Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-01 / 101. szám

KM ÜNNEPI MELLÉKLET ■ ■■■■■■■■■■■■■■■■ i»77 | 0 Változik-e éghajlatunk? A múlt század meteorológusai az éghaj­latot állandó jellegű természeti adottságnak tekintették, amely legfeljebb csak igen las­san (évezredek folyamán) változik meg. Ma tudjuk, hogy az éghajlatváltozások ennél sokkal gyorsabb ütemben játszódnak le, és­pedig kétféle irányban. Először is létezik egy természetes éghajlatingadozás, amely kb. 40 évenként felváltva lehűlést és melegedést idéz elő. Másodszor pedig folyik az éghaj­latnak az ember okozta átalakulása, ame­lyet az emberiség ipari tevékenysége okoz. A természetes éghajlat-ingadozás már a század közepe óta a lehűlés irányában ha­lad. Az emberi tevékenység ellenben szén­dioxidot és aeroszolokat juttat a légkörbe és ezáltal a föld éghajlatának felmelegedé­sét idézi elő. Tehát két ellentétes irányú folyamat megy végbe egyidejűleg, és így éghajlatunk jövője azon múlik, hogy a két hatás közül melyik lesz erősebb. A meteorológusok számításai szerint a legközelebbi évtizedekben az em­beri tevékenységből származó melegítő ha­tás erősen túlsúlyba kerül a természetes ere­detű éghajlati ingadozásokkal szemben. A természetes eredetű lehűlés tehát csak mér­sékli a mesterséges eredetű melegedésnek az ütemét. Századunk utolsó évtizedeiben a ter­mészetes ingadozás ellenkező irányba fordul és így az évszázad végén mind a két hatás az éghajlat melegedését fogja támogatni. Szerszámgépgyártás Litvániában Precíziós, digitális programvezérlésű fémforgácsoló szerszámgép gyártását kezdte meg a közelmúltban a vilniusi köszörűgép- gyár. Az új gépek négyszer termelékenyeb­bek, mint a korábbi, hasonló gyártmányok és lehetővé teszik a munkadarab ötezredmil- liméter pontosságú megmunkálását. Egyetlen ilyen automata forgácsológép évi 50 ezer ru­bel megtakarítást eredményez a szovjet nép­gazdaságnak. „Emberi közreműködés nélkül” termel a vilniusi „Zsalgirisz” gyár automata maró szerszámgépe is, amely 11 különböző műve­letet tud elvégezni — többek között a ma­rást, a fúrást és a menetvágást. Megkezdő­dött a koordináta-lyukeszterga, a fogazó­maró és más automatizált programvezérlésű szerszámgépek szériagyártásának előkészíté­se is. A Vilniusi Fémforgácsoló Szerszámgép Kutató Intézetben létrehoztak egy olyan automatizált irányítórendszert, amely sokol­dalú segítséget nyújt a termelőknek a szá­mítógépes berendezések optimális felhaszná­lásához. A litván szerszámgéptervezők szo­rosan együttműködnek moszkvai, leningrádi és más szovjetunióbeli szerszámgéptervezői központok szakembereivel. Termálvizek Grúziában Űj gazdasági ágazat van születőben Grú­ziában — feladata a termálvizek ipari, me­zőgazdasági és városi hasznosítása. A köztársaságban gyakorlatilag kimerít­hetetlen földalatti hőforrásokat találtak. A nyugati és a keleti területeken végrehajtott próbafúrások során 60—100 C-fokos, sőt még ennél is melegebb víz tört felszínre. A forró vizet már melegházak, szanatóriumok és la­kóházak fűtésére fel is használják. Elkészült egy komplex terv is Zugdidi város hőellátá­sának termálvízzel való megoldására. 100 millió éves „múzeum" A Szovjet Tudományos Akadémia Pale­ontológiái Intézete és a Mongol Tudományos Akadémia Geológiai Intézete által szervezett nagyszabású közös szovjet—mongol paleon­tológiái expedíció mongóliai útja során rá­bukkant az első emlősállatok megkövesedett maradványaira. A legalább 100 millió évre becsült leletek nemcsak azt a korábbi fel- tételezést döntötték meg, miszerint az emlő­sök kb. 60 millió évvel ezelőtt kezdtek em­lítésre méltó szerepet játszani a száraföldi faunában, hanem azt is bebizonyították, hogy az emlősök eurázsiai elődjeinek őshazája a mai Mongólia területén volt. Az ötévi közös munka folyamán számos váratlan felfedezést tettek a kutatók. A Dél- Gobiban feltárt tapírtemető például arról tanúskodik, hogy a Gobi-fennsíkon 40 mil­lió évvel ezelőtt szubtrópikus éghajlat ural­kodott. Szenzációként hatott a korábban amerikai eredetűnek vélt puma csontjainak felfedezése Mongóliában. Az észak-mongóliai ásatások során három ujjú ló, nyest és nagy­macska — már Európában is feltárt emlő­sök — maradványaira bukkantak az expedí­ció részvevői. Mongólia a világ egyik leggazdagabb paleontológiái „múzeuma”. Mivel Mongólia területe az elmúlt 200 millió év folyamán állandó jelleggel'szárazföld maradt, ez lehe­tővé tette számos ősállat, köztük emlősök maradványainak fennmaradását, a Gobi- fennsíkon uralkodó száraz klíma és a gyér növénytakaró pedig biztosította a leletek jó állapotban maradását és könnyű hozzáférhe­tőségét. Az expedíció 1980-ig folytatja a mongóliai kutatásokat. A napóra története A rendkívül dekoratív zsebnapóra 1625 ben készült Dieppe-ben; a készüléket mág­nestű segítségével kell betájolni észak—dél irányban. A z ember ősidők óta szükségét érezte, hogy olyan eszközöket készítsen, ame­lyekkel megmérheti az őt körülvevő világ dimenzióit: a teret és az időt. Az előb­bivel nagyon sok nehézsége támadt. Az em­beri testrészekről elnevezett mértékegységek tanúsítják, hogy kezdetben nem talált olyan dolgokat a környező világban, amelyekre nyugodt lélekkel rábízhatta volna magát. Sokkal könnyebb volt egyetemes mérték- egységet találni az idő számára. A Nap moz­gása lehetővé tette, hogy a Föld legkülönbö­zőbb pontjain élő embercsoportok azonos mércével mérjék az időt. Ez az alapegység, természetszerűleg, a nap lett. A századok során mindenféle alakú (koc­ka, gömb, henger stb.) napórákat készítet­tek. Valószínűleg műszaki meggondolások késztették a nürnbergi mestert (1618), hogy a kissé szokatlan háromszög alapú hasábot válassza. Szükségük volt azonban a napnál rövi- debb mértékegységre is, s e célból gondosan feljegyezték a Nap állását pirkadat és nap- szállat között. Egyetlen erre szolgáló mód­szerük az volt, hogy különböző időpontok­ban rögzítették egy bot árnyékának helyze­tét. A napkelte és napnyugta időpontjában vetett árnyék határozta meg a skála két szél­ső pontját. Ezt egy másik egyiptomi talál­mány, a vízóra (ugyanúgy működött, mint a homokóra) segítségével osztották be egyenlő részekre: egy-egy beosztás közötti időtartam éppen egy órának felelt meg. Az első napórákat az egyiptomiak ké­szítették az időszámítás előtti harmadik év­ezredben. Az ötlet azonban annyira termé­szetes és magától értetődő volt, hogy nem­csak Egyiptomban, hanem más civilizációk­ban is (amelyek nem voltak kapcsolatban egymással — nagyjából ugyanebben az idő­ben megszülettek a napórák. Az egyiptomi csillagászok azonban azt is észrevették, hogy az égbolton látható csil­lagképek nem minden éjjel ugyanazon a he­lyen láthatók, és körülbelül tíznaponként lé­nyeges eltérés mutatkozik helyzetükben. A csillagmozgásnak ezt a periódusát „dekád­nak nevezték el. Az év tartama alatt rend­szeresen figyelték a csillagok helyzetét, és a 36 dekán alatt végzett vizsgálatok lehető­vé tették, hogy pontosan megmérjék az év minden napjának időtartamát. Az évszázadok során a napóra egyre tö­kéletesebb lett. Sokáig a mechanikus szer­kezetű órákat is napóra segítségével állítot­ták be, illetve ellenőrizték, hogy pontosan jámak-e. A középkorban kezdték szükségét érezni, hogy a hatalmas napóra-építmények helyett kisméretű, hordozható napórákat ké­szítsenek. Ezek főleg Európában és a Távol- Keleten terjedtek el. A XVI. század vége felé már nagyon díszes kivitelű napórákat készítettek elefántcsontból, ezüstből, sőt, még aranyból is. Ezekbe piciny iránytűt szerel­tek, hogy leolvasásakor az órát pontosan be lehessen tájolni. Középületeken, többnyire templomok, városházák falain, díszítő célzattal gyakran helyeztek el napórákat. Képünk a krakkói Szent Mária templom bejáratát díszítő nap­órát ábrázolja. Az egyiptomi csillagászok azt is észre­vették, hogy a napsütés időtartama cikliku­san változik: nő, majd csökken, s kezdődik újra elölről. Ennek alapján vezették be az idő másik mértékegységét, az évet, amely náluk éppen 365 napból állt. Mivel ez nem felelt meg pontosan annak az időnek, amely alatt a Föld egyszer „körüljárta” a Napot, tökéletesíteni kellett a naptárt, számításba kellett venni a fennmaradó 5 órát, 48 percet és 45 másodpercet. időjelző műemlék: a karnak! obeliszk. A majdnem harminc méter magas kőoszlop i. e. 1470 óta áll Amon Rá temploma előtt, és hatalmas napóra mutatójaként tudósít az idő múlásáról. A kő megmondja, hány óra... Ezt a szo­katlan alakú és kivitelezésű napórát 1924- ben, Lengyelországban karcolta valaki egy kődarab legömbölyödött részére. N apjainkban, amikor a másodperc mil­liomod részéig tartó jelenségeket is mérni tudjuk, a napóra műszaki szempontból semmit sem jelent számunkra. Mivel azonban oly sokáig volt megbízható eszköze az idő múlása iránt érdeklődő em­bernek, megérdemli, hogy sikerültebb pél­dányait a nemes gyűjtőszenvedély megment­se az enyészettől, vagy legalábbis a feledés­től. H. V. A* alig 46 cm magas csikó büszkén lép­del... A világ legapróbb lovacskái A lovacskák megkülönböztetett bánás­módban részesülnek Ely „lóhoteljeiben”. E ly Ray Oakland Hülben lakik, a San Francisco öbölre néző tanyaszerű ház­ban, ahol a közönséges látogató figye­lemre méltónak legfeljebb az úszómedencét és a teniszpályát találná. Ely azonban más­ra büszke: az istállóiban fickándozó lovacs­kákra. Semmi rendkívüli tulajdonságuk nincs, kivéve azt, hogy magasságuk alig éri el a 75 centimétert. A „miniatűr” lovak iránti szenvedély nem újkeletű dolog. Arab lótenyésztők a XVI—XVII. században hozták először az európai piacokra a piciny állatokat. Angliá­ban rövidesen minden előkelő családban volt belőlük néhány, és mint a ház kedvencei, gyakran szerepeltek a korabeli festménye­ken is. A kis lovacskák ma a világ legritkább állatfajai közé tartoznak. A szakértők 300 kancát tartanak nyilván, közülük csak 100 kisebb a 75 cm-nél. Ely Ray az apró lovacskák szenvedélyes gyűjtői közé tartozik. A zöld gyepen hancú- rozó, a konyhában sárgarépa után szimatoló kedvencei között 11 nem éri el a bűvös 75 centis határt. Gazdájukat nemrég az az öröm érte, hogy luxushotelnek is beillő istállóinak egyikében világra jött a kicsinységi verseny győztese, a 40 cm magas Champion. (Apja, az ötéves Arabian King csak 68 cm magas, de gazdájának így is 25 ezer dollárjába ke­rült.) A pici lovak nem vesznek részt verse­nyeken, legfeljebb a futballmérkőzések szü­neteiben vagy egyéb alkalmakkor lépnek fel. Szállításuk nem okoz gondot, kényelmesen elférnek egy személygépkocsi hátsó ülésén. A legnagyobb és a legkisebb: Ely Ray kedvencével, Championnal, a gondozó pe­dig a toronyként fölé magasodó közönséges lóval. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents