Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-11 / 109. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. május 11. Nem „hallgatókat" toboroz a TIT Közel az élethez 7300 elüadás öt öv alatt — Segítik a termelést is Évenként 1500—1600 ismeretterjesztő ren­dezvényt tartanak a megyeszékhelyen. Csaknem 10 ezerre tehető a tanfolyami órák száma. Nyír­egyházán minden egyes munkaórára 3,2 óra is­meretterjesztő tevékenység jut. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat nyíregyházi városi szervezetének előadásait 40 százalékban fizikai dolgozók látogatják. J|j§^ ÍÍi|j|^^ Első divatbemutatóját rendezte meg Nyíregyházán az elmúlt héten az Orszá­gos Ifjúsági Divatbizottság Szabolcs-Szatmár megyei albizottsága. A Kelet, a Nyírfa és a Centrum áruhá­zak nyári divatruha-válasz- tékát reprezentáló divatbe­mutatót a tanárképző főis­kola pinceklubjában tartot­ták. A képen a manekennek öltözött eladók: Papp Er­zsébet, Klapof Valéria és Jakab Éva. (Sitku Csaba felvétele). Az elszaporodott engedély nélküli építkezések sok gon­dot okoznak megyénkben. A rendelkezések érvényre jut­tatása, az állampolgári fe­gyelem megszilárdítása érde­kében került sor a napokban egy épület kényszerbontásá­ra Nyíregyházán. Az esettel kapcsolatban munkatársunk Kovács Istvánnal, a városi tanács műszaki osztályának helyettes vezetőjével beszél­getett: Milyen sors vár az engedély nélküli építkezé­sekre? — A város egész területé­re kiterjedő felmérések sze­rint az engedély nélkül léte­sített építmények száma 1973-ban körülbelül 1500 volt. A kiszabott bírságok ellenére azóta is évenként 40—50 építke­zést kezdtek meg előze­tes építési engedély nél­kül, Hogyan tud lépést tartani az élőszavas, filmvetítéses, kísérletező, szakköri és tan­folyami formákra épülő is­meretterjesztés a követelmé­nyekkel? Ezekről adtak szá­mot legutóbbi megbeszélésü­kön a városi szervezet tagjai, akik több mint ötszázan vég­zik napi munkájuk mellett az ismeretterjesztést. A ta­pasztalatok azt bizonyítják: nincs létalapja az elvont, ke­veseknek szóló, tudományos­kodó, nehézkes és önismétlő rendezvényeknek. Napi éle­tünk valóságához közelítve, az életkori és egyéb sajátos­ságokat a lakóhely változása­it is figyelve — lehet a hall­gatóság érdeklődésére számí­tani. Gumigyári ötvözet Ezért váltak rövid idő alatt kedveltté a tudomány, a tár­sadalom, a szocialista élet­mód kérdéseivel foglalkozó tematikus sorozatok. Ezek a témák megfelelnek azoknak a követelményeknek, amelye­ket Nyíregyháza gyorsuló iparosítása támaszt az isme­kritikus, mert itt korábban is sok engedély nélküli, illet­ve az engedélytől eltérő épít­kezés valósult meg, amelyek­nek a bontását szintén el­rendeltük, de tulajdonosaik még mindig nem kezdtek hozzá a bontáshoz. Erre a területre jelenleg rendezési terv készül egy újabb város­rész kialakításához. A kényszerbontás termé­szetesen nem minden enge­dély nélküli épületre vonat­kozik. Ott kerül erre sor, ahol az épület fennmaradásá­nak engedélyezésére sem­milyen körülmények kö­zött nincs lehetőség. A korábban már fennmara­dási engedéllyel rendelkező épületeknél a bontást nem rendeljük el. — A műszaki osztály, mint építési hatóság, a jövőben is retterjesztéssel szemben. Si­keresek voltak, sok hallgatót bírtak szólásra, a „Szocialista demokrácia — üzemi demok­rácia” és a „Gazdaságpoliti­kánkról népszerűén” című sorozatok is. Ezek a soroza­tok jól igazodnak a különbö­ző dolgozó rétegek érdeklődé­séhez, igényeihez. Világossá vált, hogy a TIT jól segítheti a termelést, az ipari munka technikai és műszaki ismereteinek terjesz­tését, a dolgozók általános és szakmai műveltségének gya­rapítását. Ez a korábbi évek­ben nem volt zökkenőmen­tes. A TIT kereste ugyan a lehetőséget, de nem mindig sikerült megtalálnia, hogyan kapcsolódhatna az üzemek szakmai, át- és továbbképző tanfolyamaihoz, hogyan nyújthatna egy-egy szakmá­hoz friss, tudományos isme­reteket. A legcélszerűbb megoldást a nyíregyházi gumigyárban találták meg, ahol az isme­retterjesztő előadásos és tan­folyamos forma egy sajátos ötvözetét alakították ki. A különböző szakmai tanfolya­mokhoz egy-egy önálló mun­messzemenően támogatja a szabályosan építkezőket. Er­re lehetőséget ad az építke­zést engedélyező jogszabály közelmúltban történt egy­szerűsítése, valamint a különböző típustervek ki­dolgozása. Ezenkívül a Hazafias Nép­fronttal közösen kibővítjük a tájékoztató propagandate­vékenységet is. A korábbi­hoz képest lényegesen meg­gyorsult ügyintézés lehetősé­get ad arra, hogy az épít­kezni szándékozók megfelelő idő alatt megteremthessék a szabályos építkezés feltétele­it és ez irányú ténykedésük ne ütközzék a hatósággal. Lényegében ez a cél, hiszen egy több százezer forint érté­kű épület elbontása kár a tulajdonosnak és a népgaz­daságnak is. Tóth Árpád kásakadémia csatlakozik, amely a szakmához tartozó alaptudományi, elméleti, munkajogi, gazdasági bel- és külpolitikai ismereteket ad. A korszerű ismeretterjesztés tartalmi és módszertani je­gyeit viselte magán az a tu­dományági sorozat, amelyet a gumigyári művezetők, ter­melésirányítók számára szer­veztek a „Dolgozz hibátlanul munkarendszer” címmel. Delta stúdió A társulat célkitűzéseit ön­ként vállaló nyíregyházi ér­telmiség az elmúlt öt év alatt több mint 7300 különféle elő­adást, ankétot, stb. tartott. S többen, akik nem tagjai a TIT-nek, felkérésre készsé­gesen vettek részt a tudo­mányterjesztő munkában. Különösen figyelemre méltó a munkásművelődés, a szoci­alista brigádok tagjainak se­gítése. Egy év alatt 100 elő­adást, konzultációs megbe­szélést tartottak a brigádok­nak. A Tudomány, Élet, Tár­sadalom című sorozatok rész­vevői az üzemekben elsősor­ban a szocialista brigádtagok voltak. Részt vettek a brigá­dok tagjai az „Irodalmi uta­zások megyénk tájain” című szabadegyetemi sorozaton is. Népszerű volt a „Néphit és a tudományok” qímű komplex előadássorozat, amelyet elő­adásonként negyvenen hall­gattak meg. A Természet Technika Társadalom c. ter­mészettudományos tematika egyes sorozatait és audiovi­zuális műsorait mutatta be a városi szervezet Delta stú­diója. Partnereket keresnek Ha a TIT-rendezvények népszerűségének okát keres­sük, az abban van: lépést tar­tanak a napi élet kérdéseivel, problémáival. Ez éppúgy vo­natkozik a praktikus ismere­teket nyújtó — titkárnőkép­ző, idegennyelv-tanfolyamok- ra, biológiai kísérleti délutá­nokra, mint a munkahelyi és családi élet időszerűbb kér­déseire. Érthető így, a városi szervezet a jövőben tovább szeretné növelni és finomíta­ni a szocialista életmóddal foglalkozó előadások számát, s mindazokét, amelyek a po­litikai, eszmei, gazdasági fel­adatok megoldását elősegít­hetik. Bővíteni szeretnék a várospolitikai feladatok meg­oldását gyorsító témajavas­latok körét is. Vagyis: nem csak „hallgatókat” várnak a rendezvényekre, hanem vitá­zó, javaslatokat tevő, ötlete­ket adó partnereket. (P. G.) Engedély nélküli építkezések Következmény: kényszerbontás Kétmilliós társadalmi munkára siámítanak 32 millió Nagykálló fejlesztésére elsősorban a városhoz kap­csolódó külterületeken. A to­vábbi törvényellenes építke­zések megszüntetése érdeké­ben a városi tanács műszaki osztálya több intézkedést tett. Növelte például az állami lakótelek-ellá­tottságot. Ebben az év­ben például közel ötmil­lió forint áll rendelke­zésre erre a célra. Az éves munkatervnek meg­felelően az egész területre kiterjedő építésrendésze­ti ellenőrzést hajtunk végre, hogy már a kezdeti stádiu­mában tudomásunkra jusson minden engedély nélküli építkezés. Ezen felül a korábban elrendelt, vagy az építkezés kezdeti időszakában feltárt épít­kezéseknél következete­sen kikényszerítjük a bontási határozatok vég­rehajtását. — A határozatok érvény­re juttatása során a hét ele­jén lebontattunk a Korányi Frigyes utcán egy kezdeti stádiumban lévő épületet. Ez a terület már csak azért is A meglévő gondok ellené­re dinamikusan fejlődik Nagykálló. A modem műve­lődési ház és a vízműrend­szer megépítése után most la­kások, iskola és kommunális létesítmények vezetnek a beruházások listáján. 1977- ben 32 millió forintot megha­ladó költségvetési és fejlesz­tési összeggel gazdálkodik a nagyközségi tanács. Ezt a pénzt elő is kell te­remteni. A tanács működési bevétele 2,5 millió. A vállala­tok illetményadó, eszközle­kötési járulék, községi hoz­zájárulás címén több mint 1 millió forintot fizetnek be a község kasszájába. Az ÁFÉSZ adókötelezettsége majdnem kétmillió. Az ipari szövetke­zetek 4 millióval „szállnak be” a községi költségvetés­be. A mezőgazdasági szövet­kezetek hozzájárulása más­fél millió. Ha a költségvetési mérleg másik serpenyőjét, a kiadá­sokat nézzük, több az igény, mint ami teljesíthető. Ezért rangsorolták teendőiket. Eb­ben az évben a legfontosab­bakra szavaztak meg pénzt. Állategészségügyre, utakra, hidakra, parkokra, közvilágí­tásra. a strand fenntartására és köztisztasági feladatokra kétmillió forintot fordítanak az idén. Bölcsődék üzemeltetésére, anya- és csecsemővédelemre, szociális gondozásra 3 millión felül áldoznak. Bevételeik döntő többségét a napközi otthonos óvodák, iskolák, művelődési házak fenntartá­sa teszi ki. A nagyközségi tanácson a költségvetési tervezettel egy- időben készítették el a fej­lesztési alap tervezetét is. A községi bevételek és az álla­mi hozzájárulás együttesen sem fedezi a tervezett 15 mil­lió 658 ezer forintos kiadást. Ahhoz, hogy a tervezett ősz- szeg együtt legyen, a lakos­ságtól 2 millió forint értékű társadalmi munkát várnak. A tanácsnak 2 millió forintos hosszú lejáratú OTP-hitelt kell igénybe venni. A fejlesztési alapra szánt összegből építik tovább töb­bek között a legsűrűbben la­kott körzetben a 3 kilomé­ter hosszúra tervezett szenny­vízcsatorna gerincvezetékét. Ebből a pénzből látnak hoz­zá a 12 tantermes iskola épí­téséhez. befejezik az óvodát és a 400 adagos konyhát és kialakítják a magánerős és OTP-s lakások telkeit. (sigér) A RÁDIÓ MELLETT A népek igazi barátsága az azonos érdekeken kívül nem kis részben azon múlik, mennyire ismerik egymás életét, örömeit, gondjait, s talán még inkább azon, mennyit tudnak egymás gondolatairól, esze forgásá­ról, akamak-e, tudnak-e a másik „bőrébe bújni” — ha csak kis időre is — mielőtt ítélkeznének a másik fölött. A humor, a gondolkodás az ítélet — és véleménynyilvá­nítás sajátos megnyilatkozá­sa. s egyben bizonyos érte­lemben társadalmi önarckép is. Mert minden népnek megvan a maga humora, vagyis jellemző rá, hogy mikor miből és milyen vic­cet csinál, min ironizál, mit mar meg szatirá- val. Azonkívül természete­sen. hogy mindent a körül­mények nagyban befolyásol­ják. Sokat meglehet hát tudni egy népről, ha ismer­jük (és értjük) a humorát, a vicceit, ha tudjuk: min nevet és miért nevet rajta. Ez utóbbit a legnehezebb tudni. Ehhez segített hozzá ben­nünket a rádiókabaré má­jusi bemutatója. Csokorba szedték a szerkesztők a szomszéd baráti népek hu­morterméséről azokat a példányokat, amelyekről előre sejtették, hogy a kö­zönség meg fogja érteni. Vagyis olyanokat vettek elő, amelyek akár nálunk is szü- lethetettek volna, mert a kifigurázott jelenség ná­lunk is megtalálható, s a szomszéd is hasonló gondo­latmenettel reagált rá, mint nálunk tették volna. Tehát a humor az egyik olyan csa­torna, amelyen közeledhet­nek egymáshoz a népek. Ez jólismert tény. Ami mégis tanulságos volt ebben a Mindenki májusfájában, az pedig az, hogy a kö­zönség azokat a jelzé­seket is megértette ame­lyek a miénkétől eltérő gon­dolatmenetben, szóképben bújtak meg. Ez nemcsak a humorra való fogékonysá­gunkra utal, hanem az is sejlik belőle, hogy kezdjük jobban érteni barátaink gondolatait. S ez nem kis dolog. Nem állítom, hogy ez a kabaréműsorok műve, de azt igen, hogy a jobb egy­másra hangolódásban ezek is segíthetnek. A műsor sugárzásának időrendje, s nem az értéke teszi, hogy második helyre került e recenzióban egy külpolitikai dokumentum- műsor, A zaire-i játszma. Tulajdonképpen nem e mű­sorról akarok szólni elsősor­ban, hanem arról, hogy milyen gonddal készülnek az ilyen összeállítások. s hogy mennyire frissen ad­ják a bővebb tájékoztatást a világ fontosabb esemé­nyeiről! Az egykor Katan­ga nevet viselő Zaire egyik tartományban kirobbant felkelésről néhány he­te érkeztek az első hírek, s a múlt hét elején már egy félórás, több ere­deti interjút tartalmazó do. kumentumműsorban kap­hatta a magyar hallgató a részletes információkat és kommentárokat. Ez a hó­nap talán hosszúnak tűnik, de nyilván a távolság és a nehezen megközelíthető helyszín indokolja Ez a mű­sor újabb bizonyítéka, hogy1* a világ eseményeiről adott tájékoztatás kiváló minősé­ge egyik nagy erőssége a rádió külpolitikai rovatának. Seregi István KÉPERNYŐ A múlt heti derűs hang­vételű produkció (ránk is fértek ilyenek az Alfa Hold­bázis újabb idegborzolásai és a jégkorong-vb izgalmai közepette) közül kettő min­denképpen megemlítésre kívánkozik. Feleki László Isten veled atomkor! című tévészatirája (Bán Róbert rutinos és a vígjátéki szitu­ációkat jól kiaknázó ren­dezésében) ugyan kevésbé volt igazán csípős, „komoly” szatíra, inkább (víg-)játék a történelemmel — közhely- szerű tanulságokkal. Min­dazonáltal kellemes szóra­kozást nyújtott a remeklő Garazs Dezsőhöz „körített” kitűnő szereplőgárdával. Maradéktalanul sikerült vi­szont Örkény István neve­zetes Egyperces novelláinak képernyőre transzponálása. A rendező Kern András az Örkényi groteszkek beleér­ző értelmezésével, az ezek­hez illő színészi stílus egy­ségben tartásával, sok ötlettel részes a sikerben, nem utolsósorban a közre­működő művészek élveze­tes és hatásos játékának is köszönhetően. Szívet-lelket gyönyörköd­tető zenés-verses műsorral köszöntötték vasárnap dél­előtt az édesanyákat a nő- tincsi óvodások, Derera Éva forgatókönyve alapján Solymosi Ottó rendezésében. Az „Öh, ha cinke volnék...” címadó vers és gyermekdal után a kiszámolós. dalos játékok, versek és rigmusok váltakoztak az odaadó gyer­meki tevékenység üde báját bemutató képsorokkal. A mozgalmas, színes adás fő­szereplői természetesen a gyerekek voltak, noha olyan művészek is közreműködtek benne, mint a mindig szíve­sen, de sajnos ritkán látott Lukács Margit és mások. A fasizmus feletti győze­lem 32. évfordulójára emlé­keztetve, a háborús erőfe­szítéseknek a ritkábban em­legetett. a harcolástól sem­mivel sem kevésbé fontos másik oldalát, a hátország fronttal összeforrott népé­nek. az egész szovjet társa­dalomnak a hősies mun­káját mutatta be a Mindent a győzelemért! c. dokumen­tumfilm. Az eredeti felvéte­lekből és a korabeli filmhí­radókból készített, sok új vagy alig ismert adattal, összefüggések megmutatá­sával kommentált kitűnő összeállítás a békés élet és a fasiszták támadása előtti időnyerés időszaka képeinek felvillanása után meggyő­zően dokumentálta a szovjet haditechnika és termelés- szervezés fölényét a nácik­kal szemben. Az igen rövid idő alatt keletre áthelyezett szovjet nehézipar „ ... olyan stratégiai húzás volt, ami­lyet nem ismert a történe­lem!” Mikor még húzták egyes áttelepített gyárak fa­lait, már az első termékek kerültek ki belőlük És a legfőbb persze az emberi té­nyező volt: a szovjet nép, munkások, parasztok, vete­ránok. tudósok és techniku­sok, öregek és fiatalok, asz- szonyok és gyerekek hősies helytállása szocialista hazá­juk védelmében, a front minden szükségletének kie­légítéséért. A győzelem nem maradhatott el. Merkovszky Pál

Next

/
Thumbnails
Contents