Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-13 / 85. szám

MA Több zöldség a kiskertekből (2. oldal) Felelősség az ifjúságért XXXIV. évfolyam, 85. szám ÁRA: 80 FILLER (3. oldal) Család I PFI em élt költő, író, al- I k I ^otó, aki életművében IgJ^I ne állított volna em­léket a családnak. A kis közösségnek, melyet a vér és a szeretet köt össze, s melyek sokasága alkotja a nemzetet. A családot, ahol teljes az öröm, ahol meg­szépül a hétköznap, ahol megújuló értelmet kap a küzdés, ahol az aggodalom és egymásért valóság jelen­ti az értelmet. Ahhoz, hogy a család meg­feleljen hivatásának, sok minden kell. Az élet bizo­nyítja, mennyi, de mennyi családalapítási törekvés fut zátonyra amiatt, hogy fia­talemberek, sokszor jószán­dékkal telve, de a felelős­ség ismerete nélkül kötik össze életüket. Mert ahhoz, hogy olyan családról be­szélhessünk, ahol a tag a bi­zalom, a biztonság, a meg­hittség; a vállalt kötelesség mértéke egyaránt ismert, tanulni kell. Nem kétséges, a legjobb nevelő maga a család, ahol emberré növekszik a leány vagy a fiú. De a szocialista társadalomban elengedhe­tetlen, hogy e mellé a kö­zösség ne tegye oda azokat az ismereteket, melyeket az új kor új igényei támaszta­nak. Az egyén és közösség, család és társadalom har­móniájának munkálása jó­val több, mint szeretettel teli, de gyakorta ösztönös otthoni próbálkozás vagy éppen küzdelem. Négy megye orvosai, pe­dagógusai, társadalmi akti­vistái találkoznak ma Nyír­egyházán, hogy mérlegre tegyék az elmúlt évek mun­káját. Azokat az erőfeszíté­seket, amelyek egy célt szolgáltak: okosan nevelni fiatalságunkat, felkészíteni őket nagy hivatásukra. Mert hivatásról van szó. A csa­ládalapítás, a jövő megter­vezése, az utódvállalás fe­lelőssége mind olyan fela­dat, amelyet csak érett ész­szel, kiegyensúlyozottan, egészséges szellemmel és testtel lehet. t ársadalmunk megany- ■ nyi törvénnyel, intéz­kedéssel segíti a csa­ládokat. Övó rendelkezések védik a nőt, támogatják a fiatalokat. De ahhoz, hogy e mikrotársadalmak betölt­sék hivatásukat, élővé kell tenni az írásokban foglalt lehetőségeket. Ehhez szük­séges a szülő, a nevelő, az orvos, az okos felnőttek fi­gyelő szeme, felvilágosító szava, útra terelő keze. E kézfogás, és figyelem jegyé­ben cserélnek ma eszmét Nyíregyházán azok, akik hétköznapi munkával szol­gálják a legmagasztosabb harmónia máshoz hasonlít- hatatlan ügyét. B. L. Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését április 13-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről és az 1977. évi népgazdasági terv első negyedévi telje­sítésének tapasztalatairól szóló tájékoz­tató, valamint a 15 éves lakásépítési program megvalósításáról szóló jelentés megvitatását javasolja a Központi Bi­zottságnak. (MTI) Dr. Szekér Gyula Moszkvába érkezett Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képvi- selője kedden Moszkvába utazott a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa Végre­hajtó Bizottságának 80. ülé­sére. A déli órákban dr. Sze­kér Gyula megérkezett Moszkvába. Az űrhajózás napját ünnepelték a Szovjetunióban Április 12. az űrhajózás napja a Szovjetunióban. 1961. április 12-e egyszer s min­denkorra bevonult az embe­riség történetébe, amikor ezen a 16 évvel ezelőtti reggelen ember nem járta magasságba emelkedett a Vosztok—1 űr­hajó Jurij Gagarinnal a fe­délzetén. Nagy utat tett meg a szov­jet űrhajózás a Jurij Gaga­rin 108 perces történelmi űr­repülése óta eltelt 16 év alatt. A Vosztok-típusú űrha­jókat a Voszhod-, majd a Szojuz-család követte, és ma már az ötödik Szaljut típusú tudományos orbitális űrállo­más kering Föld körüli pá-. lyán. Az űrhajózás a népgaz­daság egyik rohamosan fej­lődő ágává vált, amely sike­resen segíti az emberiség ha­gyományos és új tevékenysé­gének fejlődését A szocialista országok űr­együttműködésének újabb je­lentős fejleménye: tavaly december óta a Moszkva melletti csillagvárosban ké­szülnek megtisztelő felada­tukra a leendő csehszlovák, lengyel, NDK-beli űrhajósok, akik szovjet kollégáikkal együtt vesznek majd részt a következő évek Űrrepülései­ben. Nagy teret szentelt kedden az űrhajózás napjának a szov­jet sajtó, rádió, televízió. Va­lamennyi reggeli központi szovjet lap elsőoldalas, fény­képekkel illusztrált, a meg­tett útra visszatekintő írások­ban, vezércikkekben emléke­zik meg a nevezetes évfor­dulóról. Megszüntették megyénkben az árvédelmi készültséget Húsvétkor is dolgoztak a belvizek elvezetésén A meleg, száraz március után hideg, csapadékos, sze­szélyes április köszöntött ránk. A hónap első napjai­ban lehullott jelentős meny- nyiségű csapadék hatására árhullám indult meg a Tiszán, a Túron, a Szamoson és a Krasznán. A Tiszán április 8-án reg­gel Tiszabereelnél, a Krasz- nám április 9-én Ágerdőma- jomál indult meg a lassú apadás. Vasárnap kisebb mennyiségű csapadék hullott a Tisza vízgyűjtőjébe, ami vízszintemelkedést idézett elő. Ez azonban árvízvédeke­zést nem igényelt. A csapadékos időjárás ha­tására emelkedett a belvíz­zel borított területek nagysá­ga az igazgatóság területén. Ezért a felső-szabolcsi öblözet- ben I. fokú belvízvédelmi ké­szültséget rendeltek el április 6-án. Az elöntött területek nagysága ekkor közel 5400 hektár volt. A belvíz meg­szüntetésére több stabil és hordozható szivattyút állítot­tak munkába. A csatornák mentén figyelőszolgálatot rendeltek el, s megkezdődött Az FKP képviselője hazánkban A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására április 8—12. között Magyarországon tar­tózkodott Jean Kanapa, a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja, akivel megbeszéléseket folytatott Gyenes András, az MSZMP KB titkára és Berecz János, a KB külügyi osztá lyának vezetője. A barátság és az elvtársi szolidaritás légkörében lezaj­lott tárgyalásokon áttekintet­ték a két párt együttműkö­dése további fejlesztésének lehetőségeit, valamint más, kölcsönös érdeklődésre szá­mot tartó kérdéseket. A lehűlés elvitte az előnyt... Még 40 ezer hektár szántatlan Tizennégy üzem jelentett nagyobb fagykárt Az elmúlt hetek kedvezőt­len időjárása, a két-három héttel korábban kezdett ta­vaszi munkák utáni hirtelen lehűlés a mezőgazdaságban is éreztette hatását. Igaz a március végi, áprilisi fagy nem okozott jelentősebb kárt Szabolcs-Szatmár megyében, de a munka lelassult, elúszott a korábbi előny. Az Állami Biztosítóhoz ed­dig 14 mezőgazdasági nagy­üzem jelentett fagykárt ösz- szesen 1200 hektár területről: több, mint 900 hektár az al­máskertekben és 250 hektár a bogyós, csonthéjas gyümöl- csűeknél. A szántóföldi fagy­kár minimális. A gazdaságok közül a Nyírmadai Állami Gazdaságban ötszáz hektár almást károsított a fagy. Ezenkívül a meggyet és a fe­keteribiszkét harminc hektá­ron érte károsodás. A nagy­halászi Petőfi Termelőszövet­kezetben közel kétszáz hek­tár almát és negyven hektár őszibarackot ért kár. Az ófe­hértói Búzakalász Termelő- szövetkezetben szintén al­mát, a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezetben pedig csonthéjast károsított a fagy. Ezek ellenére biztató a ter­méskilátás a gyümölcsösök­ben. A téli almánál különö­sebb kárt — megyei szinten nem okozott a tavaszi fagy. A gyümölcsösökben a leg­több gazdaság a harmadik permetezésnél tart. Fokozot­tan kell védekezni a varasodás ellen, ami a csapadékos, ned­ves időjárásban járványsze- rűen terjedhet. A szántóföldön a nagy mennyiségű csapadék az, ami károsított. Április el­sejéig 180 és 240 milliméter közötti csapadék hullott a megyében. Az elsejét követő tíz nap alatt viszont néhol az ötven millimétert is megha­ladta az eső mennyisége. A levezető csatornák vízszintje azonos a talajvízszinttel, így a levezetés okoz problémát. Fontos, hogy a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben figyelem­mel kísérjék a belvíz levonu­lását és a szántást, vetést — mégha a vizes foltokat ki is hagyják — idejében elvé­gezzék. A tavaszra maradt terület­nek a harmincöt százaléka még szántatlan. Ez közel 40 ezer hektár. A tavaszi vetést 24 ezer hektáron végezték el eddig a gazdaságokban. A mák. a magborsó már a föld­ben van, az ipari borsó nagy részét is elvetették. Burgo­nyával mintegy húszezer hek­tárt ültetnek be a megyében. Ennek negyedrészén már földben a vetőgumó. Sza­bolcs-Szatmár megye gazda­ságai 7100 hektáron termelnek ebben az évben cukorrépát. Kétezer hektárcin elvetették a magot. Rövid kényszerszünet után folytatják a szántóföldi nö­vények gyomirtását és lomb­trágyázását a gazdaságok. A repülőgéppel, helikopterrel rendelkező nagyüzemeknek nem jelent akadályt a felázott talaj sem. Jó eredménnyel, biztonságosabb éá főleg ta- posási kár nélkül végezhetik a vegyszerezést. Az elmúlt években már többször bebi­zonyították a megye gazdasá­gai, hogy egymás segítésével jó eredményeket érhetnek el. Most is megvan annak a le­hetősége, hogy a szomszédos szövetkezetek erő- és munka­gépeket kölcsönözzenek egy­másnak, különösen ott. ahol a belvíz miatt nem lehet rá­menni a talajra. (sb) vényvédő szer felhasználásá­ban. Idén az első negyedév­ben a tavalyitól 11,2 száza­lékkal több műtrágyát és — mintegy 40 millió forint ér­tékben — több növényvédő szert vásároltak. Sikeres volt a kedvezményes fóliaakció lebonyolítása is, a tavalyi 640 mázsa fóliával szemben idén ezer mázsa fóliát adtak el. Ez azt is bizonyítja, hogy növekedett a mezőgazdasági üzemek zöldségtermesztési kedve. 1977. április 13., szerda a vízfolyási akadályok elhá­rítása is. Április 8-ra a belvízzel bo­rított terület 9900 hektárra növekedett. A csapadékos időjárás miatt, az állandó szi­vattyúzás ellenére sem csök­kent az elöntött részek nagy­sága. Az igazgatóság dolgozói a kétnapos ünnep alatt is éj­jel-nappali műszakban dol­goztak a belvízvédekezésben. Vasárnap és hétfőn 13 stabil szivattyútelepen 19 gépegy­ség üzemelt. Április 11-én 3 hordozható szivattyú műkö­dött — eggyel több, mint áp­rilis 10-én. A kilenc állandó tározóban 10 és fél, az ideig­lenes tározóban 2 és fél mil­lió köbméter víz van. A felső­szabolcsi belvízrendszer terü­letén a korábban elrendelt I. fokú készültséget változatla­nul fenntartják. A belvíz emelkedése újabb lakásokban nem okozott lé­nyeges károkat megyénk te­rületén. Továbbra is 2500— 3000 között van a belvíz mi­att sürgősen felújításra, il­letve átépítésre váró lakások száma. Van elegendő erő- és munkagép Több műtrágyát, növényvédő szert vásárainak üzemeink takarmány-betakarító gépek dotációja 40 százalékról 60 százalékra növekedett. Az AGROKER Vállalat felké­szült a szálastakarmány-be- takarító gépek nagyobb for­galmára, így E 301, valamint E—280-as NDK és SPS—420- as csehszlovák betakarító­gépekből minden igényt ki tud elégíteni. örvendetes javulás mutat­kozik mezőgazdasági üzeme­inknél a műtrágya és nö­A szegedi Volán kocsijain érkeznek Nyíregyházára a ro­mán kukoricavető gépek. (Hammel József felvétele) Mezőgazdasági üzemeink termelési terve 1977-re az elmúlt évi eredményt 10—12 százalékkal haladja meg. Egyes területeken kenyér- gabonánál, kukoricánál, szá­las takarmánynál, burgonyá­nál 20-30 százalékos fejlesz­tést irányoztak elő. E tervek sikeres teljesítéséhez nem csak az emberi akarat, a kedvező időjárás szükséges, de kell, hogy elegendő agro­technikai eszköz is rendelke­zésre álljon. A gépek és kémiai szerek szolgáltatásában az elmúlt év negyedévéhez viszonyítva idén ugrásszerű fejlődés kö­vetkezett be. Az erőgépekhez korlátlan mennyiségű munkagép áll rendelkezésre, a legszüksége­sebb és keresett gépeket az AGROKER Vállalat soron kívül szerzi be és adja át a megrendelőknek. Kamionnal érkezett például az a 75 da­rab SPC—6 típusú román ku­koricavető gép is, amelyre hamarosan szükségük lesz a gazdaságoknak. Az említett vetőgépek nem csak a kuko­rica vetésére alkalmasak, de jól használhatók granulált cukorrépamag és napraforgó vetéséhez is. A burgonya ül­tetése ugyan már elkezdő­dött, de még nagy terület van hátra. E munka elősegí­téséhez az AGROKER Cseh­szlovákiából szintén kamion­nal hozatott 23 darab 4 SABP, 6 SABP burgonyaül­tetőt. A mezőgazdasági termékek betakarításának első fázisa a szálas takarmány begyűjtése. Kedvező a mezőgazdasági üzemeknek, hogy január 1- től visszamenőleg a szálas-

Next

/
Thumbnails
Contents