Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-22 / 145. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 22. A megyei NEB napirendjén Lakás vállalati támogatással A vállalatok rendszeresen foglalkoznak dolgozóik lakásépítésének támogatásával — állapította meg keddi ülésén a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság Szabolcs-Szat- már tizenegy vállalatának, gyáregységének tapasztalatait elemezve. A mostani vizsgálat visszatérés volt egy tavaly nyáron végzett felmérésre, amikor tizenhárom gazdálkodó egységnél tekintették át az 1975—76-os tapasztalatokat. Háromnegyede munkás A népi ellenőrök megállapították: mindenütt gondosan szabályozzák a lakásépítési támogatást, azok odaítélése a társadalmi szervek bevonásával történik. A lakásépítési kölcsönökből megfelelő szárny ban részesülnek fizikai dolgozók. A tizenegy vállalatnál egy évben 101 dolgozó részesült a kedvezményben, köztük 72 munkás. (Ezzel arányos az odaítélt kölcsön ösz- szege is: a hárommillió forintból 2,3 milliót a munkásállományú dolgozók kapták.) A népi ellenőrök egyetlen helyen sem találkoztak olyan esettel, amikor a kölcsönt igénybe vevő dolgozónak aránytalanul nagy kötelezettségeket kellett volna vállalni a kölcsön feltételeként. Általában azt írják elő, hogy a dolgozónak a vállalatnál kell maradnia — esetenként változó ideig: öt évig, több helyen a kölcsön visszafizetéséig. Könnyítés a visszafizetésnői A vállalati kölcsönök visz- szafizetésének ideje és a törlesztés mértéke változó. A rendelet megjelenése után is gyakori, hogy a kötelezően előírt tizenöt évnél kevesebb időre engedélyezik a kölcsön visszafizetését. (Ilyen esetekben többnyire az alacsony; 50—100 forintos törlesztési összegre hivatkoznak a munkáltatók.) Figyelemreméltó, hogy a vállalatok többsége nem differenciál a visszafizetés időtartamánál (ez rendszerint 15 év), mindössze a TITÁSZ állapított meg a kölcsönösszegtől függő határidőt. Figyelemreméltó, hogy a tejipari vállalat Mátészalkán 25—32 évi, a Szamos menti Állami Gazdaság harmincévi visszafizetési határidőt szabott meg. A kislakásépítéseket egyéb eszközökkel is támogatják, leggyakrabban kedvezményes fuvarral. A munkáltatók segítőkészségét mutatja, hogy a sajátosságaikból adódó lehetőségeket is felhasználnak: a TITÁSZ például kiselejtezett, de építési munkára még alkalmas villanyoszlopok juttatásával, a Csepeli Szerszámgépgyár nyírbátori gyáregysége jogsegélyszolgálata útján a hatósági eljárásoknál, a Szamos menti Állami Gazdaság tervezés, műszaki lebonyolítás útján nyújt segítséget, a Nyírségi Nyomdában pedig társadalmi munka szervezésével is segítik a kislakásépítőket. Nagyok az eltérések A megyei NEB megállapította, hogy egy esztendő alatt egységesebbé, kiforrottabba vált a dolgozók lakásépítésének támogatása. Megállapította viszont azt is, hogy túl nagyok az eltérések az egyes vállalatoknál: van, ahol a fejlesztési alapokból jelentős összegeket szánnak ilyen célra is, másutt, mint például a Kisvárdai Szeszipari Vállalatnál csak 0,6 százalékot, a _ZÖLDKER-nél 1,5 százalékot 'fordítanak lakásalap képzésére a fejlesztési alapból. Ennek további elemzésére, a jó tapasztalatok általánosítására van szükség. Uzemanyagkutat építenek az újfehértói Lenin Termelőszövetkezetben. A szövetkezet saját kivitelező brigádja két darab nagy tartályt helyezett a föld alá, amelynek most végzik a nyomáspróbáját. (Elek Emil felvétele) OLVASÓINK KÉRDEZIK Táppénz, betegségi segély Szabolcsi Miklós nyíregy- egyházi lakos levelében aziránt érdeklődött a közelmúltban: mi az oka, hogy ^olykor táppénznek, máskor pedig betegségi segélynek említik a keresőképtelenség idejére járó juttatást? Levélírónkhoz hasonlóan sokan abban a tudatban vannak, hogy a kettő azonos fogalom, csak többféleképpen nevezik. Ez tévedés, bár céljukat tekintve megegyező- ek, hiszen mindkettő a betegség időtartamára szóló juttatás, viszont a jogosultak köre alapján mégis lényeges különbség van a táppénz és a betegségi segély között. A táppénzt a társadalom- biztosítási szervek folyósítják a biztosított dolgozóknak, a társadalombiztosításról szóló törvényben előírt feltételek alapján. A betegségi segélyt viszont a termelőszövetkezet fizeti a betegség következtében keresőképtelenné vált termelőszövetkezeti tagok részére, mégpedig a termelőszövetkezeti törvény és az alapszabályban foglaltaknak megfelelően. Nincs azonban különbség, ha valaki üzemi balesetet szenved, legyen az alkalmazott, vagy termelőszövetkezeti tag, valamennyien baleseti táppénzre jogosultak. Illetve ez annyiban módosul a termelőszövetkezeti tagok esetében; ha az egyébként járó betegségi segély összege meghaladná a társadalombiztosítás által folyósított baleseti táppénzt, úgy a termelőszövetkezeti tag kérheti a termelőszövetkezettől a kettő közötti különbözet kifizetését. A betegségi segély, valamint a táppénz közötti különbség abban is mutatkozik, hogy míg a táppénz a dolgo zót biztosítási idejének meg felelően — legfeljebb azonban egy évig, tbc-s megbetegedés esetén két évig — illeti meg, addig betegségi segélyre annyi napon át tarthat igényt a termelőszövetkezeti tag, ahány 10 órás munkanapot teljesített a betegségét megelőző egy-, illetve tbc-s megbetegedés esetén kétévi időszakban. S. A Figyelmeztet a hatóság Mielőtt bűncselekmény történne... Az elmúlt év végén a belügyminiszter rendeletben szabályozta a rendőrhatósági íigyelmeztetést. A rendelet lényegében a gyakorlatban már bevált társadalmi igényt törvényesített, tükrözi azt a fontos társadalmi érdeket, amely a bűnözés megelőzéséhez fűződik. Az a cél, hogy mind több embert visszatartsanak a bűncselekmények elkövetésétől, az esetleges bűncselekmény elkövetése előtt tegyék szóvá az emberi hibát. A rendelet szerint figyelmeztetni lehet azt, aki az állami, a társadalmi, gazdasági, az állampolgárok személyét, vagy jogait, illetve a szocialista társadalmi együttélés szabályait sértő, veszélyeztető magatartást tanúsít és ez a magatartás bűncselekmény elkövetéséhez vezethet. y A figyelmeztetést rendőri vezetők rendelhetik el, s a figyelmeztetés ellen 8 napon belül fellebbezni lehet. A fellebbezést 15 napon belül a felettes rendőrhatóság vezetője bírálja el. A rendelet megjelenése óta még nem sok idő telt el, mégis a Vásárosnaményi Járási Rendőrkapitányság eddig 20 személlyel szemben alkalmazott rendőrhatósági figyelmeztetést. Néhányat ezek közül szemléltetésként itt is megemlítek. F. Z. 37 éves lónyai lakost azért figyelmeztették, mert rendszeresen fogyaszt alkoholt, emiatt a családi élete is megromlott, gyermekeiről nem megfelelően gondoskodik. Ittas állapotban a családját menekülésre kényszeríti, munkahelyén Ittas állapotban jelenik meg. Viselkedése sérti az együttélés szabályait. A figyelmeztetést tudomásul vette. F. P. mátyusi lakos 53 éves, hat gyermeke van, de azokról nem megfelelően gondoskodik, a gyermekek az utcán csavarognak, felügyelet nélkül, emiatt kellett őt figyelmeztetni. Találkozott a rendőrséggel V. S. 39 éves gyürei lakos is, mert Gyü- rén ittasan felkereste idős szüleit a lakásán, az apjával kötekedett, aki végül is segítséget kért, hogy fia eltávolítható legyen. T. P. 47 éves márokpapi lakos, ittas állapotban feleségét és édesanyját bántalmazta, saját bútorzatát rongálta, emiatt őt is figyelmeztették. A rendőrhatósági figyelmeztetés jól szolgálhatja a nevelés céljainak hatékonyabb érvényesülését, ezért kívánatos, hogy a rendőrség időben szóljon minden olyan állampolgárnak, aki rossz úton jár, és még nem követett el bűncselekményt, hogy érdemes megállni, a törvénnyel való összeütközést elkerülni. Dr. Koplányi Mihály járási vezető ügyész A RÁDIÓ MELLETT FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT SZENVEDÉLY Régi elv a rádió szerkesztőségeiben, hogy a rádiónak családtagként kell funkcionálnia, ezért közvetlen hangnemben szólhat hallgatóihoz leghatásosabban. Ez a közvetlenség oldottabb — de nem pongyola — stílust jelent a fogalmazásban és a hangzásban, a beszédtónusban egyaránt. A reggeli és esti krónikákat hallgatva, s figyelve, hogyan teljesítik ezt a követelményt, azt lehet tapasztalni, hogy nagyobb részt kifejező, könnyen érthető a híranyagok, tudósítások, jegyzetek, kommentárok megfogalmazása, a műsorvezetői szöveg. Azonban a beszédstílus, a hangok megformálása, a magyar nyelvre oly jellemzően fontos dallama a mondatoknak és a nagyobb gondolati egységeknek már többször megbicsaklik, vagy ami még rosszabb: elszürkül, monotonná válik néhány műsorvezető, jegyzetét, hír- magyarázatát, glosszáját felolvasó riporter, újságíró beszédjében. Két változat ezekből különösen idegesítő: az egyik az intim, szobai hangulatra törekvő kommentátor, aki ebbeli igyekezetében dallamtalanságba szürkül, s a másik az a műsorvezető, aki „felpörgetett” beszédmódjával válik monotonná. Mindkettő egyaránt kikapcsolja a hallgató figyelmét. Jó lenne ezeket a modorosságokat nagyon hamar elhagyni! A KÉPERNYŐ Mostanában egynémely humorforrás viccelődött azon, hogy állítólag túl sok a rádióban és a televízióban az oktató műsor. Nem számláltam össze, hetente hány órát tesznek ki ezek az adások, mert azzal a szemlélettel kell tulajdonképpen vitatkozni, amely meg akarja vonni e két tömegkommunikációs' intézménytől azt a legelemibb jogát, amellyel egyik igen fontos feladatát, az ismeretek, a gondolkodás gazdagítását teljesíteni tudja. Vannak olyan országok, ahol a rádiós és televíziós oktatás több éves múltra tekint már vissza, ahol még szisztematikusabban készítik, szerkesztik ezeket a műsorokat. Bizonyára ott is voltak nehézségek, sikertelenségek, kezdetben. Nálunk sem kellene erről a lehetőségről lemondani, hanem inkább jobb lenne megkeresni azokat a módokat, amelyek még hallgatottabbá, nézet- tebbé tennék ezeket az adásokat. Mert bármennyit él- celődnek is a viccfaragók, igen sokan hallgatják, nézik ezeket a műsorokat. Meg kell inkább becsülni e két intézmény törekvését, amellyel a közművelődést szolgálják, semmint e műsorok kétségtelenül meglévő hibái miatt a helyes törekvést egészében nevetségessé tenni, s ezáltal hitelét lerombolni. Seregi István mar ELŐTT A spanyol dráma fénykorának másik óriása, Calderón által a „természet csodájának” nevezett Lope de Vega (1562—1634) ezernyi drámája közül talán a legjobbat, ma is az egyik legtöbbször játszottat láthattuk vasárnap este a spanyol és az olasz televízió koprodukciós feldolgozásában, A hős- falu címmel. (Ezzel is játszották színpadjainkon, de az eredeti cím, a Fuente Ovejuna falunév még közismertebb.) A nagy erejű dráma cselekménye a mórok elleni évszázados harcokban kikovácsolódó egységes spanyol királyság megteremtésének időszakába nyúlik vissza, s a látott események 1476-ban történtek, közvetlenül katolikus Ferdinánd és Izabella királynő trónra lépése után. A felszabadító harcokban nagy szerepük volt az ún. lovagrendeknek, a vallásos alapon álló fegyveres érdek- szövetségeknek, amelyek támogatásától sokban függött a király hatalma is. A lovagrendek tagjai persze a földesurak voltak, s a lovagi körzetet a komtur vezette, aki elsősorban rendje nagymesterének engedelmeskedett. Egy ilyen erőszakos, kegyetlen kiskirály, Fernán Gómez de Guzmán komtur a korban szokásostól is nagyobb mértékű önkénye, túlkapásai Fuente Ovejuna falu alázatosan türelmes (a falunév jelképnek felfogható értelme — juhok faluja, juhfalva — is végletesebbé teszi az indulatok kirobbanását) jobbágyiakéit mindent megtorló jogos lázadásra késztették, az emberségük, szerelmük és becsületük védelmében. Eddig a darab csupán a komtur és a falu önmagában is hatásos konfliktusa lett volna. A dráma azonban a XV. századi spanyol hűbéri társadalom csúcsáig ívelt, ahol és amikor alig volt elképzelhető, hogy a király egy nemes megölését ne torolta volna meg, akár egy egész jobbágyfalun. Nos, Fuente Ovejuna, a hős falu lakói egységükkel, egymást mindenben vállaló, megtörhetetlen szolidaritásukkal elnyerték -á király bocsánatát. És ezen a ponton tett a kiváló, az eredeti darabot alig rövidítve híven követő tévéfilm Lope de Vega gondolataihoz még valamit: feltételezett belső monológokkal árnyalta a király és a királynő eme döntését. A hős falu tévéváltozata jelentősen kitágította a színpadi megjelenítés térbeli határait is, hatásosabbá téve a jelenetezést és szemléletesebbé a dikciókat. A nagy művet Juan Guerrero Zamora rendezőnek sikerült a ma emberéhez közel hoznia a remek színészgárda (méltó magyar szinkronnal) közreműködésével. Merkovszky Pál Kedden folytatódott a VII. veszprémi tévétalálkozó A VII. veszprémi tv-találkozó vetítései kedden folytatódtak a Dimitrov Művelődési Központ színháztermében. Ezen a napon a szakemberek és a külföldi érdeklődők előtt öt filmet vetítettek le. A vetítéseken 18 ország több, mint száz szakembere vett részt. A találkozó második napján mutatták be: Csillagok változása” Szőnyi G. Sándor rendezésében, a „Tízszer három” című filmet, amelyet Molnár György rendezett, az „Optimista tragédia” című filmet, amelynek rendezője Sándor Pál, továbbá „Mesék az ezeregy éjszakáról” című tv-játékót Rajnai András rendezésében és a „Nyitott könyv” című filmet, amelynek rendezője Mihályfy Sándor. Beküldte: Varga Géza, Fülpösdaróc, Fő u. 74.
