Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
2 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. április 3. A nyíregyházi Tárosközpont makettja. csak 1980 után kerül sor. Ezekhez az üzletsorokhoz jelentős érdeke fűződik a városnak: igényes, szép boltokat építenek, Nyíregyháza egyik legszebb bevásárlóközpontját tervezik ide, s lehetőséget teremtenek nagyüzemek, állami gazdaságok, központi kereskedelmi vállalatok számára is, hogy üzlet- helyiségeket vásároljanak, zömében a VI. ötéves terv idején. Egy figyelemre méltó (társadalmi úton készülő) terv is kapcsolódik a városközponthoz: az MTESZ Elektrotechnikai Egyesület szakemberei készítik a városrész komplett közvilágítási tervét, amely kiterjed a parkok, az utak megvilágítására és a díszkivilágításra is. Ennek birtokában a különböző időben készülő tervek összehangolhatok — s a város fényei is szebbé, kulturáltabbá tehetik Nyíregyháza központját. Marik Sándor Szabolcs-Szatmár megye kereskedelmi forgalmának 60 százalékát a szövetkezeti kereskedelem bonyolítja le, s ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a falun élő lakosság alapvető ellátásáról a szövetkezetek gondoskodnak. A szövetkezeti kereskedelem legfontosabb teendője ezért a növekvő igények kielégítése. Miként tudják az igényeket kielégíteni ? Választékosabb áruellátással, az igények jobb megismerésével, a kiszolgálási mód megváltoztatásával? Is-is, ám a legnagyobb előrelépést a hálózat- bővítés jelentheti. Nemcsak azért, mert az eddigieknél nagyobb alapterületen kulturáltabb körülmények között szolgálhatják ki a vásárlókat, hanem mert az új boltok többnyire ÁBC-áruházak, amelyekben az önkiszolgáló módszer nagyobb lehetőséget ad az árucikkek „mutogatására”, gyorsítja a bevásárlást. A megye szövetkezetei ebben az ötéves tervben egy- milliárdot meghaladó összeget fordítanak hálózatfejlesztésre. amelynek 55 százaléka a bolti kiskereskedelem alapterületét növeli. Ez 35 ÁBCIskolák, kórházbovitós, 610 lakás Nyolcvan kilométernyi új vízhálózat Jól gazdálkodnak a milliárdokkal tanácsaink Megyénk tanácsai 3,6 milliárd forinttal gazdálkodnak az idén. Másfél milliárdot költhetnek fejlesztésre, 2,1 milliárd pedig költségvetési célokat szolgál. Mi történt az első negyedévben, hogyan rajtoltak 1977-ben a tanácsok? — erre a kérdésre kértünk választ a megyei tanácson. Kedvezők a tapasztalatok, jól indult az új esztendő — kaptuk az egybehangzó választ a tervosztályon és a pénzügyi osztályon. A fejlesztésre költhető 1,5 milliárdból a megye tanácsai 1,3 milliárd felhasználására konkrét tervekkel rendelkeznek — az összeg többi része tartalék, illetve a terv szerint is több évet igénybe vevő beruházások pénzügyi lebonyolítása miatt szükséges. A teljes összeg egyébként lényegesen magasabb, mint az 1976-ban fejlesztésre fordított pénz, de a különböző célfeladatokra központi szervektől kapott forintokkal együtt meghaladja az idei tervben eredetileg előirányzottat is. A korábban kezdett és az idén, vagy jövőre befejeződő beruházások jól haladnak, három fontos létesítménynél a kivitelező SZÁÉV igen jó ütemet diktál: a nyíregyházi fémipari és a záhonyi vasút- forgalmi szakközépiskola átadási határideje egyaránt 1978. de az utóbbinál már biztos, hogy az idén megtörténik. A megyei kórház bővítésének első ütőiénél (rendelőintézet-építés és száz új kórházi ágy elhelyezését biztosító fejlesztés) szintén korábbi átadási határidőre van lehetőség, sőt az első negyedévben megkezdték a második ütem megvalósítását is, ami lényegében a közműrekonstrukciót jelenti. Állami lakásépítésre több, mint 420 millió forintot költenek az idén, ami a megyében rekordösszeget jelent. Körülbelül 610 lakás befejezése történik meg az idén, s az első negyedévi munkák alapján ez biztonságosan állítható is. Jósavárosban például két nagy lakótömböt, 130 lakást — a szocialista munkaverseny felajánlásaként — a napokban adott át a SZÁÉV; három hónappal a tervezett határidő előtt. Folytatódik a megye köz- művesítési programja is, amely az ötéves tervidőszakban 47 település közműves vízellátását oldja meg. Az idén erre 107 millió forintot költenek a társulatok, de jelentős összeggel segíti a tanács is. A folyamatosan végzett munka eredményeként 80 kilométeres vízhálózattal és 4530 köbméter víz szolgáltatására képes kapacitással gazdagodik a megye. A költségvetés 2,1 milliárdos összegéből 567 millió forintot költenek a szociálisegészségügyi ágazatra, kulturális célokra pedig 916 milliót. Ezek az összegek azt a célt szolgálják, hogy a meglévő intézményeket legalább az előző évi színvonal tartásával működtethessék, valamint az új létesítmények működési kiadásait is fedezze. Az első negyedévben a tanácsok jól ellátták ezt a feladatukat, sőt néhány területen jobb eredményeket értek el, mint korábban. A pénzügyi osztály hozzálátott néhány intézkedés kidolgozásához is, amelyek a jobb munkát szolgálják. Vizsgálják az illetékességi körükbe tartozó szervek bér- gazdálkodását, hogy a bérmaradványokat a lehető legkisebbre csökkenthessék; s javaslatokat dolgoznak ki a gazdálkodási szervezet egyszerűsítésére, az ésszerű takarékosság érdekében. M. S. áruház építését jelenti, amelyből 6 ebben az évben elkészül. Az év első felében adják át a vásárlóknak a Baktalórántházi ÁFÉSZ apa- gyi és a Csengeri ÁFÉSZ tyu- kodi áruházát. A Nyíregyházi ÁFÉSZ két ABC-t épít működési területén: egyiket Napkoron, a másikat Nyíregyházán, a Ságvá- ri lakónegyedben. Ez lesz az idén épülő áruházak közül a legnagyobb. Hétmillióba kerül, s alapterülete csaknem 700 négyzetméter lesz. Év vége táján tervezik az ibrányi és a nyírbogát! ABC-k átadását, amelyek 4—4 millió forintjába kerülnek a szövetkezeteknek. Az ABC-ken kívül élelmiszerbolt épül Nagykállóban, Kálmánházán, Nagyszálláson, Nyírturán, Nyírpazonyuan, Tomyospálcán, Űjfehértón és Vásárosnaményban, iparcikk- bolt pedig Dombrádon, Nyírbátorban, Mátészalkán és Nyíregyházán. A kis települések ellátásának javítására a Jánkmajtisi ÁFÉSZ Rozsály- ban, a Mátészalkai ÁFÉSZ Ópályiban és Paposon épít vegyesboltot A már említett egymilliárd forintból több mint 300 millió jut a szövetkezeti vendéglátás fejlesztésére, korszerűsítésére. A nemrég átadott ra- kamazi mini vendéglátókombinát után — amelyben étterem, bisztró, presszó és 5 szállodai szoba kapott helyet — a Rakamazi ÁFÉSZ még ebben az évben Gáva- vencsellőn építtet éttermet. A Tiszalöki ÁFÉSZ Tiszaeszlá- ron, a dombrádi Pátrohán, a balkányi helyben korszerűsíti, bővíti éttermét. Ibrány- ban a helyi ÁFÉSZ 180 négyzetméter alapterületű presszót építtet, a tiszaszalkai 120 négyzetméteres lesz. Az idén épülő 5 új bisztróból kettőt a Mátészalkai ÁFÉSZ építtet: egyet Roho- don, egyet Paposon. A kis- várdaiak Nyírkárászon, a nyírbéltekiek Kislétán, a nyírbátoriak Terem községben nyitnak bisztrót és az idén kezdik meg a tiszaszalkai és győrteleki szövetkezeti éttermek építését. Kisvárdán egy 1500 négyzetméter alapterületű vendéglátókombinát alapozása kezdődik. A szövetkezetek fejlesztései összhangban vannak a megye kereskedelempolitikai feladatainak megvalósításával: a kereskedelmi hálózat bővítése az alapvető élelmiszer- és iparcikkellátás javítását, a vendéglátás a köz- étkeztetés kibővítését jelenti majd az érintett falvakban. B. J. V NYIHLUGOSI SZABADSÁG TERMELŐSZÖVETKEZETBEN télen Is foglalkoztatják a nőket. Eddig a Debreceni Konzervgyárnak alma előfeldolgozást végeztek. Ezt a munkát március végére befejezték és rövid karbantartási munka után a tsz saját szörpüzemében április elsejével megindult a munka. Az ősszel betárolt alapanyagból málna-, köszméte-, földieper- és feketeribizli-ször- pöt készítenek. A kisüzem ebben a szezonban több mint 200 ezer üveg Ízletes szörpöt készít a Ke- let-SZOVKER, illetve a Hajdú-SZÖVKER megrendelésére. (Elek Emi! felvétele) városközpont Most kerül csak igazán tervezőasztalra a nyíregyházi városközpont: 1985-re (két ötéves terv időszaka alatt) olyan változások történnek, amelyek alapvetően változtatják meg a megyeszékhely belső, központi részeit. A következő években érik be a gyümölcse annak is, amit eddig a „foghíjtelkek” beépítésével tervszerűen végzett a tanács. Változatlanul sok a megoldatlan feladat, 6 ezeket nem is lehet egyik hónapról a másikra elrendezni: mutatja ezt a Kálvin téri sávház ügye is, amely több éves tárgyalást, tervezést jelentett, pénzügyi kérdések sokaságát kellett rendezni. Az első tervezési lépésektől számítva több, mint öt esztendő telt el, míg bontó csákányok alá kerülhetnek a régi épületek. A maketten jól kirajzolódik az új városközpont, amit tulajdonképpen a kiskörút határol. (A világosabb színű épületek a tervezettek — szinte mindegyik helyén bontani kell.) Az egyes épületek átadása között időben nagy különbségek lesznek. A Zrínyi Ilona utcai sávház például már az idén elkészül. Az irodaház mögé kerülő kiskörúti épületnél szintén rekordgyorsaságot kell diktálniuk az építőknek, hogy a 112 lakást magában foglaló épület 1978- ban elkészüljön. A következő két nagy feladat: a Kálvin téri sávház, amelynek földszintjén utazási iroda kávéház, Szabadság téri részén az emeleten reprezentatív OTP- lakások lesznek, Kálvin téri szárnyában pedig a „Tudomány és technika háza” kap helyet: az MTESZ, a TIT, a Közgazdasági Társaság, amely a megyeszékhely szellemi életének egyik központja lesz. Mindez 1979-re készül el, s gyors ütem szükséges, hogy a hamarosan kezdődő bontások után tartani tudják a határidőket. Még gyorsabb tempóra lesz szükség a megyei könyvtár és a bíróság közötti épületek helyére kerülő emeletes háznál, ahová a városközponti szanálások miatt kerülő kisebb közülete- ket, a földszinti részre pedig a szolgáltatást végző kisiparosokat költöztetik át. Szintén 1979 végére tervezik az átadását. Makettünk felső szélén (a Kossuth utca bal oldalán, csaknem szemben a már meglévő tízemeletes OTP-la- kással) látható Nyíregyháza első magas házának tervezett helye. Tizennégy emeletes lesz, OTP-lakások kapnak helyet benne — most zajlanak az engedélyezési eljárások, és 1980-ra tervezik az átadását. Szintén 1980-ra készül el az Iskola utca—Szarvas utca sarkára kerülő épület- együttes: 61 lakás és üzletek. A Kossuth utca elején a kiskörút északi oldalán 1980- ig elkészül az első tízemeletes épülettömb és az előtte lévő újszerű üzletsor. A többi háromra (a Hunyadi utcáig) Szerződésszegők A termelési szerződések elvileg a szerződő felek akaratának a kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jönnek létre. Mi következne ebből a megállapításból? Az, hogy a szerződéskötést mindkét oldalon gondos, körültekintő elemzés, alapos — a népgazdaság igényeit is figyelembe vevő — tájékozódás előzi meg. Vajon így van-e ez a gyakorlatban is? Az egyik termelőszövetkezet kétezer mázsa kelkáposztára kötött szerződést,, amelyet október 31-ig kellett volna tőlük átvenni. A káposzta hamar szedésre érett és a tsz sürgette az átvételt. A partner kisebb tételekben megkezdte a vásárlást, ám a 2000 mázsa helyett mindössze 610 mázsát vett át. A különbség a határban tönkrement. Egy másik termelőszövetkezet 5 évre szóló szerződést kötött, amelyben 100 vagon klsvárdai rózsa és 100 vagon desire burgonya átadását vállalta. A szerződés kötése utáni évben a tsz belépett a KITE termelési rendszerbe, amely a fajtaleromlás miatt megszüntette a kisvárdai rózsa termelését. A tsz nem értesítette partnerét a fajta megváltoztatásáról és nem kérte, hogy módosítsák a szerződést. A tsz a nyár közepén közölte partnerével, hogy nem vetett, tehát nem szállít kisvárdai rózsát, helyette felajánlotta a desire és astilla fajtákat. A partner nemet mondott. Később megváltoztatta álláspontját: átveszi az astillát, de nem a szerződött, hanem szabadáron. Ebbe a tsz nem egyezett bele, s mire partnere megadta volna a burgonyáért a szerződött árat, már eladták más megyének. Az egyik kevés géppel rendelkező termelőszövetkezet —, hogy ne maradjon el túlságosan a munkával — segítséget kért jobban felszerelt szomszédjától. A segítséget megkapta, ám a gépet csak nagyobb javítás után tudta használni. Amikor a munkát elvégezték, visszaadták a gépet, néhány hét múlva pedig megtudták, hogy a már korábban kiselejtezésre váró gép használatáért a szomszéd többet kért, mint amennyit egyáltalán a gép ért. A példákat a gazdasági bíróság ügyei közül vettük, elsősorban azért, hogy bárki levonhassa a szükséges tanulságokat. A döntéseket, az Ítéleteket szándékosan hagytuk el, azok megegyeznek az olvasók igazságérzetével, legfeljebb a vélt igazságukat bíróság előtt is védő veszteseknek van ellenvéleményük. Vajon a szerződéseket mindkét oldalon körültekintő elemzés, tájékozódás előzte meg? Nem ezt jelez a két első példa! Azt, hogy ha a szerződéskötések megtörténtek, az áru átvételéig gyakorlatilag minden kapcsolat megszakadt a két fél között, hogy a termelés, a szerződés reális teljesítésének elősegítése — a törvény előírásai ellenére — elmaradt. A másik példa a másik oldal mulasztásából ad Ízelítőt: a megváltoztatott termék — a gazdasági és piaci körülmények miatt — mindenképpen indokolta volna a tájékoztatást. A mezőgazdasági termékek felvásárlásánál — sajnos — gyakori jelenség, hogy a felvásárlók árubőséget remélve nem mindig teszik lehetővé az áru átvételét, s emiatt a termékek egy része hasznavehetetlenné válik, vagy olyan mérvű minőségromlás következik be, amely sem a fogyasztók, sem a társadalom érdekeit nem szolgálják. A szerződések vállalati érdek szerinti, egyoldalú értelmezése indokolatlanul veszélyezteti a termelés biztonságát, (b. j.) Harmincöt ÁBC-áruház épül öt év alatt Költöznek, bontanak, építenek Megszépül a nyíregyházi Javítják a falvak ellátását
