Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-31 / 126. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1S77. május 31. Falusi fiatalok megyei találkozója Milotán Május 29-én már korán reggel megindult a fiatalok áradata a kis tiszaháti köz­ség — Milota — irányába. Az eddig diójáról ismert tájék most a megye ifjúságának adott otthont egy napra. Délelőtt fél 11-kor kezdő­dött a menetdalverseny, út­törők és KISZ-fiatalok rész­vételével A két kategória győztesein, a jánkmajtisi úttö­rőkön és a szamossályi KISZ- eseken túl még 4—4 csapat kapott jutalmat. 11 óra után a megyei és já­rási párt- és tanácsi vezetők jelenlétében a Tiszabecsi Kö­zös Tanács elnöke köszöntöt­te a több ezer résztvevőt, s a közel 1 millió forint értékű sportkombinát építőit, a sok­sok társadalmi munkást, akik lehetővé tették a találkozó­nak e sportpályán való meg­rendezését. Bihari Albert, a KISZ me­gyei bizottságának titkára méltatta az egyhónapos ren­dezvénysorozatot, ill. a milo- tai zárórendezvényt, majd a járás úttörőinek ügyesség­Szatmárban is megnőtt a zöldségtermő terület bátorság versenyére került sor. A győzelmet mindkét korcsoportban a tiszabecsiek szerezték meg. Atlétikai verse­nyek, férfi és női labdarúgó­mérkőzések, honvédelmi ver­seny, tábortűzi műsorok, né­pitánc-bemutatók váltogat­ták egymást. A fehérgyarmati járás csoportjai mellett be­mutatkoztak a megye külön­böző tájairól érkezett együtte­sek is. Molnár Károly NYÍREGYHÁZI TERMÉKEK Á NAGYVILÁGBAN Elektroakusztika az olimpiára Nyíregyházán, a BEAG UNIVERSIL gyárában a ta­nácskozóterem falán hatal­mas világtérkép. A megye- székhelyt jelző pontból a szélrózsa minden irányába fo- nalnyílak vezetnek azoknak az országoknak a városaiba, amelyekkel a gyár kereske­delmi kapcsolatokat tart fenn. Montreal és Vlagyi­vosztok szinte egy szélességi fokon helyezkedik el. A tá­volság pedig közöttük átszeli Amerikát, Európát és Ázsiát. Az átló központjában Nyír­egyháza. Egy hegyesszög, csúcsában Nyíregyházával Buenos Ai- rest és Djakartát köti ösz- sze. A legtöbb szál termé­szetesen Európa különböző országaiba vezet. Ezek közül is a Szovjetunió kötődik leg­több fonallal a nyíregyházi gyárhoz. Különösen büszkék a gyárban az L—9-es komplett Szett minilaborra, ame­lyet a nyíregyházi gyárt­mányfejlesztő csoport kí­sérletezett ki. A terméket a KERMI el­fogadta, és már gyártják is a szocialista és a tőkés meg­rendelőknek. A minilaborban hűtőszekrény, rázó-, keverő­berendezés kapott helyet. Így biológiai és kémiai kísérletek folytatására egyaránt alkal­mas. Az NDK-ba labortechnikai cikkeket, mérlegedényeket, komplett laborberendezése­ket, választó tölcséreket ex­portálnak. Franciaország üvegszűrőket vásárol Nyír­egyházáról, Kubát, Lengyel- országot, Csehszlovákiát is a jelentősebb megrendelők között tartják számon. A gyár legnagyobb vá­sárlója a Szovjetunió. A labortechnikai cikkeket itt jóval felülmúlják az elektroakusztikai termé­kek. Különösen jelentős, hogy a BEAG BNV-nagydíjat nyert termékéből, a stúdió keverő­asztalból a szovjet fél 1200 darabot rendelt. Ezeknek zö­mét a nyíregyházi gyár szál­lítja. A szerződéseket a vi­lágpiaci színvonalat megha­ladó termékre megkötötték, így a BEAG a moszkvai olimpia egyik legnagyobb szállítója, lett. . . * A megrendeléssel a nyír­egyházi gyár termelése megháromszorozódik. Ez természetes gyárbővítés­sel és létszámfelfutással is együtt jár. Az üzletpolitikai eredmé­nyeken túl ez azt is jelenti, hogy a szocialista országok szállítják a moszkvai olim­piai hírközlő és hírtovábbító eszközeit éppen úgy, mint a stadionok eredményjelző berendezéseit. Ezzel a tőkés világ hírközlése kiszorult az 1980-as olimpiáról. A gyár már a jövőbe te­kint. Hozzáláttak a gyárt­mányfejlesztéshez, hogy elektroakusztikai termékeik ott lehessenek az 1985-ös olimpiai játékokon is. • (sigér) CSÁK RÉSZBEN VÁLT BE Á TÁBLÁZAT Újból módosított készruhaméretek Valamivel több mint egy éve vezették be a felsőruhá­zati cikkek új mérettábláza­tát. A tapasztalatokról a mi­nisztérium ruházati kereske­delmi főosztálya adott tájé­koztatót. A régi mérettáblázat csak a testmagasságot vette figye­lembe, az új, alkalmazkodva a tényleges testalkatokhoz, a csipő, a derék- és a mellbősé­get is, így azonos magasság mellett többféle bőséget kí­nál. Ennek megfelelően az új mérettáblázaton a koráb­bi 127-tel szemben 182 mé­retet határoz meg. Az ipari és a kereskedel­mi tapasztalatlanság követ­keztében az alapjaiban meg­felelő méretrendszer a vá­rakozásoknak csak részben tudott megfelelni. Az alap­vető probléma volt a vásár­lók kellő tájékoztatásának hiánya is, s az, hogy a ke­reskedelmi dolgozók nehe­zen sajátították el az új mé­retekkel kapcsolatos tudni­valókat. A kedvezőtlen tapasztala­tok alapján a két miniszté­rium megvizsgálta mind a gyártás, mind az értékesítés körülményeit, s intézkedett a hiányosságok kijavítására. Megállapították például, hogy a kamaszméreteknél a derékbőségek módosítására van szükség, a férfi- és a női méretválasztékot is to­vábbi hét-hét nagysággal bővítették. Az erre vonatko­zó szabványmódosítás ápri­lis 1-től életbe lépett, azóta már rendelhetik a kereske­delmi vállalatok ezeket a ki­egészítő méreteket is. A jobb, szélesebb választék érdeké­ben a meglévő hálózat —első­sorban a Centrum áruháza­kat és a ruházati szakkeres­kedelmet — a követelmé­nyeknek megfelelően jobban szakosítják a felső konfekció árusítására. At ipar és a kereskedelem közösen gondoskodik a vá­sárlók jobb tájékoztatásáról, az új mérettáblázat széle­sebb körű propagandájáról. A szakemberek egyöntetű véleménye, hogy a módosí­tott új méretrendszer a problémák ellenére jó — er­re utal az is, hogy sokan ta­láltak maguknak megfelelő ruhát, öltönyt azok közül, akik korábban nem tudtak konfekcióból öltözködni —, tökéletesítéséhez, zavarta­lan alkalmazásához azonban hosszabb időre van szükség. Természetesen továbbra is lesznek, akiket a táblázattól eltérő testalkatuk miatt nem tud öltöztetni a konfekció­szakma, de ha egyenesbe ke­rül az új mérettáblázat, ak­kor a korábbi 40-45 százalék helyett a lakosság 80-85 szá­zaléka találhat majd magára való konfekciót. Szabolcs-Szatmár megyé­ben 1976-hoz képest húsz százalékkal növekedett a zöldség termőterülete. Ezen belül jelentősen nőtt a para­dicsom, a zöldbab. a zöldpap­rika és a zöldborsó vetéste­rülete. Számottevő a növeke­dés a fehérgyarmati járás mezőgazdasági nagyüzemei­ben is. A tavalyi 420 hektár­ral szemben most 517 hektár a terület és a járás 25 terme­lőszövetkezete közül húsz foglalkozik zöldségtermesztés­sel. A szatmári részen hagyo­mányos növénynek számít a zöldbab, amit 300 hektáron vetettek a járás gazdaságai. A legtöbb helyen gépesítet­ték a termelést és a betaka­rítást. Zöldpaprikát 58 ubor­kát 44 hektáron termeszte­nek, kisebb területen paradi­csomot és zöldborsót. A ter­més nagy részét a Nyíregy­házi Konzervgyárnak értéke­sítik. de jelentős mennyiséget szállítanak a megyei ZÖLD­ÉRT Vállalatnak és az ÁFÉSZ-eknek is. A tunyogmatolcsi Zalka Máté Termelőszövetkezet sa­ját zöldségbolttal rendelke­zik, ahol teljes mértékben ki tudja elégíteni a község la­kosainak igényeit. A járás termelőszövetkezeteiben a zöldségtermő területek közel fekszenek a folyókhoz, a víztározókhoz, jól öntözhetők, amit mindenütt kihasznál­nak. így fokozható a termés mennyisége, javul a minőség. Tunyogmatolcson évek óta kiemelkedő eredménnyel ter­melik a zöldséget. Ebben az évben tíz hektárral nőtt a Zalka Máté Termelőszövet­kezetben a zöldségterület, je­lenleg 67 hektár. A szövetke­zetben hagyománya van a zöldpaprika termesztésének, amit 24 hektáron palántáz- nak. Szintén 24 hektáron ül­tetnek uborkát és hét hektá­ron káposztát. A többin ve­gyes zöldséget, főként para­dicsomot termelnek. A terü­let teljes egészén öntözhet­nek. Jó kapcsolatuk van a Nyíregyházi Konzervgyárral és a Szabolcs megyei ZÖLD- ÉRT-tel. Erre az évre hét­százezer forint ágazati nyere­séget terveztek. A jánkmajtisi Dózsa Ter­melőszövetkezetben a múlt évben alig tíz hektár terüle­ten termesztettek zöldséget. Az idén 50 hektáron vetet­tek zöldbabot. A tervek sze­rint az első szedés kézzel tör­ténik, utána — amikor más ágazatban is szükség van a szorgos kezekre — géppel folytatják a betakarítást. Szerződést a konzervgyárral kötöttek. Jánkmajtison kü­lönben ez az első év, hogy ilyen nagy területen foglal­koznak zöldségtermesztéssel. Az ötven hektár területet to­vább növelik a tavaszi árpa helyére kerülő másodvetésű zöldbabbal, amit szintén a konzervgyárnak értékesíte­nek. A járás többi szövetke­zeteiben is nagyobb terüle­ten termesztenek zöldséget az elmúlt évihez viszonyítva. Tiszabecsen például tavaly még nem termeltek zöldség­félét, most 15 hektáron terem majd, Nagyszekeresen pedig 18-röl harmincöt hektárra növelték a termő területet. (sipos) Első díjas a Szabolcs-Volán Megnyitották a felső-szabolcsi napokat Megyénk minden városának van már olyan kulturális ren­dezvénysorozata, amely éven­ként azonos időpontban is­métlődve színvonalas progra­mokat kínál lakóinak és ven­dégeinek. A nyíregyházi mű­vészeti hetek, a nyíregyházi nyár, a mátészalkai dalos ta­vasz, az irodalmi Ő6Z és a nyírbátori zenei napok sorá­hoz ebben az évben meg­újult formában csatlakozott a kisvárdai járás a felső-sza­bolcsi napokkal. /'-•Május 28-án ünnepi dísz­ben fogadta vendégeit Kis- várda. Két kiállítással kezdő­dött a program, a művelődési központban Gáborjáni Szabó Kálmán festőművész emlék­kiállítását, a vár nézőterén pedig Nagy Sándor szobrász- művész szabadtéri tárlatát nyitották meg. Négy évvel ezelőtt vállal­koztak a város kulturális éle­tének vezetői arra, hogy gaz­dái lesznek a megye népitánc­együttesei évenkénti sereg­szemléjének. Az idei prog­ramnak a szombaton lezaj­lott megyei nívódíjas nép­táncverseny volt a legna­gyobb tömeget megmozgató, legnagyobb érdeklődésre szá- mottartó eseménye. Menet­táncokkal kezdődött a ver­seny, majd a vár színpadán több órás bemutató követke­zett. Tizenkét szabolcsi tánc­együttes mutatta be műsorát. A felső-szabolcsi napok ün­nepélyes megnyitóját a kivi­lágított várszínpadon tar­tották az esti órákban. A ren­dezvénysorozatot Gulyás Emilné dr., a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára nyitotta meg. A két kategóriában lebo­nyolított támcverseny első he­lyezettje a Szabolcs-Volán együttes. Második lett az aja­ki néptáncegyüttes, egyben ők a menettáncvenseny nyertesei is. Harmadik helyen végzett Nagykálló együttese. Pedagó­giai különdíjban részesültek az ököritófülpösiek és a nyír­egyházi Nyírség együttes tán­cosai. Fotópályázatunkra érkezett A gép és az ember (Molnár Károly felvétele) A lakosság jobb ellátásáért

Next

/
Thumbnails
Contents