Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-25 / 148. szám
4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. június 25. KÖZLEMÉNY 1977. június 21. és 23. között Varsóban, a Lengyel Nép- köztársaság fővárosában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagorszá- gok küldöttségei, amelyeket Sztanko Todorov, a Bolgár Nép- köztársaság minisztertanácsának elnöke, Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság államtanácsának és minisztertanácsának elnökhelyettese, Piotr Jarosze- wicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Zsambin Batmönh, a Mongol Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke, Manea Manescu, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke és Alekszej Koszigin, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége minisztertanácsának elnöke vezetett. A KGST és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság kormánya között létrejött megállapodásnak megfelelően az ülésszakon részt vett a JSZSZK küldöttsége, Dobroszlav Csulaficsnak, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alel- nökének vezetésével. Megfigyelői minőségben részt vett az ülésszak munkájában a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttsége, Le Thanh Nghi miniszterelnök-helyettes vezetésével; a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége Ri Man Szignek, a KNDK ideiglenes lengyelországi ügyvivőjének vezetésével; az Angolai Népi Köztársaság küldöttsége Carlos Rocha miniszterelnök-helyettes vezetésével, valamint a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság küldöttsége Khambou Soumisay-nak, a tervbizottság elnökhelyettesének vezetésével. Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A tanácskozás ülésein megjelentek a KGST-tagországok számos nemzetközi gazdasági szervezetének képviselői is. Az üléseken Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, a lengyel küldöttség vezetője elnökölt. A KGST ülésszakának résztvevői ünnepélyes légkörben meghallgatták Piotr Jaroszewicznek, az ülésszak elnökének, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsa elnökének beszámolóját „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról és a KGST-tagországok testvéri együttműködéséről.” A beszámoló és a KGST-tagországok küldöttségvezetőinek felszólalásai hangsúlyozták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom el nem múló jelentőséggel bír; a XX. század legnagyobb eseménye, új korszakot kezdett az emberiség történetében — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakát, a népeknek a kizsákmányolás és az elnyomás valamennyi formája alóli teljes felszabadulásért, a tartós békéért vívott harcának korszakát. A szovjet nép a kommunista párt vezetésével egy emberöltő alatt felszámolta évszázados elmaradottságát, megteremtette a fejlett szocializmus társadalmát és magabiztosan halad a kommunizmushoz vezető úton. Az 1917 októberében megkezdődött forradalmi folyamat minőségileg új szakaszt ért el azzal, hogy a világ számos országában győzött a szocialista forradalom és kialakult a szocialista világrendszer. A testvérországok népei internacionalista szolidaritásának újabb kifejeződését jelentik a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplése érdekében folyó széles körű tömegpolitikai rendezvények. A tanácskozás ünnepi ülésén a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójával kapcsolatban felszólalt a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője is. Az ülésszakon nagyra értékelték azokat a tapasztalatokat, amelyeket a testvérországok a szocialista társadalom építésére vonatkozó általános törvényszerűségek saját konkrét körülményeik közötti alkotó alkalmazása, valamint a közöttük fennálló, a marxizmus-leninizmus, a szocialista internacionalizmus, a teljes egyenjogúság, valamennyi állam szuverenitásának tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös elvtársi segítségnyújtás elvein alapuló új típusú nemzetközi kapcsolatok kialakulása során szereztek. A szocialista országok kommunista pártjai és népei erőfeszítéseinek, sokoldalú együttműködésük fejlődésének és megerősödésének eredményeként az anyagi termelés szférájában következetesen megvalósulnak a szocializmusnak a kapitalizmus feletti alapvető előnyei. A szocialista országok közössége napjainkra a világ legdinamikusabb gazdasági erejévé vált. A KGST-tagországok nemzeti jövedelme 1976-ra — 1948-hoz viszonyítva — 9,5-szeresére emelkedett, míg a fejlett kapitalista országok nemzeti jövedelme ugyanezen idő alatt csak 3,3-szeresére nőtt. Sikeresen valósul meg az együttműködés további javításának és tökéletesítésének, a KGST-tagországok közötti szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja. A program megvalósítása során, minden egyes szocialista állam gazdaságának növekedésével párhuzamosan egyre átfogóbban nyilvánul meg a testvéri országok nemzetgazdaságai közötti kapcsolatok elmélyülésének törvényszerű folyamata, gazdasági fejlődési szintjük fokozatos kiegyenlítődése. E feladatok megoldásában fontos szerepet játszik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa — az a nemzetközi szervezet, amely biztosítja a valóban egyenjogú gazdasági együttműködést. A kommunista és munkáspártok kongresszusai által kitűzött feladatokat teljesítve, a KGST-tagországok népei magabiztosan megkezdték az új ötéves terv teljesítését. Nemzeti jövedelmük az elmúlt évben 55, százalékkal, az ipari termelés volumene 5,9 százalékkal emelkedett, fokozódott a dolgozók anyagi jóléte és életük kulturális szintje. Továbbra is sikeresen fejlődnek a KGST-tagországok külgazdasági kapcsolatai. A tagországok közötti kölcsönös árucsere 1976-ban 11,2 százalékkal növekedett, a gépgyártás szakosított és kooperációs termékeinek exportja egy év alatt 51 százalékkal nőtt, a gépek és berendezések összexportjában való részesedése elérte a 35 százalékot. A KGST-tagországok alkotó tevékenysége egyre jobban megerősíti a szocializmust, mint a világ fejlődésének és a nemzetközi kapcsolatok egész rendszere demokratikus alapokra történő áthelyezésének döntő tényezőjét. A szocialista országok átfogó támogatást nyújtanak a gyarmati iga alól felszabadult országoknak, az imperialista kizsákmánylás teljes felszámolásáért, önrendelkezési joguk biztosításáért vívott harcukban, a nemzetközi életben következetesen érvényre juttatják a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés, valamint az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködés alapelveit. Az ülésszak megerősítette a szocialista országok eltökéltségét arra, hogy szakadatlanul erősítik nemzetközi szolidaritásukat. Az ülésszak áttekintette a végrehajtó bizottságnak a KGST XXX. és XXXI. ülésszaka közötti tevékenységéről szóló beszámolóját. Jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak, valamint a KGST más szerveinek a tevékenységét, amelyet a KGST-tagországok együttműködése további elmélyítésének és tökéletesítésének, a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja és a KGST XXX. ülésszakán hozott határozatok megvalósításával kapcsolatos munkák megszervezésében és végrehajtásában fejtettek ki. Nagy jelentőséget tulajdonítva a KGST-tagországok közötti együttműködés hosszú távú, a komplex programot konkretizáló célprogramoknak az anyagi termelés legfontosabb ágazataiban, az ülésszak megvitatta a KGST tervezési együttműködési bizottsága által készített, e célprogramok kidolgozásáról szóló beszámolót. Az ülésszak ismét kiemelte, hogy milyen nagymértékben időszerű ez a munka, amely meghatározza az üzemanyagok, az energia, az élelmiszerek és a közszükségleti cikkek ésszerű szükségleteinek biztosításával, valamint a gépgyártás és a szállítás fejlesztésével kapcsolatos égető problémák együttes és koordinált megoldásának módozatait a szocialista országok által. A KGST szerveiben elemzik a KGST-tagországok elképzeléseit azokról a konkrét intézkedésekről, amelyek bevonásra kerülnek a hosszú távú célprogramokba, és a megvalósításuk során kialakuló együttműködés lehetséges formáira vonatkoznak. A Kubái Köztársaság és a Mongol Népköztársaság javaslatai alapján folyik azoknak az intézkedéseknek a kidolgozása, amelyek e két ország gazdasága hatékonyságának fokozására és fejlődésük meggyorsítására irányulnak. Az ülésszak rámutatott arra: célszerű összpontosítani az erőfeszítéseket elsősorban azoknak a megállapodástervezeteknek a kidolgozásában, amelyek a fűtőanyag-energetikai és nyersanyag ágazatok területén megvalósuló együttműködés, az élelmiszerek alapvető fajtái termelésének kiszélesítése, valamint e feladatok megoldásához szükséges gépek és berendezések biztosítása hosszú távú célprogramjai kidolgozásával kapcsolatosak. Az ülésszak hangsúlyozta az atomerőművekhez szükséges berendezések gyártása — a lehetőségekhez képest maximális — fejlesztési programjának fontosságát, az atomenergetika fejlesztésével kapcsolatos kérdések, valamint az üzemanyagenergetikai problémák komplex megoldása szempontjából, és ajánlotta a KGST tagországainak: 1980-ban kössenek megállapodást a sokoldalú nemzetközi termelési szakosodásról és kooperációról, valamint az atomerőművekhez szükséges berendezések kölcsönös szállításáról az 1981—1990-es időszakra. Az ülésszak megvitatta a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottságának beszámolóját a komplex program intézkedéseinek megvalósításáról, a tudomány és a technika, valamint a KGST-tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés hatékonyságának fokozása területén. Kiemelte azokat a sikereket, amelyek a tudomány és a technika számos területén születtek a műszaki haladás egész sor jelentős problémájának megoldásában. 1971 és 1976 között közös erőfeszítésekkel több mint 1500 új gépet, berendezést és műszert gyártottak, több mint 1300 új anyag-, termék- és készítményfajtát állítottak elő, több mint 1200 műszaki folyamatot dolgoztak ki, illetve tökéletesítettek. A KGST ülésszakán hozott határozatok olyan intézkedéseket jelöltek ki, amelyek a KGST-tagországok közötti tudományos-műszaki együttműködés elmélyítésében rejlő lehetőségek további kihasználását, az együttműködés hatékonyságának fokozását célozzák. Külön hangsúlyt kapott, hogy biztosítani kell a tudományos-műszaki együttműködés tervezése tökéletesítését, a gazdasági együttműködéssel való szoros összekapcsolását, az anyagi termelés területén jelentkező kulcsfontosságú problémák megoldását célzó hosszú távú célprogramok tudományos-műszaki biztosítását szolgáló alapvető erőfeszítések koncentrációját, a tudományos-műszaki problémák kidolgozásában elért eredmények felhasználása meggyorsítását. A népgazdasági tervek koordinálásának keretében a KGST-tagországok által vállalt kötelezettségek, a jelenlegi ötéves tervidőszak sokoldalú integrációs intézkedéseit tartalmazó megállapodások, valamint az 1976—1980-ra szóló hosszú távú kereskedelmi egyezmények teljesítéséről szóló beszámolót áttekintve, az ülésszak megelégedéssel állapította meg: az egyes országok között összehangolt intézkedések, egészében véve sikeresen valósulnak meg. Az ülésszak intézkedéseket fogadott el a termelés minőségi színvonalának további emelésére, a kölcsönösen szállításra kerülő gépek és gépezetek, műszaki karbantartási rendszerének fejlesztésére és tökéletesítésére vonatkozóan. Az ülésszak jóváhagyta a KGST-tagországok 1981—1985- re szóló népgazdasági tervei koordinálásának programját. A delegációvezetők hangsúlyozták, hogy a népgazdasági tervek következő öt évre szóló koordinálásának alapvető feladata az együttműködés hosszú távú célprogramjai kidolgozásakor jelentkező és kölcsönös érdeklődésre számottartó legfontosabb gazdasági problémák összehangolt megoldása.- Az ülésszak javasolja a KGST tagországainak, hogy a programban foglaltak által vezéreltetve, folytassák és fejezzék be a népgazdasági tervek koordinálását és írják alá a megfelelő dokumentumokat — köztük a kormányközi megállapodásokat is — 1980 első felénél nem későbbi időpontig. Az ülésszak rámutatott, hogy a KGST tagországai sikeresen fejlesztik és mélyítik gazdasági együttműködésüket a többi szocialista országgal. Tökéletesedik és bővül a gyümölcsöző együttműködés a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal. A KGST-tagországok, eleget téve internacionalista kötelességüknek, két- és sokoldalú alapon segítik a Vietnami Szocialista Köztársaságot nemzetgazdaságának helyreállításában és fejlesztésében. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Vietnami Szocialista Köztársaság belépett a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank és a Nemzetközi Beruházási Bank tagjainak sorába. Kialakulóban van a sokoldalú együttműködés a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal és az Angolai Népi Köztársasággal. Londonban folytatódnak az összetűzések a Grun- wick gyár sztrájkoló munkásai és az ellenük — a sztrájktörők védelmében — fellépő rendőrség között. Képünkön: egy rendőr és egy tüntető párharca. (Kelet-Magyarország telefotó) A dél-afrikai Johannesburgban a rendőrség brutális módon bántalmazta a vezetőik letartóztatása ellen tiltakozó diákokat. Képünkön: a diákok egyike rendőrkézen. (Kelet-Magyarország telefotó) Sikeresen valósul meg a KGST és a Finn Köztársaság együttműködéséről szóló megállapodás és megkezdődött a Mexikói Egyesült Államokkal és az Iraki Köztársasággal kötött megállapodás realizálása is. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy évről évre bővülnek és mélyülnek a KGST-tagországok és a fejlődő országok gazdasági kapcsolatai, A KGST országai aktív módon járulnak hozzá ezen országok nemzetgazdaságának fejlesztéséhez és erősítéséhez. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet ajánlásai megvalósításának nagy jelentőséget tulajdonítva, a KGST-tagországok lépéseket tesznek annak érdekében, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján bővítsék gazdasági együttműködésüket a fejlett kapitalista országokkaL Az ülésszakon ismételten rámutattak, hogy a kapitalista országokkal való konstruktív együttműködés további fejlesztésére pozitív hatással lenne összeurópai vagy államközi kongresszusok, tanácskozások összehívása a környezetvédelem, a szállítás és az energetika fejlesztése témakörében. Ugyancsak pozitív hatása lenne a szocialista országokkal szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés, a belügyeikbe való beavatkozásra tett kísérletek megszüntetésének is. A KGST-nek az Európai Gazdasági Közösséggel tartandó tárgyalásokra vonatkozó javaslatával kapcsolatban az ülésszak részvevői hangsúlyozták: a KGST és a KGST-tagországok, illetve EGK és az EGK-tagországok közötti megállapodások a kölcsönös kapcsolatok alapjairól — amelyek azt céloznák, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az egyenlőségen alapuló és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködéshez — pozitív hozzájárulást jelentenének a két szervezet tagországai közötti kereskedelmi-gazdasági együttműködés fejlesztéséhez, s egyben hozzájárulnának az európai béke és enyhülés megvalósításához a helsinki értekezlet záródokumentumában foglaltak szellemének megfelelően. Az ülésszak kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a KGST-tagországok testvéri, sokoldalú, egyre bővülő és mélyülő gazdasági, műszaki-tudományos együttműködése a jövőben is fontos tényező lesz, amely aktív módon járul hozzá a kommunista és munkáspártok által kitűzött társadalmigazdasági feladatok sikeres megoldásához, a KGST-tagországok testvéri együttműködésének megszilárdításához, a KGST nemzetközi tekintélyének és befolyásának növekedéséhez. A KGST XXXI. ülésszakának munkáját a barátság a teljes, kölcsönös megértés, az elvtársi együttműködés légköre jellemezte. a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXI. iilésszakárál Képtávírón érkezett
