Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. április 2. Lesz-e elég GÁZPALACK? A háztartásokban egyre na­gyobb tért hódító korszerű energiaforrások között a gáz használata is mindjobban meghonosodik. A vezetékes földgáz mellett — ahol erre még nincs lehetőség — fon­tos szerepe van már a palac­kos propán-bután gáznak, amellyel ugyancsak a Tiszán­túli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat látja el a lakossá­got. Czike Gábortól. a válla­lat igazgatójától megtudtuk, hogy palackos gázzal a vál­lalat Hajdú-Bihar Szabolcs- Szatmár, Borsod, Heves, Nóg- rád, Szolnok és Pest megyé­ket, valamint a fővárost is ellátja. Az igények rohamo­san nőnek. Például Szabolcs- Szatmárban az elmúlt év­ben 6200 új bekapcsolást ter­veztek: azonban 7352 lett be­lőle; mégis év végén — az újabb igények miatt már 8079 kérelmet tartottak nyil­ván. Az ellátás, a bekapcsolás gyorsasága — illetve’ lassú­sága — nem a gázmennyisé­gen és a töltésen múlik. Gáz van korlátlanul, jelenleg há­rom töltőüzemünk működik: Szajolon, Budaörsön és Nyír­egyházán. Most épül Horton egy újabb nagy teljesítmé­nyű, amely már ebben az évben működni kezd. Ké­sőbb még egy kisebb kapaci­tású töltőüzemet adnak át Hajdúszoboszlón is. A prob­lémát — mint azt sokan gon­dolják — nem a bürokrácia hanam a palack és a palack­szelep hiánya okozza. Az el­múlt évben például a gyártó vállalat a kétszázezer dara­bos palack megrendelésük­ből csak száztízezret teljesí­tett. Erre az évre is csak 130 ezerre kaptak visszaigazo­lást. Ez a mennyiség nem is jelent mind újat, hiszen köz­ben selejtezés is van. Uj töltőüzemek és cseretelepek Fokozatos javulást ígér a TIGÁZ A propán-bután palackos gázellátásban legjobban tele­pített Pest megye, második Szabolcs-Szatmár, ahol eb­ben az évben 8300 új bekö­tést terveznek. Ez azt jelenti, hogy akinek az igényét 1976. december végéig visszaiga­zolták, illetve még az el­múlt évben sorszámot ka­pott, az 1977. végéig minden­képpen megkapja a palackot. A cseretelepeken tapasztal­ható palackhiányt az ünnepi fogyasztói csúcsok okozta za­varokkal magyarázta. Ezen az üres palackok visszaszál­lításának gyorsításával igye­keznek segíteni. Az ellátás kulturáltságát új cseretelepek építésével is javítani akar­ják. Szabolcs-Szatmár me­gyében jelenleg 145 gázcse­retelep van. Ezeknek a szá­mát a tervidőszakban továb­bi 29-cel növelik. A fejlesztés mértékét a számok híven tükrözik: a negyedik ötéves tervben a cseretelepek létesí­tésére 2,4 millió forintot köl­töttek, az ötödik ötéves terv­ben viszont 17 millió forint jut erre. Tudnak a palackokkal való üzérkedésről is. de nem tud­ják útját állni. Hiszen olyan ez is, mint a gépkocsi — mondta az igazgató—. Saját tulajdona, mert megveszi és annak adja, akinek akarja és annyiért, amennyiért meg­veszik. Nem kötelezhetnek senkit arra, hogy kinek és mennyiért adja. Ez csak ak­kor szűnik meg, amikor a gyártó vállalat korlátlanul ellátja őket is palackokkal. Czike Gábor igazgató vé­gül elmondta, hogy a legin­dokoltabb esetekben — fia­tal házasok, kis gyerekkel, népes családok, betegség — is csak egyedi tanácsi és or­vosi igazolással alátámasztott elbírálás után nyilhat lehető­ség soron kívüliségre. Tóth Árpád SZOVJET IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában nagy sikere van a hagyomá­nyos orosz iparművészet kincseit bemutató kiállításnak. A korszerű alkotások is megőrzik a hagyományos népi művészet legjellegzetesebb motívumait. (KS fotó: Német Ernő felvétele) mm Ünnepség a nyírbátori határőrségnél Katonai díszünnepségen emlékeztek meg április else­jén délután hazánk felszaba­dulásának 32. évfordulójáról Nyírbátorban, a Báthori Ist­ván határőr laktanyában. A szovjet hadsereg hősies har­cát, áldozatos helytállását, felszabadulásunk jelentősé­gét Szomor Jenő alezredes, a nyírbátori határőrkerület pártbizottságának titkára ün­nepi beszédében méltatta. Je­len volt az ünnepségen Ab- roszimov V. T. ezredes, aki a szomszédos, munkácsi határ­őrök üdvözletét hozta, majd átadta a szovjet határőrök ajándékát, további sikereket kívánva az államhatár őrzé­sében, a szovjet—magyar fegyverbarátság erősítésében, a jó együttműködésben. A díszparancs felolvasása után a belügyminiszter meg­bízásából Heizer György al­ezredes, a nyírbátori határőr- kerület parancsnoka kitünte­téseket, jutalmakat adott át. Többen kaptak dicséretet és a sorállományúak közül tisz­tessé való, rendkívüli előlép­tetést Szépen fejlődik a saláta Nyírbátorban a fóliasátrai alatt. (Hammel József felvétele) tsz Dombot hordtak az ÉPSZER-esek Nagyüzem a múzeumfaluban A télen sem tétlenkednek a nyíregyháza-sóstói múze­umfalu építői. A hideg bekö­szöntővel az eddig kész épít­mények belső berendezésén fáradoztak, búbos kemencé­ket és kandallókat állítottak fel a szobákban, bútorokat, szőtteseket helyeztek el ere­deti környezetükben. A jó idő jöttével pedig tovább folytatták a szabadtéri mun­kákat, a nyitásának évéhez érkezett múzeumi létesítmé­nyeinek fel- és helyreállítását. Nem kis gondot jelentett ne­kik a Paszabról származó, s tavaly tető alá került föld- ház kivitelezése. E háznak ugyanis az az érdekessége, hogy eredeti­leg is dombra épült s a la­kóház padlózata a külső fel­színnél mélyebben fekszik. Nos. a domb telepítését 200 ezer forintja bánta volna a múzeum költségvetésének. De ezúttal is „csodát tett” a társadalmi összefogás. Persze az ÉPSZER Válla­lat munkáskollektívája csu­pán a technika adta lehetősé­get használta ki, amikor gé­peikkel valóságos kis hegy­nek beillő földhalmot hordott a földház köré és alá. A szak­emberek szerint nemcsak a segítség méltányolandó, de a múzeumfaluban ma álló építmény talán még az ere­detinél is szebb lett. Üjság még a múzeumfalu­ban, hogy újabb hat hektár területtel növelik a létesít­ményt. Az északi irányba terjeszkedő — most már va­lóban faluméretű — a tele­pülés e részén kerül tető alá egy jellegzetes nyírségi la­kóház s itt helyezik majd el a kisvárdai és nagykállói já­rásból — már „kiszemelt” — betelepítésre kerülő paraszti lakóházakat is. Ugyancsak itt lesz kialakítva a faluközpont, mely korhű körülményekkel és műhelyekkel idézi föl a régmúlt emlékeit. E célra a közeli napokban vásároltak meg egy kovácsműhelyt tel­jes felszerelésével együtt. Az októberi nyitásig utat építenek a múzeumfalu kö­ré, elkészül a fogadólétesit- mény, pénztárépület s neki­látnak a nagyhodosi favázas ház újraépítéséhez, s kész lesz a Kisnaményból származó tyúkól, így a nyitás napján már 26 álló objektum várja látogatóit a sóstói múzeum­faluban. (k.) Diákok tárlata Képzőművészeti kiállítás? Amatőrtárlat? Bepillantás a leendő rajztanárok tanulmá­nyi munkájába? A nyíregy­házi Krúdy mozi előcsarno­kában látható képsorozat ve­ti föl ezeket a kérdéseket a nézőben. A tanárképző főis­kola rajztanszékének hallga­tói tették ki munkáikat a mo­ziban, s szereznek pár per­ces kellemes időtöltést a filmre váró mozilátogatók­nak. Az ötlet maga is új — ki­került a főiskoláról félszáz kisebb-nagyobb rajz, fest­mény, mégpedig nem is akár- hová: egy moziba, ahol nap mint nap százak fordulnak meg. Ezek a munkák eddig csak bennfentesek számára voltak ismerősek: a rajztan­szék folyosóin függtek, folya­matosan cserélődve. Ha az előbb feltett kérdésekre vá­laszolni kell, az utolsó meg­fogalmazás mellett szavazha­tunk legigazságosabban: von­zó és érdekes körképet kap a néző a rajztanárnak készülő fiatalok napi munkájáról, képzésük műhelytitkairól. A legkülönbözőbb technikákkal készült tanulmányok, plakát­tervek, szín- és formavázla­tok sorakoznak a falakon — érzékeltetve, mi mindenre van szüksége egy jól felké­szült rajztanárnak. Nem művészneveidé a fő-' iskolai rajztanszék (bár sokan annak vélik, s köztük szak­emberek is. akadnak), hanem pedagógusokat nevelő-képző iskola. Tudásukat-lelkesedé- süket átadni akaró tanárok­nak készülnek a képek-tanul- mányok alkotói. Olyan peda­gógusok lesznek belőlük, akik új nyelvre tanítják a gyere­keket: a színek, formák nyel­vére. S hogy a tanári nyelv­tudással nem lesz baj, azt fényesen igazolja ez a kiállí- tás. .a '■ ' ■■ • (tgy) Holló viszi a matekot Főiskolai előkészítő — levelezéssel A fizikai dolgozók gyerme­kei főiskolai előkészítőjének érdekes formáját választot­ták a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola fiataljai. Az intézmény több, mint'800 hallgatója veszi ki részét a nagyszabású levelező módszerrel történő előkészí­tőből. Nyolc tantárgyból, fi­zikából, matematikából, tör­ténelemből, orosz és magyar nyelvből, biológiából, föld­rajzból és kémiából alakítot­ták ki munkacsoportjaikat a pedagógusjelöltek. A főisko­lások egy vagy több közép- iskolással tartják a kapcsola­tot. Ez utóbbiak szinte az ország valamennyi megyéjét képviselik Vastól Nógrádig, Zalától Csongrádig. Nyolc­vankilenc középfokú iskola diákjai várják izgalommal a Néprajzi-nyelvjárási pályázat A Szabolcs-Szatmár megyei Tanács művelődési osztálya a XXV. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat ré­szeként, továbbá a Magyar Mun­kásmozgalmi Múzeumnak az új és legújabb kori történet téma­körét érintő pályázati felhívása alapján a Hazafias Népfront me­gyei bizottságával és a szakszer­vezetek megyei tanácsának köz­ponti könyvtárával közösen meg­hirdette az 1977. évi megyei nép­rajzi-nyelvjárási és honismereti helytörténeneti pályázatot. A néprajzi-nyelvjárási témakör­ben a néprajzi és nyelvtudományi nyelvjárás köréből 1 eredeti hely­színi, esetleg levéltári gyűjtést is feldolgozó pályamunkával le­het pályázni, mely nyomtatásban még nem jelent meg és más pá­lyázaton nem szerepelt. A hon­ismereti és helytörténeti témák alapkövetelménye, hogy közgyűj­teménybe még be nem gyűjtött történeti forrásokra, muzeális értékű tárgyakra. dokumentu­mokra, fotókra, egyéb ábrázolá­sokra és visszaemlékezésekre tá­maszkodjék, azok lelőhelyeinek feltüntetésével. A pályázat nyílt, azon bárki részt vehet eredeti pályaművel. Egy pályázó több pályamunkát is benyújthat Az egyéni és cso­portos pályázók mind a gyűjtési, mind a feldolgozó munkasza­kaszban a néprajzi-nyelvjárási dolgozatok elkészítéséhez a mú­zeumoktól, a helytörténeti pá­lyamunkákhoz a múzeumoktól és a levéltártól, az üzemtörténet. szocialista brigádtörténet króni­kája esetében az SZMT közpon­ti könyvtárától egyaránt kérhet­nek segítséget, tanácsokat. Az ifjúsági tagozat megyei pá­lyázatának első helyezettje 800 forint, a felnőtt tagozat első he. lyezetje 1500 forint megyei díj­ban részesül. Az ifjúsági tago­zat országos egyéni díjai 2—5000 forintig terjednek, hasonló a fel­nőtt tagozat országos egyéni és a csoportos pályadijak is. A pályázat beküldési határide­je 1977. augusztus 31. A pálya­munkákat két példányban a Sza­bolcs-Szatmár megyei Múzeumok Igazgatósága címére (4401 Nyír­egyháza, Benczúr tér 21. \ kell beküldeni. A megyei eredmény- hirdetésre október végén kerül sor. Nyíregyházáról érkező leve­leket, hiszen a borítékok tesztlapokat rejtenek maguk­ban. Az így a címzetthez ér­kezett feladatlapokat a kö­zépiskolások megoldják, majd ismét a posta segítségével jut a levél Nyíregyházára. A főiskolások a feladatlapokat értékelik, pontozzák s az ál­talános, gyakorta jelentkező hibákra levélben hívják fel a fiatalok figyelmét. A levelező-előkészítésben önként munkát vállaló főis­kolások évente 9—10 alka­lommal küldik el patronált­jaiknak a feladatlapokat. A középiskolások közül igen sokan hűséges tanítványnak, s kiváló „levelezőknek” bizo­nyulnak. Bizonyság erre: a tavalyi előkészítősök közül ma már több mint harmin­cán a nyíregyházi főiskola hallgatói. S hogy mindennek tétje legyen, a levelezés útján szer­zett tapasztalatok alapján választják ki azokat a kö­zépiskolásokat, akik a tava­szi vakációt is tanulással, a főiskola szervezte táborban töltik el. Intenzív, a felvéte­li követelményekkel azonos szintű gyakorlatokon, kon­zultációkon tökéletesíthetik tudásukat a gimnazisták. A napokban ismét több tu­cat fiatalt várnak a nyíregy­házi „tanulmányi táborba”, hogy még sikeresebbek, ha­tékonyabbak legyenek a holló vitte tesztlapok alapján szer­zett ismeretek... (kalenda)

Next

/
Thumbnails
Contents