Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-25 / 148. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 25. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT Aratás előtt A mai gépszemlére ké­szítették elő a máriapó- csi Rákóczi Tsz kom­bájnjait. Héttőn itt is megkezdik az őszi árpa aratását. (Hammel Jó­zsef felvétele) KI KAPHAT CSERETELKET ? Olvasóink kérdezik Áldozatokat szednek a folyók Beküldte: Harasztosi Imre, Nyíregyháza, Garibaldi út 41. Még alig kezdődött el a fürdő­zési szezon, máris 4 halálos ál­dozatot követelt a Tisza és a Kraszna a megye területén. Há­rom fiatal és egy idős ember életét. A szerencsétlenség oka mindegyik esetben a felelőtlen­ség, a meggondolatlanság volt. G. I. 18 éves fiatalember Zá­honyban, az országhatárt átszelő közúti híd mellett fulladt a Ti­szába. Szabadságát töltötte itt­hon és egy ismerős kisgyerekkel játszani ment a folyópartra. A homokozás után fürödni indult a 7 éves kisgyerekkel, de megcsú­szott a hirtelen mélyülő meder­ben és szívgörcsöt kapott. Kis, fuldokló barátját egy határőr mentette ki, G. I-t viszont csak három nappal később találták meg a tuzséri révátkelőnél. E. L. 75 éves éjjeliőr ittasan horgászott a Krasznában, meg­szédült és a folyóba esett. Sz. Gy. két társával fürdött Gyüre határában a Tiszában. A figyel­meztetés ellenére bementek a gyors sodrású folyóba. A segítsé­gükre oda érkező már csak egyi­küket tudta kimenteni. Ezek az esetek annak ellenére történtek, hogy a rendőrség szakemberei még május elején megtették a gyakorlati előkészü­leteket a vizi balesetek megelőzé­sére. A kisvárdai és a vásárosna- ményi járásban a tanácsokat ér­tesítették, hogy május 15-ig je­löljék ki a fürdőhelyeket. A fal­vakban és városokban több mint hatvan helyen tartottak filmvetí­téssel egybekötött előadásokat is­kolásoknak és felnőtteknek egy­aránt a közlekedésbiztonsági ta­nács tagjaival közösen a fürdő­zés veszélyeiről. A vízi járőrök, az önkéntes segítőkkel együtt állan­dóan vigyáznak a fürdőzők ép­ségére, és mégis ... növekszik a szomorú statisztika. Szinte tehe­tetlenek a tilosban fürdőzőkkel szemben, azokkal, akiknek hiá­ba magyarázzák, életveszélyes a fürdőhelyeken kívül úszkálni, még a jó úszóknak is. Nemegy­szer előfordul, hogy a vízi jár­őrök figyelmeztetését semmibe veszik, a bólyákon kívül úsznak, vagy vízisíéinek a Tiszán. A felvilágosító munkát szeren­csére egyre több helyen veszik komolyan. Kisvárdán az általá­nos iskola alsósait rendszeresen tanítják úszni. Vásárosnamény- ban a fürdő elkészültéig erre nincs lehetőség. Pedig a vízbeful- ladások megelőzésének egyik módja, ha úszni tudó gyerekeket nevelünk. Sokat vár a rendőrség az Ifjú Gárda vízirendészeti sza­kaszok megszervezésétől is, mely- lyel nemcsak munkájuk lesz könnyebb. Kisvárdán, Fehérgyar­maton és Naményban szeptem­berre befejezik e szakaszok fel­készítését. Ugyancsak van visz- szatartó ereje a helyszíni bírsá­goknak is, a vízi szerencsétlensé­gek elkerülése érdekében a leg­többet azonban a szülők, és ma­guk a fürdőzők tehetnek. A ti­lalmak, a korlátozások figyelem- bevételével, személyes példa- mutatással, a gyerekekkel való beszélgetésekkel, nagyobb gon­doskodással. Jó lenne, ha a taná­csok is jobban megszívlelnék a rendőrség figyelmeztető leveleit és ha mentőőröknek nem idős és úszni nem tudó embereket al­kalmaznának. Végül kommentár nélkül álljon itt néhány adat. 1973-ban tizen­egy, 1974-ben tíz, 1975-ben tizen­négy, 1976-ban tizennyolc vízbe- fulás történt a megyében. A sze­rencsétlenül jártak nagy része fiatal és gyermek volt, mindany- nyian tiltott helyen fürödtek. A statisztika évről évre növekszik, de vajon meddig? Balogh Júlia KÖLCSEY FERENC SZOBRA Hegedűs István levélírónk néhány évvel ezelőtt vásá­rolt égy telket, azzal a szán­dékkal, hogy néhány éven be­lül oda családi házat épít. A közelmúltban megkérte az építési engedélyt, de kérését elutasította a tanács azzal, hogy az időközben elkészült községrendezési terv szerint telkére középület fog kerül­ni, tehát oda családi ház nem épülhet. Levélírónk szeretné tudni, kérhet-e cseretelket? Érdeklődésére a megyei ta­nács vb építés-, közlekedés- és vízügyi osztályától kér­tünk tájékoztatást, ahol el­mondták, hogy megyénk tele­püléseinek rendezési tervei 1950. óta folyamatosan készül­nek. A jelentősebb szerepkör­rel bíró községekre vonatko­zóan jórészt már elkészültek, a többin jelenleg is dolgoz­nak a településtervezők. Megtörténik tehát, hogy egy korábban vásárolt építési telekre, a később elkészült rendezési terv és a hatályba lépett építésügyi szabályok szerint építési tilalmat ren­delnek el. Ilyen esetben azon­ban a tulajdonos kérésére — kisajátítási eljárás nélkül — a tanácsnak cseretelket kell adnia. Erre akkor van lehetőség, ha a tulajdonos nem áll telek-, lakástulajdon­szerzési korlátozás alatt, vagy ha e korlátozás alól fel­mentést kapott, és ha a cseretelekkel azonos ren­deltetésű, beépíthetetlen telek nincs tartós használatában. Továbbá a tulajdonosnak vállalnia kell, hogy a csere­telken a birtokba adástól szá­mított két, társasház esetében három éven belül az építés­ügyi szabályoknak megfelelő lakóépületet épít, és írásban hozzájárul, hogy a cserete­lekre — a beépítési kötele­zettség teljesítéséig — elide­genítési tilalmat jegyezzenek be a telekkönyvbe. Ha valaki öröklés útján ju­tott a kérdéses telekhez, ak­kor annak a beépíthetőségét az örökhagyó tulajdonszerzé­si időpontjában kell, hogy vizs­gálja a tanács, vagyis az örökös akkor kaphat cseretel­ket, ha az örökhagyó a telek szerzésének időpontjában azt beépíthette volna. Megtörténik, hogy a cse­rélendő teleknél, nagyobb ér­tékű telket ajánl fel a tanács. A tulajdonos a két telek kö­zötti értékkülönbözetet köte­les megtéríteni, vagy ha nem akarja elfogadni —, hiszen erre nem kötelezhető —, úgy a tanácsnak további egy al­kalommal másik cserelehető­séget keli felajánlania. Természetesen a cseretelek — szintén kérésre — más vá rosban, vagy községben is ki­adható és a kisajátítási eljá­rás megindításának is helye van (az erre vonatkozó külön jogszabályok alkalmazásá­val). Levélírónknak tehát kérnie kell a cseretelket. Egyébként minden ezzel kapcsolatos fel­világosítást az elsőfokú épí­tésügyi hatóságok adnak és a kérdéssel kapcsolatban is ők hoznak döntést. S. A. Útburkolat, sárrázó, autóbuszforduló 13,5 millió forintot költenek az utakra A Nyíregyházi Városi Ta­nács ebben az évben össze­sen tizenhárom és fél millió forintot költ városunk járdá­inak, útjainak felújítására és fenntartására. Már eddig elkészült a Ma­karenko utca, Széchenyi és Arany János utca közötti sza­kaszának útburkolat erősíté­se, hasonló munka fejeződött be a Honvéd utcában és út­javítást fognak végezni az Epreskert utcának a Sarkan­tyú és a Nyár utca közötti szakaszán is. Sor kerül a Kert és az Eötvös utca, vala­mint a Csillag köz útcsatla­kozása, és ezzel egyszerre a Gimnázium köz korszerűsítő­Egy délelőtt a szabálysértési csoportnál Perlekedés egy vödör vízért — Nem akartunk mi sem­mi rosszat, csak hát piások voltunk — mentegetőzik ke­délyesen egy kiskorú fiatal­ember a szabálysértési cso­port vezetője előtt. A hibás ezek szerint egyedül az alko­hol volt... A reggeltől estig tartó ivászat után hárman „jókedvükben” letördelték és emlékbe eltették az útjukba kerülő autók visszapillantó tükreit. Bár még nem töl­tötték be a 18. évet, nem ez az első alkalom, hogy többet ittak a kelleténél. Derűsen emlékeznek vissza az első esetre, amikor alaposan leré- szegedtek egy vállalati név­napon ... Egymást váltják az ügyfe­lek a Nyíregyházi Városi Ta­nács szabálysértési csoport­jának kicsiny helyiségében. A leggyakrabban lopásért, la­kótársak közötti összeférhe­tetlenségért, kontárkodásért, árdrágításért kell büntetést kiszabni rájuk, de számtalan különleges ügy is előfordul. Dr. Ujváry Margit csoport- vezető mondja, mióta itt dol­gozik, a szabálysértésnek annyi módjával találkozott, hogy már kevés dolgon tud csodálkozni. Egy ötven évhez közeledő csupa csont asszony lép be. Hinni sem akarom, milyen ügyben idézték: sírokról lo­pott virágot. A több mint száz forint értékű virág ilyen módon azonban jóval többe kerül a kegyelet megszegőjé­nek. Nem lehetett túlzott ér­zékenységgel „vádolni” ak­kor sem, amikor olyan súlyo­san megvert egy másik nőt, hogy azt a kórházban kellett ápolni. Egy nagyon jól öltözött kö­zépkorú asszony ül a szabály- sértők székén. Az egyik kon­fekcióboltból egy ruhát akart fizetés nélkül haza vinni. Pe­dig férjével együtt — aki technikusként dolgozik — szépen keresnek, s a felszólí­tás után a helyszínen ki tud­ta fizetni a holmi árát. A büntetéssel együtt így azon­ban már mintegy háromezer forint volt a négyszáz forin­tos portéka ára. Méghozzá kis híján bírósági ügy lett a lopásból. Ha a ruha értéke 500 forint felett volna, akkor börtönbüntetéssel is sújthat­nák a vétkest. Látszik az ösz- szetört asszonyon: felejthetet­len számára a lecke. Kontárkodás a vád egy há­romgyermekes fiatalasszony ellen, aki engedély nélkül el­adásra tányérokat festett. Bár korábban már kapott egy figyelmeztetést, mégis újabb cikornyás tányérokat adott el. Az asszony okulva a tör­téntekből iparengedélyt kért, s néhány napon belül meg is kapja, ám az engedély nél­kül árusított portékák után ki kell fizetnie a büntetést. Ma már belátja, ha korábban kérte volna az engedélyt, nem került volna sor erre a felesleges bonyodalomra. — Sajnos, nagyon sok olyan problémával fordulnak hoz­zánk — mondja dr. Ujváry Margit —, amelyeket az em­berek maguk között jobban meg tudnának oldani, ha fi­gyelemmel, megértéssel len­nének egymás iránt. Nagyon sok a nézeteltérés a lakótár­sak között. Több helyen úgy elmérgesedik a helyzet, hogy az ügyeket szinte nem lehet lezárni. Pedig csak megértés­re lenne szükség, arra, hogy egymással megbeszéljék a vi­tás kérdéseket, s mindegyi­kük számára jó megoldást ta­láljanak ... A békés megegyezést ak­kor nem követné szakadatlan „szomszédháború”! Ma déle­lőtt például az egyik ügyfél panaszolta, szomszédja nem engedte, hogy a közös kútból hordja a vizet. Inkább vál­lalja a perlekedést, de a kút­ból egy vedér vizet sem vi­het el a másik. Kántor Év» sére is amint e térségben a közművesítési munkák befe­jeződnek. A felújítási keret­ből több utcában elkészül a sárrázó, a jobb útcsatlakozás. Az autóbuszközlekedés szempontjából jelentős, hogy ebben az évben a Tünde és az Ipar utcában, valamint Bor­bányán a Csárda utcában, és a Rozsrétbokorban autóbusz­fordulót alakítanak ki. Városunk járdái is sok he­lyütt felújításra várnak. A város központjában a Behtlen Gábor utca, Kosuth tér és a posta épülete közötti járdaszakasz korszerűsítését végzik el. hasonló munkát végeznek majd a Hatzel té­ren és a Dimitrov utcában is egy rövid szakaszon. Ebben az évben elkészül a Sóstói út keleti oldalán, a Kun Béla és a Krúdy Gyula utca közötti járda, és korszerű járda és út lesz a Körte és a Város­major utcában lévő OTP-la- kások előtt is. Évről évre visszatérő gon­dot jelentenek városunk földútjai. Az idén 2,7 millió forintot fordít a városi tanács ezeknek az utaknak a javí­tására. Sor kerül többek kö­zött a Rajk László utca, a Toldi utca (Vécsey és a Mó­ricz Zsigmond utca közötti részen) valamint a Budai Nagy Antal és az Áchim And­rás utca földútjának karban­tartására. Igen jelentős az az egymil- lió-egyszázezer forint értékű társadalmi munkavállalás, amelyet városunk különböző vállalatai, szervei ajánlottak fel ebben az évben. Általá­ban közműépítési, terepren­dezési. járda- és útépítési munkákból vállalnak részt, így készül el például a TAÉV vállalásában a Csárda utcai autóbuszforduló, és a Toldi utcai földútkarbantartás, amelyet a KPM Közúti Építő Vállalat végez majd el. Soltész Ágnes Zene, zöld fény, vízcsepp Nyelvtanulás ritmopédiával Halk zene, zöld fények vil­logása és a vízcsap csepegé- sének zaja — mindezt ered­ményesen kombinálják az idegen nyelvek tanulásának elősegítésére a Szovjetunió kisinyovi egyetemén. Az újfajta nyelvi laborató­rium nem sokban különbözik a korszerű nyelvoktató in­tézményektől, csak nehéz függönyei jelzik az eltérést. Egy-egy nyelvoktató óra 45 percig tart és szakaszai van­nak. Az első tíz percben mo­noton hang ejti ki a szava­kat, mondatokat — először spanyolul, majd orosz fordí­tásban. Ezek a szavak és mondatok az „aktív egysé­gek”, amelyeket azután meg kell tanulni. A második szakasz az adap­táció, az alkalmazkodás, át­formálás. A beszédet zene váltja fel, ugyancsak mono­ton, lazító természetű. Perio­dikusan ismétlődik a vízcsap csepegésének zaja is. Nagy­méretű villogó zöld fényfol­tot vetítenek a laboratórium falára a diákkal szemben. A harmadik szakasz a re­guláció, a beállítás: a hang­háttérből újra ugyanaz a hang emelkedik ki, és ugyan­azon a monoton módon reci­tálja, ismétli ugyanazt a szö­veget, miközben a zöld fény­folt tovább villog, lüktet. Kö­rülbelül 10—12 perccel ké­sőbb a fülhallgatóban hall­ható hang még halkabbá, lá­gyabbá válik, a fényfolt lük­tetésének ritmusa pedig le­lassul. Ez a stabilizáció sza­kasza. Egy-egy hagyományos nyelvlecke során a tanulók 20—40 aktív egységet (szót vagy mondatot) sajátítanak el, a ritmopédiai órán vi­szont 50—100 aktív egységet tanulhatnak meg. A kisinyovi egyetemen 1975-ben 9 tagú kísérleti cso­portot oktattak ritmopédiás nyelvtanuló módszerrel. 22 óra alatt összesen 1393 aktív egységet sajátítottak el a ta­nulók. Az egy évvel később végzett ellenőrző vizsgálatok során kiderült, hogy az egy­ségek 78 százalékára emlé­keznek még a diákok.

Next

/
Thumbnails
Contents