Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-22 / 145. szám

XXXIV. évfolyam, 145. szám ARA: 80 FILLER 1977. június 22., szerda 80 hektáros területen konzervipari célra termel­tek zöldborsót a tiszaeszlári Kossuth Termelő- szövetkezetben. A betakarítási munkát ezen a Ünnepi megemlékezés a Nagy Október 60. évfordulójáról Megnyilt a KGST 31. ülésszaka héten kezdték meg. Két kombájnnal vágják, majd ezt a rendfelszedő gép rakja pótkocsira és szállítja a borsócséplőhöz. (Elek Emil felvétele) A tanácsülésen részt vevő delegációk vezetőinek beszédei A Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csának 31. ülésszaka kedden délelőtt meg­kezdte munkáját a varsói Victoria Szálló konferenciatermében. A tanácskozást megnyitva Piotr Jaro- szewicz lengyel miniszterelnök üdvözölte a tagországok delegációit és azok vezetőit: Alekszej Koszigint, a Szovjetunió miniszter- tanácsának elnökét, Sztanko Todorovot, a bolgár minisztertanács elnökét, Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnököt, Car­los Rafael Rodriguez kubai miniszterelnök­helyettest, Zsambin Batmönht, a mongol minisztertanács elnökét, Willi Stophot, az NDK minisztertanácsának elnökét, Manea Manescu román miniszterelnököt és Lázár Györgyöt, a magyar Minisztertanács elnökét. A KGST tagországainak zászlaival dí­szített teremben a megnyitáson jelen voltak a tanácskozásra érkezett megfigyelők — a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Angola és Laosz képviselői. A tanácskozás munkájában Dobroszav Csulafics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke vezetésével részt vett Jugoszlávia küldöttsége is. Ügyrendi kérdések után a KGST legfel­sőbb szerve az első napirendi pont kereté­ben meghallgatta Piotr Jaroszewicz beszédét a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hat­vanadik évfordulójáról és a KGST-tagorszá- gok testvéri együttműködéséről. Piotr Jaroszewicz: A szocialista integráció az osztályszolidaritás kifejeződése és a dolgozók érdekeit szolgálja kor ezek az eszmék egyre újabb tömegeket hódítanak meg, amikor az imperializ­mus ellen folyó világméretű harcban a békéért, a nem­zeti függetlenségért és a sza­badságért küzdő népek biz­tos támaszra találnak a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok internacionalista poli­tikájában. Népeink mélyen átérzik, hogy az igazi haza- fiság elválaszthatatlan a pro­letár internacionalizmustól. Mi, magyarok, saját tapaszta­latainkból is meggyőződhet­tünk róla, hogy milyen pótol­hatatlan erőt jelent a testvéri szocialista országok interna­cionalista összefogása, a megbonthatatlan barátság és a szoros együttműködés. (Folytatás a 4. oldalon) Romániából vásárolt félautomata esztergagép beállításán dolgoznak a mátészalkai ISG szak­emberei. (Hammel József felvétele) fejlett szocialista társadal­mat. Ez szükséges és igen fontos szakasz a kommuniz­mushoz vezető úton — mon­dotta. A továbbiakban a szónok méltatta a szocialista orszá­gok közösségének növekvő erejét és világméretű tekin­télyét, kiemelve, hogy tovább erősödött a testvéri országok ideológiai és politikai egysé­ge, amely a proletár nemT zetköziség eszméjén nyug­szik és a szabad nemzetek kapcsolatainak a történelem­ben eddig ismeretlen formai alkalmazását tette lehetővé. — A proletár szolidaritás nagy eszméje államaink és nemzeteink kapcsolataiban, a szocialista internacionaliz­musban, valamennyi ország szuverenitásában, a belügyek- be való be nem avatkozásban és a kölcsönös testvéri segít­ségnyújtásban talált kifeje­zést. Az új típusú nemzetkö­zi kapcsolatok gyakorlatának egyik legfontosabb formája a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak együttműködése, amely a Nagy Október eszméit meg­valósítva. igazságos és köl­csönösen előnyös nemzetközi munkamegosztást teremtett — mondotta Jaroszewicz, majd méltatta az új típusú mun­kamegosztást, amelyet a szo­cialista gazdasági integráció ^jelent. — A szocialista integráció az osztályszolidaritás kifejed ződése és a dolgozók érdekeit szolgálja. Nem irányult és nem irányul senki ellen sem, nem emel akadályokat a nemzetközi gazdasági életben, nem ismeri a harmadik or­szágokkal szembeni diszkri­minációt. Szocialista integrá­ciónkat nem fejlesztjük a más országokkal való együtt­működés kárára — mondotta. A továbbiakban a lengyel miniszterelnök méltatta a komplex program jelentősé­gét, a szocialista országok együttműködésének tervezett jellegét és a KGST nyílt po­litikáját. Piotr Jaroszewicz referátu­ma után felszólaltak a ta­nácsülésen részt vevő dele­gációk vezetői. A testvérpár­tok központi bizottságai, kor­mányai és népei nevében me­legen üdvözölték a Szovjet­unió Kommunista Pártját és annak Központi Bizottságát, Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökét. Lázár György: Népünk alkotó törekvése is a Nagy Október eszméjét fejezi ki Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 22-re összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató, a tagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról szóló jelentés, valamint időszerű kultu­rális kérdések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Napirenden: a helsinki megállapodások végrehajtása A szovjet—francia csúcs . második napja Piotr Jaroszewicz beszédé­ben kiemelte, hogy a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Ta­nácsának 31. ülésszakára a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik év­fordulójának évében kerül sor. Az októberi forradalom jelentőségét méltatva, a len­gyel miniszterelnök rámuta­tott arra, hogy e forradalom új korszakot nyitott az em­beriség történetében. — Mintegy harminc évig a Szovjetunió a világ egyetlen szocialista állama volt, és e történelmileg rövid idő alatt végrehajtotta a szocialista iparosítást, fejlett mezőgaz­daságot teremtett, fölemelte a dolgozó emberek életszínvo­nalát, megnyitotta az utat a fejlődés, a Szovjetunió nem­zetei igazságos és testvéri kapcsolatai előtt — mondotta a szónok. A lengyel miniszterelnök rámutatott arra, hogy a fa­sizmus felett aratott győze­lem eredményeként kialakul­hatott a szocialista országok közössége. — A Szovjetunió Kommu­nista Pártja által vezetett szovjet nép legjelentősebb eredménye, hogy az elmúlt hatvan év alatt felépítette a Felszólalásában Lázár György, a Minisztertanács el­nöke a következőket mon­dotta: Kedves elvtársak! Tisztelt Jaroszewicz elv­társ! Tisztelt Koszigin elvtárs! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében üd­vözlöm ünnepi megemléke­zésünk valamennyi résztve­vőjét. Pártunk és kormányunk, egész népünk nevében meg­különböztetett tisztelettel kö­szöntőm a Szovjetunió Kom­munista Pártját, annak lenini Központi Bizottságát, a Szov­jetunió kormányát, a kom­munizmust építő szovjet né­pet. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom világtörté­nelmet formált. Október szü­lötte a Szovjetunió, amely hatvan esztendeje elsőként lépett az osztály nélküli tár­sadalom felépítésének útjára, ma a három földrészre kiter­jedő szocialista világrendszer legtapasztaltabb és leghatal­masabb állama. A Szovjet­unió és a szocialista világ­rendszer dinamikus fejlődése korunk meghatározó ténye­zője, megingathatatlan tá­masza a békének és a hala­dásnak. Marxista—leninista párt­jaink vezetésével, megbont­hatatlan szövetségben a kom­munizmust építő Szovjetunió­val, országaink hatalmas si­kereket értek el a szocialista társadalom építésében. Szo­ros testvéri összefogással, ma­gabiztosan haladunk azon az úton, amelyet hatvan évvel ezelőtt a Nagy Október esz­méi jelöltek ki. Olyan korban élünk, ami­Rambouillet-ben kedden reggel 10 órakor folyta­tódtak a tárgyalások Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke és Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök között. Leonyid Brezsnyev és Gis­card d’Estaing kedd délelőtti tanácskozása szintén bővített keretek között ment végbe: jelen volt a tárgyaláson Bar­re francia miniszterelnök, va­lamint a két ország külügy­minisztere is. A megbeszélés 2 és fél óra hosszat tartott. Brezsnyev bevezetőben a feszültség enyhítésének kér­déseiről beszélt. Az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Ta­nács elnökségének elnöke ezt a témát a helsinki záróok­mány fényében vizsgálta meg. Mindkét fél megállapí­totta, hogy a záróokmány alá­írása óta Európában kedvező folyamatok mutatkoztak, de mint Leonyid Brezsnyev rá­mutatott, változatlanul nem következett be az enyhülés katonai téren, holott a poli­tikai folyamatot ennek kell alátámasztania. Leonyid Brezsnyev szólt a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról folyó szovjet- amerikai tárgyalásokról is és megállapította: Vance ameri­kai külügyminiszterrel foly­tatott tárgyalások, illetve a diplomáciai szintű megbeszé­lések alapján egyelőre nem lehet haladásról beszélni. A Szovjetunió elvi álláspontja értelmében a két ország új megállapodásának a vlagyi- vosztoki megegyezésen kell alapulnia és tekintetbe kell vennie az egyenlő biztonság elvét. Brezsnyev megelégedéssel állapította meg, hogy a fe­szültség enyhítését illetően a Szovjetunió és Franciaország nézetei sok tekintetben egy­beesnek és kifejezte megelé­gedését azzal kapcsolatban is, hogy a két fél megegyezett az együttes nyilatkozat kiadásá­ban erről a kérdésről. Ugyan­akkor nem titkolta: a szov­jet felet aggodalommal tölti el, hogy egyes nagyhatalmak olyan politikát folytatnak, amely nem felel meg az eny­hülés szellemének és így el­lentétes a Helsinkiben elfo­gadott elvekkel. Az Európa két része közötti feszültség kiélezése sem segíti elő a bé­ke megszilárdítását, a továb­bi enyhülést — hangoztatta Brezsnyev. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke utalt arra, hogy Franciaor­szág részt vesz a NATO tevé­kenységében és az utóbbi időben megerősítette kapcso­latait annak egyes katonai szerveivel is. Giscard d’Esta­ing válaszában azt mondotta, hogy Franciaország csupán a politikai együttműködésben vesz részt, katonai politikája független és azt kizárólag az ország érdekei határozzák meg. A két fél rövid eszmecse­rét folytatott a közel-keleti helyzetről és megállapította, hogy megítélésük sok vonat­kozásban azonos. A szovjet küldöttség szóvivője, Leonyid Zamjatyin erről szólva azt mondotta az újságíróknak, hogy a Szovjetunió felfogása szerint a helyzet most kedve­ző a genfi konferencia össze­hívására, és hogy ezzel fran­cia részről is egyetértenek. A konferencia sorsát — hangoz­tatta a szovjet szóvivő — nem szabad az izraeli válasz­tásoktól függővé tenni. (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents