Kelet-Magyarország, 1977. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-17 / 141. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. június 17. KÁNIKULÁBAN Kollégium, tanműhely, konyha, étterem ■mjyíregyháza újra tele­J_^| pítése utáni években nagy gondot okozott a város vezetőinek a gyakori tűzesetek elleni védekezés. Havonta 1-2 ház, pajta, is­tálló vált a tűz martalékává. Oltották, ahogy tudták, de legfeljebb a tűz tovaterjedé­sét tudták csak megakadá­lyozni. 1832. augusztus 11-én 138 ház vált mindenestől ha­muvá Nyíregyházán. A nagy pusztulás után egy-egy utca lakói szerveztek maguk kö­zül tűzőrséget. Itt még nyo­ma sem volt szervezettség­nek. 1884. március 9-én, va­sárnap délután 2 órakor ösz- szegyűlt néhány lelkes em­ber és megtartotta a nyír­egyházi tűzoltóság alakuló­gyűlését. Lázas szervező munka kezdődött és még az év szeptember 1-én, teljes felszereléssel felsorakozott a kis csapat a városháza ud­varán. Harminc ember egyenruhában, csillogó réz- sisakkal, néhány lajtos ko­csival, jó lábú lovakkal, ké­zi szivattyúkkal, tömlőkkel, csáklyákkal nagyon jól mu­tattak. Már az avatóünnepség alatt dolguk akadt úgy, A megye vendéglátóegy­ségeiben dol­gozó leendő szakácsok tesznek szak­munkásvizsgát e napokban. Nyíregyházán a Tisza étterem konyháján gya­korlatból vizsgáznak. Mindenkinek a húzott tételek szerint önállóan kell a különböző menüket elkészíteni. Senki se irigyelje őket, nagyon melegük van. Itt sem fagyoskodnak. A Vásárhelyi Pál Szakközép- iskola 1. b. osztályos tanulói az Ószőlő utcai útépítésen dolgoznak. Csúcs- forgalomban a hűsítő jégkrem- árusitó kocsijánál. (Hammel József képriportja) Űtvenötmilliós fejlesztés Bővítik a 107-es ipari szakmunkásképző intézetet A nyíregyházi 107-es ipari szakmunkásképző intézet ok­tatási épülete a negyedik öt­éves tervidőszakban létesült, ahol jelenleg több mint 1800 tanulót képeznek. Az intézet szakmunkásképzési profilja sokirányú: 32 szakmában el­sősorban a könnyűipar és a szolgáltatások számára gon­doskodnak a szakember­utánpótlásról. A megfelelő szintű képzés érdekében egyes létesítményekkel bőví­teni szükséges az intézetet. Az V. ötéves tervben szere­pel egy 200 személyes kollé­gium, egy 600 adagos konyha, 150 személyes ét­terem és egy 105 mun­kahelyes tanműhely léte­sítése. Az intézet bővítésének be­ruházási programját a Csong- rád megyei Tervező Iroda 55 millió forintos költség-elő­irányzattal elkészítette. A beruházási vállalat a progra­mot és a kiviteli tervet fe­lülvizsgálta, és alkalmasnak minősítette. A megyei tanács végrehajtó bizottsága az in­tézet bővítését legutóbbi ülé­sén jóváhagyta. A beruházás kivitelezője, a Szabolcs-Szatmár megyei Épí­tő- és Szerelő Vállalat a na­pokban elkezdi a munkát. Már ebben az évben 19 millió forint értékű mun­kát végeznek el. A következő évben újabb 18 milliót építenek be, ekkor átadják a kollégiumot, a konyhát az ebédlővel. A be­ruházás harmadik évében készül el a 105 munkahelyes tanműhely, ezzel a teljes bő­vítés 1979. augusztus 31-én befejeződik. A bővítési beruházással egyidőben 848 ezer forintos kertészeti és parképítő mun­kára kerül sor. Ezt a tanuló- ifjúság társadalmi munkában végzi el. Uborkaszezon helyett Több mint hobby Változatos művelődési program Mi kell ahhoz, hogy a nyár — a pihenés, a szabadságo­lás, a kirándulás — időszaka ne váljék a művelődni, szóra­kozni akaró ember számára uborkaszezonná? Változatos programok kellenek — válaszolhatjuk. Régi gondjuk ez a népművelőknek. Mit kínál a szabolcsi embereknek a nyár? — kérdeztük Kovács Tibortól, a megyei tanács közművelő­dési csoportvezetőjétől. Először a már hagyomá­nyos nyári alap- és tovább­képzési tanfolyamokat emlí­tette az osztályvezető-helyet­tes. Ez ugyan nem kifejezet­ten szórakozás a részvevő több mint négyszáz, zömé­ben részfoglalkozású, vagy tiszteletdíjas népművelőnek, de alkalom adódik egy kis pihenésre is. Tavaly 11 szakágban 13 csoportban 300-an, az idén 12 szakágban, 17 csoportban 430-an vesznek részt a tan­folyamokon. A gyermekrajz, képzőművészeti, néptánc, fa­faragó, színjátszó, honisme­reti, karvezetői, klubvezetői.' fotó, filmesztétikai és báb- szakkör-vezetői tanfolyamo­kon, egyaránt résztvesznek gyermekek és felnőttek. So­kan itt szerzik meg az al­kalmazásukhoz szükséges működési engedélyt. A tanfolyamok május kö­zepétől augusztus 7-ig tar­tanak a megye mintegy hat­hét városában és nagyközsé­gében. Sajátos formája a művelődésnek, a továbbkép­zésnek, a hobby szenvedély kiélésének a nyári tábor. Az idén Tivadaron szakmunkás­tanulóknak, Ibrányban 14 éven aluli gyermekeknek, Dombrádon tsz- és üzemi fia­taloknak, Kállósemjénben általános iskolásoknak olva­sótáborok nyitják meg kapu­ikat. Tuzséron gyermek­rajz és rajzpedagógusok tá­bora, Vásárosnaményban fa­faragók, énekkari és honis­mereti tábor nyílik, míg Nyírbátorban első alkalom­mal kerül sor a zenei tábor megnyitására. S mi jut a nagyközönség­nek? A honismeret iránt ér­deklődők a III. honismereti nyári egyetem rendezvényeit látogathatják, amely augusz­tus 4-én kezdődik, s mindin­kább országos érdeklődésre is számot tart. A vállalkozó ked­vűek eljuthatnak az ország különböző nyári egyetemei­re, Zalaegerszegre, Egerbe, Kőszegre, Miskolcra. A zene kedvelői az idén is gyönyör­ködhetnek a nyírbátori zenei napok hangversenyeiben, a műemlékekben, megnézhetik az augusztusban nyíló orszá­gos népművészeti kiállítást a nyíregyházi kultúrparkban, tapsolhatnak a Szabolcs Vo­lán Táncegyüttes szabadtéri játékának, s több könnyűze­nei színházi rendezvénynek. (P) Nyíregyházi tűzoltók Á milánói győzelem hogy csapot-papot otthagyva rohantak a tüzet eloltani a Holló utca elejére. Percek alatt odaértek hatalmas ko- lompolás közepette. Alig egy óra múlva már megfékezték a veszedelmes tüzet! Ettől kezdve nagyobb nyugalom­mal hajtották fejüket álom­ra Nyíregyháza lakói. — Igaz volt még egy-két nagy tűz ezek után is — például 1888. november 7-én este 6 óra után leégett a nyíregy­házi „Nagyvendéglő és Szálloda” — de egész város­részeket, utcákat elhamvasz­tó tűzvész már nem fordult elő. Nyíregyháza egyre büsz­kébb lett tűzoltóira. — Ami­kor aztán 1906-ban az euró­pai tűzoltók részére Milánó­ban versenyt hirdettek, ter­mészetesen a mieink is be­neveztek. Először megyék közti versenyek voltak. Sor­ra győzték le valamennyi versenytársukat. Végül ők nyerték az országos ver­senyt. Második Szabadka tűzoltócsapata lett. Ök ket­ten képviselték Magyaror­szágot 1906. június 1., 2., 3- án a milánói tűzoltóverse- nyep. A lelkes nyíregyházi­ak 5000 koronát adtak össze, együtt volt az útiköltséghez szükséges pénz. Huszonöt ki­váló tűzoltót válogatott össze dr. Konthy Gyula a csoport vezetője és elindultak Olaszország felé. Június 2-án szombaton, a verseny második napján sze­repeltek a délutáni órákban a nyíregyháziak. Minden csoportnak egyforma felada­ta volt. A milánói sportsta­dionban több 3 emeletes fa­épületet építettek. Ezeknek a második emeletéről embe­reket kellett kimenteni, a tüzet el kellett oltani, terje­dését megakadályozni. 30 000 ember gyűlt össze a stadion­ba és természetesen elsősor­ban az olasz csapatért izgul­tak. A csapatok a sportpá­lyán kívül egyforma távol­ságban várakoztak. Alig hangzott el a startjel, ami­kor a nyíregyháziak trombi­ta és csengő hangja mellett berobogtak a stadionba, megkeresték a maguk épüle­tét. Az indítástól számítva másfél perc alatt tűzoltásra készek voltak a tömlők, a létrák összeszerelése, a hely­színre érkezés mindössze ennyit vett igénybe. Mire a többiek a stadionba érkeztek, a mieink már a tüzet is majdnem eloltották. Övék lett az első díj! Június ff-án, vasárnap felvonultak Milánó utcáin a részt vevő csapatok. A legtöbb virágot és tapsot a nyíregyháziak kapták. Júni­us 5-én érkeztek meg Nyír­egyházára. Hatalmas tömeg várta őket. Se vége, se hosz- sza nem volt az ünnepség­nek. A város büszke volt és büszke ma is tűzoltóira. Kosa Pál Védett állatok, növények, területek 3000 túzok otthonra lelt Több mint két évtizedes működése alatt a Természet- védelmi Hivatal 170 000 hek­tárnál nagyobb területet nyilvánított védetté. Ma már két nemzeti parkunk van, a tájvédelmi körzetek, az or­szágos és megyei jelentőségű területek száma meghaladja a 450-et. A védettségi „statisztikák­ból” kitűnik, hogy hazánk­ban az itt állandóan honos és az átvonuló madárfajok kö­zül 339 fajtát tartanak szá­mon. Ebből csupán 19 nem védett — így például a ve­réb, a fácán, a vadréce, a szarka, a szajkó. A többi vé­delem alatt áll, elejteni szi­gorúan tilos. Külön érdekesség, hogy a túzok, amely az európai táj­ról csaknem kipusztult, ha­zánkban találja meg azt a védett területet, ahol -a jövő­ben ismét vadon . tenyészhet. Dévaványa mellett 3400 hek­táron alakítottak ki olyan bozótos, füves, sík tájvédel­mi körzetet, ahol több mint 3000 túzok lel otthont. Hazánk ritka növényeit a Természetvédelmi Hivatal eddig úgy védte, hogy azo­kat a területeket nyilvání­totta természetvédelmi kör­zetnek, ahol e ritka növé­nyek találhatók. Területtől függetlenül csupán egyetlen növény élvez védettséget Magyarországon: a Volga menti hérics. Az új termé­szetvédelmi törvényjavaslat több mint száz magyarorszá­gi növényfajtát tesz védetté, területi elhelyezéstől függet­lenül. A közeljövőben nyilvánít­ják védettnek harmadik nemzeti parkunkat, a bükki tájegységet, továbbá a 6200 hektáros hansági tájvédelmi körzetét. Felvételi vizsgák a tanárképző főiskolára A Bessenyei György Tanár­képző Főiskolán június 24- én kezdődnek meg az írásbeli felvételi vizsgák. Azok a nappali és levelező tagozatra jelentkező jelöltek, akik nem központi írásbeli vizsgát tet­tek (matematikából, fizikából és biológiából), ezen a napon készítik el felvételi;dolgoza­tukat. Ugyancsak ezen a hé­ten folynak majd a testneve­lés szakos jelöltek felvételi gyakorlati vizsgái is. Akik eredményes írásbeli, illetve gyakorlati vizsgát tet­tek, azok a július 1. és július 4. közötti időben jelennek majd meg a felvételi bizott­ság előtt, hogy szóban is bi­zonyítsák felkészültségüket. Az írásbeli dolgozatok el­készítésére egy-egy tárgyból 3 óra áll rendelkezésre.

Next

/
Thumbnails
Contents