Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-27 / 97. szám
II XXXIV. évfolyam, 97. szám ÁRA: 80 FILLER Demokrácia az üzemben oggal várható, hogy nem csupán termelési, gazdasági, hanem tágabb értelemben vett kedvező _______ társadalmi hatása lesz annak a határozatnak, amit az üzemi demokrácia egyes kérdéseiről hozott a minap a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Miként az együttes határozat is rámutat: társadalmi, gazdasági előrehaladásunk nélkülözhetetlen feltétele az üzemi demokrácia valóságos érvényesülése. Ez egyfelől azt jelenti, hogy az állami vállalatok dolgozói még aktívabban vegyenek részt a termelőhelyek irányításában, másrészt azt, hogy a dolgozók az eddiginél is jobban értsék: az üzemi demokrácia nemcsak jogokat jelent, hanem kötelezettségeket és aktív részvételt is a célok megvalósításában. Ha egy munkás maga is részt vesz a feladatok meghatározásában, akkor önmagával szemben támaszt magasabb követelményt, aminek legjobb tudása és szorgalma szerint igyekszik majd megfelelni. Gyakran elhangzik napjainkban: annak legyen beleszólása a gyár, az üzem ügyeibe, aki mindennap munkájával teszi le a voksot, ezzel teremti meg a beleszólás erkölcsi alapját. Aligha fér kétség ennek igazához. Ám az is köztudott — különösen a fiatal szabolcs-szatmári üzemekben —, hogy a munkások egy része még nem tud élni az üzemi demokrácia adta lehetőségekkel. Megyénknél maradván: sokan még csak most tanulják a szakma fogásait, még kevésbé sajátították el az igazi munkásra jellemző szemléletet; ezért sokan még akkor is bátortalanok a szólásra, a javaslatra, vagy a bírálatra, ha egyébként alkalom kínálkozik rá. Ezért is tekinthető nagy horderejűnek a Minisztertanács és a SZOT elnöksége mostani együttes határozata. Ez egyebek között kimondja: az egyik legfontosabb teendő, hogy a vállalatok gazdasági vezetésének a feladatok megoldásában támaszkodnia kell a dolgozók közösségére. Mindenekelőtt az üzemi demokrácia különböző fórumainak segítségével kell bevonni a dolgozókat a vállalati ügyekbe. A határozat nem feltételes módban fogalmaz, hanem feladatot jelöl meg. Közelebbről rögzíti azokat a módokat is, ahogyan a dolgozó közösségek az eléjük terjesztett kérdésekben véleményezhetnek, javaslatot tehetnek, meghatározott esetekben állást foglalhatnak, sőt dönthetnek! Mindezen felül az együttes határozat külön hangsúlyozza a kollektívák ellenőrzési jogát. Eddig gyakran megfigyelhettük, hogy több helyütt hevenyészett termelési tanácskozás keretében csak nagy vonalakban esett szó a legkülönbfélébb beosztású emberek előtt az eredményekről, a gondokról. A jövőben az üzemi demokrácia fórumainak olyan rendszerét kell kialakítani és működtetni, amely a vállalati szervezet különböző szintjeire épül, s figyelemmel van a dolgozók egyes csoportjainak sajátosságaira. Egyszerűbben fogalmazva: ezután nem fordulhat elő, hogy a betanított munkásoknak általuk nehezen érthető gazdasági kategóriákat sorolnak órák hosszat, ehelyett az őket közvetlenül érintő kérdéseket beszélik meg velük közérthetően. A határozat intézkedik a fórumok alapformáiról is, hogy elkerülhessék a vállalatok az átfedéseket. A dolgozók közvetlen és teljeskörű részvételét a kis termelési egységek tanácskozása, a brigádértekezletek, a szakszervezeti csoportértekezletek, vagy az osztályértekezletek teszik lehetővé. Felsőbb szinten már képviseleti úton, a vállalati szakszervezeti tanács, illetve az SZB és a szakszervezeti bizalmiak együttes testületi ülésén, valamint a szocialista brigádvezetők tanácskozásain fejthetik ki észrevételeiket, javaslataikat a dolgozók. Ahol mód van rá, munkásgyűléseket kell összehívni, vagy rétegtanácskozásokat szervezni. Fontos döntés, hogy a kollektíva érdekeit érintő minden lényeges kérdést meg kell vitatni, — nem lehet tehát szűk körben, párnázott ajtók mögött dönteni. A SZOT elnöksége külön irányelveket fogadott el az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokra. Ebből kitűnik, hogy a különböző fórumok feladatait el kell határolni egymástól, ennek megfelelően kell rögzíteni a jogköröket is. A termelés, a gazdálkodás anyagi, szervezési, műszaki kérdéseivel elsősorban a brigádértekezlet, a termelési tanácskozás és a brigádvezetők fóruma foglalkozzék. Az életkörülményeket alapvetően érintő kérdésekben a már említett felsőbb szintű együttes ülés javasol, foglal állást, illetve dönt a bérfejlesztésről, a részesedési alap felosztásáról, a kollektív szerződést érintő kérdésekről. Többek között a szocialista brigádvezetők tanácskozásának döntési jogkörébe került a vállalati munkaverseny-vállalások elfogadása, a szocialista brigádcím adományozása, ök véleményezik, hogy az adott termelőhely megpályázza-e a Kiváló vállalat cím elnyerését. A szocialista brigádvezetők tanácskozását legalább évenként össze kell hívni. O z irányelvekből kiderül, hogy az úgynevezett együttes ülések rendszerét 1978 végéig fokozatosan létre kell hozni az ipar, az építőipar, a közlekedés, a kereskedelem és a mezőgazdaság állami szektora valamennyi vállalatánál. 1977. április 27., szerda MA Keleti hírvivők (2. oldal) A bűvös tíz százalék (3. oldal) Gromiko—Deszai- találkozó Az indiai sajtó a szovjet külügyminiszter látogatásáról Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, aki hivatalos látogatáson Indiában tartózkodik, kedden találkozott Morardzsi Deszai indiai miniszterelnökkel. Gromiko átadta a kormányfőnek Leo- nyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának üdvözletét. A barátság és kölcsönös megértés légkörében lezajlott, sok részletre kiterjedő megbeszélésen a felek megvitatták a szovjet—indiai együttműködés alapvető kérdéseit és a kapcsolatok továbbfejlesztését, valamint számos nemzetközi problémát. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy továbbra is a szovjet— indiai béke-, barátsági és együttműködési szerződésen MÁJUS 11: SALTtárgyalások Mint Moszkvában hivatalosan bejelentették, megállapodás született arról, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei május 11-én Genfben folytatják a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával foglalkozó tárgyalásokat. A felek folytatják a SALT- megállapodás szövegének kidolgozásával kapcsolatos, a korábbi tárgyalásokon a küldöttségek szintjén már megvizsgált, de meg nem oldott kérdések megvitatását. A felek arról is megállapodtak, hogy a küldöttségek genfi munkájának felújításával egyidejűleg folytatják a véleménycserét a megállapodás megkötését érintő és más szintű vizsgálat tárgyát képző kérdésekről is. Elutazott az NDK-kiildüttség Hivatalos baráti látogatását befejezve kedden reggel elutazott hazánkból az NDK népi kamarájának Horst Sin- dermann, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a népi kamara elnöke vezette küldöttsége. A küldöttség búcsúztatásán a Ferihegyi repülőtéren megjelent Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Inokai János, az országgyűlés alelnöke, Roska István külügyminiszter-helyettes és az országgyűlés több tisztségviselője. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete. alapuló kétoldalú kapcsolatok szélesítésére és mélyítésére törekszik. Abból indulnak ki hogy a Szovjetunió és India együttműködése az ázsiai és az egyetemes béke és stabilitás fontos tényezője. Gromiko szovjet külügyminiszter hivatalos látogatásé val az indiai sajtó bőven foglalkozik. A Dzsan Jug című, hindi nyelven megjelenő lap rámutat, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvein nyugvó indiai—szovjet barátság nem átmeneti jellegű, s megfelel a két ország népei alapvető érdekeinek. A diplomáciai kapcsolatok 30 évvel ezelőtt történt felvétele óta a két ország kölcsönösen előnyös együttműködése töretlenül fejlődött és gazdago dott, a békéről, a barátságról és az együttműködésről 1971- ben kötött indiai—szovjet szerződés aláírása óta pedig szilárd nemzetközi jogi ala pót nyert. A Nav Bharat Times üd vözli a szovjet külügyminiszter látogatását és hangsúlyozza, hogy a hivatalos tárgyalásokon meg lehet vi tatni a kétoldalú kapcsolatok széles körét, s tanulmányozni lehet a két ország közötti együttműködés továbbfejlesz tésének lehetőségeit. A lap annak a meggyőződésnek ad hangot, hogy az indiai—szov jet barátság és együttműködés a jövőben is tovább erő södik a két ország népeinek javára. A Hindusztan című lap azt a véleményét hangoz tatja, hogy India és a Szovjetunió együttműködése nem zetközi síkon tovább folytatódik a népek békéjének és biz tonságának érdekében. Kitüntették a Fehérgyarmati ÜFÍSZ-t Egy fél járás, összesen 27 község kereskedelmi ellátásáról gondoskodik egyre magasabb szinten a Fehérgyarmat és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet, amely a múlt évi eredményes munkája elismeréseként elnyerte a Belkereskedelmi Minisztérium és a KPVDSZ Vörös Vándorzászlaját, a Kiváló szövetkezet címet. A kitüntetést kedden délután a Szamos étteremben megrendezett ünnepi termelési tanácskozáson adták át. Az eseményen részt vett és a kitüntetéshez gratulált dr. Tar Imre, a megyei párt- bizottság első titkára, a megye és a járás párt-, szak- szervezeti és tömegszervezeti vezetői. A kitüntetést Laut- hán Ferenc, belkereskedelmi miniszterhelyettes adta át Szakács József igazgatósági elnöknek. Nagy István karbantartó részlegvezető a Kiváló szövetkezeti munkáért kitüntetést kapta. A szövetkezet üzleteiben tavaly közel félmilliárdos áruforgalmat értek el, 11 százalékkal meghaladva az előző évi eredményt. Jó ütemben halad a falusi üzlethálózat korszerűsítése, új ABC- kisáruházak építése, a vendéglátás kulturáltabbá tétele. * Ugyancsak kedden délután adták át a Kiváló szövetkezet címet a Kisvárdai Vas- és Gépipari Szövetkezetnek. A Szakma kiváló brigádja címet az Ady Endre szocialista brigád nyerte el, Herceg András marós a Gépipar kiváló dolgozója kitüntetést kapta. Az ünnepségen részt vett Sándor József, a megyei tanács osztályvezetője, Czim- balmos István, a KISZÖV elnöke, Varga András, a kisvárdai városi pártbizottság titkára és Szabó Ferenc, a városi tanács elnöke. A megye valamennyi termelőszövetkezete részt vett a múlt évben meghirdetett gazdálkodási versenyben. A 145 tsz és 15 szakszövetkezet közül 17 közös gazdaság nyerte el a Kiváló szövetkezet címet a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa értékelése alapján. A gazdaságoknak május első felében ünnepélyes közgyűléseken adják át a kitüntető címeket, jutalmazzák meg a legjobb dolgozókat. A kitüntetett szövetkezetek: Tomyospálca Rákóczi; Nyírkárász Alkotmány; Pát- roha Zöld Mező; Jármi Alkotmány; Vaja II. Rákóczi; Nyírmeggyes Petőfi; Mária- pócs Zöld Mező; Nyíribrony Üj Élet; Levelek Dózsa; Nagycserkesz Kossuth; Székely Búzakalász; Nyírtét Rákóczi ; Nyírbogdány Kossuth; Nyírmada Kossuth; Nagyvarsány Tisza és Nyírbátor Űj Barázda termelőszövetkezetek, valamint a nyíregyházi Szabolcs Szakszövetkezet. Népfrontyezetők toyábbképzése Népfront-tisztségviselők, nagyközségi titkárok és elnökök öt előadásból álló továbbképzése fejeződött be április 26-án Nyíregyházán. A keddi rendezvényen dr. Szentisványi Gyuláné, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tartott vitaindító előadást a „Népfrontmozgalom szerepe és feladatai a szocialista demokrácia fejlesztésében” címmel. Százezer forint VIT-alapra Az első kommunista műszakon 2,5 ezer ember dolgozott Záhonyban A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség záhonyi bizottsága — a fiatalok, a szocialista brigádvezetők kezdeményezésére — vállalta, hogy 1978. június 1-ig 100 ezer forintot fizet a VIT-alap- ba. Terv szerint e jelentős összeg előteremtésére öt kom_ munista műszakot szerveznek a következő hónapokban a fiatalok, a szocialista brigádok. Április 23-án, Lenin születése évfordulója tiszteletére tartották az első ilyen kommunista műszakot. Ekkor az átrakási munkákban, a sürgős üzemi javítási teendőkben csaknem két és fél ezren vettek részt. A kommunista műszak jövedelmét — huszonöt- ezer forintot — a fiatalok átutalták a VIT-alapra. HATVANEZREN 270 MUNKAHELYEN A munkaerő-gazdálkodásról tárgyalt a Nyíregyházi Városi Tanács V. B. Munkaügyi, építési, város- rendezési, fejlesztési kérdésekről tárgyalt keddi ülésén a Nyíregyházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A város munkaerőmérlegét is megvitatta a vb, mivel Nyíregyháza lakosságának gyors ütemű növekedése miatt rendszeresen újabb értékelésekre, elemzésekre van szükség. Csak az elmúlt három év alatt tízezerrel növekedett a város lakossága, s az idén várhatóan már meghaladja a 94 ezret A növekedés fő forrása a bevándorlás, de az utóbbi két-három évben jelentősen emelkedett a természetes szaporulat is, 9-ről 13 ezrelékre. (A város 1975. évi 12,9 százalékos természetes szaporulata több. mint kétszerese volt az országosnak.) Nyíregyházán 1977-ben mintegy 270 munkahelyen csaknem 60 ezer ember dolgozik; közülük minden negyedik bejáró. A városi lakhelyű aktív keresők száma 1970 óta csaknem 11 ezer fővel növekedett. Ez egyben azt is jelzi, hogy a nyíregyháziak szinte kevés kivételtől eltekintve helyben megfelelő munkát találnak. Az aktív keresők 44,2 százaléka nő; számuk 1970 óta nem növekedett olyan ütemben, mint amilyen növekedéssel korábban számoltak az illetékesek, — ez a gyermek- gondozási segély tömeges méretű igénybevételével magyarázható. A Nyíregyházán dolgozók több. mint egyharmadát az ipar foglalkoztatja, jelentős az építőipar, szállítás-hírközlés, kereskedelem területén dolgozók aránya is. Az ágazatonkénti megoszlás jelzi, hogy a legtöbb dolgozót a nehézipar foglalkoztatja, de — főleg a IV. ötéves terv idején megvalósított fejlesztések eredményeként — jelentősen nőtt a könnyű- és élelmiszer- iparban dolgozók száma és aránya is. A végrehajtó bizottság a továbbiakban megvitatta a költségvetési szervek és egyesületek 1976. évi ellenőrzési tapasztalatairól készített jelentést, az Északi körút és a Kossuth utcai lakásberuházások programját, majd intézkedett a gépkocsitárolók építésének, tulajdonjogának, használatának és kezelésének szabályozásáról. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk vezető ereje!
