Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 24. ÉJSZAKA A TELEFONKÖZPONTBAN Hat percért ötszáz forint MIKOR KEZDŐDIK Á XXI. SZÁZAD? Tarka levelek Olvasóink írásaiból — Mátékám. kapcsold nekem, légy szíves, a tejipari vállalatot! — kéri a nyíregyházi telefonközpontban Rozsé Istvánná. Fölöttébb elcsodálkozom, amikor a távolból egy női hang válaszol. — Mi, telefonközpontosok alig ismerjük egymást név szerint, ezért a helységnevekből csinálunk beceneveket. Most éppen a mátészalkai kolléganőmmel beszélgettem, — oldja meg helyettem a rejtvényt a telefonközpont kezelője. Volt időm kérdezgetni, hiszen este 9-től reggel 7 óráig kettesben virrasztot- tunk a nyíregyházi telefon- központban. Éjjel — egyedül — Persze, ha valakinek a hangjával nap mint nap találkozunk, akkor összeismerkedünk — magyarázza. — Időnként érdeklődünk egymás családja iránt, tudjuk, mikor milyen hangulata van a másiknak. Ez a néhány szavas beszélgetés nagyszerű orvosság. sokkal türelmesebbek leszünk egymás iránt. Pedig sokszor ez nem megy köny- nyen. Ha nagyon sokan telefonálnak, nincs szabad vonal a sokadik próbálkozás után sem — ilyenkor a hívók bennünket okolnak a késésért. Előttünk legalább 30 kapcsoló, különféle billentyűk, s mint a karácsonyfán, ki-ki- gyúlnak a piros-zöld égők, melyek azt jelzik, hogy a központot hívják. Csúcsforgalom éjfél előtt A fortélyos masina kezes bárányként engedelmeskedik kezelőjének. Egy mozdulat és Ófehértó van a vonalban, egy másik, s a hangok már Pestről érkeznek felénk. A kezelő villámgyorsan dolgozik. Egyszerre négy-öt lámpácska is ég. az éjszakai ügyeletesnek megállásnyi ideje sincs. 9-től 11-ig csúcsforgalom van: a tudakozóknak ő felel, ébresztésrendelést vesz fel, belföldi és külföldi beszélgetéseket szervez, számolja azok időtartamát, — felsorolni sem egyszerű a munkáját. A leggyakoribb hívó aSza- bolcs-szálló. amelynek vendégei többnyire külföldi országgal akarnak beszélni. A hívott fél hol Bécsből, hol Amszterdamból, hol Venezuelából jelentkezik. A fecsegők ilyenkor rosszul járnak, hisz nem olcsó mulatság a külföldre telefonálás. A hatperces beszélgetés a latinamerikai kontinenssel az egyik hívónak több mint ötszáz forintjába került. Főiskolás „nyugtató" A másik gyakori hívó a tanárképző főiskola, ahonnan a diákok többnyire a szülők zsebére telefonálnak, a más vidéken élő családnak. Ilyenkor vizsgaidőszakban különö. sen sokan szeretnének hozzátartozóikkal szót váltani, megnyugtatni őket, hogy túljutottak a vizsgákon, vagy éppen szorgalmasan tanulnak. 11 óra után a hívások száma csökken, mind ritkábban gyulladnak ki az égők. több időnk jut pár szót váltani. — Amikor éjszakai ügyeletes vagyok, az a hét legnehezebb napja — mondja Rőzse Istvánné. Ilyenkor délelőtt dolgozom 7-től 11-ig. és este 9-től reggel 7-ig. Különösen rossz, hogy nincs kivel beszélgetni, s könnyen elálmo- sodik az ember. Éjfél után, ha Nem érdemtelenül hívják meg évről évre a megye legrégibb bábszínházát a békéscsabai nemzetközi seregszemlére, melyet az idén ötödíz- ben rendednek meg. A lassan három évtizedre visszatekintő együttes 1948 augusztusában alakult munkásfiatalokból. Kezdetben a pedagógusszakszervezet tartotta fenn és különböző általános iskolákban működött. Három év múlva állandó helyet kaptak a József Attila Művelődési Házban, és ettől kezdve a babterem szinte minden vasárnap megtelt kíváncsi érdeklődőkkel. Azóta nemcsak a szabolcsi gyerekeknek játszanak, hanem többször szerepeltek különböző országos fórumokon Debrecenben, Budapesten, Békéscsabán, Pécsett a felnőtt bábfesztiválon és a tiszántúli bábjátékos napokon. nincs hívás, lepihenek egy kis időre. Félóránál ilyenkor sem lehet többet aludni általában. Bekapcsolom a riasztókészüléket, amely éktelen lármát csap, ha hívás érkezik, öt- ször-hatszor is megnézem, nem feledkeztem-e meg róla. Nagy a felelősségünk: valakinek sürgősen mentőre, vagy rendőrségre lehet szüksége, ha a központos nincs a helyén, akkor hiába várnának. Jó reggelt! Ezen az éjszakán azonban ilyen jellegű hívásra nem került sor — szerencsére. Pedig — mint megtudtam — ez elég ritka eset. Négy órától kezdve se valahová igyekvő embereket ébreszteni kell telefonon, s egyre többen hívják a központot. Hat óra múlt: egyszerre több parányi lámpa is ég, egy ember alig győzi a munkát. Kezdődik az emberek nagy részének a munkanapja, miközben az éjszakai ügyeletes telefonközpontos nő munkaideje a vége felé tart. A forgalom tetőzik, éppen ideje, hogy megérkezzenek a nappali műszakban dolgozók. Most már egyszerre többen jelentkeznek a nyíregyházi központból: — Jó reggelt! Itt Nyíregyháza ... Kántor Éva 1963-ban elnyerték a kiváló címet, majd később a Művelődésügyi Minisztérium dicséretét. A negyedszázados jubileum alkalmából az együttesnek az UNIMA díszdiplomáját ítélték oda, és testületileg felvették őket a Nemzetközi Bábművész Szövetségbe. A csoport jelenlegi vezetője már hosszú évek óta Bárdi Margit, fenntartó szerve a Szabolcs-Szatmár megyei Művelődési Központ. A békéscsabai fesztiválra A csuka parancsára c. orosz mesejátékkal készültek, és már át is estek az úttörőház gyermekközönsége előtt az első szereplésen. A szakmai bemutató szombaton lesz a Jókai Színházban, a búcsúelőadás pedig vasárnap délelőtt Szarvason. (barkóczi) Mindig elgondolkoztat, mi játszódik le az emberben, mielőtt tollat fog és írni kezd. Az élmény megosztása másokkal? Az a bizonyos közlési vágy, amely nélkül nincs emberi közelség? Akik naponta elküldik soraikat a szerkesztőségbe, nem babérokra pályáznak. Többségük nem egyéni panaszát mondja el, vagy nem az irodalom a célpontja. Egyszerűen beszélgetni akar, elmondani egy-egy élményét, kérdését, kételyét... Tarka kép rajzolódik ki a levelekből. Lapozzunk bele néhányba: Az ellető tanító Mezei Sándor szegedi egyetemi hallgató, szabolcsi fiatal arra bíztatja lapunkat, hogy szólaltassunk meg minél több innen elszármazott nagy embert, színészeket, írókat. „Ez erősítené a megyében élők lokálpatriotizmusát, mert úgy érezzük, hogy ők közülünk valók...” — írja. Azt is javasolja, közüljünk minél több hírt, összeállítást a szomszédos országok magyar és idegen nyelvű lapjaiból. Elgondolkoztató sorokat küldött falujáról Török Gusztáv tsz-nyugdíjas, aki többek között egy epizódot idéz fel a 30-as évekből, amikor Milotán a falu saját erejéből épített hajlékot a művelődésnek. „A tető fedéséhez szükséges cserepet mi, színjátszók, falusi parasztfiúk és -lányok a műsoros estek bevételeiből vásároltuk meg.” Meleg sorokkal említi a falu egykori tanítóját, akit a falubeliek még éjjel is felkeltettek, ha nehezen ellett a tehén. „A tanító úr ehhez is értett .. Szamosszegi szilva... Nincs út tapasztalat nélkül — ezt a mottót is adhatnánk Sillye László mátészalkai tanár írásának, aki egy vonatbeli „kalandját” írta meg. Fiatalokkal utazott egy fülkében, a szamosszegi KISZ- szervezet tagjaival, akik a jól végzett munka jutalmául soproni kirándulásra igyekeztek. „Sajnos, ezek a tizenévesek, középiskolás korú fiatalok azzal kezdték a napot — írja Sillye László —, hogy elővették a sörösüvegeket és nem sört, hanem valódi szamosszegi szilvapálinkát kínáltak egymás egészségére. Az idő múltával egyre többen és egyre többször keresték fel a büfékocsit. Előkerült a gitár, egy magnó és a fiatalok a kalauz csitítására se nagyon engedtek a jó szónak...” S mennyivel másfajta fiatalokkal utazott vissza — Budapestről — írja levélírónk. Fiatal katonák utaztak a fülkében, csöndben. Ök is söröztek, de senki nem rúgott be és nem csinált botrányt. Vigyáztak egymásra. Közben beszélgettek, megvitatták feljebbvalóik erényeit, hibáit. Hangjukban nem volt gúny, vagy cinizmus. Mindenre az okot keresték. „Beszélgettek társadalmi, politikai, sőt filozófiai kérdésekről. Volt sóvárgás az otthon hagyott család után, kényes témák boncolgatása. Csak egy nem volt: kivagyiság, hivalkodás. A két csoportot „egy emberöltő” választotta el egymástól” — vonta le a tanulságot a csendes szemlélődő: vagy ennyit jelent a honvédség embert formáló nevelése? „Felment a földgömbön..." Gyermekek válaszoltak az óvónő, Szitha Miklósné kérdéseire Gagarin űrrepülésének jubileumán. Az apró emberek néhány válaszát megírta nekünk is. Mit tudnak az űrrepülésről a legkisebbek. „B. Sanyi: Amikor fellőtték, mindenki kővé vált... P. Sanyi: Lekiabálta, hogy nemsokára hazaérek... M. Sanyi: Felment a földgömbön és áztat kettőször repülte körül... S. Gyuszi: Háromszor körül repülte a Holdat. G. Gyuszi: Nem háromszor, kétszer... P. Laci: Nagy eredményt értek el az űrben, a repülő ka-* tona volt, szovjet...” S miért fogott tollat Kicsák József né Jármi községből, ahol tiszteletdíjas könyvtáros. Köszönetét szeretne mondani a község vezetőinek a nyilvánsság előtt, hogy hozzájárultak a községi könyvtár munkafeltételeinek javításához. A tsz-vezetőség mind a három községben — Jármi, Ör, Papos — 2—2 ezer forintot szavazott meg a könyvtár segítésére. A községi tanácsa községfejlesztési alap terhére 5 ezer forint értékű könyvvásárlási keretet adott. „Ezúton köszönöm meg a jármi könyvtár 260 olvasója nevében a gondoskodást.” A címzettek valószínűleg azt válaszolnák, ha erre lehetőség adódna: „csak a kötelességünket teljesítettük”. Bizony, 2001-ben... S végül mi foglalkoztatja a csillagászat szerelmesét, M. Takács Ferenc nyugdíjas középiskolai tanárt? Mikor kezdődik a XXI. század? — kérdezi levelében, s azt írja: „bár csak 23 év múlva lesz időszerű a kérdés, nem árt tisztázni. Sokan úgy vélik, hogy e neves dátum 2000. január elsejével következik be. Pedig nem kétséges: az évszázad, egyben a második évezred vége 2000. december 31-e, 24 óra. Az utána következő másodperccel kezdődik az új, XXI. század, ezzel a harmadik évezred.” Páll Géza JEGYZET ■ ■ Ügyintézés szombaton MÁJUSBAN ÁTLAGOSAN egy héttel rövidült az ügyintézés ideje a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Szabolcs-Szatmár megyei igazgatóságán. A hónap mind a négy szombatján „telt házat” találtak az ügyfelek és a szokásosnál hamarabb távoztak az épületből. Az intézmény életében először került sor ilyen jelentős kampányra : hétvégeken valamennyi dolgozó elfoglalta helyét az íróasztalnál és kommunista szombatot tartott, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Biztatásként, jó hírként közöljük, hogy lesz még ilyen, vagy hasonló akció az SZTK- ban. Soron kívül 116 nyugdíjügyben hoztak határozatot. Háromszáz családi pótlék „igényfeldolgozását” és kiutalását is elvégezték. Az illetékes osztályon 200 táppénzt, anyasági segélyt, illetve útiköltséget intéztek ugyancsak soron kívül. Hosszas vizsgálat és keresgélés után megállapították, hogy 3500 kisiparosnak mennyi a nyugdíjba beszámítható ideje. A titkárság a jogi csoporttal 293 üzemi és más balesetet intézett hamarabb. A járulék- és nyilvántartási osztály 12 ezer darab nyilvántartó lapot vizsgált felül, az ellenőrzési osztályon 50 ügyirat végére tettek pontot — határidő előtt. A szóban forgó ügyintézők munkája zsebbevágó, pontos és lelkiismeretes munkájuktól is függ, hogy az ügyfelek mikor és mennyi pénzt kapnak. Az olvasók egy része most felkaphatja a fejét: „Bizony, az SZTK munkája is hagy kívánni valót maga után, mert néha késik az ügyintézés és a folyósított összeg sem stimmel mindig.” A megállapítás igaz, de tudni kell: az intézmény jó ideje létszámhiánnyal küzd, különösen hiányzik néhány szakképzett ügyintéző. Az is figyelmet érdemel, hogy a nyíregyházi intézmény dolgozóira az országos átlagnál több ügyirat jut., Szabolcs- Szatmárban sok az idős, nyugdíjra váró ember és sok a fiatal is, mivel a demográfiai robbanás nálunk jobban érezteti hatását. JÜNIUS VÉGÉN ÉRTÉKELIK az igazgatóság szocialista brigádjainak tevékenységét, ahol előtérbe kerül a májusi kampány. Az értékelők figyelembe veszik a lemondásokkal járó túlórázásokat és az újítási törekvéseket is. Az értékeléstől függően indítják az újabb kampányt, amelynek az lesz a célja, hogy az ügyeket gyorsabban és pontosabban intézzék. (nábrádi) A csuka parancsára Nemzetközi szemlén a Mesekert KONTRASZTOK EGY TÉMÁRA. Előzés közben ... a dűlőúton ... (Elek Emil felvételei)