Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-09 / 83. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. április 9. A „Szép könyv 1976” kiállítást a megyei könyvtárban rendezték meg, ahol 200 díjazott könyv tekinthető meg. (Hammel József felv.) Elegendő primőráru húsvétra Francia parfüm — Farmeröltöny lányoknak A húsvéti ünnepek előtt sokat segíti a megyeszékhely és környékének ellátását a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezet. A héten mintegy 320 ezer darab tojás érkezik a városba a tsz telepéről. A tojás egy részét a ZÖLDÉRT Vállalaton keresztül a lakosság vásárolhatja meg, más részét a sütőipari vállalat és a vendéglátó vállalat használja fel. A húsvét előtti napokban száz darab hízott sertést szállít a tsz a húsipari vállalatnak, s a feldolgozott sertésekből a megye más településeire is jut. A héten zöldhagymából 10 ezer csomót, retekből ugyancsak 10 ezer csomót értékesít a tsz a ZÖLDÉRT által. A Nyíregyházi Divatruházati Vállalat modellházában ünnep előtt újdonság a két részes női farmeröltöny, amely főleg a fiatal lányok körében tarthat számot az érdeklődésre. Divatos jersey pantallók és farmerpantallók is érkeztek a modellházba. A különböző női ruhákból a szokásosnál nagyobb a választék a vállalat üzletében. A Kelet Áruház élelmiszerosztályán húsvéti sonkából kevesebb van a vártnál, de pótolják vállaji füstölt húskészítményekkel. Az illatszerosztályon NDK-beli és francia parfüm is kapható a sokféle külni között. Tavaszi cipők és ruhák bőséges választékban állnak a vásárlók rendelkezésére, a kicsinyek sokféle játék között válogathatnak a játékosztályon. Kevesebb akta Tanácselnökök a testületi munkáról és az ügyvitelről Az újszülött anyakönyvezésétől a haláleset bejegyzéséig, a házépítési engedély kiadásától az adóbevallásig szinte megszámlálhatatlanul sorakoznak az ügyek, amelyekkel nap, mint nap foglalkoznak tanácsaink. Nincs olyan állampolgár, aki élete során ne került volna kapcsolatba az államigazgatással, ne intézték volna ügyét a tanácson. Az ügyek gyorsabb és egyszerűbb intézése a tanácsoknál is örök téma. Az erre való törekvés az állampolgárok jogos igényeivel párosul. Ezt követeli a népgazdasági érdek, ezt képviselik az államigazgatás első számú képviselői, a tanácselnökök is. A beszélgetőpartnerek ezúttal Béres Géza záhonyi, Nagy László dombrádi és Németh Sándor fehérgyarmati nagyközségi tanácselnökök. — Mi a véleményük az ügyintézésről? BERES GÉZA: — Egy éve múlt, hogy megválasztottak Záhonyban a nagyközségi tanács elnökének. Azelőtt a vasútnál dolgoztam huszonhat évig, legutóbb mint kereskedelmi főnökhelyettes. Itt Záhonyban a vasút és a község együtt egy egész. Ismertem előtte is a község gondjait, láttam a fejlődést, tudtam a tennivalókról. Mégis megvallom, nem volt könnyű „átkapcsolni” erre a munkaterületre, éppen az ügyvitel bonyolultsága miatt. NAGY LÁSZLÓ: — Én öt éve vagyok a Dombrádi Nagyközségi Tanács elnöke, de nekem sem könnyű a dolgom. Dombrád, Üjdombrád, Tiszakanyár, Kistiszahát, összesen nyolcezer-kétszáz lélek. A napi politikai élet ismeretén kívül nagyon fontos, hogy a tanács szoros kapcsolatot építsen ki az emberekkel, ismerje az egyre bonyolultabbá váló gazdasági kérdéseket is. Egyszerűsíteni kell az ügyvitelt, hogy foglalkozni tudjunk a valóban létfontosságú problémákkal . .. NÉMETH SÁNDOR: — Már tizenegy éve vagyok tanácselnök. A tanácsi munka sokoldalú: szinte minden községben más és más. Fehérgyarmaton különösen nagyok az eltérések: mondhatni, máról holnapra változnak a körülmények. Csak példának említem a beáramlás problémáját: a tervezett évi 120 lélekszámgya- rapodás helyett négy év alatt 1400 személlyel nőtt a község lakossága. A lakásgondot megoldjuk, de a járulékos beruházások ezzel még nincsenek szinkronban. Mindhárman részt vettek a nemrég befejeződött tanácselnöki továbbképző tanfolyamon. Milyen hasznuk lesz ebből a települések lakóinak? Könnyebb lesz a munkájuk ezután? BÉRES GÉZA: — Hasznát vesszük. Hogy könnyebb lesz-e ... ? Az önállóságot hangsúlyozták. Záhonyban nem is lehet másként, hiszen a gondokat csak segítségvárássaj nem lehet megoldani. A legfontosabb tennivaló most: koordináló bizottság alakítása, a műszaki osztály megerősítése, majd a lakásszövetkezet megalakítása, de a közvetítés, a munkáslakásokhoz kellő terület biztosítása, az ABC és az egészségügyi kombinát megépítése, a hőerőmű bővítése, mind jelentős feladat. A nem tanácsi szervekkel való együttműködést is javítani kell. NAGY LÁSZLÓ: — Dombrádon már két éve kész a rendezési terv, amelynek megvalósításához sok segítséget adott a tanfolyam. Nemsokára talpon áll a szuper víztorony, s elkészül a jó vizet adó vízmű. NÉMETH SÁNDOR: — A tanfolyamon sok olyan tanácsot adtak, amelyeket Fehérgyarmaton is hasznosítani lehet. A meglévő erőkkel okosabban kell gazdálkodni. A tanácsi munkát emberközpontúbbá kell tenni. Nem szabad a rendeleteket automatikusan alkalmazni. A jogszabályok azonban nem mindig adnak lehetőséget az ügyvitel egyszerűsítésére. Ez a tanfolyam is megerősítette, hogy a taná-. esi munka irányításában céltudatosabban kell törekedni a testületi határozatokon alapuló tervek és döntések végrehajtására. Tóth Árpád Per tanulságokkal Termelőszövetkezet — kontra háztáji termelők A vásárosnaményi járás- bíróságon e hét szerdáján a tárgyalásvezető elnök a felperes javára ítéletet hirdetett. A bíróság a felperesnek, Cs. Szűcs Jánosnak, Vincze Bertalannak, Volkó Istvánnak, a nagyvarsányi Tisza Termelőszövetkezet nyugdíjasainak az igazságügyi szakértő által megállapított kárösszeget a termelőszövetkezettel szemben megítélte. A nagyvarsányi Tisza Termelőszövetkezet rendszeresen szerződést köt a tagok háztáji gyümölcsösének kezelésére, permetezésére. A termelőszövetkezet permetezőbrigádja figyelmeztetik az érdekelteket a permetezés utáni várakozási időre. A nagyvarsányi per, de más szövetkezetek esete olyan tanulsággal is szolgál, hogy a jogok és kötelezettségek alkalmazása nemcsak a tagok részéről, de még a jogászt alkalmazó tsz-vezetők részéről sem mindig elfogadható. A nagyvarsányi esetben az egyezkedés, a perlekedés huzavonájában a károsodó nyugdíjasok 1976 december végén olyan felszólítást kaptak a tsz vezetőségétől, hogy 1977-re nem vállalják kertjük kezelését, idé1976 májusában a felperesként szereplő nyugdíjasok kertjében gondatlanságból súlyos kárt okozó munkát végzett. A permetlétartályt, amelyből a közös gazdaságban előzőleg gyomirtó szert permeteztek, nem tisztították ki kellően, így ezekben a háztáji kertekben igen jelentős perzseléses kárt okoztak. Egy-egy termelő több tízezer forinttal károsodott. Ezt az összeget ítélte meg a bíróság a múlt őszi értékesítési idő óta járó kamattal együtt a nyugdíjasoknak és a perköltség megtérítésére kötelezte a termelőszövetkezetet. A tárgyalt per látszatra i^gy rutin bírósági ügy. Ennél sokkal nagyobb összegű kártérítések sem kapnak mindig sajtónyilvánosságot. Ebben az ügyben azonban olyan gondatlanságot (szándékosságot nem állapított meg a bíróság) fordult elő, amelyre megyénkben különösképpen oda kell figyelni. Csak a nagyüzemekben évente több száz brigád végez 12—15-szöri permetezést, gyomirtást a gyümölcsösökben és a szántóföldön. Ez több mint tízezer eset, eny- nyiszer fordulhat elő súlyos kár, ha nem tisztítják , ki gondosan a gépeket, nem az előírásnak megfelelően adagolják a mérgező szereket. Az anyagi káron túl emberéleteket is veszélyeztethetnek, ha nem tartják meg az óvó rendszabályokat, nem zem: „... mar most gondoskodjon gyümölcsösének a kezeléséről más módon — nélkülünk.” A károsult nyugdíjasokkal szemben azt hozzák fel oknak e levél kiküldésére, hogy a vezetőségnek van egy határozata, amely megtiltja, hogy szolgáltatásokat végezzenek azoknak a személyeknek, akiknek tartozásuk van a tsz-szel szemben, vagy perben állnak vele. Általában ez a határozat lehet irányadó, de a fenti konkrét ügyre sablonosán alkalmazni enyhén szólva visszavágásnak, retorziónak is fel lehet fogni. A pert elindító gondatlanságot a termelőszövetkezet szakemberei követték el. Ezt a járásbíróság ítélete is igazolta, de már a permetezést követő első szakértői vizsgálat is kárt okozó, szakszerűtlen permetezést állapított meg. Tehát az igazukat kereső nyugdíjas tsz-tagokat a szolgáltatásból kizárni nem volt valami dicséretes tett. A bírósági tárgyaláson a kertek további gondozására megegyezés jött létre, mindkét fél . egyetértésben és megnyugodva, fellebbezés nélkül vette tudomásul az ítéletet. Ha színdarabról lenne szó, azt írhatnánk, happy- enddel végződött, de ide jobban illik; a tárgyalás tanulságokkal fejeződött be. Csikós Balázs Négy megye részvételével Á családi életre nevelésről Á húsvéti ünnep utáni legjelentősebb egészségügyi és pedagógiai közös eseményt Nyíregyházán rendezik meg, a megyei könyvtárban, április 13- án. Orvosok, pedagógusok érkeznek Szabolcs-Szat- márba. Hajdú-Biharból, Hevesből és Borsod-Aba- új-Zemplénből, hogy megbeszéljék a családi életre nevelés időszerű kérdéseit. Az egész napos tanácskozás keretében szaktekintélyek referátumokkal lépnek a hallgatóság elé, s ezek útján adnak számot arról, hogy milyen eredményeket hozott az orvosok és pedagógusok együttmunkálkodása. illetve milyen módszerekkel lehet a legjobban foglalkozni a kétségtelenül fontos problémákkal. A korreferátumokat olyanok tartják, akik mint tanárok vagy orvosok részesei e munkának, és bőséges iskolai és tudományos tapasztalattal rendelkeznek már. Megyénk, mely házigazdája e fontos területi tanácskozásnak sok érdekes tapasztalatot tud közreadni, mind az általános. mind a középiskolai nevelésről. Az okos felvilágosítás, a fiatalok szexuális nevelése, a családi kötelességekre történő felkészítés témájának megbeszélésében a társadalmi szervezetek is részt vesznek, keresve saját tevékenységük leghatékonyabb eszközeit. Ki gondolná ma már, hogy a húsvét a régi tavaszünnepek maradványa, és azt az örömöt fejezi ki, hogy a tél nélkülözésekkel, bajokkal és betegségekkel tűzdelt napjai után boldogabb világot élünk. A természet újjászületése a Nappal függ össze, ezért játszik oly nagy szerepet a kezdeti húsvéti szertartásokban a tűz, a gyertyaláng. Váci Mihály nevét viseli a Jósavárosban megnyílt új könyvesbolt. Képünkön: az első vevők válogatnak az újdonságokból. Nagypéntek hajnalán a folyóhoz és a patakhoz mentek le mosdani, még a jószágokat is megfürdették, hogy egészségesek legyenek. Az Ipolyságban a tavaszi nagytakarítás, portasöprés sokáig együttjárt a féregűzéssel. Göcsejben a gazda vagy a háziasszony hajnalban meztelenül, pálcával a kezében járta körül az udvart: „Patkányok, csótányok, egerek, poloskák oda menjetek, ahol füstös kéményt láttok!” Országszerte szokásban volt a határkerülés, a processiojárás. A húsvétnak megvannak a maga jellegzetes ételei, legtöbbjük szimbolikus értelmű. A bárány már az ótestamen- tumi zsidóknál is ünnepi eledel volt, ezt átvette a kereszténység Jézusra alkalmazva (Isten báránya). A másik eledel a tojás, az élet ősi szimbóluma, az újraszületés jelképe. Népvándorláskori és avar temetőkben sírmellékletként nálunk is találtak festett tojást. Mindez praktikus is volt, mert Komlódtót- falun pl. 30—40 hímes sem volt elég, hiszen tucatot is követelhetett az öntöző. Népi textíliák díszítőelemeit, virágokat, madarakat, verseket, mondókákat, sőt az ügyesebb- je még kis jeleneteket, népi életképeket is karcolt a tojásra. A tojásfestés kizárólag a nők dolga volt. „Nagypénteken sokat sírtak, sok hímes tojást megírtak” — éneklik még ma is a szamostatárfal- vai öregek. A Beregi Tájmúzeumban százával őriznek hímes tojásokat. A legősibb a levélminta (büröklevél). Barnát hagymahéjjal, bordót és feketét berzsennyel (faforgács leve) festenek, Barabáson inkább karcolják a tojást, Vámosatyán kicével cifrázzák, másutt sósavval maratják. A ruhafesték, aranyfüst és az olajmáz (Tarpa) újabb keletű. Kisvarsányban, Nagyvar- sányban és Nyírmeggyesen hajdan nem a reggeli öntöz- ködéskor, hanem este vagy éjjel, kántálás és pajzán kö- tözködés közepette gyűjtötték a tojást. A locsolkodás a tavaszi megtisztulással függ össze. A Nádasdyak 1545-i számadásában olvasható, hogy akkoriban a „vízbe vető hetfűn” nem locsolták a lányt, hanem fürösztötték. Kétszáz évvel később Apor Péter írja, hogy Erdélyben húsvéthétfőn „az elévaló nemes emberek” kádakkal járták a falut, és olyan öntözés volt, hogy a lányos háznál bokáig gázoltak a vízben. A 18. sz. végétől az úri rendnél és a polgároknál mindez néhány csepp rózsavízzé szelídül, de a föld népe még e század elején is vödörrel öntözte vagy fürösztötte a lányt. Móricz Zsigmond meséli az Életem regényében, hogy gyermekkorában a legények valósággal beletaposták a Túrba a leányokat. Azok menekültek is, meg maradtak is, mert riasztóan kellemetlen volt a jeges víz, de dicstelen, ha öntözetlenül maradt egy süldőlány. Szívesen áztak, mert Nyírmeggyesen pl. azt tartották, hogy akit nem locsoltak meg, hóttáig pártában marad. Barkóczi János
