Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-11 / 109. szám

Üzenet a Szovjetunió népeihez Plenáris ülés a békeépítők világközgyűlésén Túlterhelt vezetők E gy nemrég készült rep­rezentatív vizsgálat — úgynevezett mun­kanap-fényképezés — ada­tai szerint, az ipari vezetők napi átlagos munkaideje 12,5 óra. A napi munkaidő­nek — amelyet 100 száza­léknak tekinthetünk — 10 százalékát fordítják posta­bontásra és a postával kap­csolatos ügyintézésre, admi­nisztrációra; 20 százaléka az úgynevezett napi eliga­zításra — és ez nem kevés —, 35 százaléka különböző értekezletekre és elkerülhe­tetlen protokolláris tenni­valókra; 15 százaléka tele­fonálásra, illetve az ügyek telefonon keresztül történő intézésére; 10 százaléka a termelőmunkával összefüg­gő napi feladatok megoldá­sára, illetve üzemek, műhe­lyek meglátogatására és vé­gül — de nem utolsósorban — a napi munkaidő 10 szá­zalékát fordíthatják a meg­kérdezett vezetők a tulaj­donképpeni irányítói mun­kára. Olyan beosztású emberek munkanapjainak „fényké­péről” van itt szó, akiknek az általuk irányított válla­lat távlataival, gazdasági stratégiájával és taktikájá­val, döntések mérlegelésé­vel kell — illetve: kellene! — foglalkozniuk. Ezért van­nak — illetve: lennének — vezető beosztásban és — ahogy mondani szokták — ezért kapják a fizetésüket. Miért túlterheltek a ve­zetők? A vezetéstudomány­nyal foglalkozó szakembe­rek egyértelmű véleménye szerint azért, mert mindent magukra vállalnak, és leg­többjük csak akkor nyu­godt, ha közvetlenül és ha személyesen avatkozik bele olyan dolgokba, ami egyéb­ként nem rájuk tartozna, vagy nem az ő feladatuk lenne. A vezetői gárda túlter­heltségéből adódó gondok jó része, gyakran a megfele­lő apparátus hiányára ve­zethető vissza; hogy tudni­illik: a legfelsőbb beosztá­sú vezetők munkáját nem segíti valóságos apparátus, inkább csak a különböző beosztások betöltőinek gyü­lekezete. E gondok soroza­ta kezdődik mindjárt a kü­lönböző rangú vezetők he­lyetteseinek problémájá­val. Nálunk a helyettes — hosszú idő óta és sok he­lyen még ma is — inkább csak rang, cím, az ilyen vagy olyan érdemek elis­merésének egyik lehetséges módja, nem pedig a terv­szerű, a távlatilag is meg­alapozott vezetői utánpótlás eszköze. □ vezetés, az irányítás kollektív munka, és az irányítást végző kollektívában mindenkinek sajátos szerepköre, felada­ta van. A feladat- és a sze­repkörök elvileg jól és ha­tározottan körvonalazot­tak. Eszerint kellene össze­állítani a munkahelyek ve­zetőgárdáját és eszerint kel­lene a gyakorlatban is megosztani a vezetői mun­kával járó temérdek fela­dattömeget. V. Cs. Varsóban kedden plenáris ülésen folytatta munkáját a béke építőinek világközgyűlé­se. Beszámolók hangzottak el a bizottságok, fórumok, ke­rékasztalok, munkacsoportok munkájáról. A csaknem har­minc munkaszerv tevékenysé­gének intenzitására jellemző, hogy tanácskozásaik két napja alatt számos — csupán a bizottságokban több mint 20 — határozatot, felhí­vást, illetve jelentést fo­gadtak el, amelyeket a plénum elé ter­jesztenek. Ugyancsak a keddi plená­ris ülésen számoltak be a nemzeti békemozgalmak képviselői arról, hogy mit tettek országaikban a második stockholmi bé- kefelhivás megismerteté­séért, és milyen aláírást gyűjtő kampányokat szerveztek a felhívás támogatására. Az el­hangzott beszámolókból ki­tűnt, hogy a felhívást eddig kb. 400 millióan írták alá, köztük 20 ország vezető poli­tikusai. A plenáris ülés kereté­ben nyújtotta át Romesh Chandra, a BVT főtitká­ra, a világközgyűlés el­nöke Luis Corvalánnak a Joliot-Curie aranyér­met. A közgyűlés üzenetet inté­zett a Szovjetunió népeihez és kormányához, valamennyi szovjet békeharcoshoz a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom közelgő 60. évforduló­ja alkalmából. Az üzenet hangoztatja: „A nagy októberi forrada­lom a béke zászlaja alatt született. Legelső dekrétuma, amelyet Lenin fogalmazott meg és terjesztett elő, békét hirdetett és egyértelműen el­Dmitrij Usztyinovnak, a Szovjetunió marsalljának, az SZKP KB Politikai Bizottsá­ga tagjának, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének meghívására kedden délelőtt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter vezeté­sével hivatalos baráti látoga­tásra magyar katonai kül­döttség érkezett Moszkvába. Dmitrij Usztyinov marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere, szovjet honvédelmi miniszterhelyettesek és Mar­jai József, a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagyköve­te fogadták a küldöttséget a repülőtéren. Dmitrij Usztyinov, a Szov­jetunió marsallja, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió ítélte az imperialista háború embertelen természetét. Az­óta ez a szovjet külpolitika vezérfonalává vált. 1917 öröksége él a Szov­jetuniónak a világbéke megőrzésére ésvalameny- nyi nemzet és állam biz­tonságának megszilárdí­tására irányuló tetteiben, szellemében és állandó erőfeszítéseiben. A szovjet nép példátlan hő­siességével és önzetlen áldo­zatvállalásával kimondhatat­lan nehézségeket vállalva döntő szerepet játszott az emberiségnek a fasiszta ura­lomtól való megmentésében. A nemzetek örökké hálával és csodálattal fognak emlé­kezni erre. A második világ­háború eredményei emléke­zetes leckét jelentenek mind­azoknak, akik az agresszió útjára próbálnának lépni. A Szovjetunió békepoliti­káját széleskörűen elis­merj a világ közvélemé­nye. A szovjet állam szá­mos kezdeményezése és állhatatossága a békés megoldások keresésében jelentősen hozzájárult az enyhülés, a nemzetközi együttműködés folyama­tához. Mi, a béke védelmezői és építői szeretnénk köszönetét mondani Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának a köz­gyűlés résztvevőihez intézett bátorító üzenetéért, s a béke­erőknek szentelt állandó fi­gyelméért és támogatásáért. E nagy évforduló előesté­jén szívből gratulálunk és legforróbb üdvözletünket küldjük a Szovjetunió vala­mennyi népének. További sikereket kívá­nunk önöknek erőfeszítéseik­hez, amelyek a történelmi je­lentőségű békedekrétum szel­lemében fogantak, követve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemes ügyét.” honvédelmi minisztere és Czinege Lajos vezérezredes, az MSZMP KB tagja, ma­gyar honvédelmi miniszter ezután baráti megbeszélést tartott. A találkozón kölcsö­nös érdeklődésre számot tar­tó kérdéseket vitattak meg, és elégedetten állapították meg, hogy sokoldalúan fej­lődik a két ország népeinek és hadseregének együttmű­ködése és testvéri barátsága. A Szovjetunió honvédelmi minisztere a találkozót kö­vetően vacsorát adott Czine­ge Lajos tiszteletére. A Czinege Lajos vezette magyar küldöttség a nap fo­lyamán koszorút helyezett el a Lenin-mauzóleumnál és az Ismeretlen katona emlékmű­vénél. Magyar katonai küldöttség érkezett Moszkvába Jelentés a földekről Suhajda János a nyíregyházi Szabolcs Szakszövetkezet árpatábláján végez vegyszeres gyomirtást. Géppel vágják a lucernát a napkori Kossuth Tsz földjén. (Hammel József felvételei) A nyírmadai Béke Tsz 110 hektáron termel dohányt. A kiültetést gépi segítséggel folyamatosan végzik. Varsóba utazott az MSZMP küldöttsége Borbély Sándornak, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága titkárá­nak vezetésével kedden kül­döttség utazott Varsóba, hogy az MSZMP Központi Bizott­ságának képviseletében részt vegyen a szocialista országok testvérpártjai központi bi­zottsági titkárainak tanácsko­zásán. A küldöttség tagjai: Jakab Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője és Nagy Ti­bor, a KB osztályvezető-he­lyettese. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Győri Imre, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta. Jelen volt Ste­fan Jedrychovűski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagyköveté. Kiváló tsz Nyírbátorban Kibővített ünnepi vezetősé­gi ülést tartottak kedden a nyírbátori Üj Barázda Ter­melőszövetkezetben abból az alkalomból, hogy a gazdaság múlt évi termelési eredmé­nyei alapján elnyerte a ki­váló Termelőszövetkezet cí­met. A Nyírbátori Városi Ta­nács nagytermében megtar­tott ünnepségen az oklevelet dr. Szabó Ferenc, a MÉM fő­osztályvezetője adta át Ba- racsi Jánosnak, a termelő- szövetkezet elnökének. Az ünnepségen részt vett Mak­rai László, a tsz-szövetség titkára is. Az Üj Barázda Termelő- szövetkezet 4752 hektáron gazdálkodik. 1976-ban 86 mil­lió forint halmozatlan ter­melési értéket állítottak elő, amiből a bruttó jövedelem 31 millió forint. Egy termelő­szövetkezeti tag személyes jövedelme 39 ezer forint volt. A szövetkezet tagja a SZAT- MÁRKERT télialma-termesz- tési rendszernek és a KITE- nek. Jelentős a szarvasmar­ha-tenyésztés és a növény- termesztésen belül a takar­mánytermesztés. Az ünnepi vezetőségi ülésen Bákonyi Jolán, Lánczi István és Tur- bucz András a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta. verseny A MÉM és az ÉDOSZ ál­tal kiírt újítási verseny díj­kiosztó ünnepségét kedden rendezték meg a MÉM-ben; az ünnepséget Kulcsár Má­tyás, az ÉDOSZ titkára nyi­totta meg, majd Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes értékelte a versenyt és átadta a díjakat. Tavaly a tárca területén több mint 15 000 újítást adtak be. Az újítások jól segítették a mű­szaki fejlesztést. Az 1976. évi újítómozgalom értékelése alapján a „Kiváló feltaláló” kitüntetés arany fokozatából 15-öt, az ezüst fokozatból né­gyet, a „Kiváló újító” arany fokozatból 30-at, az ezüst fo­kozatból 45-öt, a bronz foko­zatból pedig 52-tőt adtak át. A vállalatok közötti újítási versenyt három kategóriában értékelték; első helyezést ért el a konzervipari vállalatok trösztje, a cukoripari vállala­tok trösztje, valamint a szesz­ipari vállalatok trösztje. Kü- löndíjban részesült a növény­olajipari vállalat. XXXIV. évfolyam, 109. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. május 11., szerda

Next

/
Thumbnails
Contents