Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-19 / 116. szám
1977. május 19. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Pártmunka és helyi érdek AZ ÉRDEKEK VISZONYA társadalmunkban bonyolult filozófiai, szociológiai, társadalomelméleti probléma. A pártmunka mindennapjaiban pedig olyan közvetlen gyakorlati kérdésként is megjelenik, amelyben a pártszervezetnek időről időre egyértelműen állást kell foglalnia. S ez az állásfoglalás, mi tagadás, nem mindig könnyű és egyszerű. Egy eszmecsere során egy üzemegység pártalapszerveze- tének titkára úgy fogalmazta meg a maga gondját, hogy vajon illik-e a pártszervezetnek a helyi érdekeket is kifejeznie, képviselnie? A megfogalmazás módja maga is figyelmet érdemlő, ám válaszadás előtt inkább álljunk elő egy másik kérdéssel: vajon lehetséges-e, hogy egy pártszervezet kollektívája teljesen figyelmen kívül hagyja az adott munkahely vagy lakóterület közvetlen érdekeit, függetlenítse magát tőlük, ne engedje hatni állásfoglalásaira? Ha reálisan — mondhatnánk úgy is, materialista módon — elemezzük tapasztalatainkat, erre a kérdésre csak nemmel felelhetünk. Elvileg és gyakorlatilag elképzelhetetlen, hogy bármely terület kommunista kollektívájára ne hassanak a szűkebb környezet érdekei, ne befolyásolják véleményét, magatartását és cselekvését. Rossz dolog-e ez vagy természetes, röstelljük-e, küzd- jünk-e ellene avagy építsünk rá a politikai munka tervezésekor? Ismeretes, hogy ebben megoszlanak a vélemények. Akadnak, akik szerint a pártszervezetnek semmilyen módon nem szabadna engednie a csoportérdekek csábításainak; S ha már a csoportérdek mint objektív realitás nem számolható fel, akkor képviselje azt a gazdasági vezetés, a szakszervezet, de a pártszervezet tartsa magát távol az ilyen törekvésektől, sőt, határolja el magát tőlük, küzdjön ellenük. Ám a valóságban az effajta munkamegosztás képtelenség lenne. Hiszen a gazdasági vezetésben, a szakszervezetben is szép számmal tevékenykednek párttagok, akiknek ez esetben lelkileg ketté kéne hasadniuk. S ez már önmagában is jelzi, hogy a párt- szervezet nem elvont fogalom, hanem eleven emberekből áll, akiknek a helyzete, sorsa ezer szállal kötődik a szűkebb környezethez, annak érdekeihez. FELVETŐDIK AZONBAN A KÉRDÉS, hogyan tudja egy helyi pártszervezet megítélni, hogy egy adott kérdésben mi a társadalom érdeke? Nyilvánvaló, hogy helyi méretekben, szintén nem mérhetők fel teljesen valamely folyamat össztársadalmi kihatásai. Erre csak azok a szervek-képesek, melyek ehhez megfelelő áttekintéssel, tájékozottsággal, „rálátással” rendelkeznek. Hadd említsünk példaként egy — napjainkban mindinkább tipikussá váló — esetet. Az egyik nagyobb üzemben napirendre került a termékszerkezet részleges átalakítása, mivel bizonyos, korábban bel- és külföldön egyaránt keresett gyártmányok felett eljárt az idő, mind nehezebben s mind kedvezőtlenebb áron találtak csak vevőre. Különösen az egyik gyáregységet érintette erőteljesen a tervbe vett — a technológiát is alaposan befolyásoló — változtatás. A gyáregység pártszervezete sok vita árán olyan álláspontot alakított ki, amely szerint egyrészt minden módon magyarázza és indokolja a munkások körében az erre vonatkozó döntéseket, másrészt valamennyi fórumon szorgalmazza, hogy a munkások megfelelő türelmi időt kapjanak az új gyártási folyamatokra való áttéréshez, eközben keresetük ne csökkenjen, s mindenki szakképzettségének megfelelő munkakörbe kerüljön. Mit jelent ez az „érdekek nyelvére lefordítva”? A párt- szervezet kiállt a társadalmi érdeket képviselő intézkedés mellett. De ez az intézkedés egyúttal vállalati, sőt üzemegysé- gi érdeket is kifejezett, hiszen az üzemrész egészének és egyes dolgozóinak helyzetét is hátrányosan érintette volna a vállalati jövedelemnek a szóban forgó termék eladhatatlansága miatt bekövetkező csökkenése. A pártszervezet egyúttal képviselte a helyi kollektíva közvetlen érdekeit. Ám ezzel átfogó társadalmi érdeket is szolgált, hiszen a munkásosztály egészének politikai érdeke, hogy egyetlen csoportja se kerüljön önhibáján kívül méltánytalan helyzetbe. EZ A PÉLDA IS TÜKRÖZI, hogy a helyesen felfogott csoportérdek általában nem kerül szembe a társadalmi érdekkel, hanem vele egy irányban hat. A társadalmi érdek pedig nem önmagában létezik, hanem közvetlenül a csoport- érdekben, a helyi érdekekben jelenik meg. Igaz, egybeesésük sohasem teljes, ellenmondás mindig akad közöttük. Ez olykor élesebb is lehet, s ilyenkor egyértelműen szükséges a bővebb, nagyobb érdekhez való alkalmazkodás. Nem „illetlen” dolog tehát, ha a pártszervezet tevékenységére a helyi érdekek is rányomják a maguk bélyegét. Ha ezek nem eltakarják a társadalmi érdeket, hanem megjelenítik, kifejezik, akkor a pártszervezet tudatosan munkálkodhat átgondolt érvényesítésükön. ' Gy. L. JÓL JÖTT AZ ESŐ! Héjjá János, a nyírturai Zöld Mező Tsz 20 hektáros tábláján igen jó lucernatermést vág gépével. (Hammel József felvétele) HAGY ÜZEMEK —KIS LÉPÉSEK Mistohagyerek-e a közművelődés? Itt dolgozni kell, nem érünk rá kultúrával, meg effélékkel foglalkozni — hányszor hallhattunk hasonlókat nagyüzemeinkben munkásoktól, igazgatóktól. Sok vezető ezt még meg is toldotta: nincs is ilyen igény... Az utóbbi néhány év alatt vált nevezetessé ez a szemlélet. Fontos dokumentumok jelentek meg a közművelődésről, s arra is kitértek: milyen teendőjük van a nagyüzemeknek, hogy társadalmunk egyre több művelt emberrel gazdagodjék. Megyénk 11 kiemelt nagyüzemét látogatjuk most sorra — azokat ahol a szabolcsi munkásság javarésze dolgozik— hogy érdeklődjünk: mosto- hagyerek-e még a közművelődés? ZÁHONY. Szárazföldi kikötő, végeláthatatlan síntenger, kattogó vonatok, zümmögő daruóriások, több, mint hatezer ember. Záhony — fogalom. Nem könnyű a szavak rendjében sem eligazodni: nyolc állomásfőnökség, aztán pálya- fenntartási, vontatási, gépesített rakodási, szertárfőnökség, BFF és számítástechnika. Hamarosan bekövetkezik, amire megérett az idő: megalakul a központi gazdasági irányító szerv. A záhonyi vasút „jövője”, azt mondják, a GRF: a gépesített rakodási főnökség. Ezt választottuk ki a sok közül — alaposabb „szemlére”. Miklós János, a GRF vezetője arról számol be, hogy ma is itt dolgoznak a legképzettebb emberek, s a jövő is talár, itt igényli leginkább a szellemi „lépéstartást”. Egyedülálló módszer A GRF-en egyedülálló módszert dolgoztak ki a továbbtanulás támogatására. Anyagilag is érdekeltté teszik a dolgozókat (400—1000 forint jutalommal), a munkaidő-beosztással is segítenek. A figyelmet elsősorban a hiányzó általános iskolai osztályok pótlására fordítják — 343 ilyen dolgozójuk van. (Módszerüket érdemes volna terjeszteni, óriási ugyanis a hátrány: a hatezerből jelenleg 2189 dolgozónak nincs általános iskolai végzettsége). Négy szakmai tanfolyamon kilencven munkást képeztek át az utóbbi időben a GRF- en. jelenleg a középvezetői tanfolyamon ötvenötén tanulnak. Kényelmesebb autóbusz- körjáratot terveznek, hogy csökkenjék az utazással töltött idő. Záhony vasutas dolgozóinak ugyanis közel 80 százaléka bejáró. A karbantartó csarnokban egy kiváló brigád tagjaival beszélgettünk. Van közöttük segédmunkás — aki azt kérte. ne faggassuk őt a tanulásról. van neki egyéb gondja is — s van érettségizett szakmunkás, két szakmával. Bodor Sándor esztergályos szerint a papír a szakmáról elég a nyugdíjig, mégis megáll a tudomány, ha egy új gépet hoznak. — Jönnek a nyugati gépek, új vídiakéseket kaptunk, más az illesztés, a szakrajz- tudást sem árt ismételgetni. Egyszóval nem minden a papír. Bodor két könyvtárnak is tagja, egyikből a szakmához olvas, meg szépirodalmat, a másikból mezőgazdasági könyveket vesz ki — a kiskerthez. Eszenyi Béla, a brigádvezető közös panaszukról szól. Régen kérik, hogy jöjjön ide is közelebb a könyvtár. no meg szeretnék már megkapni az ígért ajánlólistát a brigád kulturális vállalásaihoz. Galambosi Lajos egy jó kis színházi előadást hiányol, nagyon régen nem volt már semmi rendezvény, amire érdemes lett volna elmenni. agy keletje van fecskééknél a fé- szekrakásra alkalmas ablakmélyedésnek. Nincs, illetve egyre kevesebb az ereszalja. A modern négyemeletes épületek közül is csak az olyan házgyári lakások jók, ahol legalább huszonöt centi van az. üveg és a külső falfelület között. Oda már — a felső sarokba — nem igen ver be az eső, nem mossa majd el a sárpöttyös falat és a fiókákat. Szóval kevés a fészkelőhely. Különösen itt, Nyíregyházán, mert önző az ember. Egyre-másra, ezerszámra építik a modern, korszerű lakásokat és nincs ereszalja. Van helyette kényelem, központi fűtés, fürdőszoba, hideg-meleg vízzel, központi tévéantenna, beépített szekrény és az ember boldog. De hát a fecskék ezt nem tudják. Parányi, feketetollas, buta fejecskéjükkel fel sem tudják fogni, mi történik, miért, hová lettek az ereszek? Ösztönüktől hajtva — mert az utódnevelés ösztöne nagy — keresték és megtalálták a megoldást: a házgyári épületeket. Kicsit drágább épületek, mint a hagyományosak, de hát a fecskék ezt sem tudják. Fontos, hogy fészkelőhely van rajtuk, lakásonként legalább egy. A fecskék baja az, hogy többen vannak, mint ahány a házgyári lakás. Ezért van nagy keletje a fészekrakó helynek, ezért veszekszenek, de ne vágjunk a dolgok elébe. Egyik reggel arra ébredtünk, hogy megjöttek a fecskék. Ott. sorakoztak a szemközt lévő gimnázium tetején és nem is mutatkozhattak teljes pompájukban, „frakkban”, fehér mellel, fekete, villás farkukkal mert hát nem villanydróton ültek. (Nincs már itt póznákon futó villanyvezeték sem, helyettük földkábel szolgál, célszerűbb, esztétiku- sabb az utcák képe). Szóval megjöttek a fecskék, együtt csiviteltek egy ideig, aztán birtokba vették a lakótelepet. Napok teltek el, nem történt semmi. Csak alkonyaikor mutatkoztak. Egyenes, gyors mélyrepüléssel csaptak rá a kósza legyekre, bogarakra. A hosz- szú vándorút veszteségét pótolták, erőt gyűjtöttek. Aztán egyszerre csak — ki tudná, mikor — munkához láttak. Néhány egymást követő hajnalon nagy csivitelésre ébredtem, és hogy nem akart szűnni a hangoskodás, megnéztem, mi baj van fecskééknél. Honfoglaltak. Kisajátították az ab- lakniélyedés jobb felső sarkát. De nemcsak kisajátították, hanem veszekedtek, sőt verekedtek. Két fecske néhány sár- cseppel már lerakta az alapokat és másik kettő vadnyugati módra próbálta elvitatni az elsőbbségen alapuló jogot. Nahát, gondoltam, a fecske is csak ember. Megértettem, kevés a „házhely”. Az viszont már bosszantott, hogy láttam: néhány helyen leseperték a sárcseppe- ket, elűzték a fészekrakókat. így még nagyobb a tülekedés, viszálykodás fecskééknél. A fészek készül. Nagyon szorgalmas a két társbérlő, bár lassan haladnak, mert egyiknek-másiknak mindig őrködni kell. Különösen hajnalon, alkonyaikor jön a támadás. Ilyenkor embertelenül — mit is mondok — fecskét- telenül rikácsolnak. A fecskesors sem fenékig tejfel. Még akkor sem, ha évente kétszer ingyen beutazhatják a félvilágot. Seres Ernő A „kinti" oldal Ez van „bent” a telepen. A GRF másik oldala a „kinti”, Eperjeskén. Más itt a világ, keményebb a munka. A hatalmas daru ablakából nézve apró pont az ember, s míg nyolc tonna farönköt markoltat fel a géppel, fújja a szél. veri a nap, az eső. Másfajták az igények is. Kállai János darus megrágja a szót, mielőtt beszél. — Tudja, hogy hol kezdődne itt a kultúra? Ott, hogy ne a tenyerünkből innánk, hanem az ebédhez poharat is kapnánk. Dicső Béla és Takács Tibor darukötözők toldják meg a gondolatot. Kértek tévét — éppen a híradó megy, amikor a 12 órás műszakot befejezik, s még egy fél óra van a busz indulásáig. Kértek autóbuszt — több brigád összeállna egy kirándulásra. A munkások véleményét összegezve kopogtattunk a művelődési házban. Négy függetlenített dolgozójuk van, két könyvtáros, két népművelő. A házat a vasutasok szakszervezete és az SZMT azonos összeggel tartja fenn, a helyiek is támogatják. Mint szakszervezeti intézménynek, elsődleges feladata a vasutas dolgozók kulturális ellátása, s ezen felül a községi közművelődési munka is. Több a gond... Nagypál Lehelné könyvtáros és Tóth László népművelő az utóbbi időt áttekintve inkább csak gondokról, mint eredményekről szólhatott. Ártott a művelődési ház vonzerejének az átalakítás is — döcögnek a klubok, néhány művészeti csoport csak papíron él, a bejárók klubját Tiszaszentmártonban gyakorlatilag újra kell indítani. A könyvtárost dicséret illeti a letéti könyvtárak látogatottsága miatt, de a központban mindössze 100—150 munkásolvasójuk van. A művelődési ház egész éves tevékenységét. programjait tartalmazó lista — amelyet a munkahelyekre megküldené- nek — egyelőre csak terv. összetett és igen nehéz terület teendőinek összefoglalására kértük végezetül Czirják Ferencet, a vasutas pártbizottság titkárát. Mit tesz a párt, alapszervezetein keresztül, a gazdasági vezetőkkel és a társadalmi szervekkel együtt a hatezer dolgozó általános, szakmai és politikai előbbrelépéséért? — Valamennyi alapszervezetünk foglalkozott a határozatok végrehajtásával — hangzott a válasz. — Ezen túlmenően a gazdasági egységek feladattervét dolgozták ki. A legfontosabbak közé a tanulás támogatása tartozik Ezzel a folyamattal elégedett vagyok. Többet lehetne azonban tenni a munkásművelő dés más területein. A pénz sem akadály, a feladatainkat is tudjuk, csak jobban kellene élni a lehetőségekkel. Baraksó Erzsébet Zöld fű Ma még a legtöbb helyen zöld fű a legjobb minőséget adó szálas takarmány, az anyaszéna. A szeszélyes tavasz — mint a legtöbb növénynek — a pillangósoknak, a fűféléknek sem kedvezett. Mennyiségben kevesebb terméssel számolhatunk, mint a kiegyensúlyozottabb meteorológiai körülmények után. Sok függ azonban a gyors, a gondos, a veszteségmentes betakarítástól. A gyorsaságra azért van szükség, mert az elöregedő állomány mennyiségileg nem ad számottevő többlettermést, de csökken a minőség. Arra is gondolni kell, hogy a sarjú hozoma, minősége függ az első kaszálástól. A késedelem, a szakaszos betakarítás, ha az időjárás is kedvezőtlen, egy teljes kaszálás kiesését okozhatja. A szálas takarmányra pedig, mint tömegtakarmányra, nagyon nagy szükség van. Megyénkben a szarvas- marhatartás közösben és háztájiban egyaránt örvendetesen növekszik. Számottevően nem nőtt és nem nő viszont a rét és a legelő terület. Még nerrv a kívántaknak megfelelő a rétgazdálkodás. Van viszont egy jelentős tartalékunk, amit százszázalékosan még sohasem hasznosítottak és ez az útszegélyek, árokpartok, fasorok fűtermése. A több tízezer kilométer —- a legfőbb helyen bő és jó minőségű termést adó — ilyen kaszáló főleg a háztáji ál- latartás takarmánymérlegét javíthatja. Évről évre visszatérő a felhívás: takarítsák be minden közterületű út, folyó, vagy üzemi út vízfolyásszegélyének fűtermését. Üzemenként, községenként az állattartók figyelembevételével ez szervezetten és igazságos elosztással történhet, és kell, hogy történjék. Ne legyen az, amire számtalanszor volt példa, hogy mert az elosztás mikéntjében, vagy a termés térítésében nem tudtak megegyezni, nagy területek kaszálatlanul maradtak. Több ezer mázsa széna, végső soron több tonna hús és sok ezer liter tej veszett így el. S. E. Polgári védelmi kiállítás A polgári védelem Nyíregyháza városi és járási parancsnoksága rendezésében a munkásőrség megyei parancsnoksága, a Magyar Néphadsereg helyi alakulata és a városi MHSZ közreműködésével polgári védelmi kiállítás nyílik Nyíregyházán. A kiállítás ünnepélyes megnyitójára május 21-én 10 órakor Nyíregyháza-Sóstó ifjúsági parkjának kiállítási pavilonjában kerül sor. A kiállításon többek között a lakosság általános polgári védelmi feladatait ábrázoló tablókat mutatják be. Megismerkedhetnek a látogatók a tömegpusztító és hagyományos fegyverek fajtáival, azok alkalmazási módjaival, hatásukkal és az ellenük való védekezés módszereivel. A kiállítás külön részben foglalkozik a tűzvédelmi szak- szolgálat feladataival, tevékenységével békében. A Húszéves a munkásőrség című kiállítás ugyancsak itt kerül bemutatásra. A Magyar Néphadsereg, és annak helyi alakulata életéből összeállított képes illusztrációvari szintén megismerkedhetnek a látogatók. A Magyar Honvédelmi Szövetség bemutatja különböző szakági és sporttevékenységét. A kiállítás május 21-től 29-ig naponta délelőtt tíz órától este 19 óráig tart nyitva.
