Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 22. A megyei NEB napirendjén Lakás vállalati támogatással A vállalatok rendszeresen foglalkoznak dolgozóik la­kásépítésének támogatásával — állapította meg keddi ülé­sén a megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság Szabolcs-Szat- már tizenegy vállalatának, gyáregységének tapasztalatait elemezve. A mostani vizsgá­lat visszatérés volt egy ta­valy nyáron végzett felmé­résre, amikor tizenhárom gazdálkodó egységnél tekin­tették át az 1975—76-os ta­pasztalatokat. Háromnegyede munkás A népi ellenőrök megálla­pították: mindenütt gondosan szabályozzák a lakásépítési támogatást, azok odaítélése a társadalmi szervek bevonásá­val történik. A lakásépítési kölcsönökből megfelelő szárny ban részesülnek fizikai dol­gozók. A tizenegy vállalatnál egy évben 101 dolgozó része­sült a kedvezményben, köz­tük 72 munkás. (Ezzel ará­nyos az odaítélt kölcsön ösz- szege is: a hárommillió fo­rintból 2,3 milliót a munkás­állományú dolgozók kapták.) A népi ellenőrök egyetlen helyen sem találkoztak olyan esettel, amikor a kölcsönt igénybe vevő dolgozónak aránytalanul nagy kötelezett­ségeket kellett volna vállalni a kölcsön feltételeként. Álta­lában azt írják elő, hogy a dolgozónak a vállalatnál kell maradnia — esetenként vál­tozó ideig: öt évig, több he­lyen a kölcsön visszafizeté­séig. Könnyítés a visszafizetésnői A vállalati kölcsönök visz- szafizetésének ideje és a tör­lesztés mértéke változó. A rendelet megjelenése után is gyakori, hogy a kötelezően előírt tizenöt évnél kevesebb időre engedélyezik a kölcsön visszafizetését. (Ilyen esetek­ben többnyire az alacsony; 50—100 forintos törlesztési összegre hivatkoznak a mun­káltatók.) Figyelemreméltó, hogy a vállalatok többsége nem differenciál a visszafize­tés időtartamánál (ez rend­szerint 15 év), mindössze a TITÁSZ állapított meg a kölcsönösszegtől függő ha­táridőt. Figyelemreméltó, hogy a tejipari vállalat Má­tészalkán 25—32 évi, a Sza­mos menti Állami Gazdaság harmincévi visszafizetési ha­táridőt szabott meg. A kislakásépítéseket egyéb eszközökkel is támogatják, leggyakrabban kedvezményes fuvarral. A munkáltatók se­gítőkészségét mutatja, hogy a sajátosságaikból adódó le­hetőségeket is felhasználnak: a TITÁSZ például kiselejte­zett, de építési munkára még alkalmas villanyoszlopok jut­tatásával, a Csepeli Szer­számgépgyár nyírbátori gyár­egysége jogsegélyszolgálata útján a hatósági eljárásoknál, a Szamos menti Állami Gaz­daság tervezés, műszaki lebo­nyolítás útján nyújt segítsé­get, a Nyírségi Nyomdában pedig társadalmi munka szer­vezésével is segítik a kisla­kásépítőket. Nagyok az eltérések A megyei NEB megállapí­totta, hogy egy esztendő alatt egységesebbé, kiforrottabba vált a dolgozók lakásépítésé­nek támogatása. Megállapí­totta viszont azt is, hogy túl nagyok az eltérések az egyes vállalatoknál: van, ahol a fejlesztési alapokból jelentős összegeket szánnak ilyen cél­ra is, másutt, mint például a Kisvárdai Szeszipari Válla­latnál csak 0,6 százalékot, a _ZÖLDKER-nél 1,5 százalékot 'fordítanak lakásalap képzé­sére a fejlesztési alapból. Ennek további elemzésére, a jó tapasztalatok általánosítá­sára van szükség. Uzemanyagkutat építenek az újfehértói Lenin Termelőszövetkezetben. A szövetkezet saját ki­vitelező brigádja két darab nagy tartályt helye­zett a föld alá, amelynek most végzik a nyomás­próbáját. (Elek Emil felvétele) OLVASÓINK KÉRDEZIK Táppénz, betegségi segély Szabolcsi Miklós nyíregy- egyházi lakos levelében az­iránt érdeklődött a közel­múltban: mi az oka, hogy ^olykor táppénznek, máskor pedig betegségi segélynek említik a keresőképtelenség idejére járó juttatást? Levélírónkhoz hasonlóan sokan abban a tudatban vannak, hogy a kettő azonos fogalom, csak többfélekép­pen nevezik. Ez tévedés, bár céljukat tekintve megegyező- ek, hiszen mindkettő a be­tegség időtartamára szóló jut­tatás, viszont a jogosultak köre alapján mégis lényeges különbség van a táppénz és a betegségi segély között. A táppénzt a társadalom- biztosítási szervek folyósít­ják a biztosított dolgozóknak, a társadalombiztosításról szó­ló törvényben előírt feltéte­lek alapján. A betegségi se­gélyt viszont a termelőszövet­kezet fizeti a betegség kö­vetkeztében keresőképtelenné vált termelőszövetkezeti ta­gok részére, mégpedig a ter­melőszövetkezeti törvény és az alapszabályban foglaltak­nak megfelelően. Nincs azonban különbség, ha valaki üzemi balesetet szenved, legyen az alkalma­zott, vagy termelőszövetke­zeti tag, valamennyien bal­eseti táppénzre jogosultak. Illetve ez annyiban módosul a termelőszövetkezeti tagok esetében; ha az egyébként já­ró betegségi segély összege meghaladná a társadalombiz­tosítás által folyósított bal­eseti táppénzt, úgy a terme­lőszövetkezeti tag kérheti a termelőszövetkezettől a kettő közötti különbözet kifizeté­sét. A betegségi segély, vala­mint a táppénz közötti kü­lönbség abban is mutatkozik, hogy míg a táppénz a dolgo zót biztosítási idejének meg felelően — legfeljebb azon­ban egy évig, tbc-s megbete­gedés esetén két évig — ille­ti meg, addig betegségi se­gélyre annyi napon át tarthat igényt a termelőszövetkezeti tag, ahány 10 órás munkana­pot teljesített a betegségét megelőző egy-, illetve tbc-s megbetegedés esetén kétévi időszakban. S. A Figyelmeztet a hatóság Mielőtt bűncselekmény történne... Az elmúlt év végén a belügyminiszter rendeletben szabályozta a rendőrhatósági íigyelmeztetést. A rendelet lényegében a gyakorlat­ban már bevált társadalmi igényt törvényesített, tükrözi azt a fontos társadalmi érdeket, amely a bűnözés megelőzéséhez fűződik. Az a cél, hogy mind több embert visszatartsanak a bűncselekmények elköveté­sétől, az esetleges bűncselekmény elkövetése előtt tegyék szóvá az emberi hibát. A rendelet szerint figyelmeztetni lehet azt, aki az állami, a tár­sadalmi, gazdasági, az állampolgárok személyét, vagy jogait, illetve a szocialista társadalmi együttélés szabályait sértő, veszélyeztető magatartást tanúsít és ez a magatartás bűncselekmény elkövetéséhez vezethet. y A figyelmeztetést rendőri vezetők rendelhetik el, s a figyelmez­tetés ellen 8 napon belül fellebbezni lehet. A fellebbezést 15 napon belül a felettes rendőrhatóság vezetője bírálja el. A rendelet megje­lenése óta még nem sok idő telt el, mégis a Vásárosnaményi Járási Rendőrkapitányság eddig 20 személlyel szemben alkalmazott rend­őrhatósági figyelmeztetést. Néhányat ezek közül szemléltetésként itt is megemlítek. F. Z. 37 éves lónyai lakost azért figyelmeztették, mert rendszeresen fogyaszt alkoholt, emiatt a családi élete is megrom­lott, gyermekeiről nem megfelelően gondoskodik. Ittas állapotban a családját menekülésre kényszeríti, munkahelyén Ittas állapotban je­lenik meg. Viselkedése sérti az együttélés szabályait. A figyelmezte­tést tudomásul vette. F. P. mátyusi lakos 53 éves, hat gyermeke van, de azokról nem megfelelően gondoskodik, a gyermekek az utcán csa­varognak, felügyelet nélkül, emiatt kellett őt figyelmeztetni. Találkozott a rendőrséggel V. S. 39 éves gyürei lakos is, mert Gyü- rén ittasan felkereste idős szüleit a lakásán, az apjával kötekedett, aki végül is segítséget kért, hogy fia eltávolítható legyen. T. P. 47 éves márokpapi lakos, ittas állapotban feleségét és édes­anyját bántalmazta, saját bútorzatát rongálta, emiatt őt is figyelmez­tették. A rendőrhatósági figyelmeztetés jól szolgálhatja a nevelés céljai­nak hatékonyabb érvényesülését, ezért kívánatos, hogy a rendőrség időben szóljon minden olyan állampolgárnak, aki rossz úton jár, és még nem követett el bűncselekményt, hogy érdemes megállni, a tör­vénnyel való összeütközést elkerülni. Dr. Koplányi Mihály járási vezető ügyész A RÁDIÓ MELLETT FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT SZENVEDÉLY Régi elv a rádió szerkesz­tőségeiben, hogy a rádió­nak családtagként kell funkcionálnia, ezért közvet­len hangnemben szólhat hallgatóihoz leghatásosab­ban. Ez a közvetlenség ol­dottabb — de nem pongyola — stílust jelent a fogalma­zásban és a hangzásban, a beszédtónusban egyaránt. A reggeli és esti krónikákat hallgatva, s figyelve, ho­gyan teljesítik ezt a köve­telményt, azt lehet tapasz­talni, hogy nagyobb részt kifejező, könnyen érthető a híranyagok, tudósítások, jegyzetek, kommentárok megfogalmazása, a műsor­vezetői szöveg. Azonban a beszédstílus, a hangok meg­formálása, a magyar nyelv­re oly jellemzően fon­tos dallama a mondatok­nak és a nagyobb gondola­ti egységeknek már több­ször megbicsaklik, vagy ami még rosszabb: elszürkül, monotonná válik néhány műsorvezető, jegyzetét, hír- magyarázatát, glosszáját fel­olvasó riporter, újságíró be­szédjében. Két változat ezekből különösen idegesí­tő: az egyik az intim, szo­bai hangulatra törekvő kommentátor, aki ebbeli igyekezetében dallamtalan­ságba szürkül, s a másik az a műsorvezető, aki „felpör­getett” beszédmódjával vá­lik monotonná. Mindkettő egyaránt kikapcsolja a hall­gató figyelmét. Jó lenne ezeket a modorosságokat nagyon hamar elhagyni! A KÉPERNYŐ Mostanában egynémely humorforrás viccelődött azon, hogy állítólag túl sok a rádióban és a televízióban az oktató műsor. Nem szám­láltam össze, hetente hány órát tesznek ki ezek az adá­sok, mert azzal a szemlélet­tel kell tulajdonképpen vi­tatkozni, amely meg akar­ja vonni e két tömegkom­munikációs' intézménytől azt a legelemibb jogát, amellyel egyik igen fontos feladatát, az ismeretek, a gondolkodás gazdagítását teljesíteni tud­ja. Vannak olyan országok, ahol a rádiós és televíziós oktatás több éves múltra tekint már vissza, ahol még szisztematikusabban készí­tik, szerkesztik ezeket a mű­sorokat. Bizonyára ott is vol­tak nehézségek, sikertelen­ségek, kezdetben. Nálunk sem kellene erről a lehető­ségről lemondani, hanem in­kább jobb lenne megkeresni azokat a módokat, amelyek még hallgatottabbá, nézet- tebbé tennék ezeket az adá­sokat. Mert bármennyit él- celődnek is a viccfaragók, igen sokan hallgatják, né­zik ezeket a műsorokat. Meg kell inkább becsülni e két intézmény törekvé­sét, amellyel a közművelő­dést szolgálják, semmint e műsorok kétségtelenül meg­lévő hibái miatt a helyes törekvést egészében nevet­ségessé tenni, s ezáltal hi­telét lerombolni. Seregi István mar ELŐTT A spanyol dráma fényko­rának másik óriása, Calde­rón által a „természet cso­dájának” nevezett Lope de Vega (1562—1634) ezernyi drámája közül talán a leg­jobbat, ma is az egyik leg­többször játszottat láthat­tuk vasárnap este a spa­nyol és az olasz televízió koprodukciós feldolgozásá­ban, A hős- falu címmel. (Ezzel is játszották színpad­jainkon, de az eredeti cím, a Fuente Ovejuna falunév még közismertebb.) A nagy erejű dráma cselekménye a mórok elleni évszázados harcokban kikovácsolódó egységes spanyol királyság megteremtésének időszaká­ba nyúlik vissza, s a látott események 1476-ban történ­tek, közvetlenül katolikus Ferdinánd és Izabella ki­rálynő trónra lépése után. A felszabadító harcokban nagy szerepük volt az ún. lovagrendeknek, a vallásos alapon álló fegyveres érdek- szövetségeknek, amelyek tá­mogatásától sokban függött a király hatalma is. A lo­vagrendek tagjai persze a földesurak voltak, s a lova­gi körzetet a komtur ve­zette, aki elsősorban rendje nagymesterének engedel­meskedett. Egy ilyen erőszakos, ke­gyetlen kiskirály, Fernán Gómez de Guzmán komtur a korban szokásostól is na­gyobb mértékű önkénye, túlkapásai Fuente Ovejuna falu alázatosan türelmes (a falunév jelképnek felfogha­tó értelme — juhok faluja, juhfalva — is végletesebbé teszi az indulatok kirobba­nását) jobbágyiakéit min­dent megtorló jogos láza­dásra késztették, az ember­ségük, szerelmük és becsü­letük védelmében. Eddig a darab csupán a komtur és a falu önmagában is hatá­sos konfliktusa lett volna. A dráma azonban a XV. századi spanyol hűbéri tár­sadalom csúcsáig ívelt, ahol és amikor alig volt elkép­zelhető, hogy a király egy nemes megölését ne torolta volna meg, akár egy egész jobbágyfalun. Nos, Fuente Ovejuna, a hős falu lakói egységükkel, egymást mindenben vál­laló, megtörhetetlen szoli­daritásukkal elnyerték -á király bocsánatát. És ezen a ponton tett a kiváló, az eredeti darabot alig rövi­dítve híven követő tévéfilm Lope de Vega gondolatai­hoz még valamit: feltétele­zett belső monológokkal ár­nyalta a király és a király­nő eme döntését. A hős falu tévéváltozata jelentő­sen kitágította a színpadi megjelenítés térbeli hatá­rait is, hatásosabbá téve a jelenetezést és szemlélete­sebbé a dikciókat. A nagy művet Juan Guerrero Za­mora rendezőnek sikerült a ma emberéhez közel hoznia a remek színészgárda (mél­tó magyar szinkronnal) köz­reműködésével. Merkovszky Pál Kedden folytatódott a VII. veszprémi tévétalálkozó A VII. veszprémi tv-találkozó vetítései kedden folytatód­tak a Dimitrov Művelődési Központ színháztermében. Ezen a napon a szakemberek és a külföldi érdeklődők előtt öt filmet vetítettek le. A vetítéseken 18 ország több, mint száz szakem­bere vett részt. A találkozó második napján mutatták be: Csillagok vál­tozása” Szőnyi G. Sándor rendezésében, a „Tízszer három” című filmet, amelyet Molnár György rendezett, az „Optimis­ta tragédia” című filmet, amelynek rendezője Sándor Pál, to­vábbá „Mesék az ezeregy éjszakáról” című tv-játékót Rajnai András rendezésében és a „Nyitott könyv” című filmet, amelynek rendezője Mihályfy Sándor. Beküldte: Varga Géza, Fülpösdaróc, Fő u. 74.

Next

/
Thumbnails
Contents