Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

1977. június 22. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Pártoktatási tapasztalatok Nyíregyházán .Növekvő érdeklődés NYÍREGYHÁZA KOMMUNISTÁI mindennapi munkájuk során érzik, hogy a fejlett szocialista társadalom építésének i bonyolult időszakát éljük. Azt is tudják, hogy a kiegyensú­lyozott politikai helyzet, a növekvő érdeklődés és igény ked­vező feltételeket teremt a hatékonyabb politikai munkához. Ez serkenti őket politikai ismereteik állandó bővítésére. A megyeszékhelyen az 1976—77-es évben 5041-en vettek részt a pártoktatásban. 1067-en káderképzés keretében, 3974- en pedig tömegoktatásban gyarapították politikai ismeretei­ket. Így a városban dolgozó kommunistáknak több mint 75 százaléka szervezetten tanult. A pártoktatás alapfokú tanfolyamain 1162-en bővítették tudásukat. A továbbképző tanfolyamok közül legtöbben a gazdaságpolitikait végezték el — 919-en. A világnézeti és etikai kérdések tanfolyamát 543, illetve 513 hallgató látogatta. Negyvenkét százalékra nőtt a pártoktatásban a munkások aránya. Ezzel együtt emelkedett a tanulásban részt vevő nők és fiatalok száma is. A különböző szakszervezeti tanfolyamo­kon, a KISZ politikai oktatásban, a Hazafias Népfront elő­adássorozatain 26 ezernél több fiatal és felnőtt részesült po­litikai képzésben. Jól ismerte fel és jól segítette határozataival a városi pártbizottság, hogy az agitációs és propagandamunka legfőbb feladata a pozitív társadalmi folyamatok, a politikai érdek­lődés ösztönzése, a téves nézetek, vélemények elleni fellépés, a szocializmus eredményeinek népszerűsítése, a valóság pon­tos, hiteles ábrázolása. A különböző tanfolyamokon és kon­zultációkon aláhúzták, hogy a szocializmus felépítése nem­csak az anyagi eszközök megteremtését, hanem a közgondol­kodás átalakítását is megköveteli. ÉPPEN EZÉRT a pártoktatás irányítói nemcsak a helyi kérdésekről adtak megbízható tájékoztatást a propagandis­táknak, hanem ráirányították figyelmüket a műszaki, techni­kai fejlődésben rejlő lehetőségek kihasználására, a rétegigé­nyek körültekintőbb figyelembe vételére, általában a tájé­kozottsági színvonal emelésére. Ezek együtt megteremtették a lehetőségét annak, hogy a propagandisták feladatul jelöl­jék a hallgatóságnak a gazdaságpolitikai feladatok, a termelő- munka napirenden lévő kérdései kollektív bölcsességen ala­puló megoldását. A város politikai oktatásában jelen volt a szocialista élet­mód és közgondolkodás alakításának a gondolatköre éppúgy, mint a szocialista hazafiságra és az internacionalizmusra való nevelés. Időt. és gondolatot szenteltek a nemzetközi kommu­nista- és munkásmozgalom fejlődése fő tendenciái összefüg­géseinek az ismertetésére, az ideológiai harc magyarázatára. A városi pártbizottság ma már a jövőt tervezi. Azon fá­radoznak, hogy az alapszervezetekkel közösen az 1977—78-as pártoktatási évre kiválogassák a legrátermettebb propagan­distákat. E rangos pártmegbízatást a jövőben azokra bízzák, akik ehhez kellő fokú politikai műveltséggel, pedagógiai, el­méleti és módszertani felkészültséggel rendelkeznek. A PÁRTOKTATÁSRA TÖRTÉNŐ BEISKOLÁZÁSNÁL feladatul tűzték ki a jelölttel való elbeszélgetést. A felvétel­nél a szükséglet mellett figyelembe veszik az egyéni érdek­lődési kört is. A jövőben az alapszervezetek ellenőrző és se­gítő tevékenységét folyamatossá teszik. A városban ősszel a marxista—leninista esti középiskolát 200 hallgatóval indítják. Két új tanfolyamot, „A marxista—leninista világnézet alap­jai” és a „Magyar munkásmozgalom rövid története” címmel indítanak. Az oktatás színvonalának javítására életre hívják a IV-es körzeti pártházban a Pártoktatási Módszertani Köz­pontot, a propagandisták klubját. Felkészült propagandisták biztosításával segítik a tömegszervezetek politikai oktatását, hogy ezzel is szolgálják az országos és a helyi feladatok vég­rehajtását. Sigér Imre Új iskolák, tantermek szeptemberre Az új iskolai év kezdetére tovább javul a tanterem­ellátottság Szabolcs-Szatmár megyében, új iskolákkal is bővül szeptemberre az oktatási intézmények száma. Iskolák bőví­tésére több, mint tízmillió jut Nyíregyházán, melyből tíz új tantermet adnak át a külterületeken. Új iskola épül Számos- szegen és Tornyospálcán. A záhonyi vasútforgalmi szakközép- iskola beruházási költsége ötvenmillió forint. Kisvárdai vasasok a selejt ellen — NEM RAJTUNK, CSISZOLÓKON, HANEM AZ ÖNTÖKÖN, A FORMÄZÖKON MÜLIK, MENNYI A SELEJT — ÁLLAPÍTJA MEG VAR­GA JÓZSEF. — MI ANNYIT TUDUNK SEGÍTE­NI, HOGY A HIBÁS DARABOT NEM ENGED­JÜK TOVÁBB. EGYÉBKÉNT SE ÖRÜLÜNK NE­KI, HA TÖBB A SELEJT, MERT AKKOR FELES­LEGES MUNKÁT VÉGZÜNK, A TISZTÍTÁSHOZ MINDENKÉPPEN KÉZBE KELL VENNI AZT A RADIÁTORT, MÉG HA UTÄNA NEM IS CSI­SZOLJUK MEG. — Azért is baj a selejt, mert normában dolgozunk, ami rossz, azért pénzt nem kapunk — mondja Matyi Ist­ván, aki az I. öntödében a formázok brigádvezetője. A minőség éré A kánikulára rácáfoló újabb hőhullám fogadja az üzembe lépőt az Öntödei Vál­lalat kisvárdai gyárában, a Vulkánban. A korszerűsítések ellenére is elavult az üzem nagyobbik fele, az itt dolgozó vasasok igazán rászolgálnak az elismerésre jó munkáju­kért. Ezt az esztendőt pedig a minőség évének tartják. Ak­kor, amikor a gyár 30 szocia­lista brigádjának közel 400 munkása csatlakozott a cse­peli versenyfelhíváshoz, töb­bek között éppen a minőség javítására tettek felajánláso­kat. Hogy ennek milyen nagy a jelentősége, azt a felajánlás mutatja: „A minőség javítása érdekében az I. és II. számú öntödében a selejtszintet 12 százalékról 11 százalékra csökkentjük, melynek anyagi kihatása 1 millió 930 ezer fo­rint. A disamatic öntödében 10 százalékról 9 százalékra csökkentjük, ami 760 ezer fo­rint megtakarítást eredmé­nyez.” Az első eredmények kedve­zőek. Az I. öntödében 8 szá­zalék volt áprilisban a meg­engedett selejt, ezzel szemben csak 5,67 százalék volt a tény­legesen selejtbe került dara­bok aránya. A radiátorokat gyártó II. öntödében viszont nem tud­ták tartani az előírt szintet az első negyedévben. Pedig a nagyobb mennyiséget itt termelik, ennek az üzemnek a termelése jobban kihat a gyári egészre. Ezért jelent so­kat a Varga József vezette Kun Béla aranykoszorús szo­cialista brigád felajánlása, hogy még a minőségellenőr­zés előtt kiemelik a hibás da­rabokat, nem hagyják, hogy további műveleteket végezze­nek rajtuk. — Semmilyen ellenőrzés nem pótolja a dolgozók fi­gyelmét — így vélekedik Oláh József főkönyvelő. — Elég, ha egy görbe magot tesznek az öntvénybe, akkor máris selejt lesz. Ugyancsak a munkások és a vezetők igényesebb munká­jának köszönhető, hogy a disamatic öntödében jóval a megengedett selejthatáron belül vannak, rendre túltelje­sítik a terveket. Peddig eh­hez a feltételek nem mindig adottak. Az anyagellátásban például visszatérő gond, hogy kevesebb a bedolgozásra váró öntvénytörmelék, mint amennyit igényelnek. Koksz­ból sem kapnak mindig olyan minőséget, amellyel a legjob­ban tudnának dolgozni. Több brigád Mégis le merték írni: „Az 1977. évi teljes termelési terv 4 százalékos túlteljesítése (termelési tervünk 288 millió forint), ami 300 millió forint­nak felel meg” — ez a fel­ajánlás. S mit mutatnak a könyve­lési adatok? — Eddig minden hónapban megvolt az egymilliós túltel­jesítés. Ez kell ahhoz, hogy a vállalásunkat teljesítsük — mondja a főkönyvelő. Az év elején, a termelési ta nácskozásokon még nem min­denki csatlakozott a vállalá­sokhoz, bár a brigádok az egész gyár nevében szóltak Hogy nem hiába, azt a vasas­szakszervezet centenáriumára hirdetett kommunista műszak bizonyította, amelyen majd­nem a fél gyár részt vett. — Ma másfélszer annyi brigádunk van, mint tavaly — örül az eredményeknek Gólyán István versenyfele­lős. — Amikor vállalaton be­lül elnyertük a vezérigazgatói dicséretet a múlt évi munká­ért, akkor abban a brigádok teljesítménye is benne volt. Nagyobb figyelemmel — Figyelnünk kell. Nem kerül sok munkába, hogy ki­javítsuk a megsérült formát — erősíti meg a munkások felelősségét Matyi István. — A munkaközi ellenőrzés a lényeges — hangoztatja az üzemvezető, Kelemen Attila. Végső soron nem nagy tet­tekből áll össze a csepeli fel­ajánlás teljesítése. Arra van szükség, hogy mindenki a maga helyén, nagyobb figye­lemmel, odaadással végezze munkáját. S hogy elsősorban a selejt csökkentését tűzték ki célul, annak kettős haszna van: nem kell újabb munká­val elérni a többlettermelést, hanem azonos szinten érhet­nek el nagyobb nyereséget. Lányi Botond Hol legyünk szünidőben? Nyári táborok gyerekeknek Megkezdődött a nyári va­káció. Ám ami a gyermekek­nek örömet okoz, az sok szü­lőnek gond: kire bízza gyer­mekét? Akikben még nem született meg a válasz, ta­lán érdemes elolvasniuk a következő sorokat. Ez évben is lesz napközis tábor a sóstói vasúti felüljá­ró mellett. Szívesen fogadnak itt gyerekeket a vá­ros és a főiskola két gya­korló iskolájából is. A nyári felügyelet, melyet a nyíregy­házi általános iskolák neve­lői látnak el, díjtalan, az étkezésért pedig a szokásos napközis díjat kell fizetni. Mód van a tanév folyamán nem napközis gyerekek je­□ fűrészgépek vijjogása elől az ud­varra menekülünk. Poncsák József megy elöl, alacsony, zömök alakja el-eltűnik a hatalmas farakások mögött. Egy fenyőrönkön telepszünk le, ide már a fűrészport sem hordja a szél. Poncsák József tíz éve dolgozik az ÉRDÉRT tuzséri telepén, s ez idő alatt több, mint tízszer kapott jutalmat jó munkájáért, szorgalmáért. Legutóbb áp­rilis 4-én a Vállalat Kiváló Dolgozója címet érte el. Ez még nem is lenne kü­lönösebben nagy dolog, hiszen becsü­letes munkájával nagyon sok ember ér­te el mindezeket, de az ő története min­denképpen más, mint a legtöbb embe­ré. — Huszonhárom éves koromban ke­rültem az ERDÉRT-hez, s mint takarító kezdtem a munkámat — formálja nehe­zen a szavakat. — Beszédhibás vagyok, s már az általános iskolában nagyon sok problémám volt éppen emiatt. Kezdet­ben még tanultam is, de miután soha nem tudtam szépen elmondani a meg- tanultakat, egyre kevesebb kedvem ma­radt a tanuláshoz. Azért elvégeztem a nyolc osztályt, s utána otthon dolgoz­tam. Majd gondoltam egyet, és az ER- DÉRT-hez jöttem. Mivel csak 8 osztá­lyom volt, nem értettem semmihez, sep­rűt, meg lapátot kaptam, takarító mun­kásnak vettek fel. Igyekeztem rendesen dolgozni. Hat esztendő múltán a ládaüzembe került, ahol segédmunkásként dolgozott tovább. Farönköket, deszkákat pakolt, s közben figyelt mindenre. Különösen a gépek érdekelték. Amíg társai reggeliz­tek, vagy cigarettaszünetet tartottak, ő kérdezősködött. Teleki György, a bri­gádvezető, meg Széplaki Béla, az egyik fűrészgép kezelője türelmesen magyará­zott, százszor is megmutatott egy-egy fogást a gépen. S tavaly októberben tel­jesült a nagy álom, 3 hónapos tanfolyam elvégzése után eredményes gépkezelői vizsgát tett a mindenre figyelő, érdeklő­dő fiatal segédmunkás. — Nem is a pénz érdekelt engem el­sősorban, hanem bennem volt az a bi­zonyos „csakazértis”. Maga is tudja, minden közösségben vannak gazembe­rek, akik kihasználják, hogy a másik gyengébb. Évekkel ezelőtt történt egy dolog, ami nagyon megrázott. Téli kör­tét hoztam magammal, s munka köz­ben, csak úgy futtából kezdtem el enni. Már az első harapásnál éreztem valami furcsa ízt, de nem törődtem vele, kü­lönben is dolgoztam. A harmadik, vagy negyedik harapásnál vettem észre a furcsa íz okát. Valaki kifúrta a körtét és a lyukat tavottazsírral tömte meg. És milyen furcsa az élet! Akkor segítettek a többiek, amikor tényleg szükségem volt rá. Ha nem állnak akkor mellém, biztosan leszámoltam volna az ER- DÉRT-nél. Különben egy-kettőre meg­lett a tettes, igaz, nem volt nehéz kide­ríteni, hiszen fűnek-fának dicsekedett. Mikor a munkatársaim megtudták ezt, szóba sem álltak vele többé. Később az­tán itt is hagyta a telepet. A történteket soha nem felejtette el. Tulajdonképpen ekkor erősödött meg benne, hogy tanulnia kell. Itt talán meg­mutathatja, mennyit is ér valójában. Takarítóként, segédmunkásként is meg­becsülték őt, de egyre inkább úgy érez­te, ez nem elég. Gép mellé vágyott. — S tudja, mi az érdekes? — kérdezi. M unkatársaim ezután is ugyanúgy dolgoztak, beszéltek velem, mint segédmunkás koromban. Nagyon sokat gondolkoztam ezen, s egy kicsit még talán meg is sértődtem. Aztán rá­jöttem valamire. Munkatársaim, akikkel több száz farönköt fűrészelünk nap mint nap, nem a papír alapján ítélkeznek. Azt nézik, hogyan dolgozik az ember. S ennek jobban örültem, mint a papírnak. Balogh Géza lentkezésére is. Nekik — a térítési díj megállapítása miatt — kereseti igazolást kell bemutatniuk. Jelentkez­ni csak egész hétre lehet, s ha valaki visszamondja, leg­alább két nappal előbb te­gye. Térítési díjat ugyanis csak ebben az esetben tud­nak visszafizetni. A június 27-től augusztus 14-ig nyitva tartó tábor la­kóit változatos program, báb­előadás, filmvetítés, strando­lás várja. Gond, hogy esős napokon a tábor területén lévő épüle­tekben 300 gyerek csak szű­kösen fér el. De már elké­szültek az új tábor tervei. Felépítését az ötödik ötéves tervidőszakban — az Igrice nyaralófalu mellé Ígérték. Idén nyáron is több út­törőtábort terveznek a város úttörőcsapatai az ország szinte minden pontján. Az 1. iskola tanulói Visegrádon, a 2. sz. Gyulán, a gyakorlósok Bu­dapesten, illetve a Dunaka­nyarban, a 15. sz. iskola paj­tásai pedig Gyöngyös kör­nyékén tölthetnek egy. illet­ve két hetet. Érdekesség, hogy a Gyöngyösön táboro- zókat valóban sátortábor várja. Ez a néhány éve még közkedvelt táborozási forma a KÖJÁLÉ szigorú bírálatai miatt kiveszőiéiben van. A 13. sz. iskola Sárospatak-Sá- toraljaújhely-Kassa-Miskolc útvonalon vándortábort szer­vez. Kb. 360 gyermek tölti idejét táborozással. A három turnusban, júli­us 4—augusztus 13-ig tartó sportnapközibe elsősorbán sportiskolás, illetve sportta­gozatos iskolába járók jelent­kezését várják, legalább 350 fővel kell számolni. A naponta 8—16 óráig tartó programokat szakemberek bevonásával, sportágankénti foglalkozásokon bonyolítják le. (cs) F élévvel ezelőtt a megyei tanács mezőgazdasági osztálya és a termelő- szövetkezetek területi szö­vetsége újítási, találmányi pályázatot hirdetett. A pá­lyázatnak az újítómozgalom szervezetebbé tétele, — a meghatározott feladatokkal a célirányos tevlékenység kibontakoztatása — volt a leg. nagyobb tétje. Hét témára kértek megoldást, többek kö­zött: olyan munkagép szer­kesztésére, amellyel egy me­netben az eddiginél gyor­sabban végezhetők el tech­nológiai műveletek. Feladat volt még idénygépek, cél­gépek, berendezésék olyan átlakítása, amely lehetővé teszi az említett eszközök sokoldalúbb hasznosítását, de pályázni lehetett olyan tech­nológia kidolgozásával, amely a kenőolaj, vagy éppen az élőmunka ésszerű, takarékos felhasználását teszi lehetővé. A pályázatra 17 mű érke­zett, amelyből 15 hasznosít­ható, kettő mint jó ötlet, ki­dolgozás után alkalmazható. A bíráló bizottság a kiírás­nak megfelelően egy 10 ezer forintos első díjat, három egyenként 6 ezer forintos má­sodik díjat és négy egyenként háromezer forintos harma­dik díjat ítélt oda. A pályá­zat jeligés volt, ez biztosítot­ta a pártatlanságot. A 10 ezer forintos első dí­jat Tancsu Mihály, az újfe­hértói Lenin Termelőszövet­kezet szakembere nyerte, a szántóföldi gyomirtást segí­tő gépagregát kidolgozásáért. Számítások szerint 2000 hek­tár terület gyomirtásánál az új géppel 89 600 forint anyag, plusz 167 ezer forint értékű eszköz takarítható meg. A három második díjból ket­tőt, azaz 12 ezer forintot Göndör Tibor, a mezőgazda- sági főiskola tanára kapott meg egyrészt a gyümölcs ké­zi anyagmozgatását. osztá­lyozását felváltó gépi beren­dezés technológiáért, más­részt a gyümölcsszedést, az üzemen belüli szállítást kor­szerűsítő eljárásért, amely- <yel 20-25 százalékkal növel­hető a teljesítmény, jelentős munkaerő takarítható meg. A vetőgépek gyors feltolté, sét maggal és vegyi anyaggal — Koch József, a vállaji Rá­kóczi Termelőszövetkezet szakemberének újítása teszi lehetővé. Második díjat nyert. A négy harmadik díjon ha­tan osztozkodtak. Szabó Béla, a tunyogmatolcsi Zalka Máté Termelőszövetkezet szakem­bere két újítással nyert dí­jat. A féloldalas tárcsa per­metező keretének kitalálói és elkészítői viszont négyen van­nak: Tátrai Gyula, Bocskai Tibor, Joó János és Joó Fe­renc a tiszanagyfalui Üj Élet Termelőszövetkezet tagjai. Szabó Ferenc a nyírtassi Dó­zsa Tsz műszaki vezetője a hatékony kenő- és üzem­anyag-gazdálkodásra kidolgo­zott javaslatáért kapta a harmadik díjat. Tizenhét pályamű, 15 elfo­gadott és 8 díjazott újítás, sok százezer megtakarítha­tó forint nem lebecsülendő eredmény egy első ízben ki­írt pályázat mérlegén. A folytatás mindenképpen in­dokolt és nemcsak úgy. hogy megyei szervek ösztönzésével, esetenként, hanem a mező- gazdasági üzemek önálló kez­deményezésével mozgalom­szerűen. Olyan tartalék ez, amely milliós értéket válthat ki, terméstöbbletben, költ­ségcsökkentésben. anyag- és energia-megtakarításban, munkaerőgazdálkodásban és még számos mutatóban. Seres Ernő Havonta egymilliós túlteljesítés Újítások a mező- gazdaságban A jubileumi o verseny nyomában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents