Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-30 / 100. szám
XXXIV. évfolyam, 100. szám ARA: 80 FILLER 1917. április 30., szombat Ma: veteránok köszöntése a Hármasdombon — Holnap: zenés ébresztő, ünnepi felvonulás Nyíregyházán — Gazdag program városainkban Május elseje megünneplésére készül megyénk tortűz együttes is színre lép politikai dalokkal. Este a Zenith együttes zenéjére táncolhatnak a fiatalok. Mátészalkán zenés ébresztő köszönti a város lakóit, majd délelőtt tízezer dolgozó színpompás felvonulásában gyönyörködhetnek. Kisvár- dán a zenés ébresztő után 8 órakor nyit a strandfürdő, ezt követően a várkertben egész napos majálist rendeznek. Nyírbátorban munkás- paraszt találkozóra kerül sor és kulturális, valamint sport- vetélkedőkkel szórakoztatják a közönséget. Záhonyban szombat este fáklyás felvonulást rendeznek. Vasárnap Nyírbélteken az ünnepi gyűlés után majálison szórakoznak a község és a környék lakói. Vásáros- naményban, Nagykállóban és Nagyhalászon több ezer felvonulóra számítanak. A többi településen a kultúrház- ban és a sportpályákon ünnepük május elsejét. Azokban a közös gazdaságokban, ahol a csapadékos tavasz hátráltatta a tavaszi vetést és talaj-előkészítést, munkával ünnepelnek május elsején. Ülést tartott az Elnöki Tanács Megyénk lakói méltó keretek között ünnepük május elsejét. Nyíregyházán, a központi ünnepségen 20—25 ezer dolgozó vonul fel az utcákon, vidéken majálisok, kulturális és sportprogramok teszik emlékezetessé a munkásosztály ünnepét. Április 30-án, szombaton a sóstói erdőben levő munkás- mozgalmi emlékműnél, a Hármasdombon a régi május elsejék résztvevői találkoznak a fiatalokkal. A találkozón a fiatalok ünnepi műsorral köszöntik a veteránokat. Május elsején reggel zenés ébresztő köszönti Nyíregyháza lakóit. A katonazenekar és a vasutas zenekar vonul végig az utcákon, majd a Kossuth téren és a Szabadság téren térzene szórakoztatja a járókelőket és a felvonulásra gyülekezőket. A demonstráció résztvevői a kijelölt helyükön kilenc órakor kezdik a gyülekezőt, a felvonulás a Zrínyi Ilona utcán és a Kossuth téren át tíz órakor kezdődik. A Kossuth téren felállított dísztribünön az elnökségben megyénk és városunk vezetőin kívül helyet foglalnak az üzemek és a fegyveres testületek képviselői is. Néhány perccel tíz óra után díszelgő repülőgép húz el a város központja felett, később, valószínűleg dél körül kötelékrepülésben is gyönyörködhetnek a jelenlévők. A felvonulás élén, a legkisebbek után a május elseje tiszteletére Kiváló címmel kitüntetett vállalatok munkásai és alkalmazottai haladnak majd. Délután három órakor a sóstói ifjúsági parkban színes kultúrműsor kezdődik. Két színpadon nonstop műsorral szórakoztatják a közönséget. Fellép a Volán táncegyüttes, a Móricz Zsig- mond Művelődési Ház balettegyüttese, az ifjúmunkás kórus. A népszerű majorettek mellett az Igrice együttes népzenei műsort ad, a PászA Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács a társasház intézményéről alkotott törvényerejű rendeletet, amely a társadalom mai igényeinek megfelelően szabályozza a társasház viszonyait, hatályon kívül helyezve az 1924. évi XII. törvényt. Átfogóan újra szabályozta az Elnöki Tanács a lakásszövetkezeteket. A törvényerejű rendelet hatálya egyaránt kiterjed a lakásépítő és lakás- fenntartó, továbbá az üdülő- és garázsszövetkezetekre a jogszabály pontosan meghatározza az egyes szövetkezeti formák sajátosságait, a lakásszövetkezetek tagjainak jogait és törvényes érdekeit. Mindkét törvényerejű rendelet 1977. július 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács dr. Gellert Györgyöt, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét — saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerésével tisztségéből felmentette és dr. Csiky Ottót a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesévé megválasztotta. Az Elnöki Tanács bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. ★ ___ Dr. Csiky Ottó, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese pénteken délben letette a hivatali esküt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke előtt. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Gellért Györgynek, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesének, nyugállományba vonulása alkalmából, eredményes munkássága elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az eskütételen és akitüntetés átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Rdcz Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője. Átadták Nyíregyháza r ■ m m ■■ ■■ r r ■ / ■ uj felüljáróját Biszku Béla mondott avatóbeszédet A felüljáró avatásának ünnepélyes pillanata: Biszku Béla elvágja az átadást jelképező szalagot. (Hammel József felvétele) Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Nyíregyháza országgyűlési képviselője pénteken délelőtt képviselői látogatásának második napján a városi tanácson találkozott a városi párt- és tanács vb tagjaival. A beszélgetésen ott volt dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke és Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára. Bíró László, a városi tanács elnöke beszámolt a város fejlesztéséről, a tanács előtt álló feladatokról. A többi között elmondta: Nyíregyháza nagyobb ütemű városiasodása a Politikai Bizottság 1965. évi határozata nyomán indult, amely Szabolcs- Szatmáí megve Kiemelt fejlesztését határozta meg. Különösen felgyorsult a város fejlődése a negyedik ötéves terv idején. A korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósultak meg a beruházások. A gazdasági, társadalmi fejlődés összhangban volt a megyei és városi pártértekezleteken hozott határozatokkal, így érték el, hogy Nyíregyháza az országos átlagnál is gyorsabban fejlődött. A negyedik ötéves terv Szabolcs megyei beruházásának 26 százaléka a megyeszékhelyen valósult meg, a tanácsi fejlesztésekből pedig 40 százalékkal részesült Nyíregyháza. Az ipari termelés öt év alatt 80 százalékkal növekedett. A majdnem megduplázódott termelésnövelésben nemcsak extenzív fejlődés van; növekedett a munka termelékenysége, az igényeknek megfelelően alakult a termékösszetétel és javult a termelőeszközök kihasználása. Ebben az időszakban mintegy 7 ezer új munkahely létesült a városban. A munkásosztály szerepe a város életében nemcsak számszerűségével, de politikai megnyilvánulásában is sokat változott. Kedvező hatással voltak a város életére a munkáskollektívák, a szocialista brigádok kezdeményezései, akik a termelőmunkájuk el- láttása mellett jelentős társadalmi munkát végeztek. A lakosság életkörülményei is jelentősen fejlődtek. Mintegy 50 százalékkal nőtt a bérből, fizetésből élők vásárlóereje. Javította a lakosság hús-, tej-, tojásellátását az a mintegy 110 millió forintos beruházás, amelyet a város termelőszövetkezetei végeztek. Jobb lehetett volna a város zöldségellátása, ha a szakszövetkezetekben Is hasonló szinten termelnek, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Sokat javult a város közlekedése, habár az igényeket maradéktalanul még nem tudták kielégíteni. A negyedik ötéves tervben 6300 lakás épült, ez az országos áltlagnál jobb arány. Kiemelkedő fejlődés volt a tervidőszakban a kereskedelem terén: 29 ezer négyzet- méterről 54 ezer négyzetméterre növekedett az üzletek területe. Ekkor épült meg a város két korszerű áruháza. Fejlődött az oktatási intézményhálózat, különösen a szakmunkásképzés anyagi feltételeinek megteremtésében léptek előre. Javult az egészségügyi alapellátás. Az ötödik ötéves tervről Biró László többek között elmondta: mintegy hatmilliárdos beruházás várható a város területén, ebből a tanácsi fejlesztés közel 3 milliárd forint. Az előző ötéves tervekhez hasonló iparfejlesztés nem lesz a városban, hiszen a munkaerő-tartalékok kifogytak, csak az iskolából felnövekvő fiatalokra lehet számítani, mint új munkaerőre. Ezért az iparfejlesztésben az intenzív korszak következik. A mezőgazdaságban a terméshozamok növelése mellett egyik fő feladat a város szántóterületének mintegy 55 százalékán gazdálkodó szakszövetkezetek továbbfejlesztése. Befejezésül hangsúlyozta : a lakásépítkezés mellett az életkörülmények javítása végett az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a gyermekintézmények, óvodák, bölcsődék, tantermek építésére. az egészség- ügyi, kulturális ellátásra. A beszámoló utáni beszélgetés során Biszku Béla megelégedéssel szólt arról a fejlődésről. amelyet Nyíregyázán tapasztalt. A városi párt- és tanácsi szervek minden ötéves tervre reális feladatokat tűznek ki, amelyek jól szolgálják a város fejlődését, a lakosság életkörülményeinek javulását. Örömmel szólt a papírgyárban szerzett tapasztalatokról, ahol a munkások a legteljesebb mértékben kihasználják a drága gépeket. csupán karbantartásra állnak le. Sajnos, ez a szervezettség még nem általános. A Központi Bizottság titkára egyetértett azzal az elhatározással, erőfeszítéssel, amelyet a város vezetői, a szakszövetkezetek továbbfejlesztéséért. a város, az egész népgazdaság érdekében tesznek. A mezőgazdasági gépellátással és javítással kapcsolatban megjegyezte: ezen a téren sok még a javítanivaló, a javítást a legtöbb helyen kisipari módszerekkel végzik. Az alkatrészeüátás fejlesztése mellett gondolkozni kell azon, hogyan lehetne koncentráltabbá, korszerűbbé tenni a nagy értékű mezőgazdasági gépek javítását. (Folytatás a 4. oldalon) Az új felüljáró látképe. (Elek Emil felvétele.)
