Kelet-Magyarország, 1977. május (34. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-15 / 113. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. május 15. HOL KELL FELLEBBEZNI? 8500 szabolcsi fiatal továbbtanulása A divatos szakmák tartják magukat Legjobb protekció: a tudás Tivadar várja a fiatalokat Képünkön: a bővülő tivadari ifjúsági tábor. (Molnár K. felvétele) Immáron egy évtizede, hogy a Tisza e szakaszát is felfedezte az üdülni vágyók serege. A fehérgyarmati járási KISZ-bizottság és úttörőelnökség tanácsi és vállalati segítséggel faházak építésével kezdte a munkát. Az első táborozok még sátrakban kezdték, maguk főzte élelmet fogyasztva. Az utóbbi években mind nagyobb támogatást kapott a tábor. Az épületek jelenlegi értéke több, mint 2 millió forint. Ebből mintegy félmilliós berendezés teszi kényelmessé a fiatalok táborbeli életét. Fehérgyarmat és a járás fiatalsága társadalmi munkában a faházak építésével, par- kirozási munkákkal segített. Mo6t fejezték be a 220 ezer forint értékben vásárolt két újabb faház felállítását, mely 100 fiatal elhelyezését oldja meg. Még májusban elkészül egy kispályás labdarúgópálya és egy teniszpálya» A Fehérgyarmati Nagyközségi Tanács 210 ezer forintot fordít e munkák támogatására. Június közepétől augusztus végéig közel ezer úttörő és KISZ-fiatal mintegy 10 turnusban táborozhat Tivadaron. Ez évtől a tábor autóbusszal is rendelkezik majd, s így lehetőség nyílik a történelmi és irodalmi emlékekben gazdag járás megismerésére, megyei utazásra. A nyáron Dunakesziről és a Somogy megyei Törökkoppány- ból is fogadnak táborozókat. Húsz helyett tízpercenként Új autóbuszjáratük május 22-től A május 22-én életbe lépő új autóbusz-menetrend több kedvező változtatást ígér az utazóknak. A nyíregyházi közlekedés módosulásai közül a legfontosabb a 8/A járat vonalának Sóstóig való meghosszabítása csúcsidőben, az eddigi 20 perc helyett, 10 perces járatsűrűséggel. Újdonságnak számít az utastájékoztatási rendszer megváltoztatása is: a régi fémdobozok helyére műanyag csöveket tesznek, melyekre öntapadós matricával ragasztják fel menetrendeket. A helyközi vonalakon több helyen is sűrítik a járatokat. A Nyíregyháza—Nyírszőlős úton" kettő, a Nyíregyháza— Nyírtelek—-Görögszállás vonalon egy újabb buszt állítanak forgalomba. A Nyíregyháza—Nagykálló szakaszon fekvő Nyírjestanya járatainak számát is növelik, így elsősorban a megyeszékhelyen „ három műszakban dolgozók helyzetén igyekeznek segíteni. A Nyíregyháza—Császárszállás—Újfehértó—Érpatak autóbuszvonalon már május 2-án változás történt; Nyíregyháza—Császárszállás üdülőtelek között hat új járatot indítottak be. Űjfe- hértó és Érpatak között pedig pénteki napokon a Budapestről 21—22 óra között érkező vonatokhoz új járatot csatlakoztatnak, javítva ezzel is a fővárosban dolgozók utazási körülményeit. A nyírbátori járásban, az ottani ipari üzemekkel való egyeztetés alapján várható változások a következők. A délutáni műszakban dolgozók kérésére Mérkvállajig 22 óra 30 perckor is indítanak autóbuszt. Nyírbátor város helyi autóbuszközlekedését már februárban beindították, azonban a jelenlegi minimális járatsűrűség javítására és az újabb városrészek bekapcsolására csak az új autóbuszfordulók megépítése után kerülhet sor. Néhány községben áthelyezték a megállókat, elsősorban a forgalombiztonsági okokat és a munkába járók kívánságait helyezve ezzel előtérbe. A Volán tervei között szerepel szeptember 1- től Nyírlugos és a Szabadságtelep iskoláinak szállítása is. A kisvárdai járásban, elsősorban Kisvárda elővárosi forgalmának javítására már februárban 3 új autóbuszt bocsátottak az utasok rendelkezésére. A vásárosnaményi járás közlekedésében lényeges változás nem várható. S. Z. Balczó — a B MENNYIEN TANULNAK TOVÁBB AZ IDÉN VÉGZŐ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖZÜL? ENYHÜL-E A TÖBBSZÖRÖS TÚLJELENTKEZÉS A „DIVATOS” SZAKMÁKNÁL? LESZ-E ELEGENDŐ ELSŐSÜK A KISGIMNÁ- ZIUMOKNAK? MI LESZ AZOKKAL, AKIKNEK NEM SIKERÜLT A FELVÉTELI VIZSGÁJUK? EZEKRE AZ IDŐSZERŰ KÉRDÉSEKRE KÉRTÜNK VÁLASZT A MEGYEI TANÁCS MŰVELŐDÉSI OSZTÁLYÁN. Lesz-e elegendő új elsős a kisgimnáziumokban? A megyében a csengeri, a nagy- ecsedi, a záhonyi, a demecse- ri, az ibrányi, a tiszalöki, a vencsellői, az újfehértói, a baktalórántházi gimnáziumok tartoznak ide, amelyek általában jól felkészítik a fiatalokat a főiskolai, egyetemi továbbtanulásra, de a velük szembeni előítéletek még hatnak. A kisgimnáziumokban 1979-től bevezetik a fakultatív tanfolyamrendszerű képzést, mellyel népszerűségüket és a fiatalok könnyebb elhelyezkedését szeretnék növelEltolódott arányok Mit mutatnak a szakközépiskolai jelentkezések?. A divatos szakok továbbra is vonzzák a fiatalokat, bár jórészükből túlképzés van, nehéz lesz az elhelyezkedés. Melyek ezek? Az autóvillamossági, a finommechanikai szakra kétszeres, az óvónői szakra három-négyszeres a túljelentkezés. Kétszer-há- romszor többen jelentkeztek az egészségügyi szakokra is. Továbbra is kevés viszont azok száma, akik mezőgazda- sági szakon szeretnének továbbtanulni. A szabolcsi fiatalok legnépesebb csoportja, 3500-an a megye 12 szakmunkásképző iskolájában akarnak továbbtanulni, ahol 81 féle szakma elsajátítására van lehetőség. Itt sem egyenletes és nem teljesen a megye ipari és szolgáltatói igényei szerint alakulnak az arányok. Három-négyszeres a túljelentkezés az autószerelő, a rádió-, tv-műszerész, a festő és máMost tart azok nagy fejtörése, s fellebbezése, akik „leverték” a lécet a felvételi vizsgán. A gimnáziumokban csak a szakosított tantervű osztályokba jelentkezőknek kellett felvételi elbeszélgetésen részt venni. A szakközép- iskolákban felvételi vizsga, a szakmunkásképzőkben pályaalkalmassági vizsga és felvételi elbeszélgetés követte a jelentkezéseket. Az aránytalan jelentkezések miatt évente 150-200 fellebbezés érkezik az iskolákhoz, amely a megyei tanács művelődési osztályára kerül, ahol azokat elbírálják. A tapasztalatok szerint mintegy ötven kérelmet jogosnak szoktak megítélni. A bizottsághoz azonban olyan fellebbezések is érkéznek, amelyek nem orvosolhatók, mert vannak fellebbezést kizáró okok is. Ezek: ha a pályaalkalmassági vizsga negatív gépjármű- vezetői szaknál például a színtévesztés, villanyszerelő tanulónál a kívántnál alacsonyabb termet, óvónői szaknál a beszédhiba kizáró ok. Ezek fájó pontok a szülőknek, a fiataloknak. Természetesen kizáró ok a fellebbezésnél, ha a jelentkező 0 pontos dolgozatot írt, nem felelt meg a minimális szintnek sem. Hasonlóan elutasítás vár a fellebbezésre, ha a fiatalt a megjelölt két'iskola egyikébe felvették, de ő a másik iskolában szeretne tanulni. Gyakori hiba, hogy a fellebbezést a megyei tanácsra küldik,_ holott ezt az iskolában kell benyújtani, innen véleményezve továbbküldik a művelődési osztályra. (Páll) Csődbe jutott Május 17-én, kedden mutatják be Nyíregyházán, a Krúdy moziban Kosa Ferenc Küldetés című filmjét, mely Balczó Andrásról készült. A világhírű öttusázó így ír a filmről. Éppen mostanában múlt egy éve, hogy Kosa Ferenc feljött hozzánk, és azzal a különös kéréssel állt elő, mit szólnék, ha portréfilmet készítene rólam? Eltűnődtem: igaz, ugyanabban a városban születtünk, ott is nevelkedtünk, ugyanabban az évben érettségiztünk, földik vagyunk, s ez valamennyire összeköt bennünket. De az elmúlt húsz év során külön- külön, egymástól függetlenül végeztük dolgunkat, ki-ki a magáét — Feri a filmezést, én meg az öttusát. Egymástól igen-igen eltérő foglalkozásunk ellenére hamar kiderült, nemcsak a szülőföld iránti kötődésünk közös, hanem a küzdelmek vállalása körül is hasonló tapasztalatra jutóttunk az évek során. A világban való dolgunk keresgélése közben — másmás úton — de ugyanazokhoz a falakhoz, homályokhoz érkeztünk. A film készítése előtt és közben igyekeztünk tudatosítani magunkban élményeinket, sejtéseinket, tapasztalatainkat. Sokszor alaktalan, megfogalmazatlan valósághalmazból próbáltuk kihámozni az igazságot. Az első és leghatározottabb érzésem az volt, hogy csak olyasmit szabad elmondanom a kamera előtt, ami nem magánügy, csak olyat, ami valamilyen formában másokat is érint, mindazokat, akik ismerik a küzdelem, a hazához, hivatáshoz való kötődés gondját. Olvastam a film bevezetőjében, hogy „mindazt, ami ebben a filmben látható, hallható, azt Balczó András a sorsával írta” Talán pontosabb lenne az a kifejezés, hogy a sorsom íratta-mondat- ta velem. Másfél óra alatt persze nehéz mindenről beszélni, de a tét nem is az volt, hanem a világos, nyílt, igazságra törekvő mondatok megtalálása — és az a munka sem nevezhető sétagaloppnak. A filmezés legemlékezetesebb percei számomra azok voltak, amikor a kórházban üldögélve vártam, hogy első gyermekem megszülessen. Miközben rám nézett a felvevőgép, az volt az érzésem, hogy helyszíni közvetítést kell adnom az agyamban látottakról. Talán ez a képsor áll hozzám a legközelebb. Nem tudom, miért... Az egész film tulajdonképpen néhány nap alatt készült. Volt egy felvétel tavasszal, aztán nyáron, egy. ősszel, egy télen... És ezalatt a közel egy év alatt nemcsak a film készült, hanem a sorsom is alakult. Például apa lettem ... (tgy.) A megyében ebben az évben 8500 fiatal fejezi be az általános iskola nyolc osztályát. Az előzetes tájékozódás szerint 5-600 fiatal nem szándékozik továbbtanulni. Közülük kerülnek ki a túlkoro- sak, értelmi fogyatékosok is. A tovább nem tanulók egy része munkába áll, ebben az iskolák és a különböző munkahelyek együttműködése segítséget jelent. Hegyén kívül S merre indulnak a továbbtanulók? 1700-1800 fiatal adta be jelentkezését más megyék iskoláiba, elsősorban szakközép- és szakmunkás- képző iskolákba. Közülük többen a debreceni vegyipari és a gépipari szakközépiskolában, *a miskolci vegyipari szakközépiskolában és egyes, a megyénkben nem lévő szakmunkásképző iskolákban tervezik a továbbtanulásukat. Akadtak jelentkezők a fővárosi középfokú oktatási intézményekbe szakiskolákba is._ S hová megy az itthonmaradó 6090-6500 végzős? A koráb_ bi évek arányaihoz hasonlóan alakultak az idén is a jelentkezések. A megye 29 középfokú oktatási intézménye közül-a gimnáziumokba 1500- 1600 fiatal adta be továbbtanulási papírjait, míg 1300-an a szakközépiskolákban szeretnének tanulni. Még mindig tart a gimnáziumok előnybe részesítése, holott a megye erőteljes iparosodása megkívánná, hogy minél több fiatal tanuljon a szak- középiskolákban. Ez nem csupán a továbbtanulási szándékkal magyarázható, hanem a korábbi években a gimnáziumok javára kialakult“ iskolahálózat-fejlesztéssel is. Lehetőségek és igények De/ a gimnáziumoknál sem egyformák a továbbtanulási lehetőségek és igények. Évek óta túljelentkezés van a szakosított tantervű — biológia, testnevelési, és az idegen nyelvű — tagozatos osztályokba. Két-, háromszoros a túljelentkezés a fakultatív rendszerű oktatást nyújtó iskolák első osztályaiba, ahol a fiatalok a gépjárművezetést, gép- és gyorsírást, államigazgatási, közgyűjtemény-kezelői ismeretek tanulását választhatják, s amelyből sikeres vizsgát tehetnek és hasonló munkakörben elhelyezkedhetnek. Ebben az oktatási évben a fakultatív szaktárgyakból a megye 12 iskolájának 110 negyedikes tanulója tett záróvizsgát. A meglehetősen ritka és szokatlan magánvállalkozás 1972-re nyúlik vissza. A nyíregyházi Halászcsárdában két férfi találkozott és ismeretséget kötöttek. Az egyik kőműves kisiparos volt sok pénzzel és nagy tervekkel, a másik vendéglátó szakember pénz nélkül, s ugyancsak merész elképzelésekkel. Egy magánvállalkozás, ez lenne az igazi — szőtték a terveket — amihez egyik a pénzt, másik a szakértelmet adja, a jövedelem pedig közös lesz. A terveket tett követte: engedélyt kértek a tanácstól, hogy Nyíregyháza egyik ellátatlan területén büfét nyitnak. Az engedélykérés természetesen nem közös néven futott, hanem a vendéglátó szakképzettséggel rendelkező Varga János 48 éves nyíregyházi lakos nevében. A tanács egy állami területet jelölt ki, amelyre előre gyártott elemekből készült faépület elhelyezését engedélyezte. Ez nem felelt meg a két vállalkozó elképzelésének, ezért a pénzt adó Sipkái Zoltán 56 éves nyíregyházi kőműves egy öt helyiségből álló téglafalú, padlással ellátott épületet készített. Használatbavételi engedélyt természetesen nem kértek, de a vendéglátás megkezdődött. Sipkái 50 ezret adott a berendezésre és másik 50 ezret az induló árukészlet beszerzésére. zoló és a kozmetikus szakmában, amíg egészen kevesen választották az igen kelendő és jól fizetett ács, állványozó, kőműves, villanyszerelő, gumigyártó szakmát. Akik „leverték a lécet'r A vállalkozás két évig jól jövedelmezett: Sipkái 141 ezer forintot vett ki a közös kasszából. A fenntartás költségei azonban meglehetősen nagyok voltak és a pénz kivétele megzavarta az üzlet rendjét. Anyagi zavarok támadtak, amelyet Varga magánkölcsönök felvételével próbált helyrehozni. A vállalkozás azonban így is csődbe jutott. Mit tehettek, elhatározták, hogy az épületet a felszereléssel együtt eladják. A Nyíregyházi AFÉSZ-szel kezdtek tárgyalásokat és Sipkái el is adta a Vajda-bokori épületet. A kapott összegen azonban nem tudtak megegyezni, s polgári per kezdődött 120 ezer forint sorsáról. A magánvállalkozás sorsának végére a büntetőbíróság tett pontot, hiszen a cselekmény társtettesként, jelentős árura üzletszerűen elkövetett üzérkedés volt. A Nyíregyházi Járásbíróság dr. Szabó Péter tanácsa Sipkái Zoltánt 1 év 2 hónap, Varga Jánost szintén 1 év 2 hónap szabadságvesztésre,. ezenkívül Sipkáit 10 ezer forint pénzmellékbüntetés megfizetésére ítélte. Sipkáit 141 ezer forint, Vargát 50 ezer forint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezték. A szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztették. Az Ítélet nem jogerős. (balogh)
