Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
XXXIV. évfolyam, 147. szám ÁRA: 80 FILLER 1977. június 24., péntek Tisztaberekén, Tiszakóródon Megkezdődött az aratás Csaknem ezer hektár őszi árpát takarítanak be a fehérgyarmati járásban Beérett az őszi árpa a tisztaberek! Petőfi Termelőszövetkezet 50 hektár területű tábláján. Az aratási munkát a táblán június 23- án, csütörtökön kezdte meg a szövetkezet, ahol a termésátlag várhatóan elérheti a hektáronkénti 40 mázsa átlagot. A fehérgyarmati járás egy másik községében, Tiszakóródon is elkezdődött az őszi árpa aratása. A járásban összesen 983 hektáron kell learatni az őszi árpát, jó termést ígér még a szatmár- csekei és a jánkmajtisi gazdaságok vetésterülete. Bár a vetést ritkítja a foltos kipusztulás, a járásban az őszi árpa termésátlaga előreláthatóan meghaladja a tavalyit. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. június 22-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. június 22-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót; — Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párttagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról szóló összegező jelentést; — Óvári Miklós elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a kulturális politika időszerű kérdéseiről szóló jelentést. I. A Központi Bizottság áttekintette a nemzetközi helyzetet. Megállapította, hogy bár a szélsőséges imperialista körök megélénkült tevékenysége következtében az enyhülési folyamat lelassult, a nemzetközi élet fejlődésének meghatározó irányzata változatlanul a békés egymás mellett élés, az enyhülés. O A Központi Bizottság rámutatott: az emberiség jövőjének sorsdöntő kérdése a világbéke megőrzése. Minden nép alapvető érdeke a katonai költségvetések csökkentése, a fegyverkezési hajsza megfékezése, a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltása, a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának megsemmisítése, új tömegpusztító eszközök előállításának megakadályozása. A Magyar Népköztársaság a testvéri szocialista országokkal együtt támogatja a leszerelési világértekezletnek és ehhez vezető lépésként az ENSZ leszerelési kérdésekkel foglalkozó rendkívüli ülésszakának megtartását. A Központi Bizottság ismételten hangsúlyozta egyetértését a Szovjetunió konstruktív leszerelési javaslataival, kezdeményezéseivel. Kifejezte a magyar kommunisták, egész népünk óhaját és bizakodását, hogy a hadászati fegyverek korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalásokon a realitások figyelembevételével és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával sikerül újabb megegyezésre jutni. O A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a nemzetközi enyhülés kiterjesztésében nagy jelentőségű az európai földrész biztonságának megszilárdítása. A helsinki értekezlet óta eltelt időben megkezdődött a záróokmány ajánlásainak megvalósítása. Újabb erőfeszítések szükségesek az államok közötti politikai kapcsolatok, a bizalom további erősítéséért, a megkülönböztetésektől mentes gazdasági együttműködés bővítéséért, a kulturális együttműködés fejlesztéséért, a népek közeledéséért. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kész konstruktív módon hozzájárulni a belgrádi találkozó munkájához, kifejezte reményét, hogy a jugoszláv fővárosban június 15-én megkezdődött tanácskozás eredményesen készíti elő az érdemi tárgyalásokat. O A Központi Bizottság tájékoztatást kapott legutóbbi külpolitikai lépéseinkről. Megállapította, hogy a helsinki záróokmányban foglaltak valóra váltását, az európai biztonságot és a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködését jól szolgálták hazánk és az egyes tőkésországok közötti magas szintű találkozók. Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának az Olasz Köztársaságban tett hivatalos látogatása erősítette a két ország széles körű kapcsolatait. Az olasz politikai élet vezetőivel folytatott tárgyalásokon kifejezésre jutott a kölcsönös készség az együttműködés továbbfejlesztésére. Kádár János látogatása VI. Pál pápánál a Magyar Nép- köztársaság és a Vatikán kapcsolatának jelentős eseménye vált. A látogatáshoz kedvező feltételeket teremtett, hogy különböző világnézetű emberek egyaránt érdekeltek Európa és a világ békéjének megőrzésében, valamint az, hogy hazánkban az állam és az egyház viszonya rendezett. A jól fejlődő kétoldalú kapcsolatok szélesítését előmozdította Rudolf Kirchschläger osztrák államfő magyarországi látogatása, valamint Lázár György miniszterelnök finnországi útja. Az európai együttműködés ügyét eredményesen szolgálta a magyar és a norvég miniszterelnök tárgyalása. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének magyarországi látogatása szorosabbra fűzte országaink, népeink barátságát és együttműködését. O A Központi Bizottság az európai biztonság és együttműködés kérdései mellett nagy figyelmet szentelt az afrikai nemzeti felszabadító mozgalomnak. A magyar kommunisták, a magyar nép határozottan elítéli az Etióp Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság elleni provokációkat, fegyveres támadásokat. Megerősítette a szolidaritást a zimbabwei, a namíbiai, a dél-afrikai népeknek a szabadságért, a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcával. O A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tovább erősítette internacionalista kapcsolatait a testvérpártokkal. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt. a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésének szélesítését, a két ország népei közti sokoldalú kapcsolatok elmélyítését jól szolgálta Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtársak Debrecenben, illetve Nagyváradon lebonyolított baráti találkozója. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megállapodásokat, amelyek megkötése hozzájárul a két ország együttműködésének továbbfejlesztéséhez a gazdasági, kulturális és más területeken. Megállapította, hogy a tárgyalások megerősítették a két ország érdekazonosságát a szocializmusért és a békéért folyó harcban. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy jól fejlődnek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége baráti kapcsolatai, a Magyar Népköztársaság és a szomszédos Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú együttműködése, erősödik a két ország népeinek barátsága. Az együttműködés szélesítéséhez, a barátság erősítéséhez eredményesen járult hozzá Sztane Dolanc elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöksége Végrehajtó Bizottsága titkárának látogatása hazánkban. Kétoldalú pártkapcsolataink fejlesztését és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének ügyét szolgálták az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának megbeszélései az olasz, az iráni, a kolumbiai és a perui testvérpárt első titkárával, továbbá az MSZMP képviselőinek találkozói a Szovjet, a Lengyel, a Belga, a Finn, a Francia, a Japán, a Koreai, a Norvég és a Svéd Kommunista Párt vezetőivel. Jelentős esemény volt Luis Corvalán elvtárs látogatása hazánkban, amelynek során a magyar nép ismételten kifejezte szolidaritását a chilei testvérpárttal, a népelnyomó fasiszta junta ellen küzdő haladó chilei erők harcával. O A Magyar Szocialista Munkáspárt fontosnak tartja a szocialista—szociáldemokrata mozgalom pártjaival folytatott rendszeres eszmecserét a közös érdekű kérdésekben, a béke és a biztonság megszilárdítása érdekében. Ezzel a törekvéssel összhangban került sor az elmúlt időszakban az MSZMP képviselőinek találkozóira a Belga Szocialista Párt, valamint a Francia Szocialista Párt vezetőivel. II. A Központi Bizottság értékelte a párttagsági könyvek cseréjének végrehajtását és megállapította: O A XI. kongresszuson elhatározott tagkönyvcserét a pártszervezetek — a Központi Bizottság 1975 októberi határozatában foglalt előírásokat érvényesítve — gondosan készítették elő, az időszerű politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális teendőik egyidejű elvégzésével nagyfokú szervezettséggel bonyolították le. A tagkönyvcsere jól szolgálta a párt felkészítését a kongresszus határozataiban és a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok megoldására. (Folytatás a 4. oldalon) Végei ért a KGST ülésszaka Lázár György hazaérkezett Varsébál Barabás János és Fazekas nisztertanács elnöke, az László, az MTI tudósítói jelentik: Varsóban csütörtökön befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 31. ülésszaka. A tanácskozás záróaktusaként a delegációkat vezető kormányfők, köztük Lázár György, a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, aláírták az ülésszak munkájáról készült jegyzőkönyvet. A tanács határozata értelmében az ülésszakról szóló hivatalos közleményt későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra. Az aláírást követően Piotr Jaroszewicz, a vendéglátó Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke méltatta a tanácskozás jelentőségét, majd befejezésül Manea Manescunak, a KGST soron következő 32. ülésszakát rendező Románia miniszterelnökének adta át a szót. A KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke Mihai Marinescu román miniszterelnök-helyettes lett. ★ Csütörtökön délután hazaérkezett Varsóból a KGST XXXI. ülésszakán részt vett magyar delegáció. A küldöttséget Lázár György, a MiSzekér Gyula Dr. Szekér Gyula a Minisztertanács elnökhelyettese Magyarország állandó KGST-kép viselő je nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának. KÉRDÉS: — hogyan jellemezné a KGST 31. ülésszakának munkáját? VÁLASZ: — a KGST 31. ülésszaka jelentős eseménye volt a tagországok egyre magasabb szintű együttműködésének. Ez alkalommal emlékeztünk meg külön ünnepi ülésen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő 60. évfordulójáról. Lázár György elvtárs az ünnepi ülésen tartott beszédében maga is hangsúlyozta, hogy a navista forradalom internacionalizmusa az éltető ereje a KGST-nek is, amely ma élő példája a leghaladóbb társadalmi rendszerű országok újtípusú gazdasági együttműködésének, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Mindezt a fejlett szocialista társadalom építésének hétköznapi gyakorlata és növekvő sikere bizonyítja. — Az ülésszak munkatanácskozás volt, amelyen a tagországok közötti együttműködés soronlévő tennivalóival foglalkoztunk. így a KGST egy évi tevékenységével, a hosszú távú együttműködési célprogramok kidolgozásának helyzetével. Meghatároztuk az 1981—1985. évekre szóló tervek összehangolásának tennivalóit, megvitattuk MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezette. A delegáció tagjai voltak: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képvise- lője, Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Rácz Pál kül- ügyminisztériumi államtitkár, Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Meisel Sándor, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselőjének helyettese. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Púja Frigyes külügyminiszter, R ománv Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője Ott volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének követtanácsosa. nyilatkozata a tudományos-műszaki együttműködés időszerű feladatait, valamint az atom- energetikai gépgyártásban megvalósuló együttműködést. — A beszámolóknak ez a vázlatos felsorolása is kellően mutatja, hogy a tanácskozás valóban munkajellegű volt, ráirányította a figyelmünket a legfontosabb gazdaságpolitikai tennivalókra. KÉRDÉS: — az elmondottakból úgy tűnik, hogy az ülésszak elsősorban a távlat, a jövő kérdéseivel foglalkozott. Valóban így van ez? VÄLASZ: — a jövő sikerei, a jelen, napjaink erőfeszítéseiben gyökereznek. Akkor, amikor a távlati terveinkről és programokról tárgyaltunk, egyetértettünk abban, hogy a jelenlegi munkákat hatékonyabban kell végeznünk, különös gondot fordítva nemzetközi kötelezettségeink pontos, jó minőségű teljesítésére. — Emlékeztetnék arra: a KGST tavalyi ülésszaka határozatot hozott arról, hogy hosszú távú együttműködési célprogramokat kell kidolgozni az energia- és nyersanyag-felhasználás, a mező- gazdasági és élelmiszeripari termelés, a gépipar és a közlekedés fejlesztése területén. — Az ülésszak számot adott azokról a kezdeti lépésekről, amelyeket a célprogramok kidolgozásában együttesen és külön-külön is megtettünk. A célprogramokban (Folytatás a 4. oldalon)
