Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-13 / 85. szám
2 / KELET-MAGYARORSZÁG 1977. április 13. Megszűnő telepek Cigánycsaládok jobb körülmények között Tizennyolc cigánytelep tarkította 13 évvel ezelőtt a fehérgyarmati járást. Jelentős társadalmi segítséggel fáradságos munkával kezdtek a telepek megszüntetéséhez a fehérgyarmati járás tanácsai, s az 1964. óta folyamatosan tartó hosszú munka végére 1980-ig tesznek pontot. Joggal bizakodnak, hiszen az utolsó négy évre már csak nyolc telep megszüntetése maradt. A korábbinál sokkal kulturáltabb lakáskörülmények közé került cigánycsaládok helyzetével továbbra is foglalkozniuk kell, hiszen ez csak az első lépés a cigányság életkörülményeinek megváltoztatásában. A lakásakció megvalósítása a fehérgyarmati járásban sem történt mindig egyforma, gyors ütemben. 1964—69 között mindössze 133 egyszobás lakás épült, 1970-től azonban jelentősebb a fejlődés. Ma már 602 lakásban élnek cigánycsaládok a járás különböző . területein, s a megmaradt nyolc telepen 83 családnak teremtenek még új otthont. Az idén a tiszta- bereki putrikat számolják fel, de Turricse községben is folytatják az építkezéseket. A telepek megszüntetése az elmúlt évek során, de még ma is többször ütközik aká- dályba. Egyéves munkaviszony és 10 százalékos (10 ezer forint körüli összeg) elő- takarékosság, vagy anyagérték nélkül nem kezdődhet építkezés, nincs kölcsön. A fehérgyarmati járási hivatal mindent megtesz azért, hogy elhelyezze a szabadabb, a kötetlenebb életformához szokott cigányságot. Élniük kell még a meggyőzés széles eszköztárával, a felvilágosítással is. Ahol lehetett, felhasználták a lakásépítéshez a belvizes kölcsönt, s minden erejükkel igyekeztek megakadályozni a putrik visszaépítését. Nem volt könnyű munka, de elérték, hogy a cigánylakosság nagy része törekedik az újra és sok helyen a korábbinál kevesebb előítélettel fogadják a községekbe telepedőket. Az új lakás azonban nem mindenhol, s nem minden családnál jelent életkörülmény-változást. Az újat jobban, fokozottabban meg kell becsülniük, különben kívül, belül hamar tönkremennék a nemrégen felépült házak. Gondot jelent a családok gyors szaporodása, de az a cél, hogy otthonuk bővítését már saját erejükből végezzék. A tanács segítőkész és fel- világosító munkáján kívül sokat segíthet a cigányság életkörülményeinek javításában a munkáltató vállalat, a környék lakossága, s nem utolsósorban maguk az újra vágyók. Csak így érhető el, hogy a fehérgyarmati járásban élő 4000 cigány élete gyökeresebben megváltozzék. (bj) Negyedmillió fóliára — Előnevelt palánta Szerződés 3 évre Több zöldség a kiskertekből Szabolcs-Szatmár megyében három évvel ezelőtt alakult az első zöldségtermesztő szakcsoport, amelynek száma 1977-ben 11-re emelkedett. Tavaly közel 500 vagon zöldségfélét szállítottak a fogyasztók asztalára, de valójában ennél jóval többet termeltek, hiszen tulajdonképpen csak az árufölösleget értékesítették. A zöldségtermesztés növelése érdekében hozott különböző minisztériumi és minisztertanácsi rendelkezések megyénkben is éreztették kedvező hatásukat. A MÉSZÖV is jelentős mértékben hozzájárult a zöldség termesztési kedv fellendítéséhez. A szakismeretek korszerűsítése érdekében megyeszerte szaktanácsadói tanfolyamokat szerveztek, ahol a zöldségtermesztők megismerkedhettek a korszerű technológiai, biológiai vívmányokkal, a leggazdaságosabban termeszthető és a piaci igényeknek legjobban megfelelő zöldségfélékkel, a műtrágyázással, a vegyszeres védekezés előnyeivel. Jelenleg a megyében 250 helyen árusítanak vetőmagot, 150 boltban pedig növényvédő szereket. A növényvédő ÜZLETNÉZŐBEN A hiba nem a gépben yolt ínycsiklandozva néznek ránk az élelmiszerboltok kirakataiból a katonás réndbe állított szalámirudak, a hosz- szú szál hurkák és a gépsonkaszeletek. Azt azonban már nem látja a vevő, hogy a raktárakban is ilyen gondosan tárolják-e azokat, s a hűtővitrinek valóban hűte- nek-e. Dr. Kardos Katalin nyíregyházi városi közegészségügyi felügyelőt kísértük el a belváros élelmiszer- boltjaiba ellenőrző útjára, hogy mindezekről tudósíthassunk. Leesett a sertéscomb Először a nemrég újrafestett Kossuth téri csemegebolt üzlethelyiségébe és raktáraiba tekintettünk be. A „nagy csemege” nemcsak megszépült, de új hűtővitrinekkel is gyarapodott. Az eladók gondosak, és nem csupán a vásárlótérben, hanem a szem előtt kevésbé lévő raktárakban is nagy a rend. Bár kicsik ezek a (helyiségek, mégis mindennek megvan a helye, a meglévő térrel jól gazdálkodnak. Kevésbé lehettünk elragadtatva a mellette lévő hentesárubolttal. A raktárba való belépésünkkor gyújtott rá cigarettára az egyik dolgozó, kéznyújtásnyira tőle pedig ott hevert a vevőre váró hús. Más hiba is előfordult; a rosszul felakasztott sertéscomb leesett, és erre fel sem figyeltek az ott dolgozók. A közegészségügyi felügyelő annál inkább... Ütünk következő állomása a Kossuth téri ABC volt, ahol a munkanap minden órájában rengeteg ember fordul meg. A tömérdek áru hűtése nem okoz gondot, nagy részét egy szoba nagyságú hűtőkamrában tárolják. Ide belépni is csak védőruhában lehet a hideg miatt. A hentesárura különös gonddal ügyelnek. Raktárhelyiségében nem tartanak semmi másat, a hűtőszekrények is csak ezek hidegen tartására szolgálnak. Nem vették észre... Egy-két éve nyílt meg a Zrínyi Ilona utcai tejbár. Nagy raktárral ugyan nem dicsekedhetnek, de a meglévő teret sem használják ki kellőképpen. Pedig itt is sokféle árut tartanak, jóllehet a vevők nem várják el, hogy egy tejbárban búzadarától kezdve citrompótlóig mindenféle legyen. Nagyobb baj azonban, hogy bár két hűtővitrint is felszereltek az üzletben, egyik sem működött ottjártunkkor. A hiba nem a gépben volt, hanem az eladókban, akik „nem vették észre”, hogy a húsféléket, valamint süteményeket tartalmazó hűtővitrinek nem hűtenek. A sürge• •• tésre megkeresték a hiba okát: nem a megfelelő konnektorba dugták ne a vezetéket. És egy fél nap alatt se figyeltek fel rá, hogy az áru nem hideg. Az itt tapasztalt hanyagságok miatt az egészségügyi osztály ellenőrétől figyelmeztetést kaptak... Mindennap friss áru Ettől az üzlettől néhány méterre található a Zrínyi Ilona utcai hentesárubolt. A kicsi üzletbe a zsúfoltság ellenére szívesen térnek be a vásárlók, mert gyors a kiszolgálás, s bő a választék. Szinte alig hinné el az ember, hogy ennek a nagy forgalmú boltnak olyan kicsi a raktára, amilyen valójában. De mindennap friss árut kapnak, s a meglévő hellyel jól gazdálkodnak. így aztán nem okoz gondot a hentesáruk megfelelő tárolása. (kántor) szert árusítók nemrég szak- tanfolyamon vettek részt, ahol a biztonságos munkavégzés szabályai mellett olyan ismereteket is szereztek, amelyek birtokában a vásárlóknak is tudnak hasznos tanácsokat adni. Az idén négy szakcsoport 250 ezer forint támogatást kapott a MESZÖV-től, amit fóliavásárlásra fordítottak. Ezeken kívül a MÉSZÖV szakemberei hasznosítási javaslatot készítettek — amit eljuttattak minden zöldségtermesztő szakcsoporthoz — s amelyben kidolgoztál* a különböző zöldségfélék biológiai igényeit, vetés, ültetés idejét. A megyében összesen Iá központi palán taneveid van az ÁFÉSZ-ek kezelésében, ahonnan a kistermelők jórészt beszerezhetik a palántaszükségletüket. Ezen a télen több mint 60 ezer négyzetméter fóliát vásároltak a kisáru- termelők, ami a korábbi évekhez viszonyítva jóval magasabb. A szakcsoportok tagjai az idén először 40 százalékkal olcsóbban juthattak a fóliához. Ennek egyetlen feltétele volt a három évre szóló szerződés értelmében meghatározott mennyiségű terméket kötelesek az ÁFÉSZ-ek útján értékesíteni. Ezzel a szövetkezetek is jól járnak, hiszen biztosabban tudják felmérni v. várható árumennyiséget, s előre tudnak tervezni. Eddig ugyanis általános gyakorlat volt, hogy a kis- árutermelő inkább a szabadpiacon értékesítette áruját, hiszen itt általában magasabbak voltak az árak. Akkor viszont, mikor a szabadpiacon valamelyik terméknek alacsonyabb volt az ára, a termelők tömegesen az ÁFÉSZ-ekhez hozták árujukat. S mivel rendelkezés írja elő, hogy az ÁFÉSZ-ek kötelesek minden fogyasztásra alkalmas zöldség- és gyümölcs- félét átvenni, ez néha feElítélték a csaló bútorboltost A nagykállói bútorbolt vezetője volt 1975 őszéig a 35 éves Reményi István. A boltot 1973- tól nyilvánította a szövetkezet önálló elszámolású egységgé. Reményinek a forgalomból származó bevételt naponta be kellett volna fizetni, 10 naponként dekád jelentést készíteni, de ő gyakran elmulasztotta mindkettőt, sőt a boltnak érkező áruk bevételezésével sokszor hónapokat késett. Nem késlekedett viszont az eladással: még a szövetkezet nem is közölte vele az árakat, máris túladott rajtuk. A módszer egyszerű volt: viszonyította egy másik bútorhoz, s találomra mondott árakat. Nem mindig kaptak tőle a vevők számlát sem és a visszajáró pénzt is csak azok kapták meg, akik kérték. Kisebb tételeknél 200, nagyobb- nál 800 forint is nála maradt. Mit eredményezett Reményi árnélküli értékesítéssorozata? Természetesen árdrágítást! Hortobágyi asztalból például 16 darab volt a bolt készletében, Reményi pedig 122-t adott el belőle, egy olcsóbb asztalból viszont — amelyikből 59 érkezett — egy sem maradt, jóllehet számla szerint csak egyet adott el belőle. Az Yvet dohányzóasztalból 32-vel adott többet, a 22 tulipán heverőbői pedig 85-öt értékesített. Fotelek, kombinált szekrények, virágállványok, falipolcok, előszobafalak vásárlói fizettek rá Reményi „árszakértői” tevékenységére, ami két év alatt 91 ezer forintot tett ki. Joggal hihetnénk ezek után, hogy Reményinek a leltározás többletet mutatott ki. Nem igy volt. 1974-ben 119 ezer forint, 1975-ben 170 ezer forint hiányt találtak a leltározók. Reményi Istvánt jelentős érték tekintetében elkövetett csalásért, sikkasztásért és árdrágításért a bíróság 2 év börtönre Ítélte, 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától és 5000 forint elkobzást pótló egyenérték megfizetésére kötelezte. A szövetkezetnek a kár megfizetése iránti kérelmét a törvény egyéb útjára terelte. Az ítélet jogerős. A bíróság lezárta az ügyet, az újságírónak azonbgn hiányérzete maradt. Egyik oka ennek a raktározás, amelynek mostoha, ságáról a szövetkezet is tudott. Tudott arról, hogy a 9—10 tárolóhelyből három dróttal, almásládával volt körülkerítve, vagy a felvásárlótelepen az is hozzáférhetett a bútorokhoz, aki nem azért ment oda. A másik, hggy évekig csalhatott Reményi, amit nemcsak egy rutinellenőrzés tárhatott volna fel, hanem a hanyagsága is gyakran indokolt volna. A harmadik még ezektől is súlyosabb dolog. Reményit ugyanis már háromszor büntették: egyszer 1 év nyolc hónapot kapott felbúj tói minőségben elkövetett hamis tanúzásért, aztán 2 hónapot éjjel elkövetett magánlaksértésért, harmadszor pedig pénzbüntetést hűtlen kezelésért. Talán ez is elég lett volna ahhoz, hogy ne alkalmazzák boltvezetőként. (balogh) Mór 138 községben Itt az iskolatej összefogással hamarosan megoldják az iskolák tejellátását megyénkben. Nehéz lenne kideríteni kik voltak a kezdeményezők, de talán ebben is elöljártak az édesanyák, a nőbizottságok, a népfrontbizottság helyi szervei, a fogyasztási szövetkezetek, a termelőszövetkezetek és természetesein a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat. A MÉSZÖV kérésére, az ÁFÉSZ-ek végezték az igények felmérését, mely szerint 195 község 240 iskolájában csaknem 50 ezer általános iskolás tanul, s igényli az iskolatejet és a különböző tejtermékeket. Eddig az iskolákkal karöltve Szabolcs- Szatmár 95 községében oldották meg az iskolatej-, kakó-, péksütemény-ellátást, amelyben sokat segítettek a termelőszövetkezetek, a tejipari vállalat, az ÁFÉSZ-ek. Az első kezdeményezések sikerrel jártak, sok helyen nyugdíjasok is segítik az akciót. Március végétől újabb 43 község hatvan iskolájában biztosítják már a tanulóknak az iskolatejet. Ez azt jelenti, hogy ma már 138 község általános iskoláiban kapnak a tanulók tejet. A fogyasztási szövetkezetek, segítve az iskolákat újabb akciót kezdeményeztek. Az év második negyedévében 48 olyan ÁFÉSZ-élel- miszer bolt kezdi meg az iskolatej árusítását az óraközi szünetekben, amelyek az iskolák mellett, vagy közelükben működnek. A harmadik negyedévben további 15 község 17 iskolájában teremtik meg az ÁFÉSZ-ek a tejtermékek árusításának a feltételeit. Ezeknek az intézkedéseknek az együttes hatása azt eredményezi, hogy 1978. június 30-ig Szabolcs-Szatmár általános iskoláinak 90 százalékában biztosítják az iskolatejet a tanulók részére. FOTÓPÁLYÁZATUNKRA ÉRKEZETT HARANGTORONY szükséget okozott a termelő és a felvásárló szerv között. Éppen ennek az elkerüléséért és a biztonságosabb termelés-felvásárlás érdekében az idén garantált árakat vezettek be, ami átlagban 15 százalékkal növeli a zöldségfélék felvásárlási árát. Ez már a mostani szerződéskötéseknél is érezteti kedvező hatását, a korábbiakhoz viszonyítva jóval nagyobb meny- nyiségű árut szerződtek le a kisárutermelők. így nagy biztonsággal lehet tervezni a helyi ellátáson felül jelentkező mennyiség nagykereskedelmi értékesítését is. A szövetkezetek ugyanis jelentős mennyiségben szállítanak friss fogyasztású árut a MÉK-hez, valamint a különböző konzervgyárakba. Az ÁFÉSZ-eknek most is alapvető célkitűzése, hogy a kistermelők által termesztett áruknak legalább 80 százalékát szerződtetni akarja, éppen a fenti célok elérése érdekében. Balogh Géza Suba István Nyírbátor
