 6300 helyett várhatóan 6600-6700 lakást sikerül meg­építeni és átadni. Ebből 600 lakás munkásoknak épül, ez az OTP-lakások több mint 51 százalékát teszi ki. A közvélemény túlságosan lassúnak találja a városköz­pont korszerűsítését, ami igaz is. Tény viszont, hogy az it­teni építkezések költsége lé­nyegesen nagyobb, mint a lakónegyedekben, s külön ne­hezíti a bontást, áttelepítést, építést, hogy sok megyei jel­legű intézmény elhelyezéséről kell gondoskodni, a pénz­ügyi és egyéb lehetőségeket egyeztetni. A közeli években elké­szülő öt nagyobb köz- és lakóépület — köztük a Kálvin téri sávház, az Iskola utcai lakótömb, a megyei művelődési köz­pont, a Kiskörút kialakí­tása — más hangulatot kölcsönöz majd a város- központnak. Mi valósul meg a közeli években? 78-ra átadják a 4-es irt, így mindjárt 16 ezer forint lett belőle. Csomós József visszaéléseit is­merték beosztottai is, igy nem csoda, hogy ők sem dolgoztak másként. Divatos lett az önlel­tár, s később már leltár nélkül is hozzányúltak a pénzhez, mert úgy gondolták, jut az aznapi pluszból. Csomós és társai több mint 53 ezer forint kárt okoztak a ven­déglátó vállalatnak, legalább eny- nyit a vásárlóknak, nem is be­szélve az erkölcsi kárról, amit visszaéléseik nyomán konzek­venciaként levon £r vásárló a vendéglátásról. A Nyíregyházi Járásbíróság Csomós Józsefet bűnszövetségben és folytatólago­san elkövetett sikkasztásért, ma­gánokirat-hamisítással elköve­tett csalásért, üzletszerűen, bűn- szövetségben elkövetett árdrágí­tásért és a társadalmi vagyon hanyag kezeléséért 1 év börtönre ítélte, két évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától és 1000 fo­rint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezte. Bűntár­sai közül Berkó Erzsébetet, Tor­mái Andrást, Rábai Máriát és Enyedi Jánosnét 6—6 hónap, Makiári Lászlónét, Kovács Ottó- nét 4—4 hónap szabadságvesztés­re, Mihalkó Józsefnét 2000 forint pénzbüntetésre ítélték. Tormai András, Makiári Lászlóné és Ko­vács Ottőné büntetésének végre­hajtását a bíróság 3—3 év próba­időre felfüggesztette. (balogh) főút felüljáróját, 16 tanter­mes általános iskola épül az Árok utcában, majd ugyan­ilyen a Krúdy Gyula utcában. 77—78-ban megoldják a Ságvári-telep ivóvízellá­tását a régi utcákban is, majd Borbánya követke­zik. S végre a sokéves kérés meg­valósul a Petőfi parkban — a volt városi gőzfürdő és az 1. sz. általános iskola helyén — 1982-re átadják rendelte­tésének a fedett városi sport- csarnokot, amelyben fedett uszoda is lesz. A számítások szerint ezt még ebben az öt­éves tervben szeretnék elké­szíteni. Iskolai tanmedence épül a Jósavárosban. Az ÉP­SZER létesítendő üzemorvo­si rendelőjében meg szeret­nék oldani Borbánya körzeti orvosi ellátását. Több ezer köbméteres kapacitással bő­vítik a vízmüvet. Fokozatosan megszűntetik a levegőt szeny­Ujabb lakótelep épüi Nyír­egyházán: a városi tanács vb nemrégiben jóváhagyta az Északi nagykörút IV. szaka­szának beruházási program­ját, amely a Kun Béla út és a Marx tér közötti rész beé­pítésére vonatkozik. Készül­nek a kiviteli tervek, hama­rosan az építők veszik bir­tokba a területet. Nemcsak lakásépítési, ha­nem városrendezési szem­pontból is jelentős a körút­szakasz, mert átadása után a vasútállomástól, a város déli részéből közvetlen, gyorsfor­galmi összeköttetést teremt' a Jósaváros és a 4-es főút irá­nyába egyaránt. A hamaro­san elkészülő két új jelző­lámpa (a Rákóczi útnál és a Kossuth utcánál) lényegesen gyorsítja majd a forgalmat. Az új lakótelep, kb 10—11 hektáros terület beépítését jelenti a Krúdy Gyula utca, Marx tér, Sarkantyú utca környékén — tehát több he­lyen már meglévő lakótele­pekhez csatlakozik. Több, mint ötszáz lakás épül az új körútszakasz két oldalán. Az északi oldalon tízemeletes házgyári épületek emelked­nyező gócokat, de ez több évig tartó, költséges munka. Oj közlekedési jelzőlám­pa-rendszert helyeznek el az egyik legforgalmasabb ponton, a Kossuth és a Rákóczi utca találkozásá­nál. Nyilvános telefonfülkét kap két külső település Borbánya és a repülőtér környéke. S mi az amire még várni kell? Nem épül egyelőre alul­járó-rendszer az állomáson, felüljáró a Tokaji úton, új autóbusz-pályaudvar (később az állomás környékén), s a Tisza vízét, amely véglegesen megoldja a megyeszékhely vízellátá­sát 1982-ben vezetik be egymilliárdos költséggel. Megszűnik a Dombrád—Balsa kisvasút, de csak amikor a közúti feltételek lehetővé te­szik. A zajos salakmotor- pályát, sajnos el kell visel­niük a lakóknak. Végül a vá­ros akkor lesz tisztább, ha jobban gépesítik az úttisztí­tót (ami költséges) és jobban vigyázunk a tisztaságra, rend­re. (P. G.) nek majd, négy tömbben 348 összkomfortos lakás kap he­lyet. A körútszakasz város- központ felőli oldalán négy- emeletes házakban 168 lakás lesz — ezek alagútzsalus technológiával készülnek. Több kapcsolódó létesít­mény is épül: többek között tizenhat tantermes iskola és 150 személyes óvoda. A Marx téri sarkon — kedvező he­lyen, közvetlenül a 4-es főút leendő új csatlakozású mellett — épül fel az AUTÖ- KER új szaküzlete, 16,7 mil­lió forintos költséggel. ABC- áruház is épül ugyanitt. Közel 45 millió forintba kerülnek a különböző közmű­vek: vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz-csatorna építés, elektromos-, gáz- és távfűtés vezetékek, út-, járdaépítés, tereprendezés, parkosítás, te­lefonhálózat és mások. Ezzel kapcsolatban jó hír, hogy az utak, járdák az épületekkel egyidőben elkészülnek. Az új lakótelep építésére 278 millió forint áll rendelke­zésre, s az építkezések teljes befejezésének határideje 1980. (ms) Gyermekjátékból, gondatlanságból«. Egy nap — két tűzeset Két tüzeset is történt június 24-én, pénteken a megyében. Délelőtt 9 óra 05 perckor Tarpán, a Rákóczi utca 62. szám alatt, Guti Elekné lakásának udvarán keletkezett tűz. Égett egy 25 négyzetméter alap- területű gazdasági épület, a benne lévő vegyes takarmány és egyéb anyag. A tűz következtében mintegy tízezer forint értékű kár ke­letkezett. A tüzet egy hétéves gyerek — a károsult fia — okozta, aki gyufával játszott. A másik tűz délután 13 óra 10 perckor keletkezett a Nyíregyházi ELEKTERFÉM Szövetkezet Kinizsi utca 4. szám alatti motortekercse­lő üzemében. A vizsgálat megállapította, hogy Aranyosi András la­katos a tekercselő helyiségben lévő műanyagtálcába — amelyben mosóbenzin volt — égő cigarettát dobott, amelytől az lángra lobbant. A tűz következtében Aranyosi András egész testén másod-, illetve harmadfokú égési sérülést szenvedett. A nyíregyházi kórházban ápolják, állapota életveszélyes. A kár jelentéktelen. A Kun Béla út és a Marx tér között Kezdik az újabb körútszakasz építését

Next

/
Thumbnails
Contents