Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-27 / 97. szám
1977. április 27. KELET-MAGYARORSZÁG 3 „IPARI TERMELÉSÜNKET 1977-BEN 10—12 SZÁZALÉKKAL NÖVELJÜK. ENNEK ALAPJA A KAPACITÁSOK BŐVÜLÉSE, A KEDVEZŐBB MUNKAERŐHELYZET, A TERMÉKEINK IRÁNTI KERESLET” — ÁLLAPÍTJA MEG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MÜLT ÉV DECEMBER 21-1 ÁLLÁSFOGLALÁSA. y TANÁCSI IPAR sHBHk Á bűvös tíz százalék Ezért tervezett a tanácsi ipar hét vállalata közel 10 százalék termelésnövelést. A kérdés: a már évek óta működő, jelenleg nagyobb fejlesztések nélkül dolgozó vállalatok képesek-e ilyen fejlődésre, s ha igen, akkor milyen intézkedések szükségesek hozzá, melyek azok a tartalékok, amelyek lehetővé teszik a termelés növelését? Ami biztos: nem lehet, de nem is szabad mechanikusan értelmezni a termelés növelését. Hiszen az, ami az egyik vállalatnak viszonylag köny- nyebben sikerül, a másik vállalattól jóval nagyobb erőfeszítéseket kíván. Példa erre egyrészt a Kelet-magyarországi Faipari Vállalat, ahol a közel 7 százalékos emelkedésért igen meg kell dolgozni, mert o vállalat profilja adott, a tanácsi iparon belül a legtermelékenyebb munkát végzi, ezért csak olyan új munkát vállalhat, ahol legalább hasonló szintű eredményeket érhet el. A VAGEP- nél viszont — bár az átszervezés után szinte teljesen szolgáltató vállalat lett — a létszám negyedével növekszik ahhoz, hogy elérje a termelés 9,1 százalékos emelését, miközben több milliós fejlesztést hajt végre. A legtöbbet a belső tartalékok feltárásával érhetik el a vállalatok. így tesz a Nyírségi Nyomda, amikor a tavalyi 40 százalékosnál is nagyobb fejlődés után az idén sem adja alább 10 százaléknál, elérve az évi 100 milliós termelést. Ehhez olyan piac- politikát kellett kialakítani, hogy a nyomdaipar rekonstrukciója után is versenyképes maradjon a vállalat, gyorsan és olcsóbban készítsen el egyes nyomtatványokat, mint más, nagy vállalatok. Sikeresnek bizonyult a nagy partnerekkel való kapcsolat is. A tankönyvek gyártása, az Állami Biztosítónak készített nyomtatványok lehetővé tették a folyamatos termelést. Ugyancsak a jó termékszerkezetnek köszönheti a fejlődést a Nyírbátori Faipari Vállalat. Ahhoz, hogy az idén ötödével többet termeljen, olyan sikeres termék szükséges, mint a tanári fal, amelyet sorozatban gyártanak. A szolgáltatásban a Patyolat számai biztatóak. Azzal, hogy tevékenységét egyre jobban kiterjeszti a megye egész területére, az új lakótelepekre, új szalont, felvevő üzletek sorát nyitva Kisvárdán, Záhonyban, a nyíregyházi Jósa városban és a Búza téren, megteremtette a vállalat a lehetőséget, hogy közelebb kerüljön a lakossághoz. A termeléssel együtt jelentkezik a bérfejlesztés. Általában 6—7 százalékkal kívánják emelni a béreket, amihez az alapot a termelés szolgáltatja. De nem maradhatnak el a követelmények sem. A nyomdában tavaly a létszám felét érintette a normarendezés, aminek hatása az árbevétel növelésében már akkor érződött, s az idén is jelentkezik. A Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál áttértek az egyéni teljesítménybérezésre, ami várhatóan legalább 10 százalékkal emeli a termelékenységet. A kézi összeállító műhelyben pedig o kiscsoportos bérezéstől várnak jobb eredményeket. Ezt az évet jól kezdték a tanácsi iparvállalatok. A múlt évhez viszonyítva az első negyedévben 13 százalékos termelésnövekedést értek el, ami biztosítékot nyújt arra, hogy az éves tervszámokat is teljesítsék. Ráadásul — különösen a nyíregyházi üzemeknél — a létszámot nem, vagy alig növelték, elsősorban a termelékenység növekedéséből származtak az eredmények. Ám mindez nem adhat okot az elbizakodottságra. Hiszen például a Tiszalöki Faipari Vállalatnál a múlt évi igen jó eredmények után kell mérsékeltebb exportnövelés mellett hozni a termelés növelését. A faiparban egyébként is gátló tényező, hogy az idén sokat romlott az alapanyag-ellátás. Ebben az évben a megyében több új üzem kezdi meg működését. Az országos átlagot meghaladó termelésnövekedés jórészt ezeknek az üzemeknek köszönhető. Azonban azzal, hogy a többi vállalat szintén igyekszik lépést tartani a fejlődéssel, érezve, hogy a bűvös 10 százalék nem valamiféle varázsszám, hanem reálisan elérhető. Az értékelésnél viszont azt is szükséges mérlegelni, hogy milyen körülmények, belső és külső hatások között születtek meg a termelést növelő eredmények. Lányi Botond L. Szmajlov: H etedhét országon túl, ott is a hetedik cárságban egy fiatal legény beleszeretett egy gyönyörű lányba és megkérte a kezét. Egyszerűen csak odament hozzá és azt mondta: — Légy a feleségem. A lánynak sem kellett kétszer mondani, rögtön rákérdezett — és milyen munkabért ajánlsz? A fiú szinte megdermedt a váratlan kérdéstől : —* Milyen bérről beszélsz te itt? — Arról. Rád fogok dolgozni? Fizess. Más valaki a helyében már megvadult volna e szavaktól és köpött volna az egészre, de ő vagy azért, mert tényleg beleszeretett a lányba, vagy mert teljesen lesújtották a hallottak így válaszolt: — Rendben van. Hatvan rubel megfelel? — Nem — hangzott azonnal a válasz —, felsőfokú képzettségem van. — Az más, akkor nyolcvan — helyesbített a legény. — Nyelvpótlékként adj rá még tizet! — Kilencven, de egy kopejkával sem több. — így is jó, akkor nem megyek hozzád feleségül. ítéld meg te magad gazdám! Mossak rád, járjam az üzleteket, főzzek akkor is, amikor a konyha melege nélkül is elég kibírni a hőséget. És mindezen túl énekelni is fogok neked. — Óh, még énekelsz is? — csodálkozott el a fiú. — Persze, hét évig jártam zeneiskolába. Ez megér még egy újabb tizest.- — Megleszünk éneklés nélkül is. — Rendben, és hogy tervezed, te fogsz énekelni? — Nincs is hallásom. — Annál inkább. Téged hallgatni merő kín lenne. Nem, száznál alább semmiképpen. — Legyen száz, de ezzel vége minden alkudozásnak. — Ha majd jönnek a gyerekek — pótlék is jár. Minden gyerek után legalább 30 rubel emelés. — Hát, ez már aztán túlzottan ... — Ne fukarkodj, uracskám! Nem egy napra veszel meg, hanem egy egész életre. — Belegyezem. De ez már minden ugye? — Nem uram. Nézzük csak, ott a munkaruhád, a fehérneműd, a színházi ruhád, ha megbetegszel, ha fizetett szabadságra mégy... — Talán a szabadságot nem együtt akarjuk tölteni? — Ahogy akarod. Ha együtt, ha külön, mindenképpen pénz kell hozzá. — Hát hol veszek én annyi pénzt? — Ha nincs pénzed, ne nősülj! — Nem kedvelsz te engem! — Ha nem lennél nekem kedves, nem is alkudoznék. A múlt nyáron feleségül kért egy másik. Előlépést is Ígért, mégsem mentem hozzá. Hogy bánkódott, a haját tépte. De hozzád — szíves örömest. — Figyelj csak, elképzelhető, hogy munkát vállalsz valahol? — És ki fog az üzletbe járni? — Majd együtt. — Kimossa majd a padlót? — Felváltva. — És ki fog főzni? — Te főzöl, én mosok, takarítok és követ mosok. — Hát így meg is egyeztünk. Egyetlenem — Kis madárkám. — Édes virágom, azért a munkafelosztást mégiscsak írásban rögzítjük. Ti férfiak, mind egyformák vagytok. Fordította: Laczik Mária Üj postaépület Nagykállóban. (Elek Emi! felvétele) Mosópor, nyers olaj, gyertya Nyírbátorból Tizennegyedszer is: élüzem A gyárat olajszag lengi körül. A kapunál sülő töpörtyűre emlékeztet az illat, beljebb zsírosán nehézzé válik, de ha a szél a szag alá kap, lágyabb tónusok vegyülnek bele: a mosóporok aromája. Mintegy hatszáz ember munkahelye ez, akik az idén 530 millió forint értékű nyers olajat, 500 milliót érő mosószert és húszmillió forintot számláló gyertyát állítanak elő. De tavaly is jól dolgoztak. Bizonyíték erre a tervezettnél 37 millióval több nyereség. Az igazgató, Orosz Miklós, szívesen ejt szót mindenről, csak az eredményekről beszél nehezen. Szerénység? Netán régi tapasztalat, mely azt diktálja, hogy a hírverés — hiába „ül” minden adat — esetleg irigységet szül? Mindegy. A lényeg: amit szűkszavúan előad. Targoncák a gyári utakon — Tavalyi munkánk alapján — mondja — ismét élüzem lettünk. Immár tizennegyedszer, egymás után. Nyers olajból 133, mosószerből 101 százalékra teljesítettük tervünket. Öröm. hogy sikerült a nehéz munkát végzők helyzetén segíteni; az anyagmozgatást targoncákkal végezzük. A 27 000 tonna mosópor előállításához például 54 000 tonna súlyt kellett megmozgatni. Ahhoz pedig, hogy targoncáink üzemelni tudjanak, 1200 négyzetméter útburkolatot építettünk. A számok, és a munka elismerését jelző élüzem cím önmagukban is imponálóak, a „helyszíni szemle”, a többnyire régi épületek látványa, s a tudat, hogy berendezéseik sem a legkorszerűbbek, csak fokozzák ezt az érzést. Ha a gyár történetét ismertető kis tárlat régi képeit nézzük, néha az a benyomásunk, hogy csak a gépek előtt álló, köpenyes férfiak cserélődtek ki — talán ők sem mindig —, de a szerkezetek nem sokat változtak. Ez azért persze túlzás, mint ahogy az öregedés veszélye sem fenyegeti • a gyárat, hiszen 220 a harminc éven aluliak száma. Napi öt mázsa gyertya Az ország egyetlen „gyertyagyára” a nyírbátori növényolajgyárban a legkisebb jelentőségű részleg. Mindösz- sze negyvenhatan dolgoznak itt. — Kisebb gyertyákból — magyarázza a „gyár” vezetője, Kurtyán Illés — 960 csomagot, 48 ezer darabot, na- gyobból pedig 1350 csomagot, 10 ezer 800 darabot kell egy műszakban elkészíteni. A fizetések nem rosszak, a nők 12 forint 90 filléres, a férfiak 13 forint 50 filléres órabért kapnak. Ez csak látszategyenlőség. ugyanis a nőké a könnyebb munka. — Csak az a munka nehéz, amivel az ember nincs tisztában — vélekedik Márkus Miklós betanított munkás, aki immár tíz éve önti a gyertyákat. — Egyébként is — fűzi hozzá — nem is oly rég még kézzel kellett a forró viaszt a gépre önteni, de ma már gép adagolja. Persze. napi 5-5,5 mázsa gyertyát készíteni, azért nem gyerekjáték ... 72 tonnás „olajütő" Az olajgyárban, minden fortyog, forró olaj gyűlik a sajtoló alatt, s folyik több stáción át a tartályokba. Csak nyers olajat préselnek itt a napraforgómagból. A termék egy része Rákospalotára és Kőbányára vándorol, ahol étolaj és margarin lesz belőle, egy jelentős mennyiséget pedig külföldön dolgoznak fel. Évente mintegy 3000 tonna olajat „ütnek”. — Napi termelésünk 72-73 tonna — világosít fel Nunn András, főművezető. — Ehhez 150 tonna magot használunk fel. Egy műszakban húszán dolgoznak, és "jól: igazolja ezt. hogy az export N apjaink gazdálkodásában az információnak, a megalapozott és elemző üzemgazdasági számításoknak felbecsülhetetlenül nagy a jelentősége. Ez már több egyszerű számtani művelettől, hiszen a tervezésnek és végrehajtásnak a lehetséges legkedvezőbb feltételéit kell az adatok alapján úgy meghatározni, hogy a termelés jövedelmezősége biztosítva legyen. A megyében a Magyar Agrártudományi Egyesület agrárgazdasági szakosztály kebelében méltó helyük, és szerepük van az üzemgazdászoknak. Legutóbbi rendezvényükön a „jegyzett” 54 taggal szemben 72-en vettek részt. A téma vonzotta a szakembereket : az üzemgazdasági elemzőmunka gyakorlati tapasztalatairól tanácskoztak. Van jó is, rossz is. Jó példa, hogy az új fehértói szakszöiránti magas követelményeknek is eleget tudnak tenni... A Biopont, a Biomixet mindenki ismeri, de hány háziasszony akad, aki tudja, hogy ezek Nyírbátorból szármáz, nak? Az automata éppen Biopont tölt. Kerkai Albertné a gép előtt áll és figyel. Ez a dolga, ezzel keres 2600-2700 forintot havonta. Azonban nem egyszerű munka ez, a töltősúlyra is vigyáznia kell, csak állva végezheti ezt. s a gép csattogását is tűrnie kelL A három műszak pedig. „egyenesen megfizethetetlen.” A csomagolásnál álló öt asszony egy műszak alatt pontosan 28 860 csomag mosószerre ügyel. Iskola a gyárban A teremben férfi sehol, mindenütt nők szorgoskodnak. A dobozkészítőbe Remik Erzsébet adagolja a színes kartonokat. — Most járok szakmunkás- képzőbe, de utána is itt maradok — mondja. — Megszoktam már ezt, s hol kereshetek 2800-3000 forintot? A szakmunkás-bizonyítvány pedig további 10 százalék emeléssel jár. A tanulás házon belül folyik, huszonnyolcán járunk az iskolába... Mi tagadás, kellemesen csalódtam. Azt hittem, afféle századeleji „kócerájba” jutottam. A tények azonban mást mondanak. Egyebek mellett azt. hogy részben elavult alapokon is lehet jól és sokat termelni. Csak megfelelő emberek kellenek hozvetkezetekből alakult nagy termelőszövetkezet, pontosan a megalapozott számítások alapján már az első évben sikeresen gazdálkodott. Rossz, hogy néhány termelőszövetkezetünk többszöri nekifutás után sem tudott olyan tervet készíteni, amely reális, az adottságokhoz, lehetőségekhez viszonyítva elfogadható. A beszélgetés előre mutató része, hogy a mezőgazdasági termelés magasabb színvonalú megszervezése nem nélkülözheti az üzemgazdasági tevékenységet. A terv végrehajtásának menetközbeni értékelése, a végzett munka heti vagy egyhónapos elemzése feltartja és kiszűri a fogyatékosságokat, megmutatja a tartalékokat és ha ezt hasznosítják, termelőerővé, végső soron eredménnyé válhat. (seres) zá. Speidl Zoltán Üzemgazdászok
