Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-09 / 83. szám

Vezetni A vezetés a világ legne­hezebb mestersége” — állítják sokan a külön­böző szintű irányítói posz­tokon állók körében. Meg kell telelni — mondják — a felettesek elképzelései­nek és a beosztottak nor­máinak egyaránt A veze­tői poszt minduntalan két „tűz” közé kerül, s a ve­zetők munkáját állandóan minősítik, tehát mindig, minden döntésben, ren­delkezésben bizonyítani kell a rátermettséget, a hozzáértést, az elhivatott­ságot. A vezető bizonyos fokig megszűri a külvilág hatá­sait, hogy a vállalaton be­lül mindig szervezetten, rendben mehessen a mun­ka. A vezető ugyanakkor egyeztető is, hogy részle­ge mindig szervesen kap­csolódhassák a külvilág­hoz, a közvetlen környe­zethez, hiszen annak elle­nére, attól függetlenül egyetlen kollektíva sem boldogulhat. E funkciók ellátásáért, mindig és mindenütt saját közössé­ge érdekében természet­szerűen — „ütköznie” kell a vezetőnek: kifelé úgyszintén, mint befelé, — amikor a külvilág kér­déseit, igényeit, hatásait közvetíti belülre. A társa­dalmi munkamegosztás valamennyi lépcsőjén ez a vezetési tevékenység egyik lényeges jellemzője. Az utóbbi években álta­lában egyre több és — sok helyzetben — he­vesebb is az effajta „üt­közés” az irányítói posz­tokon. Elsősorban azért, mert egyre bővül a társa­dalmi munkamegosztás, tehát egyre többféle igényhez, érdekhez, fel­adathoz kell igazodnia minden kollektívának. Van olyan munkahelyi vezető, aki ezt a konflik­tust — az „ütközések” sza­porodását — azzal akarja kivédeni, hogy egyre többször mond igent. Az ilyesfajta gyakorlat kialakulása mögött oly­kor a demokratizmus fél­reértése is meghúzódik. Azért helyesel folyton — javaslatra, kérésre, min­denre —, nehogy elterjed­jen, hogy nem tűri a por­táján a mások „okossá­gát”. Ez végeredményben a demokratikus vezetési stílus „hitelrontása”. K orunkban, a fejlődés mai szintjén, egyre inkább fékezheti a hala- I dást, rendes munkát az olyan vezetési gyakorlat, amely vagy túl sok igen­nel, vagy túl sok nemmel elsorvasztja a közösség bölcsességét, gyengíti a szakemberek felelőssé­gét, a többség érdekeltsé­gét. A vezetés határozat­lansága visszafogja a töb­bet akarás lendületét, az alkotókedvet — amit mindig a közösségi pár­beszéd, vita és a nyílt esz­mecsere tehet legeredmé­nyesebbé. Kádár János fogadta Giap hadseregtábornokot Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB szék­házában fogadta a hivatalos baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Vo Nguyen Giap hadseregtábornokot, a VKP Politikai Bizottságának tag­ját, miniszterelnök-helyet­test, a VSZK nemzetvédelmi miniszterét A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlott találkozón jelen volt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke és Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter, valamint Nguyen Phu Soai, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A Vo Nguyen Giap hadse­regtábornok vezette vietna­mi katonai küldöttség koszo­rút helyezett el a Hősök te­rén a Magyar hősök emlék­művén, és a Gellérthegyen, a Felszabadulási emlékmű­vun. Ezt követően a delegáció a Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titká­Honvédelmi Minisztérium- ra a kb székházában fogadta Vo Nguyen Giap hadseregtá- látogatást, s meg- b0rn0k0t a VKP Politikai Bizottságának tagját, minlszterel- lások a Magyar Néphadsereg nok-heiyettest, a VSZK nemzetvedelnu miniszterét. (Kelet­vezetőivel. Magyarország telefotó) Ülést tartott a SZOT Napirenden a szakszervezetek nevelőmunkája Péntekem ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Győri Imre, a Központi Bizottság titkára, Karakas László munkaügyi és Pozsgay Imre kulturális miniszter. A tanácsülésen Virizlay Gyula, a SZOT titkára a szakszervezetek nevelőmun­kájáról, az ezzel kapcsolatos feladatokról számolt be. Rámutatott, hogy a szak- szervezetek, nevelőmunká­jukban azokat a szocialista emberi értékeket igyekeznek fejleszteni és erősíteni, ame­lyekre a szocializmust építő társadalomnak és az új tár­sadalmat építő embernek egyaránt szüksége van. Mint mondotta, a nevelő­munka kibontakozását ma még fékezi az időnként ta­pasztalható felszínesség, aka­dályozza a nevelőmunkát a túlzott praktikusság, a rutin, a napi feladatokban való el- merülés, kimerülés is. Rámutatott, hogy a felnőtt- oktatás ma még nem tudja hivatását megfelelően betöl­teni. Erőit és figyelmét túlsá­gosan leköti az általános is­kolát el nem végzettekkel való foglalkozás. Ez indokolt feladat, de azt már semmi sem indokolja, hogy továbbra is nagy számban áramlanak a felnőtt dolgozók közé azok a fiatalok, akik csak azért nem tettek eleget a tanköte­lezettségnek, mert szüleik, pedagógusaik és a tanácsi szervek erre nem fordítottak megfelelő figyelmet. Ezt az újratermelődést meg kell ál­lítani. A vállalótoknak pedig lehetőséget kellene kapniuk arra, hogy munkába való fel­vétel után, de a munka meg­kezdése előtt különösen a fiatalok — esetleg egész na­pos tanfolyamon — pótolják a mulasztást. Végül a szakszervezeti ak­tivisták, tisztségviselők okta­tásának, nevelésének jelentő­ségére hívta fel a figyelmet Virizlay Gyula. Virizlay Gyula beszámoló­ját széles körű vita követte. Felszólalt Győri Imre is, s egyben az MSZMP Központi Bizottsága nevében üdvözölte a tanácskozás részvevőit. A szakszervezetek nevelő­munkájáról szóló beszámolót és állásfoglalás-tervezetet a tanácsülés egyhangúlag elfo­gadta. Második napirendi pont­ként Timmer József, a SZOT titkára adott tájékoztatást a szakszervezetek nemzetközi munkájáról. Részletesen szólt arról, hogy minden tekintetben to­vábbfejlődtek kapcsolataink (Folytatás a 4. oldalon) Százezrek energia­takarékosságból További tervek a KEMÉV-nél a hatékonyabb felhasználásra Az elmúlt évben szinte minden területen csökkent az energiafelhasználás a Kelet­magyarországi Közmű- és Mélyépitő Vállalatnál. A különböző, ösztönző taka­rékossági intézkedések ered­ményeként a tervezett fel- használáshoz viszonyítva 620 ezer forint értékű energiát takarítottak meg. A megta­karítás mértéke elsősorban a benzinnél és a tüzelőolajnál volt különösen eredményes. Közrejátszott ebben a gép­kocsivezetők jutalékrendsze­re, megértése, a tüzelőolaj­nál pedig: fokozatos átállás az olcsóbb pakurára. Növe­kedett a felhasználás a vil­lamos energiánál, de ezt a termelési feltételek változása idézte elő: például lényege­sen többet dolgoztak az elektromos üzemeltetésű ta- lajvízszint-szivattyúkkal. Az ez évre szóló, újabb ta­karékossági intézkedési terv most újabb megszigorításokat ír elő. Például saját kútból tankolnak majd a gépkocsik, így olcsóbban kapják az üzemanyagot, nem vész el a jegy. Állandóan ellenőrzi a gépek műszaki állapotát a tmk, csökkentik az olajkály­hák számát. A gépek műsza­ki normáinak kialakításával, ellenőrzésével külön szakem­ber foglalkozik. Tovább csök­kentik az üres fuvarok szá­mát is. Ezeknek és még több, egyéb jellegű intézkedésnek a végrehajtása ez évben is jelentős megtakarítással jár­hat. Számítások szerint a ter­vezetthez viszonyítva, 1977- ben 684 ezer forint értékű energia szabadul fel újra a KEMÉV-nél. A belkereskedelemnek divatos gyermekruházati cikke­ket készítenek a HÓDIKOT tiszalöki gyárában. Felázott a kötött talaj Sürget a szántás Az utóbbi hetek csapadé­kos napjai alaposan megne­hezítette a megye termelő- szövetkezeteinek tavaszi munkáit. A már korábban szinte teljesen eltűnt belvi­zek egy része ismét megje­lent, s az őszi vetésekben to­vább növeli a kipusztított te­rület nagyságát. Igaz, az őszi vetések jóval kedvezőbb körülmények kö­zött várják az idei nyarat, hiszen a téli fagyok nem okoztak jelentős károkat. Most különösen a szatmár- beregi területen gazdálkodó gazdaságok vannak nehéz helyzetben, a hirtelen jött nagy menyiségű eső feláztat­ta a kötött talajt, és sok he­lyen járhatatlanná tette az utakat. De a gazdaságok most nem tétlenkednek, fo­kozott erővel végzik a gép­park ápolását. A tavasszal szántásra váró területeknek még harminc^ harmincöt százaléka szántal- lan, így a kedvezőre forduló időjárást kihasználva nagy erővel szükséges folytatni a néhány napra megszakított munkát, hogy a földterüle­tek a vetésig megfelelő álla­potba kerüljenek. Igyekezni kell a szántással és a talaj­előkészítő munkákkal, hiszen a kedvezőtlen időjárás miatt jóval lerövidült a vetés ide­jének lehetősége, ami alapo­san próbára teszi az üzemi szervezést is. Az elkövetkező napokban nagy figyelmet kell fordítani a szántásra, a soron követke­ző vetési munkák időbeni el­végzésére, a tavaszi fej trá­gyázásra, és az őszi kalászo­sok tökéletes gyomirtására. Három hónap alatt 8,4 millió utas, 5,4 millió tonna áru a vasúton Elkészült a MÁV gyors­mérlege, amely szerint az év első negyedévében 8,4 millió utast szállítottak el a debre­ceni vasútigazgatóság terü­letén, s ezzel személyszállí­tási tervüket 101,7 százalék­ra teljesítették. Ugyanakkor a késetten közlekedett sze­mélyvonatok száma 1,3 szá­zalékkal csökkent, a menet­rendszerűség és az egy vo­natra eső késési idő is javult. Az áruszállításban is emel­kedtek a teljesítmények: az első negyedévben 5,4 millió tonnát szállítottak. A 4,9 szá­zalékos tervtúlteljesítés kö­zel 250 ezer tonna árutöbb­let elszállítását jelentette. Az elmúlt év azonos időszaká­hoz képest a forgalomfelfu­tás több mint 320 ezer ton­nának felel meg. A vállalati eredmény szempontjából fontos fuvardíjbevétel is ked­vezően alakult. A belföldi és tranzit, valamint az export, import szállítások igen nagy feladat elé állította a vasút- igazgatóságot. A vasúttal szemben tá­masztott áruszállítási igény a gazdasági éven belül is vál­tozik és gyakran megnehezí­ti a vasút munkáját. Ezért mindig rendkívüli feladatot jelent a szállítás egyenletes­ségének biztosítása. Különö­sen az első félévi munká­nak van ebből a szempontból jelentősége, hiszen a mező- gazdasági szezon kezdete előtt szei’etnék elszállítani a kevésbé szezonális jellegű árukat, hogy csökkentsék az egyébként is rendkívüli fel­adatot jelentő őszi szállításo­kat. Jó kezdetet jelent az el­ső negyedévi eredmény, mert az előszállítás szempontjából fontos, kiemelt áruk szállítá­sát illetően kedvező tenden­cia volt tapasztalható. Az előszállítási szerződés­ben vállalt mennyiséget az első értékelési időszakban a vállalatok 131 ezer tonnára teljesítették, amelyből ked­vezménnyel 32 ezer tonnát szállítottak. Ezért a teljesít­ményért a MÁV visszatérí­tésként közel félmillió fo­rintot fizetett ki a szállítás­ban érdekelt vállalatok ré­szére. A szombat, vasárnapi rakodások szervezése is ki­elégítő volt, mintegy 38 500 tonnával adtak fel több árut a szállító felek, mint az elő­ző év szombat, vasárnapi idő­szakaiban. De itt további eredménynövekedésre szá­mítanak. A tavaszi hónapokban a szállítási teljesítmények di­namikusabb fejlődése várha­tó. Éppen ezért további erő­feszítéseket tesznek az elő­szállítások szempontjából fontos áruk folyamatos szál­lítása érdekében. Az április első napjaiban jellemző üzemviteli helyzet igen ked­vező. Ez segítséget ad a szinte napról napra jelentke­ző többletfeladat megoldásá­hoz. Simon Ödön MA Kevesebb akta (2. oldal) Lehetne jobban? (3. oldal) XXXIV. évfolyam, 83. szám ARA: 80 FILLÉR 1977. április 9., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents