Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-19 / 143. szám

4 KELET-MAG YARORSZÁG 1977. június 19. A HÉT CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: szovjet—nyugatnémet külügyminisz­teri tárgyalások Moszkvában. — Nemzetközösségi csúcsértekezlet Londonban. — Luis Corvalán ca- racasi látogatása. — Választások tíz indiai állam­ban. KEDD: tizennégy nyugat-európai kommunista párt konferenciája Brüsszelben. — Az Amerikai Államok Szervezetének granadai ülésszaka. SZERDAI Kádár János és Nicolae Ceausescu kétnapos, határ menti találkozója. — Lázár György Finnországba utazik. — Belgrádban meg­kezdi munkálatait a helsinki dokumentumot alá­író 35 ország képviselőinek előkészítő tanácsko­zása. — Parlamenti választások Spanyolországban. CSÜTÖRTÖK: a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának ülésszakán Moszkvában Leonyid Brezs- nyevet választják meg a tanács elnökségének el­nökévé. — Csűcsszintű francba—nyugatnémet megbeszélések Bonnban. — Ülésezik Berlinben a népi kamara, ratifikálják a magyar— NDK szer­ződést. PÉNTEK: Apartheidellenes világértekezlet Lisszabonban. — Az ír Köztársaság választásai. — Francia szocialista pártkongresszus. SZOMBAT: ciprusi szolidaritási konferencia a brit fővárosban. — A független Pápua-Uj Gui­nea első parlamenti választásai. A HÉT 3 KÉRDÉSE Mi a jelentősége a Leg­felsőbb Tanács üléssza­kának? Jelentős események­ről adott hírt a héten a Szov­jetunió belpolitikai króniká­ja. Miközben tart az alkot­mánytervezet össznépi vitája és az újságokban megjelent a himnusz módosított szövege, összeült a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának üléssza­ka. Több lényeges törvényja­vaslat elfogadása mellett a képviselők személyi kérdés­ben is döntöttek: a nyugdíja­zását kérő, hetvennégy esz­tendős Nyikolaj Podgornij helyére — az SZKP Közpon­ti Bizottságának, valamint a Legfelsőbb Tanács elnöksé­gének indítványára — Leo­nyid Brezsnyevet választot­ták meg. A bel- és külpolitikai akti­vitás természetesen cseng össze a moszkvai hírekben: elég Leonyid Brezsnyev két találkozójára utalni a héten: fogadta Genscher nyugatné­met külügyminisztert, a ja­pán kormány egyik tagját, valamint nyilatkozatot adott a párizsi Monde-nak, éppen közelgő franciaországi lá­togatása alkalmából, amelyet már államfői minőségben is tesz. A felsorolás is mutatja a Szovjetunió érdekeltségét a kelet—nyugati kapcsolatok fejlesztésében, a fejlett tő­késországokkal kialakult bé­kés egymás mellett élés to­vábbvitelére — mintegy alá­támasztásként ahhoz az elvi irányvonalhoz, amelyet a szocialista országok, a Szov­jetunió az enyhülés érdeké­ben képviselnek a belgrádi előkészítő találkozón is. Moszkva kész gyümölcsöző kapcsolatokra az Egyesült Ál­lamokkal is, de kettőn áll a vásár, s Washingtonnak mi­előbb tenni kellene vala­mit ... O Mi várható a spanyol választások után? A kommentátorok először az időről és az ahhoz járuló természetes tartozékokról el­mélkedhettek. A spanyolok ugyanis negyvenegy eszten­dős szünet után járulhattak ismét szabad választásokon az urnákhoz s a választópol­gárok alig egy nyolcadának voltak már ilyen tapasztala­tai. Ami a hispániai belső fej­leményeken túlmutat: a spa­nyol választások lezártak egy dél-európai folyamatot. Negy­ven hónap alatt megbukott három fasiszta rezsim, Gö­rögországban, Portugáliában és Spanyolországban legali­tást és parlamenti képvisele­tet nyerhettek a haladó erők, a kommunista pártok. A nemrég megtartott választá­sok után Törökországban (ahol a helsinki okmányt aláíró államok közül egyedül illegá­lis még a kommunista párt) ugyancsak felvetődött törvé­nyes működésének engedé­lyezése. A spanyol június te­hát jó alkalom egy szélesebb visszatekintésre is. amely bi­zonyítja, hogy földrészünkön az ' enyhülés folyamatával párhuzamosan mind kedve­zőbb feltételek alakulnak ki a társadalmi haladás érdeké­ben folytatott harchoz is. O Miért ült össze Lisz- szabonban az apar­theidellenes világértekezlet? Riadókészültségbe helyez­ték a dél-afrikai fegyveres erőket, állig felfegyverzett alakulatok cirkálnak Sowe- tóban — adták hírül a táv­iratok, s mindenkiben fel- idéződhetett az éppen egy esztendővel ezelőtti véron­tás, amikoF Johannesburg feketék által lakott alvó vá­rosában hatszáznál több fia­tal vesztette életét. Soveto azóta nemcsak városnév, hanem jelkép: a dél-afrikai fajüldöző rend­szer nyilvánvaló csődjének kifejezője. Vorsterék Ugyan­is abban bizakodtak, hogy egy esetleges rhodesiai és na- mibiai „tisztáldozattal” vala­mint a „Bantusztán-álla- mok” kialakításával (ez a legértéktelenebb terület és tízmillió fekete lakos „leadá­sát” jelentené) sikerül majd Dél-Afrika lényegét átmen­teni. Sowetóban azonban olyan feketék élnek, akiket meg akarnak tartani, akik­nek életkörülményei vi­szonylag jobbak társaikénál — mégis itt történt a robba­nás, ahol legkevésbé várták volna. Miközben az évfordulón, magában Sowetóban rendkí­vüli állapot volt és a társak kétnapos néma gyásszal em­lékeztek meggyilkolt társa­ikra — Lisszabonban apar­theidellenes világértekezlet ült össze a haladó társadal­mi erők képviseletében. A béke-világmozgalomnak ez a jelentős összejövetele egy kérdésre: az apartheidelle­ni mozgósításra összpontosít ezúttal és a nagyszabású, cselekvő szolidaritás élesztő­je lesz. Réti Ervin Az Északi­sarkkörön túl A messzi Északon, az Északi-sarkkörön túl, a Kola-félszigeten élnek a szaa- mok. Kis nép. Számuk a Szovjetunió­ban alig 2000. Rokonaik a lappok. Norvégia, Svédország és Finnország északi részének finnugor őslakói. Honnan és mikor került ez a nép Euró­pa e zord vidékeire? A tudósok egyelőre nem tudnak pontos választ adni e kérdésre. Csupán az a biztos, hogy a szaamok ősei a kőkorszak óta halászattal, rénszarvas-vadá­szattal és -szelidítéssel foglalkoznak. Ezt azokból a sziklarajzokból tudják, amelyeket a Kola-félszigeten, Karéliában és Skandi­náviában találtak. A Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom előtt a szaamok — a többi kicsiny északi néphez hasonlóan — tudatlanság­ban és nyomorban éltek. A kereskedők, az állami tisztviselők, a helyi gazdagok és a sámánok kegyetlen kizsákmányolása, az elemi orvosi segítség hiánya lassan kihalás­ra ítélte őket. A szovjet állam létezésének első percé­től kezdve arra törekedett, hogy a szaamo- kat és a többi kihalófélben lévő kis északi népet megismertesse a korszerű kultúrával, bevonja őket az új élet építésébe. Megte­remtették a szaamok írásbeliségét, ábécés könyveket és irodalmi alkotásokat adtak ki nyelvükön. Jelenleg a szaamok mint a Szovjetunió más nemzetiségének képviselői, aktívan részt vesznek az ország társadalmi-gazda­sági, politikai és kulturális életében, szá­mos iparvállalatnál halász, rénszarvas-va­dász és prémesállat-tenyésztő szövetkezet­ben dolgoznak. Kényelmes lakásokban él­nek. Kórházak, iskolák, óvodák, filmszín­házak. könyvtárak állnak rendelkezésükre. Hatvan evvel ezelőtt a szaamok íöldjén egyetlen iskola sem volt. A szaamok ma kényei- mes házakban élnek, rendelkezésükre áll a ci­vilizáció minden vívmánya. Képünkön: német nyelvóra a Lovozero falu középiskolájának nyel­vi kabinettjében. Az integrációról Hat KGST-ország miniszterelnök-helyettesének nyilatkozata A BTA, a CTK, a PAP, az MTI, a Moncame és az ADN hírszolgálati iroda interjút készített hat KGST-ország illetékes miniszterelnök-helyettesé­vel az integrációs folyamat eredményeiről és táv­latairól. A miniszterelnök-helyettesek a következő­ket mondották: ANDREJ LUKANOV, BOLGÁR népköztársaság — A szocialista államok gazdaságának dinamikus fejlődése megköveteli az együttműködés, az integrá­ció formáinak és módszerei­nek állandó tökéletesítését. A jelenlegi szakaszban azok a közös programok foglal­ják el a központi helyet, amelyeknek célja, hogy kö­zösen és komplexen old­junk meg olyan kulcsfon­tosságú feladatokat, mint például a nyersanyag, a fű­tőanyag, az energia biztosí­tása. — Mi a célprogramoknak különleges jelentőséget tu­lajdonítunk. Szerintünk ez a fő út Bulgária népgazda­sági struktúrájának tökéle­tesítéséhez. N$*»yon is in­dokolt tehát, hogy törekvé­seinket a testvéri országok erőfeszítéseivel egyesítsük az együttműködés haté­konyságának fokozására. Fontos, hogy a komplex programban és a hosszú tá­vú célprogramokban meg­határozott feladatok végre­hajtása az egyes KGST-or- szágok gazdasági fejlettségi szintjének közelítéséhez és kiegyenlítődéséhez vezesse­nek, nemzeti érdekeinket op­timálisan hangoljuk össze a nemzetközi érdekekkel. RUDOLF ROHLICEK, CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG — Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának XV. kong­resszusa egész sor fontos határozatot fogadott el a szocialista gazdasági integ­rációban való részvételünk további fokozására. E hatá­rozatok a szocialista inter­nacionalizmus elveiből in­dulnak ki, és az együttmű­ködés minden oldalú elmé­lyítését célozzák a Szovjet­unióval és a szocialista kő1 zösség többi országával, és jó alapot nyújtanak arra, hogy a következő években még aktívabban vegyünk részt a KGST munkájában. — Csehszlovákia az in­tegrációs akciókban vállalt kötelezettségeit sikeresen teljesíti. Nagy figyelmet szentelünk a KGST-tagoí- szágok hosszú távú együtt­működését célzó tervezetek kidolgozásának is. Jól tud­juk, hogy ezzel rendkívül felelősségteljes gazdaságpo­litikai feladatokat is válla­lunk, amelyekkel hozzájá­rulunk közösségünk gazda­sági erejének további meg­szilárdulásához és a szocia­lista testvérországok egysé­gének erősödéséhez. Derű­látóan tekintünk a követke­ző években várható ered­mények elé. KAZIMIERZ OLSZEWSKI, LENGYEL NÉPKÖZTÁRSASÁG — A szocialista integráció programja Lengyelország számára is a gazdasági fej­lődés egyik legfontosabb té­nyezője. Véleményem sze­rint az integráció további tervszerű fejlesztése a KGST-országok egyik fő feladata. Ez a Lengyel Nép- köztársaságnak is érdeké­ben áll. A pártunk VI. és VII. kongresszusa által meghatározott program kö­vetkezetes végrehajtásánál fokozottan hasznosítani akarjuk a gazdaság intenzív fejlesztésének tényezőit. E tényezők egyike a nemzet­közi munkamegosztás, amelynek különösen nagy jelentősége van a nyers­anyag-, fűtőanyag- és ener­giagazdálkodásban. A nyers­anyag- és energiaszükségle­tek kielégítése már ma is, de különösen a jövőben el­képzelhetetlen a KGST-or­szágok szoros együttműkö­dése nélkül. Az együttmű­ködési programok kidolgo­zása a lengyel tervezőmun­kának is egyik legfontosabb eleme. Különösen nagy fi­gyelmet fordítunk az 1980 utáni közös programokra, amelyeknek kidolgozása most van folyamatban. SZEKÉR GYULA, MAGYAR népköztársaság — Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy az ener­gia- és nyersanyagellátás területén közös erőfeszítés­sel jelentősen fokozzuk ha­zai energiaforrásaink kiak­názását, ugyanakkor növek­vő szükségleteink kielégíté­sében tartósan számíthatunk és számítunk a szocia­lista országokkal folytatott együttműködésre. — Megkülönböztetett fi­gyelmet érdemel a mező- gazdasági és élelmiszeripari célprogram kidolgozása is. Kedvező feltételeket kívá­nunk teremteni ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés oly mértékben fejlődjék, hogy lehetővé tegye orszá­gaink ez irányú szükségle­teinek mind teljesebb kielé­gítését. — Magyarország, földraj­zi helyzeténél fogva a köz­lekedés szempontjából is sajátos helyzetben van. Je­lentős feladatokat válla­lunk a KGST-országokba irányuló nem hazai erede­tű szállítások lebonyolítá­sában is. Érdekeltek va­gyunk tehát abban, hogy meggyorsítsuk a közlekedés egyeztetett fejlesztését. MIATAVIN PELDZSE, MONGOL NÉPKÖZTÁRSASÁG — Részvételünk a KGST munkájában lehetővé teszi, hogy a Mongol Népköztár­saság szűkös anyagi és egyéb forrásai ellenére is bizakodóan fejlessze gazda­ságát, tökéletesítse struktú­ráját és behozza a többi KGST-tagországgal szem­beni történelmi eredetű el­maradását a gazdasági fej­lődésben. — A komplex program­ban foglaltaknak megfele­lően a KGST-tagországok támogatóárakat fizetnek legfontosabb exporttermé­kemként. Kedvező hiteleket és jelentős segítséget nyúj­tanak nekünk. A nemzet­közi geológiai expedíció, amelynek költségeit a részt vevő országok fedezik, 1977- ben folytatja munkáját Mongólia keleti részén. — A Szovjetunió és a többi testvérország műszaki és gazdasági segítségével hazánkban is kibontakozott az ipari, mezőgazdasági, kulturális és szociális léte­sítmények építésének prog­ramja. Ezek közül első he­lyen említeném az Er- denet bányászati és feldol­gozó kombinátot, ezt a kö­zös mongol—szovjet válla­latot, amely a világ tíz leg­nagyobb ilyen jellegű üze­me közé tartozik. A kombi­nát első része a jelenlegi öt­éves tervidőszakban kezd termelni. — Országunk növekvő részvétele a szocialista gaz­dasági integrációban lehe­tővé teszi, hogy pártunk programjának megfelelően hazánkban befejezzük a szocialista társadalom fel­építését. GERHARD WEISS, NDK — Az élet már rég bebi­zonyította : testvérországa­ink egyre szorosabbá váló összefogása elengedhetet­len előfeltétele annak, hogy a szocializmus előnyei min­den egyes szocialista ország és egész közösségünk érde­kében teljesen érvényre jussanak. Az utóbbi évek­ben — a szocialista gazda­sági integráció komplex programjának megfelelően — jelentős közös tervekben állapodtunk meg. Ezeknek eredményes megvalósításá­val- nagymértékben járu­lunk hozzá a szocialista or­szágok szilárd fejlődéséhez, anyagi-technikai bázisának bővítéséhez. — A népgazdasági telje­sítménynövekedés egyik kulcskérdése véleményünk szerint az, hogy milyen mértékben tudjuk gyorsíta­ni a tudományos-technikai haladást. Ezért szükséges, hogy a KGST keretében a tudományos-technikai együttműködés eredményei' gyorsabban alkalmazzuk a termelésben, s ezzel tovább növeljük a termékek minő­ségének színvonalát. — Országaink egyes gaz­dasági ágazatainak fejlődé­sét egyre nagyobb mérték­ben határozza meg a nem­zetközi szocialista munka- megosztás. Ez kölcsönös fe­lelősséget is jelent, fegyel­met és megbízhatóságot té­telez fel a vállalt kötele­zettségek teljesítésében. Az NDK gazdaságának dinami­kus fejlesztését célzó fel­adatait szorosan koordinál­ta szocialista partnereivel. A közös munkában tovább­ra is hozzá akarunk járul­ni ahhoz, hogy országaink közösségének egysége és összeforrottsága tovább erő­södjék. yá ff

Next

/
Thumbnails
Contents