Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

8 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. április 3. Ezt az oldalt testvérla­punk, a Zakarpatszkaja Pravda munkatársai állítot­ták össze. TTpoAcmapi ecfx upaTtt, cdnaCmccA! ^ÍAKAPIlATCbKA ünPÄBAÄ A vendégváró Uzsgorod EZ EV ELEJÉN HELYEZTEK ÜZEMBE a Gázturbinás Berendezések Kísérleti Gyárának első műhelyeit Uzsgoro- don. A mostani ötéves terv végére ez az üzem lesz a me­gye legjelentősebb létesítménye. A gyár kollektívái a- X. ötéves terv második évének első napjaiban bekapcsolód­tak a szocialista versenymozgalomba. A munkaverseny első két hónapjának győztesei: V. V. Abraskevics szerelést vég­ző lakatos brigádja. Az első képen balról jabbra L. S. Mar­ci, M. M. Gajdan, V. V. Abraskevics és J. M. Szügy in. A második képen a gyár csiszolófizeme látható. (Fotó: Tóth). Az életre kelt kövek November 7-re teljesítik éves tervüket a hu siti ak A KÖZELMÜLTBAN BUDAPESTEN az ÉMEXPORT és a szovjet TECHNOEXPORT képviselői szerződést írtak alá az Uzsgorod- ban épülő INTURISZT szálló építéséről. A delegációnak szovjet részről tagja volt a Kárpátontúli megyei INTURISZT Utazási Iroda vezetője, Sz. V. Szigeti. A Zakarpatszkaja Pravda tudósítója az építkezés menetéről Sz. V. Szigetitől kért felvilágosítást: Az INTURISZT szálló a X. ötéves terv megyeszékhelyi építkezéseinek az egyik leg­kiemelkedőbb beruházása. Az építkezés ki­vitelezője az ÉMEXPORT megbízása alapján a Szabolcs-Szatmár megyei Állami Építőipa­ri Vállalat. A szerződés értelmében az új szállodát a magyar építőknek 1979 augusz­tus 14-én kell átadni. Magyar barátaink ígé­retet tettek az építkezés ütemének meggyor­sítására. A magyar építők első csoportja március­ban megérkezett Ungvárra. Első feladatuk megépíteni munkásaik számára a lakó- és felvonulási épületeket, az ebédlőt, az üzemi konyhát. Ezt követően érkezik Kárpátukraj- nába az építők másik nagy csoportja. Az építkezésen mintegy 500 szakember, a nyír­egyházi vállalat legtapasztaltabb munkásai fognak dolgozni. Magyar barátainknak a szállodaépítésben már igen jelentősek a tapasztalataik. Hason­ló szállodákat építettek Csehszlovákiában — Bratislaván, és Magyarországon több helyen. A magyar építők az uzsgorodi INTURISZT szállóval először építenek szállodát a Szov­jetunióban. Ez nekik is különös felelősséget jelent. A nyíregyházi mestereknek az uzsgo­rodi szálloda Szovjetunió beli bemutatkozó építkezése. A tervek szerint a hazai túristák és a külföldi vendégek jobb elhelyezésére hasonló szállodákat építenek Ternapolban, Csernyigovban, Herszonban és hazánk más városaiban. A 13 emeletes új INTURISZT szálló a for­radalom 40. évfordulója Sugárút és a Minaj- szkij utca kereszteződésében, az autóbusz­állomás közelében fog emelkedni. A szállo­da egyidőben 600 vendég elhelyezéséről tud gondoskodni. Kényelmes, összkomfortos szo­bák várják a hazai és külföldi turistákat. A szállodában az egyszemélyes szobák száma hatvan. A többi kétágyas. Valamennyi szo­ba tusolóval, fürdővel, telefonnal és egyéb szolgáltatásokkal is ellátott. A szállodán kívül az épületben helyet kap egy 800 személyes étterem, kávézó, bár, sze­mélyzeti ebédlő, öltöző, fürdő. A TURISTÁK KÉNYELMÉNEK szolgálá- sára különböző külső szolgáltatási ágazatok is helyet kapnak az épületben: közöttük va­lutabeváltó bankfiók, utiokmányokat rende­ző iroda, fodrászat és mások. A komplexum­hoz építenek mosodát, garázssorokat, műsza­ki javítóműhelyeket, és számos más szolgá­lati ágazatot befogadó helyiséget. A szállodával szemben az Októberi Forra­dalom 50. évfordulója téren kiépítenek egy modern autóbuszmegállót, melyet aluljáró­val kötnek össze a szálloda előtti térrel. En­nek a terveit a „Giprograd” tervező intézet uzsgorodi fiókjában már elkészítették. — A szálloda építkezéseihez szükséges épí­tési anyagok nagy részét, valamint a szobák bútorzatát a Magyar Népköztársaságból szál­lítják, — jegyzi meg Sz. V. Szigeti. — Az épületben a hallok burkolásához a legérté­kesebb kárpátaljai színes márványokat, építőköveket használják fel. A lifteket szin­tén szovjet cég szállítja. Az építkezésre 15 millió rubelt költ az INTURISZT vállalat. HOGY A MAGYAR ÉPÍTŐKNEK legyen munkaterületük, hogy biztosítsák számukra a zavartalan felvonulást, majd a munka szükséges körülményeit, az uzsgorodi szov­jet kollégák az építkezés teljes területét már korábban előkészítették. Az építkezés terü­letére odavittek minden szükséges elemet: a vizet, az elektromos áramot, elkészítették a bekötőutat. Hamarosan bekötik a területre a gázvezetéket is. Aki járt már Kijevben, a Kultúra Palotájában, vagy a harkovi metróban, az gyö­nyörködhetett a belső ki­képzés csodálatos szépségé­ben. A falak a padlótól a mennyezetig a csiszolt kövek a szivárvány színeiben tün­dökölnek. A köveknek és a színeknek ezt az orgiáját a Huszti Kísérleti Kőfaragó Üzem munkásai alkották. Ma már nincs a megyében egyetlen olyan járási székhely sem, amelynek az építkezé­sein ne a huszti kőfaragók által megmunkált kövekkel burkolnák a falakat. De el­jutnak a husztiak által kiter­melt és feldolgozott kőlapok Ukrajna, Belorusszia, Moldá­via valamennyi megyéjébe, városába. És számtalan azok­nak a hősi emlékműveknek, dicsőség- és emléktábláknak, obeliszkeknek a száma, ame­lyekben szerte Kátpát-Ukraj- nában ott van a huszti kő­megmunkáló szakemberek verítéke. Mindössze tíz év telt el azóta, hogy életre hívták a viskovszkij kőfaragó üzemet, amelyből azután kinőtt ez a hatalmas, korszerű díszkőfej­tő és megmunkáló üzem Az itt dolgozó szakemberek nemcsak az üzemet hozták létre, hanem megtanulták a megmunkálás fogásait. Ma már úgy fűrészelik, csiszolják a köveket, a márványt, az andezitet, mint a favágók a fát, a köszörűsök a fémet, így adják meg az élettelen kőnek az életteli csillogást, a különleges formát. A kőhöz, a kő természetéhez idomítot­ták a mai bonyolult techni­kát. És mindezt egy aprócska kis műhelyben kezdték. Ma pedig már hatalmas csarno­kokban folyik a munka. A kövek megmunkálását ócska esztergapadokon kezdték, most meg selejtmentesen dol­goznak a legkorszerűbb gyé­mánt, meg márványfűrésze­lő és csiszológépeken. — Emlékszem — meséli I. M. Gumyák veterán, az üzem mérnöke — e szűkös műhely­ben, amely a város központ­jában állt, — egy hatalmas teherautón behoztak egy óri­ási andezit tömböt. Ott állt előttünk a nagy kérdés: ho­gyan fűrészeljük lapokra? Sz. Sz. Geletej mechanikus, B. I. Brencsics és mások fém- megmunkáló esztergapadot alakítottak át, és azzal fűré­szelték le az első kőlapokat. A fűrészgépkezelő M. D. Vé_ kony és I. V. Lakatos a kü­lönleges fűrészszalagokat úgy állítják be, hogy a kőtöm­bökből egyforma nagyságú, alakú kőtáblákat fűrészelnek le. Mindezt ráadásul olyan szakértelemmel teszik, hogy törés egyetlen kőlapon sem A hegyi faluban, Dubovon a közelmúltban adták át ren­deltetésének az új középiskolát. A birtokbavétel különös ünnepnap volt a falu valamennyi lakosa számára. (Fotó: Tóth) található. A kőtáblák azután a maratóba kerülnek, ahol M. J. Vakárov. P. J. Dzsumurát, L. M. Hovanov, O. M. Csopa, és mások maratják, csiszol­ják. Kezük alatt a kő vissza­nyeri természetes fényét, csil­logását, szépségét: egyszóval a holt kőzet életre kél. És ez a csoda mind ott játszódik le a szemük előtt. A márvány­táblák ezután bekerülnek a tranzitraktárba, ahonnan el­küldik őket az új építkezé­sekre, a különböző köztársa­ságokba. Ezekben a napokban a kő­megmunkáló kollektíva kü­lönleges munkalendülettel dolgozik. Az igen jelentős munkaverseny-vállalásokat fennállásuk 10 éves jubileu­mára és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának a tiszteleté­re tették. A kőmegmunkáló üzem kollektívája, amelynek vezetője a kommunista Dob- ránszki, úgy határoztak, hogy az éves tervet november 7-re teljesítik. Elhatározásukat a többi műhely dolgozói is tá­mogatják. Az üzem párt-, gazdasági és tömegszervezeti vezetői azon fáradoznak, hogy állan­dóan javítsák a dolgozók élet- és munkakörülményeit. Ma már úgy a fejtésnél, mint a szállításnál meg a meg­munkálási munkafolyamatok közben, valamint a nyers­anyag- és a készáruraktár­ban minden anyagmozgatási folyamatot gépesítettek. A fennállásának 10 éves évfordulóját ünneplő kol­lektíva megépítette az admi­nisztrációt és a termelést ki­szolgáló irodakomplexumot. A könyvelési és a műszaki irodák, laboratóriumok mel­lett az épületben kapott he­lyet a 120 személyes üzemi étterem és a 400 érdeklődőt foglalkoztató klub. Az üzem kollektívája már többször győztesen került ki a járás, valamint a „Lvov- nyerudprom” Tröszt által meghirdetett munkaverseny­ből. Nagy lendülettel dol­goznak most is, hogy jelen­tős munkasikerekkel köszönt­hessék a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom jubileumi Export Immár harmadik éve men­nek bútorszállítmányok a Magyar Népköztársaságba a Mukacsevói Bútorkombi­nátból. Az idén a vállalat 900 variabútor-garnitúrára kapott exportmegrendelést. E termékek világszínvona­lon készülnek. Kárpáéontú- lon jelenleg 45 vállalatnál állítanak elő állami minő­ségi értékjeles termékeket, s 244 gyártmány viseli a ki­váló minőséget garantáló ötszögú emblémát. Gyártmá­nyaik minőségét illetően az élen haladnak a mukacsevói bútorgyártók is, akik tavaly termékeik 10,5, az idén 45 százalékát készítik értékjel­lel. A képen: a kombinát 3. sz. üzemrésze, ahol az ex­portra szánt bútorokat ál­lítják elő. (Kovács Alfréd felvétele) Magyarországra évfordulóját. I. Diusz, a Zakarpatszkaja Pravda tudósítója A MEGYEI ES AZ UZSGORODI VÁROSI ÜTTÖRÖPALOTA az a hely, ahol tanulnak, szórakoznak és pihennek az iskolások. Működik itt filmstúdió, képzőművészeti, irodalmi, technikai, tánc- és sok más szakkör. A képen az úttörőpalotában a magyar tagozatos kö­zépiskola tizedik osztályos tanulói kisebb pajtásaik oktatásához szemléltetőeszközöket készítenek. (Fotó: Tóth)

Next

/
Thumbnails
Contents