Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

1977. június 25. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Tevékeny fórumok Eredményes pártcsoportmunka Nyírteleken SOKAN MA ÜGY FOGALMAZNAK, hogy a pártcsoport- összejövetelek beszédes fórumok. Lőkös Sándor, a nyíregy­házi mezőgazdasági gépgyártó és szolgáltató vállalat nyír­teleki gyáregységének az alapszervezeti párttitkára úgy tart­ja, hogy „tevékeny fórumok”. Mint mondja, a tennivalókat szóban mondják el, de gyakorlatban valósítanak meg minden elhangzott javaslatot. Sőt; a kommunisták személyes példa- mutatásukkal a műhelyek tervének teljesítésében magukkal ragadják ott dolgozó társaikat is. Napjainkban az alapszervezeti, így a pártcsoporti munka középpontjában is a termelési tevékenység segítése áll. A nyír­teleki gyáregység pártcsoportjai a tervezést, a termékszerke­zet alakítását illetően sajátos helyzetben vannak. A piacku­tatás, a késztermékek eladása, valamint szolgáltató tevékeny­ségük kialakítása — különösen az KGM-hez való átkerülés óta — tröszti feladat. Ehhez hozzá tartozik az is, hogy az utóbbi időben jelentősen tisztult a termelési profil. A gyáregységben dolgozó kommunisták feladata a ka­pott terv maradéktalan teljesítése. A Nyírtelek szélén meg­húzódó üzem munkáskollektívája 257 dolgozóból áll. Éves tervük 92 millió forint, amelyből az első félévi elvárásoknak már eleget tettek. Gyártanak DETK tartálykocsikat. A 15-ös típusból eddig 220-at szállítottak le a megrendelő AGRO- TRÖSZT-nek. Most az 5-ös típust kezdték gyártani, és ebből 400 darabra kaptak megrendelést. Termelőkapacitásuk másik részét a vállalat többi gyáregységének végzett munkák kötik le. A tiszavasváriaknak például trágyaszóró kocsikhoz adap­tert és oldalakat gyártanak. Darabolóüzemükben élhajlítást és présmunkákat végeznek a társgyáregységek igénye szerint. szolgáltatási Ágazatukban a megyei agro­KER által a Szabolcs-Szatmárba eladott import gépek átvál­lalt garanciális javítását végzik. Ezenkívül forgalmaznak me­zőgazdaságban használt felújított motorokat és alkatrészeket. A profiltisztítás ellenére ez elég szerteágazó tevékenység. Éppen ezért a pártcsoportokat a munkák jellegének megfe­lelően alakították ki. így a 49 kommunista ismeri munka­helye minden legapróbb gondját, problémáját, tevékenységé­vel eredményesen tudja segíteni a feladatok megvalósítását. Ez pedig azért lehetséges, mert a pártcsoport-megbeszélése- ken a tagok kötetlen, nyílt eszmecserén vitatják meg munká­juk feltételeit, foglalkozhatnak a pártmegbízatások teljesíté­sének értékelésével. Dicsérhetik a munkában jelesen helyt­állókat és elmarasztalhatják az esetleg lemaradókat. A tagsággal történt széles körű eszmecsere alapján az alapszervezeti vezetőségnek sikerült olyan kommunistákat ál­lítani a pártcsoportok élére, akik maguk nem vezetők, de jól ismerik saját területük feladatait, lehetőségeiket, így a gaz­dasági vezetőket mindenkor érdemben tudják beszámoltatni a végzett munkáról. A feladatok teljesítése közben felbukkant nehézségekről, dolgozó társaik hangulatáról helyesen infor­málják a pártvezetőséget, ahonnan viszont a műhelybe viszik le a szükséges információkat, előmozdítván ezzel is a jó mun­kahelyi légkör kialakítását. Ezt segíti, hogy a pártvezetőség tagjai valamennyien patronálnak egy-egy pártcsoportot. EZEK EGYÜTT AZT EREDMÉNYEZIK a nyírteleki gyár­egységben, hogy a pártcsoportok munkájában nem tapasztal­ható merevség. Rugalmasan, a feladatokhoz jól alkalmazható módszereikkel egyre nagyobb a szerepük a napi operatív munkában, a közösségi nevelésben, a magatartás formálásá­ban, a párttagok egyéni munkájának a segítésében. Van ere­jük foglalkozni dolgozó társaik sok irányú gondjaival, így az egész kollektíva előtt egyre nagyobb tekintélyt vívnak ki ma­guknak. (sigér) LEHETNE A fordítástól a számlázásig Nyolcmilliós Supertyper Gépesített adatfeldolgozás Záhonyban HOSSZÚ PAPÍRSZALAG KÍGYÓZIK A GÉP TA­ROLÓEGYSÉGÉBEN. RAJTA — LÁTSZÓLAG REND- SZERTELENÜL — LYUKAK SOKASÁGA. A KEZE­LŐNEK ELÉG EGY BILLENTYŰT LENYOMNI, AZ ÍRÓGÉPSZERÜ MASINA MÁRIS KATTOGNI KEZD. A MEGRENDELŐ NEVÉT KÖZLI, FELÍRJA AZ EGY­SÉGÁRAT, A JELLEMZŐ ADATOKAT. A KEZELŐ­NEK MINDÖSSZE A VAGONONKÉNT VÁLTOZÓ ÉR- • TÉKET, A SŰLYT KELL BEÜTNIE, MÁRIS KÉSZ A SZÁMLA. Záhonyban, a LIGNIMPEX kirendeltségén vagyunk, ahol a gépesített adatfeldolgozást vezették be. Igen drága, 8 millió forint értékű az a Su­pertyper lyukszalag-vezérlésű gép, amellyel a számlákat készítik, a Szovjetunióból ér­kező papír, fa és cellulóz adatait rögzítik, hogy aztán a Budapesten lévő számító­gép további feldolgozást vé­gezzen az így kapott infor­mációkból. Egy címre 75 ezer vagon — Évente 75 ezer széles nyomtávú kocsiban érkezik a címünkre áru — mondja Ru­dolf László kirendeltségveze­tő. — A vállalatnak rá kel­lett jönnie, hogy Pesten be­határoltak a fejlesztési lehe­tőségeink, az adatfeldolgo­zást, később a bonyolultabb műveletek elvégzését is hely­ben kell megoldanunk. Három évvel ezelőtt kezd­ték meg a bővítést. A szol­gáltató ház emeletét foglalja el a kirendeltség új irodája, a korábbi három alkalmazot­tal szemben ma már közel ötvenen vannak. Két mű­szakban folyik az adatok fel­dolgozása a fuvarlevelek for­dításától egészen a rendelte­tési hely meghatározásáig, a számlák elkészítéséig. Érett­ségizett operátorok kezelik a gépeket, amelyek nem csak az adatok rögzítésére alkal­masak, hanem a megadott program szerint összegeznek, kiszámítják a súly után a fa köbméterét, a küldemény ér­tékét. Ot perc pihenő — Csak látszólag tűnik könnyű munkának — ma­gyarázza Varga János, veze­tőhelyettes. — Ha sok áru érkezik, akkor megfeszített figyelemmel kell követni a feldolgozó lapokat, írni az adatokat. Ezért kötelező óránként az öt perc pihenő. — Egyhónapos gyakorlat kell a gép önálló kezeléséhez — mondja Varga Aliz. — Könnyen meg lehet szeretni, mert érdekes, változatos munka. A LIGNIMPEX. kirendelt­ségén jelenleg három adat- feldolgozás gép van. De már megvan a helye az újabb há­rom gépnek, később pedig tervezik a közvetlen össze­köttetést a budapesti számí­tógéppel, hogy ne a lyuksza­lagon kapott adatokat kell­jen felküldeni, hanem az it­teni adatok már közvetlenül — kábelkapcsolat révén — a számítógép tárolóegységébe kerüljenek. Közvetlen kapcsolat a szállítóval — A közvetlen forgalom­hoz akarunk közel kerülni — mondja a kirendeltség veze­tője. — A partner szovjet cég, az EXPORTLESZ szin­tén ezen az állásponton van, Kárpátalján épít ki egy ki- rendeltséget. Így már köz­vetlen kapcsolatban is le­szünk, ami megkönnyíti az importforgalom lebonyolítá­sát. A kirendeltségen még csak január 1-től folyik a szám­lázás. A kollektíva is most alakul, a létrehozott önálló KISZ-alapszervezettel, az új épületben megteremtett jó munkafeltételekkel. A szállí­tó, a vasút árnyékában dol­goznak, úgy alakítva a kap­csolatot, hogy a vasérc után az egyik legnagyobb mennyi­ségben érkező áru továbbí­tásánál ne legyen fennaka­dás. L. B. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976 decemberében határozatot hozott a munka színvonalának javítására. Minden ember a maga mun­katerületén tudja, mi az, amin változtatni kell. Ezért kérdezünk meg sorozatunk­ban szocialista brigádveze­tőket: milyen területen lát­nak eddig kihasználatlan tartalékokat? Aki válaszol: Berecz Lajos, a Nyíregyhá­zi Kertészeti és Parképítő Vállalat Allende szocialista brigádjának vezetője. — Számos olyan dolog van, amit pénz és beruhá­zás nélkül is szebbé és job­bá lehetne tenni. Üzemünk­ben például jobb lehetne az összetartás, a kollektív szellem. Brigádunk 8 tagja dísznövénytermesztéssel foglalkozik, ketten admi­nisztrációs munkát végez­nek. Többször előfordul, hogy be kell jönni hétvége­ken pár óra társadalmi mun­kára. Általában öten szok­tunk bejönni, majdnem mindig ugyanaz az öt. Fon­tosak ezek a munkák, főleg akkor, ha pénteken érkezik a palánta Pestről. A pénte­ki árut szombaton el kell ültetni. — Majdnem bomláshoz vezetett a brigád széthúzá­sa. Néhányan nem értik meg, hogy nem játszunk egyenlősdit, jutalmazásnál figyelembe vesszük, hogy ki mennyit pluszt vállalt. A brigádmozgalom értékelését nem tartom helyesnek a vállalatnál. Pluszmunka nélkül is nagyra értékelik azokat a brigádokat, ame­lyek díszes brigádnaplót tudnak felmutatni. A helyte­len értékelés kedvét szegi a jobban húzó brigádtagok­nak is. Csak az igazságo­sabb és szigorúbb értékelés hozhatja vissza a brigád- mozgalam komolyságát. — A munkafegyelemmel is gondok vannak. Sajnos, nem könnyen küldhetjük el azokat, akik kilógnak a sor­ból. Azért nem, mert lét­számhiánnyal küszködünk. Lehet, a komolyabb, hatéko­nyabb brigádmozgalom a fegyelmet is szigorítaná. A létszámhiányon nem csak béremeléssel lehetne segíte­Áki válaszol: BERECZ LAJOS szocialista brigádvezető ni. Nem ártana jobban pro­pagálni a mi szakmánkat. A közelmúltban megegyez­tünk a tiszaberceli szak­munkásképző intézettel, így az ottani diákok egy része a nyáron már nálunk gyako­rol három hétig .Lehet, hogy ez a kapcsolat jelent ne­künk néhány új szakmun­kást. — A nyíregyházi parkok palántáit mi állítjuk elő magvakból, a friss és edzett palántákat nem mindig idő­ben ültetik ki, részben a létszámhiány, részben a munkaszervezés hibái mi­att. Ezen is lehetne segíteni, akár társadalmi munkával. Rendben tartjuk a munkás- mozgalmi emlékművet, a Hármasdombot, időnként társadalmi munkában is csi­nosítjuk a várost, de több is lehetne a társadalmi mun­ka. — A szegfű termesztése is függ a hőmérséklettől, a sortávolságtól és még sok mindentől. Egy-egy tőről betakaríthatunk négy, de akár hét szál szegfűt is. Na­gyobb gondossággal minden tövön hozhatunk egy-két szál pluszt és növelheti a vállalat bevételét. — Az adminisztráció egy részét is feleslegesnek tar­tom. Talán a papírmunka csökkentése is jelentene egy kis kevés hasznot. Biz­tosra veszem: csökkenne a létszámhiány, nagyobb len­ne a munkakedv, ha a kí­vülállók jobban megismer­nék a munkánkat, s elismer­nék, hogy a mi vállalatunk tevékenysége is fontos és jelentős. H a valaki egy igazi per­zsaszőnyeg szövőszé­ket akar látni, nem kell elmennie Iránba. Elég, ha eljön Nyírbátorba, ott is a Zrínyi utca 26-ba, itt lakik Vera néni, dr. Kovács Jenőné. Az ő lakásában ta­lálható ez a perzsa szövőszék. — Hogy is került ez ide? — Régi, gyermekkori vá­gyam volt. hogy egyszer sző­nyeget szőjjek. Mindig is né­zegettem a szép szőnyegeket, de csak a perzsára volt haj­lamom, ho^y azt szeretném kivitelezni. Ez elég sok aka­dályba ütközött, mert arra semmi kilátásom nem volt, hogy hadiárva létemre Nyír­bátorból felkerüljek az ipar- művészeti Főiskolára. Egy testvérem ugyan festőmű­vész, rajzpedagógus lett, de én már ezt nem tudtam kö­vetni, nem volt rá lehetőség, de magamban mindig táplál­tam ezt a vágyat. Mikor pe­dig kivitelezni tudtam volna, közbejött a háború. Háború után, mikor megjelentek a fo­nalak, talán az első voltam, aki vásárolta, mert minden­áron perzsákat akartam sző­ni. Azóta perzsázom. Egyik munkám a másik után szü­letett. Természetesen saját tervezésűeket is szövök, de főleg eredeti perzsamintákat. Nemcsak a szövés techniká­ját tanultam meg, hanem a szakkönyvekből igyekeztem elsajátítani minden csínját- bínját. Tanulmányokat foly­tatok, mielőtt kiválasztok ma­gamnak e~*-egy eredeti ősi mintát, például most egy la­dik nevű török imaszőnyeg van a szövőszékemre felvet­ve, melynek mintája a 17. századból származik, és az eredetijét a párizsi Perzsa Galéria őrzi. El lehet mondani, hogy Ve­ra néni lakásában vagyono­kon lépked az ember: kis­ázsiai imaszőnyeg, beludzsisz- tán, kaukázusi eredeti min­ták keltek itt életre, mint egy darabka az ezeregyéjsza­ka világából. A saját tervezé­sű minták pedig helytörténe­ti jellegűek. — Nem véletlen — folytatja Vera néni. — Itt van bőven anyag, csak körül kell néz­ni. Nyírbátorban látható a két gyönvörű középkori templom, a fatomyunk egye­dülálló Magyarországon, ki­vitelezésben, szépségben, és minden esztendőben felhang­zik a zenei napok alkalmá­val Tinódi Lantos Sebestyén­nek a Nyírbátorban költött dallama. Ez a kivilágított fa­torony inspirált engem egy zenei nap alkalmával. — olyan gyönyörű volt a reflek­torfényben, hogy feldobbant bennem a vágy: nekem ezt meg kell perzsázni! Nem is nyugodtam addig, míg meg nem csináltam. Ezt követte a Báthoriak 1488-ból származó címere, a sárkánv az ötszir­mú középkori rózsákkal. Majd egy renaissance intarziát szőt­tem a Bátori-stallumról. — És mi ez a napraforgó­minta? — Ennek is van egy törté­nete. Nyírbátorban az én gyermekkoromban a szegény­ségnek ez volt a zsirozója. így neveztük a napraforgót, melynek termesztésével fog­lalkoztak a nyírbátori em­berek, és valamennyi házban megtaláltuk a napraforgóola­jat. A szegények, akkor bi­zony nem tudtak disznót vág. ni, mi sem. Ez az emlék ve­zetett. amikor a napraforgót szőttem. Szövés előtt már lá­tom a színeket, ezért tudom úgy összeválogatni a fonala­kat, hogy mindegyik minta megtalálja a maga színét, így kerül egymással harmóniába például egy középkori minta középkori színe. Színeket lá­tok elsősorban akkor is, ha az embereket nézem, és most végre meg tudom szőni a régi álmaimat. Ügy érzem a földi rendeltetésemnek már eleget tettem, két gyermekemet in­dítottam az életbe, a fiamat orvosnak taníttattuk, a leá­nyom pedig szakgyógyszerész lett. Most már abban lelem az örömet, hogy még mindig értékes dolgokat alkothatok. Azt hiszem nem éltem hiába, ha végignézek a perzsasző­nyegeken. amik a kiállításo­kon is megálltak a helyüket, sőt, a krakkói Báthori Múze­um is érdeklődik utánuk. Ta­lán, míg élek, ezt mindig fo­gom csinálni. Ha nihcs fel­húzva a szövőszékemre vala­mi. már nem találom a he­lyemet. — Nagyon hosszú ideig tart, míg egy ilyen szőnyeg el­készül, hónapokon át kell csomózgatní. Mit érez Vera néni, mialatt sző? — Elég sok tragédia tör­tént a családomban, hetedik éve ápolom ágyban fekvő férjemet, és néha nagy fájda­lom gyűlik fel bennem. Ezt csak úgy tudom levezetni, hogy akkor leülök a szövő­szék elé, és elmúlik minden. — Más ember az örömét vezeti le inkább ... — Én a fájdalmamat! Ezért kell nekem perzsázni! Mikor nagy feszültség van a lel­kemben, mikor úgy érzem, hogy már nem bírom tovább, akkor jön egy új ötlet, leve­zetődik ez a nagy lelki bá­nat. és megszületik a követ­kező nyőnyeg. Messzire eljutott már Vera néni páratlan egyéniségének i híre. Beszélgetésünket jú­lius 16-án hallhatják a Petőfi rádió „Szombat délelőtt” cí­mű műsorában. Erdős Ágnes A Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyár­egységében korszerű gépeken, nagy pontosság­gal készítik az alkatrészeket. Felvételünkön: Varga Sándor a radiálfúró munkáját kíséri nagy figyelemmel. (Hammel József felvétele) l_TB Vera néni szőnyegei

Next

/
Thumbnails
Contents