Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-31 / 126. szám
XXXIV. évfolyam, 126. szám ÁRA: 80 FILLÉR 1977. május 31., kedd LEONYID BREZSNYEVTELEVÍZIÓS Meg kell állítani a fegyverkezési hajszát Három hét múlva párizsi találkozó Továbbfejlesztik megyénk könnyűiparát Új üzemek Záhonyban és Csengerben — Textilipari szakközépiskola terve Újfehértón — 4,7 milliárdos termelés az idén Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára vasárnap este beszédet mondott a moszkvai televízióban a francia televízió hetének befejezése alkalmából. — Mindenki számára érthető, milyen fontos korunkban az országok közötti bizalom erősítése — mondotta Brezsnyev. — Kivételesen fontos ez a bizalom, amikor a kapcsolatok olyan kényes területéről van szó, mint az összes és külön-külön minden egyes nép biztonságának szavatolása. Alapvető feladat e tekintetben a fegyverkezési hajsza további spirális növekedésének megakadályozása. — Egyesek talán úgy vélik, hogy erről a témáról már sok szó esett. Csakhogy az igazság nem váltópénz, amely a gyakori használatban elkopik. Emellett pedig a felfelé haladó spirális mozgás nem egyszerű ismétlődés. Bár bolygónk már telítve van tömeg- pusztító fegyverekkel, mégis reális és évről évre növekvő veszély a fegyverek és fegyverrendszerek olyan új fajtáinak létrejötte, amelyek sokszorta nagyobb rombolóerőt fognak jelenteni. Jogos a kérdés: meddig folytatódhat ez még? Nos, itt az ideje, hogy megállítsuk. — Nem titkolom, hogy aggodalmunk a fegyverkezési hajsza, ezen belül o stratégiai fegyverkezés folytatása miatt tovább fokozódott az új amerikai kormányzat e kérdésben képviselt irányvonala miatt. Ez az irányvonal nyilvánvalóan egyoldalú előnyök szerzését célozza az Egyesült Államok számára. E politika természetesen semmiképp sem segíti elő a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti új, hosszú lejáratú stratégiai fergyverzetkorlátozási megállapodás előkészítését és megkötését. E szerződés kidolgozása amúgy is mértéktelenül elhúzódott. — Igaz, a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminiszterének a napokban megtartott genfi találkozója eredményeként a márciusi moszkvai tárgyalásokéhoz képest kirajzolódott az álláspontok bizonyos közeledése a korábban nem egyeztetett kérdések némelyikében. Mégis őszintén meg kell mondani, hogy az Egyesült Államok vonala nem konstruktív, s emiatt komoly haladást egyelőre nem sikerült elérni. E területen láthatóan még nagy erőfeszítésekre van szüfkség. A legfontosabb az, hogy az amerikai kormányzat egészen reális álláspontra helyezkedjen, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvéből induljon ki. — Ami a Szovjetuniót illeti, erről a közelmúltban már beszéltem és most mégegy- szer megismétlem: mi nem kíméljük erőnket a fegyverkezési hajsza mennyiségi és minőségi korlátozásáért, sem pedig a kölcsönösen elfogadható igazságos feltételek mellett végrehajtandó leszerelésért vívott harcban. — A továbbiakban indítványozzuk olyan megállapodás megkötését, amely megtiltja a tömegpusztító fegyverek új fajtáinak és rendszereinek ki- fejlesztését. A varsói szerződésbeli szövetségeseinkkel együtt állást foglaltunk amellett, hogy a helsinki tanácskozás résztvevői megegyezzenek: lemondanak az atomfegyverek elsőkénti bevetéséről egymás ellen. Az e kérdésben folytatandó tárgyalás és a probléma megoldása nemcsak önmagában lenne fontos. Meggyőződésem, hogy ezzel új lehetőségek nyílnának meg. A hagyományos fegyverzet csökkentésére is Európában, különösen ott, ahol e fegyverek koncentrációja igen nagy. — Nem sorolom fel, mi mindent javasoltunk az utóbbi években a háborús veszély csökkentésére, ezek a javaslataink jól ismertek. Azért terjesztjük elő őket, mert a katonai erő növelésének politikája egyre élesebb, határozottabb ellentétbe kerül a nemzetközi biztonság érdekeivel. — Persze azok a pozitív megoldások, amelyeket említettem, sok állam és nép együttes erőfeszítéseit igénylik. És mindegyik számára széles tevékenységi terület nyílik. Nem kétséges, hogy egy olyan hatalom, mint Franciaország, jelentősen hozzájárulhatna ehhez az ügyhöz. Figyelmünket megragadta Valery Giscard d’Es- taing elnök 1976. október 12-i iv-nyilatkozata arról, hogy Franciaország elkötelezte magát az általános és teljes hatékony leszerelés eszméje mellett. Ez fontos nyilatkozat. — Az európai biztonsági értekezleten részt vevő valamennyi országnak módja van arra, hogy jóakaratát ismét demonstrálja a gyakorlatban a küszöbönálló belgrádi találkozóval összefüggésben. Mi azt szeretnénk, ha ez a találkozó az előzetes elképzeléseknek megfelelően o helsinki szellem folytatása és továbbfejlesztése lenne, újabb láncszem az enyhülési folyamat fejlődésében. Elérhető ez, ha a találkozót az együttműködés és nem a viszályok fórumának tekintik, így készülnek fel rá és így bonyolítják le. Nagy felelősséget vállalna magára az, aki megkísérelné más irányba terelni a találkozót. — A béke megszilárdítása a legnagyobb emberi jognak — az élethez való jognak az egyik legfontosabb biztosítéka. Az életet azonban mi nem egyszerűen létként, hanem emberhez méltó létként értelmezzük. Magától értetődő, hogy a különféle társadalmi rétegek és politikai erők különféle társadalmi eszmékhez tartják magukat. Népünk hatvan évvel ezelőtt komolyan és megmásíthatatlanul megválasztotta a maga útját — a szocializmus és a kommunizmus útját. Ma minden szovjet ember meg van győződve arról, hogy soha nem válik munkanélkülivé, hogy megszerezheti a kellő iskolázottságot, hogy képessége és tehetsége nem kallódik el, hogy nem hagyják sorsára betegség esetén, hogy öregségének éveiben biztosítva lesz anyagilag, hogy nem kell nyugtalankodnia gyermekeinek sorsa miatt. Azt hiszem ez nem kevés, de nem minden, amit elértünk, s még többre törekszünk. — A Szovjetunió új alkotmánya — amely össznépi megvitatás után kerül majd elfogadásra — politikai és jogi alapot teremt a fejlett szocialista társadalom demokratizmusának további tökéletesítéséhez. Ügy tervezzük, hogy a szovjet állam alaptörvénye rögzíteni fogja a Szovjetunió külpolitikájának lenini elveit, következetes békeszerető irányvonalunkat. Leonyid Brezsnyev befejezésül elmondotta: Ügy tervezem, hogy három hét múlva Párizsban találkozom Giscard d’Estaing elnökkel és más francia állami és politikai vezető Személyiségekkel. Remélem, ez a találkozó lehetővé teszi számunkra, hogy újabb lépést tegyünk a francia—szovjet együttműködés, a béke és a nemzetközi enyhülés megszilárdításának útján. Megyénk iparának egyik leggyorsabban fejlődő ágazata a könnyűipar, amely tavaly 4,2. az idén 4,7 milliárd forint értéket termel. 1977-ben is folytatódik a korábbi fejlesztés: a már épülő gyárak mellett két újabb helyen: Csengerben és Záhonyban épül új könnyűipari üzem. Csengerben, a Minőségi Cipőgyár felsőrész üzemében már 150-en dolgoznak, megkezdődött a dolgozók szakképzése, hogy elegendő szakmunkás és középvezető álljon rendelkezésre az új gyárban induló termeléshez. Záhonyban a Rákospalotai Bőrfeldolgozó Vállalat épít üzemet, amelyben elsősorban nők dolgoznak majd; a Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban hagyta jóvá a fejlesztéshez szükséges hitelkérelmet, így gyorsabb ütemet vehet az előkészítés, a tényleges beruházási munka. 1976—80 között a megye könnyűiparának termelése 87.3 százalékkal. ezen belül az export 68,í, a szolgáltatás 48.3 százalékkal nő. A tervidőszak alatt a megye köny- nyűiparában foglalkoztatottak létszáma több, mint hatezer fővel nő és meghaladja a 24 ezret. A könnyűipar gyors ütemű fejlesztése igényli a gondos szakemberképzést is. A megye illetékes vezetőinek kezdeményezésére textilipari szakközépiskola létesítését tervezik Újfehértón. amely a ruházati és textilipari üzemek középvezetőinek képzését oldja meg. A megyei tanács ipari és művelődésügyi osztályai együttesen szervezik az új iskolai képzést, a vállalatok vezetői anyagi és szakmai területen egyaránt támogatják a szakközépiskola létrehozását. A Könnyűipari Minisztérium is jelentős támogatást helyezett kilátásba az iskola szakmai hátterének megteremtéséhez, s az Oktatási Minisztérium a szakközépiskolai képzés 1978. évi indítását lehetségesnek tartja. A képzett szakemberekre nagy szükség is van a zömében új, korszerű könnyűipari üzemekben, ahol folyamatosan jelentős értékű gépeket és gépi berendezéseket állítanak üzembe: ezek értéke máris meghaladja az egymil- liárd forintot. Kedvezően alakult a termelőberendezé- zések kihasználása is: a ruházati, cipőipari üzemek átlagosan két műszakban, a textilipar három műszakban dolgozik. A tervek öt év alatt 21,4 százalékos bérszínvonal-növelést irányoznak elő. A minisztériumi iparvállalatok ennél magasabb, 27 százalékos béremelést terveznek, s ezzel itt elérik a könnyűipari dolgozók átlagos bérszínvonalának értékét. A régi gond (a törzsgyárak és a gyáregységek fizikai dolgozóinak bére közötti különbség) mérséklése változatlanul napirenden van, a megyei tanács vb ipari osztálya, az illetékes nagyvállalatok, a minisztérium közös állásfoglalása alapján és segítségével kívánják megoldani. Kádár János fogadta az Iráni TUDEH Párt Központi Bizottságának első titkárát Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta a hazánkban tartózkodó Eskande- ri Iradjot, az Iráni TUDEH Párt Központi Bizottságának első titkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón vélemény- cserét folytattak pártjaik tevékenységéről. a két testvérpárt kapcsolatáról, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A találkozón Gyenes András, Bizottság titkára. jelen volt a Központi Tsz szocialista ország küldötteinek részvételével Nagygyűlés Kőbányán Folytatja útját a Barátság hajó Vasárnap reggel a Vigadó téren a Szovjet hősök emlékműve előtt budapestiek százai lelkes éljenzéssel fogadták a Barátság hajót, amely a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a szocialista országok szovjet baráti társaságainak kezdeményezésére május 22-én indult el a Szovjetunióból, fedélzetén tíz szocialista ország — köztük Kuba. Mongólia és Vietnam — mintegy 200 tagú küldöttségével. Országról országra haladnak a Dunán, hogy a testvéri országok fiaival együtt köszöntsék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulóját. A vasárnapi és hétfő délelőtti program után délután nagygyűlésre került sor a Pataky István Művelődési Központban. Kőbánya lakosai zsúfolásig megtöltötték a színház- termet, s meleg ünnepléssel EMELŐBERENDEZÉS AZ NDK-NAK i Konténereméit» berendezés acélmechanizmusát készítik a Csepel Művek Szerszám- gépgyára nyírbátori gyáregységében. Az új termékből az OBV-vel kooperációban évi 12 miHió forint értékű munkát készítenek NDK megrendelésre. Ezekét az emelőberendezéseket a 20 tonnás IFA-gépkocsikra szerelik. Képünk: Nagy Sándor esztergályos az emelöberendezés megmunkálását végzi. (Elek Emil felvétele) .. .. .----- ... .. ; - -■ ; - ... ... ‘ ■ köszöntötték a Barátság hajó utasait. A nagygyűlés elnökségében helyet foglaltak Ros- ka István külügyminiszterhelyettes, Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára, Ritter Tibor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Nagy Mária, az MSZBT főtitkára és a szocialista országok küldöttségeinek vezetői. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió, Václav Moravec, Csehszlovákia. Stefan Jedry- chowski Lengyelország és Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagyköyete. Tétényi Pál akadémikus, a MSZBT alelnöke köszöntötte a vendégeket, majd Szakali József, a Központi Bizottság tagja, a X. kerületi pártbizottság első titkára, az MSZBT országos elnökségének tagja méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségét, nemzetközi hatását. Felszólalt a nagygyűlésen Lindova Alzbeta, a Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának munkatársa, a Csehszlovák—Szovjet Baráti Társaság delegációjának tagja. Ezt követően German Styepanovics Tyitov űrhajós, a szovjet küldöttség vezetője szívből jövő szavakkal mondott köszönetét a magyar vendéglátóknak az őszinte, testvéri barátságért, amely magyarországi tartózkodásuk idején mindvégig megnyilvánult. A nagygyűlés végén a kőbányai úttörők virágokkal köszöntötték az elnökség tagjait. Ezután a résztvevők nemzetközi műsort tekintettek meg. A forró hangulatú nagygyűlésen a Barátság hajóút részvevői búcsúvacsorán vettek részt.
