Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-08 / 107. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. május 8. PRIMŐR A VÁROSNAK Nyíregyháza éléskamrája Rekeszekbe kerül a Pécsről érkezett zöld­borsó. Minden üzletbe bőségesen jut zöld^"^» paprika. ^ Reggel öt óra. Indul az el­ső zöldségszállítmány a piac­ra, a ZÖLDÉRT nyíregyházi értékesítő raktárából. A kis Zsukok és a nagy három—öt tonnás tehergépkocsik du­gig megrakodva érkeznek friss salátával, retekkel, hagymával és minden zöld­ségfélével az árudákhoz. Tavaly ősszel 300 vagon burgonyát és öt ven vagon vöröshagymát tároltak a bor­bányai raktárakban. Január közepén érkezett meg az el­ső primőr szállítmány a he­gyes-erős paprika és az ubor­ka. Most már folyamatosan érkezik a saláta, a retek, a zöldhagyma, a paradicsom és a paprika. Megjelent a pécsi zöldborsó, a fejes és kelká­poszta is. A jövő hét köze­pén érkezik az új sárgarépa. A tranzitraktár 1100 négyzet- méter területű és megfelelő hűtőkapacitással rendelkezik. Mennyi zöldséget eszik meg Nyíregyháza egy nap? Erre Gajdos Gábor telepve­zető válaszol: Újdonság a korai fejes káposzta. (Hammel József felv.) — A legtöbb burgonyából fogy, 120 mázsa. Almából 50 mázsát, vöröshagymából 15 mázsát, karalábéból, sárga­répából és gyökérzöldségből 35 mázsát szállítunk ki egy nap. Retekből 12 ezer csomót, salátából 10 ezer fejet, he­gyes-erős és tölteni való pap­rikából 12 ezer darabot, uborkából pedig 15 mázsát vásárolnak a nyíregyháziak naponta. A hét végi slágercikk a zöldborsó volt. A piacon hét ZÖLDÉRT-standon árusítot­ták 30 forintért kilogramm­ját és egy félóra alatt elfo­gyott. Sipos Béla HOSSZÚ TÁVÚ TERVEK a felső-tiszai tájak idegenforgalmának fejlesztésére Idegenforgalom Szabolcs- Szatmár megyében — még néhány esztendővel ezelőtt is inkább várakozással beszél­tek ilyesmiről a megyebeli szakemberek, mint a közeli évek feladatairól. A megye gazdag értékeit csak kevesen ismerték a propaganda pe­dig elég mostohán bánt Sza- bolcs-Szatmárral. A Felső-Tisza-vidéki Inté­ző Bizottság mozdította ki a holtpontról a megye idegen- forgalmának ügyét, amely a sokféle tennivaló között az első helyen egy átfogó terv készítését jelölte meg célul: hosszabb távon milyen érté­keinket kell megóvni, illetve fejleszteni, ismertté tenni, hogy majdan megyénk is be­kapcsolódhassák az ország idegenforgalmi vérkeringé­sébe. Előretekintés 2000-ig Megyei intézmény, a NYlRTERV szakembergár­dája kapott megbízatást a fejlesztési koncepció kidolgo­zására, amelynek vaskos ta­nulmánykötete „A Felső-Ti- sza-vidék üdülőterületi és idegenforgalmi terve” cím­mel a Felső-Tisza-vidéki In­téző Bizottság következő ple­náris ülése elé kerül. A tervkészítés során a 2000-ig várható fejlődés alapján számoltak a terve­zők, a tanulmánnyal szabá­lyozni és irányítani is kíván­ják a megye üdülő- és ide­genforgalmát. Mindezt sokol­dalúan: egységbe fogják, a megyei egészbe illesztik az egyes helyi elképzeléseket; néhány nagyobb cél érdeké­ben koncentrálni javasolják a megyei és központi pénze­ket, s a megyei összefoglaló­ban is ráirányítják a figyel­met a meglévő értékek feltá­rására, hasznosítására, meg­őrzésére. „Első" és ,,második vonal" Ritka feladat a tervező számára is, hogy egy egész megye, több tájegység szá­mára egységes elképzelést dolgozzon ki, hiszen az ide­genforgalomban résztvevők igényei nagyon sokfélék. A tervezésnél a főbb csoportok­ra gondoltak, üdülőkre, ki­rándulókra, horgászokra stb. Az üdülők számára ajánlják Nyíregyháza—Sóstót, Kis­váráét pedig a várfürdő ré­vén. Szintén jó üdülési lehe­tőségek kínálkozhatnak a fejlesztések után Nyírbátor­ban, a vásárosnaményi, a rakamazi, tiszalöki, tiszadobi Tisza-partokon. Az üdülőte­rületek száma ennél nagyobb, de a tervszerű fejlesztés ér­dekében két csoportot alakí­tottak a tervezők, egy „első” és egy „második vonalat”. Ez utóbbiak ma még nem, de távlatban jól betölthetnek idegenforgalmi célokat: pél­dául Tiszakanyár és Sza- bolcsveresmart környéke, vagy a Tisza Vásárosna- ménytól Lónyáig terjedő sza­kasza. Álljon meg itt az átutazó Meghatározták a területi egységekhez, településekhez kapcsolódó feladatokat is, sőt az útvonalakhoz, esetleg későbbi „idegenforgalmi fo­lyosókhoz” kapcsolódó tenni­valókat, hiszen a 4-es számú főúton, a 38-as és 41-es fő­úton sok ezer külföldi turista halad el a megye idegenfor­galmi látnivalói előtt — többnyire megállás nélkül. A FIB elé kerülő átfogó, hosszú távú elképzelések mel­lett természetesen a konk­rét, közelebbi fejlesztések is zajlanak: nemrég nyitott Mátészalkán a Szatmár TO­URIST, már vendégeket fo­gad a sóstói kemping, hogy csak a legfontosabbakat em­lítsük. A hosszú távú ter­vekbe ezek már beleillesz­kednek, s az induláshoz jó feltételeket teremtenek. M. S. Fegyház - tartásdíj ' elmulasz­tásáért Kétszer büntették már meg eddig Bánszki András 53 éves nagycserkesz! egyéni földművest tartási kötele­zettség elmulasztásáért, de a büntetés nem használt: sza­badulása óta sem fizet, sőt alkalmi munkát sem vállal, hogy ne legyen miből levon­ni. Négy hold földjéből havi jövedelme 640 forintot tesz ki, ebből saját magát is csak úgy tudja fenntartani, hogy rokonai segítenek neki. Bánszki — saját elmondá­sa szerint — évente egy hó­napot dolgozik földjén, de nem hajlandó munkát vállal­ni, s tartásdíjat sem hajlan­dó fizetni. A Nyíregyházi Já­rásbíróság dr. Drégelyvári Imre tanácsa visszaesőként, munkakerülő életmóddal megvalósított tartási kötele­zettség elmulasztásáért 1 év 4 hónap fegyházban letölten­dő szabadságvesztésre ítélte. Páncélszekrényben az érettségi tétel A tanuló is aláírja, hogy sértetlen... áll, a WC-ben egyszerre csak egy fő tartózkodhat. Nyugodt körül­mények között Diákok és szülők felkéré­sére előzetes „nyomozást” indítottunk az érettségi téte­lek ügyében, szakértőnk Szedlák Richard, a megyei tanács művelődési osztálya középiskolai csoportvezetője volt. Az ügy szálai a főváros­ba vezettek, az Oktatásügyi Minisztériumba, ahol az idei írásbeli érettségi tételek — melyeket most is az Országos Pedagógiai Intézet állított össze — már készen várják az elszállítást. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 55 gimnáziumi és 34 szakközépiskolai végzős osz­tály 2637 érettségizője sze­retne belátni a borítékokba, amely azonban teljesen ki­zárt. Május 10-én utaznak fel a megyei tanács művelő­dési osztályának munkatár­sai, hogy átvegyék az írásbe­li érettségi tételeket. Ezután páncélszekrénybe kerülnek a lepecsételt borítékok. Közös érettségi- felvételi Május 13-án délelőtt kap­ják meg az iskolaigazgatók, vagy az általuk hivatalos megbízólevéllel jelentkező helyettesek, vezető tanárok. Az iskolákban újra páncél- szekrény rejti el a titkot. Május 16-án az írásbeli érettségi vizsgák első nap­ján kapják kézhez az érett­ségi elnökök. A helyszínen, a tanteremben az érettségizők­nek bemutatják a sértetlen borítékot. A diákok kézje­gyükkel is igazolják, hogy a boríték érintetlen. Ekkor bontják fel nyilvánosan és kezdődik a munka. Május 16-án magyarból, 17-én a gimnáziumokban ma­tematikából, a szakközépis­kolákban szakelméletből, 18- án délelőtt a gimnáziumok­ban oroszból, délután olasz és angol nyelvből, a szak- középiskolákban szakmai el­méleti tárgyból írnak írásbe­li érettségi dolgozatot a vég­zősök. Május 19-én délelőtt a gimnáziumokban fizikával, délután francia és latin nyelvvel, a szakközépisko­lákban matematikával foly­tatódik az írásbeli. Kóla, csoki megengedett Május 20-án délelőtt a gimnáziumokban kémiából, délután németből, a szakkö­zépiskolákban egyéb tantár­gyakból, 21-én délelőtt a gim­náziumokban biológiából, a szakközépiskolákban egyéb tantárgyakból tesznek írás­beli érettségi vizsgát a fiata­lok. Május 23-án és 24-én azok írásbelijére kerül sor, akik a három-négy kijelölt középiskolában közös érett­ségi-felvételi anyagból vizs­gáznak. ők a kombinált vizsgával eleget tesznek a főiskolai, egyetemi felvételi vizsga követelményeinek is. Az előzetes „nyomozás” során megtudtuk, továbbra is a „rézsútos” ülésrend sze­rint kell a delikvenseknek a padokban elhelyezkedni. Egymás előtt vagy mögött közvetlenül és ketten egy padban nem ülhetnek. Az írásbelin egy-egy tanterem­ben általában 10-12 végzős tartózkodhat, akikre egy nem szakos tanár ügyel fel. A ki­dolgozásra fordítható idő a tantárgyaktól függően 3-5 óra lehet. Vizet, kólát, esetleg csoko­ládét fogyaszthat a vizsgázó a tanteremben dolgozatírás közben, s természetesen ki­mehet egy cigarettára. De a folyósón is felügyelet alatt A puskázás nem csak szin­te lehetetlen, de igen kocká­zatos dolog, mert a szabály­talankodó további vizsgáját felfüggesztik, jegyzőkönyvet vesznek fél és legjobb eset­ben is októberben jelentkez­het javító-pótló érettségire. De előfordulhat, hogy egy év múlva kap jogot újabb vizs­gára. De az érettségi vizsgák légkörének alakítói az érett­ségi bizottságok természete­sen az idén sem az elriasztá­son dolgoznak, hanem azon, hogy mindenki nyugodt kö­rülmények között adjon szá­mot tudásáról. Ennek min­den feltételéről gondoskod­nak. Ezért, aki úgy érzi nem tud megbirkózni a szóbeli tétellel, vagy akiről a vizs­gabizottság állapítja meg ugyanezt, kap póttételt. Ez­után azonban a legkiválóbb feleletre sem kap közepesnél jobb osztályzatot. A szóbeli érettségi vizsgák június 9-én kezdődnek és 22-én végződ­nek. Az utolsó tanítási nap június 11-e a nem végzős osztályoknak, míg a negye­dikesek május 14-én fejezik be a tanévet. Ezen a napon tartják megyeszerte a balla­gásokat is. P. G. Bisztró, étterem IGEN — kocsma NEM Bármennyire is jó bevételi forrás az alkohol árusítása, a keletkezett károk ennél jó­val nagyobbak. Ezért próbál az állam különböző rendele­tekkel gátat vetni az alkoho­lizmusnak. Ezek közül most azokról lesz szó, amelyek el­sősorban a kereskedelmet érintik. 1972-ben kimondták, hogy az üzemek 200 méteres kör­zetében nem lehet szeszes italt árúsítani és az ABC-k- ben, az általános áruházak­ban, a csemegékben, az édes­ségboltokban két decisnél ki­sebb palackozású szeszes italt nem lehet forgalomba hozni. Nyíregyházán ezt a ke­reskedelmi szervek még azzal toldották meg, hogy kétdeciseket egyáltalán nem engednek árusítani. Két évvel később az újabb rendelet arról szólt, hogy munkaidő előtt és alatt nem szabad szeszes italt árulni és kimérni. A megyei tanács vb keres­kedelmi osztálya igyekszik a vendéglátás hálózatát úgy szervezni, hogy növekedjék az éttermek a bisztrók száma és csökkenjék a kocsmáké. Kisebb-nagyobb átalakítá­sokkal a kocsmákból meleg ételeket elárusító egységek, cukrászdák létesüljenek. A jelenlegi tervidőszakban 80-100 kocsma átalakítását tervezték. Hogy milyen ered­ménnyel, azt a forgalom mu­tatja. 1975-ben egymilliárd 358 millió forint volt a ven­déglátás árbevétele, egy évvel később 133 millió forinttal magasabb. Jelentős, hogy az ételforga­lom emelkedett a legjobban. Az italfogyasztás növekedése 5,6 százalék, ezen belül a szeszmenteseké 22-23 száza­lék. Ez az arány nem rossz, de még így is az italfogyasz­tásnak csak 10 százaléka az üdítő ital. Egy év alatt 18 étterem­mel, 12 cukrászdával bővült a hálózat és ki­lenc kocsmát szüntettek meg. Új ételbárt kapott Jósavá- ros, korszerű presszót Kis- várda. Kocsmából lett presz- szó Barabáson, Tiszakere- csenyben, Nyíribronyban. Egy-egy átalakítás 200-300 ezer forintjába kerül az ille­tékes ÁFÉSZ-eknek, akkor, ha csak a felszerelést bőví­tik. Hozzáépítéskor az árak elérik a félmillió forintot. Az átalakításokat a MÉSZÖV is támogatja. A kereskedelem küzdelme az alkoholizmus ellen to­vább folytatódik az idén. Italbolt létesítésére en­gedélyt nem adnak ki, a fejlesztések főleg az új és nagy alapterületű ét­termi, konyhai kapaci­tás bővítését szolgálják, annál is inkább, mert az igé­nyek nőnek és a jelenlegi helyek többsége zsúfolt, kor­szerűtlen. Milyen új létesít­mények kivitelezéséhez kez­denek az idén, és melyek lép­nek forgalomba? Ilyen például a Kisvárdán és Nyírbá­torban épülő önkiszolgá­ló étterem és a Sza- bolcs-szálló rekonst­rukciója. Tiszaeszláron, Tiszaszalkán étterem, Ibrányban, Nyírká­rászon, Rohodon bisztró épül. Átalakítják többek között a piricsei, a tiborszállási, a pa- posi, a kislétai, a teremi kocsmákat is. Balogh Júlia.

Next

/
Thumbnails
Contents