Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
1977. április 24. szorter- hogy min- Szent táján inkor mgol, ott nagy ;enni. ik a nbos- i Ba- /part, izőlő- Ku- rétje, Ésérő1 any- gy a oorúk i-par- ;k el- leiket. ?k je- olyan iítva. az a Szent átszik tésből, t vár: is az y hét- ) előtt :/any- z idő íondás Jelen r több tt hal- mekléüálint Tanuló felnőttek Jegyietek egy tanácskozásról Aktuális, a társadalmi érdeklődés előterében álló és itt. Szabolcs-Szatmárban különösen égető gond megvitatására szervezett tanácskozást az elmúlt napokban az SZMT, a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a TESZÖV, valamint a megyei tanács művelődésügyi osztálya. A felnőttoktatás helyzetének és feladatainak megvitatására hívták meg megyénk 25 ipari és 30 mezőgazdasági nagyüzemének gazdasági és szakszervezeti vezetőit. a MÉSZÖV, a KI- SZÖV. a járási párt- és népfrontbizottságok. valamint a jelentősebb oktatási és köz- művelődési intézmények képviselőit. Már a résztvevők felsorolása következtetni enged arra, hogy a rendező szervek e fontos társadalmi ügyet a lehető legszélesebb körben, valamennyi érdekelt szervezet, intézmény, üzem közreműködésével tűzték napirendre, azzal a szándékkal, hogy a megyében a közös erőfeszítések újabb és jobb eredményt hozzanak. Kellő szerénységgel is szép eredménynek könyvelhetjük el, hogy az elmúlt öt évben húszezer szabolcs- szatmári dolgozó tanult és tett eredményes vizsgát a felnőttoktatás különböző iskolatípusaiban. Ennyien vállalták a munka utáni tanulás szépségét-bosszúsá- gát. Az önmagában szép adat azonban az összehasonlítások során már köny- nyűnek találtatik, a mérleg nyelvét ugyanis lehúzza a másik oldal. Nézzünk meg néhányat ebből a másik oldalból. Megyénkben hetvenezer felnőtt embernek nincs általános iskolai végzettsége. Ma már — 1977-ben — hiba volna ezt az ijesztően nagy számot a múlt örökségének tulajdonítani, mert — mint arra a tanácskozás előadója, dr. Kuknyó János utalt — az általános iskola az utóbbi harminc évben sem vált általánossá. Nem véletlenül születtek az elmúlt években újabb és újabb intézkedések a tankötelezettségi törvény végrehajtására. megyénk általános iskoláiban ugyanis nyolc év alatt a tanulóknak csak háromnegyed része képes befejezni tanulmányait, a tanköteles korig, tehát 16 évig is csak 85—86 százalékuk. Évente „újratermelődik” tehát az alapműveltség nélkül munkába állók rossz aránya. A tanácskozásra összegyűlt munkahelyi vezetők, pedagógusok, népművelők, valamint az intézmények, üzemek és szervezetek legfontosabb feladata tehát a megfelelő körülmények megteremtése a tanulási kedv felkeltéséhez, vagyis a hiányzó általános iskolai osztályok pótlásának szorgalmazása. örvendetesen nő a tanulási kedv. Szerepet játszik ebben az is, hogy ma már válogatni lehet a dolgozók iskolájának különböző formái között, az egyéni felkészüléstől az üzembe kihelyezett tagozatig — kinek-kinek egyéni ízlése szerint. Öt évvel ezelőtt ezernél kevesebb felnőtt járt általános iskolába, ebben a tanévben háromezren ülnek munka után az iskolapadokba. Uj. vonzó forma a szakmai képesítést nyújtó tanfolyamokkal egybekötött általános iskolai oktatás — a.háromezer továbbtanuló fele ebben a képzésben vesz részt. Hasonlóan halaszthatatlan feladat az ipari és főleg a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozóinak szakmai képzése. Megyénk _ ipari üzemeiben 42 százalék, az állami gazdaságokban 25 százalék, míg a termelőszövetkezetekben mindössze 7 százalék a szakmunkás-bizonyítványt szerzett dolgozók aránya. Úgy hisszük, felesleges a kérdés boncolgatása: hosszabb távon képesek lesznek-e feladatuk megoldására azok az üzemek. ahol nem gondoskodnak kellő időben szakemberképzésről? Jelenleg mintegy ezernégyszáz dolgozó készül szakmunkás- vizsgára. Jellemző, hogy a tanulási kedv — ugyanúgy, mint az általános iskola elvégzésével kapcsolatban — ott a legnagyobb, ahol az üzemek saját érdeküknek, s nemcsak a dolgozók érdekeinek tekintik a magasabb tudást. Szabolcs-Szatmár felső- és középfokú végzettségű dolgozóinak aránya fele az országos átlagnak. Ebben a tanévben mintegy hétezren tanulnak gimnáziumok, szakközépiskolák esti és levelező tagozatain, az ország egyetemeinek, főiskoláinak ezer szabolcsi esti és levelező hallgatója van. A középfokú felnőttoktatás is büszkélkedhet egy sikeres új formával: a szakmunkások szakközépiskolájával. Megyénkben — talán elsőként az országban — a nagyobb szakmunkásképző intézeteket bízták meg ennek működtetésével. Az eddigi tapasztalatok szerint jó gazdának bizonyultak, s a cél továbbra is az, hogy a szakmunkásképzőben végző tanulók útja a végzés után ebben az iskolában folytatódjék — esti tagozaton. Csak a legjellemzőbb számokat ragadtuk ki egy tanácskozás tengernyi témaköre közül. Mindazokat kötelezik ezek a számok, akik tehetnek azért, hogy ne érjen véget az általános iskola befejezésével az állandó. folyamatos önképzés. B. E. t széki fia nehe- yámat. :ödtem. mert it, csak . Rám- evőket: ” Iszo- nem az jy nem Isak azt amit ő mosto- a cégisokára A cuc- z egyik ronulási ibrádió- vigyáz i kelle- Azóta , sem a latároz- tajövök. zaj övök nostoha yámnak et csak alahogy A nagy változások mindig észrevétlenül jönnek. Mire feleszméltem, fordult egyet a világ. Ilyen még nem volt ! Lassanként hosszú évek után kezdtem megérteni: más törvények is vannak, nemcsak az enyémek. Üj területre mentem, nagy a vállalat, ahol senki sem ismert. Hétvégeken felszívódtam és azt mondtam: hazamegyek. Máris egyenrangúnak éreztem magam. Sokáig dúlt bennem a válság. A régiekhez már nem tartoztam, újakat még nem találtam. Az ünnepek voltak a legrosszabbak. De én többet akartam! Többet, hogy megmutathassam. Akkor vak hittel és vak buzgalommal kezdtem újra mindent. Azt hittem, nem győzhet le senki! Elindultam egyedül, kihúzott nyakkal, kézfogás nélkül. Ma már tudom: az is hiba volt. Kevés az egy ember. Bármennyire is erősnek véli magát, kevés. De elkezdtem, hát be is fejezem. Egyedül! Beiratkoztam gimnáziumba. Levelezőre. Leérettségiztem. Bementem a cég központjába és elmondtam: egyetemre szeretnék menni, jogra. A felvételhez kellett volna a javaslat. Eltanácsoltak. Nem fértem bele a keretbe, Azt mondták: nem diákra, hanem munkásra van szükség. És főleg nem jogászra. Pedig lemondtam a kedvezményekről is. Ügy sem javasoltak. Idelent persze ezt nem mondtam. A kudarcokat jobb, ha magának tartogatja az ember. Elmenni nem akartam. Ideköt a csak azért is. De megint kezdett összejönni minden. Hogyan tovább? — Munkásszállón laktam, nem messze anyáméktól. Ez is a véletlen játéka volt. Megtudtam, hogy van egy húgom. Naponta láttam. Szőke, majdnem fehér haja van. Mellettem állt a villamoson. Pörgött a világ. Felhívtam telefonon. Szóba sem állt velem. Nagy ritkán ma is látom. Megerősödtem. Megizmosodtam. Az idő felnőtté gyúrt, de belül még gyerek vagyok. Sokszor sír- hatnékom van, mégsem engedem el magam. Jó lenne egyszer szabadon lélegezni, és még a gyengeséget sem titkolni. Komolyan mondom, néha én sem értem. Honnan az erő? A brigádban otthon vagyok. Ügy teleszívom magam erővel, mint a sivatagi növény eső idején. Meg ha én hinni kezdek valamiben, akkor arról a világ összes pénzéért sem mondok le. Az egyetem első évét már elvégeztem. Anélkül, hogy itt valaki sejtené is. Láttam anyám házát lebontani, és lehet, hogy én is dolgoztam abban az új lakásban, amelybe beköltöztek. A legcsodálatosabb elégtétel! Nemde? A munkahelyemen szeretek lenni. Az emberek kezdenek hinni nekem. Politikában, miegymásban. Kérdezgetnek, válaszolok. Rém okosnak tartanak, és azt mondják, fogalmuk sincs, hogy csöppenhettem közéjük. Hozzájuk tartozom! Kimondorh, amit ők is kimondanak! Kimondom, amit ők is kimondanának, ha meg tudnák fogalmazni. Belecsimpaszkodom az igazságba, foggal, körömmel, mint terelőkutya a tehén farába. Hogy nem nézek az Ön szemébe? Nem bírom a tekinteteket elviselni. Ami oda bent van, az az enyém. Ezt valami belső ösztön mondja. Pedig nem vagyok kétszínű, Janus-arcú ember. Tulajdonképpen nincs okom panaszra. Elismernek a szakmában. Oklevelek, kézfogások. Higgye el nekem, ez a pénznél is többet jelent. Bár az sem kevés. ha hajtok. Néhány év múlva befejezem az egyetemet. Nem tudom, hogy elmegyek-e innen. Azután a nősülés, a család ... Azt hiszem, nem bántam meg semmit! Legfeljebb az elfecsérelt éveket sajnálom. De hát annak is megvolt a maga haszna. Csak idő kérdése, hogy mikor érek haza. Mert hogy hazaérek, az biztos. Holtbiztos. MEGYÉNK TÄJAIN Máriapócs A rézkarc az emléklapon nyírfáktól szegélyezve ábrázolja a községi tanács- házát, háttérben a kéttornyú templommal, az utcán emberek, személyautók. Mindezek felett fodrosfelhős a szürkéskék ég. Máriapócs. Európaszerte ismert híres búcsújáró hely. Idegenforgalmi nevezetesség. A templom március 27-től december 6-ig évről évre tízezerszámra vonz hívőket és hitetlen kíváncsiakat. Ez az ami, évszázadokon át meghatározta a település létét, befolyásolta az ott élő emberek életkörülményét, életmódját. Máriapócs már az 1200-as években mezővárosi ranggal bírt, 1819-ben ismét városi rangot kapott, 1596-ból írásos feljegyzés van a búcsúról. A mai alapján álló templom 1748-ban épült, és hosszú időre meghatározta az itt élő emberek sorsának alakulását. Nem azzal, hogy vakbuzgó hívőkké lettek, ma sem azok, inkább úgy, hogy sokan éltek, megéltek belőle. Búcsú idején dohánypajták és istállók, szolid szalmatetős parasztházak váltak tömegszálláshellyé. És a „vendég” mindenért fizetett. Fizetett a földre szórt derékalj szalmáért, a megivott kupafedélnyi vízért, a háziszőttes kendőért, amelyben arcát, kezét megtörölhette, de pénzért kaphatott jóízű házikosztot is. Az egyébként. földművelő, a múltban jobbára cseléd, kettős életet élt. 1567-től Bátho- ri Miklósé volt Máriapócs, tizennégy lakott pusztával. 1747-ben gróf Károlyi Ferenc megvette, azt követően Irinyi, később az egyház tulajdona volt a határ. Dohányt, búzát, kukoricát termelt és alkalomadtán a búcsúsokat kiszolgálta, a búcsúsokkal kereskedett, kalmárkodott a szűkös körülmények között élő ember. A kalmárkodás szelleme mélyen ivódott a gondolkodásmódba, még napjainkban is hat. Nehéz nem kereskedni, ha van rá alkalom. És van. ÁFÉSZ-eknek. kiskereskedelmi egységeknek, száz, százhúsz bazárosnak és vizet árusító gyerekeknek. Múlt és jelen. A múlt a jelennel némiképp még keveredik, de a jelen igazában már egészen más. Az elmúlt 32 évben történt néhány olyan jelentős dolog, amely napjainkra teljesen átrendezte, megváltoztatta az emberek életformáját, megváltoztatta a nagy többség gondolkodásmódját. 1944. október 28-án felszabadult a község. Kiosztották a földterület 50 százalékát. 1949-ben Vörös Csillag névvel megalakult az első termelő- szövetkezet, 1960-ban a nagyobb, a szilárdabb, Zöld Mező névvel. Üj fejezete a község történetének és gazdálkodásának, hogy 1975. január 1-ével Máriapócs, Pócspetri és Kisléta nagyközséggé szerveződött. Ugyanakkor a három település termelőszövetkezete Rákóczi néven egyesült/ és ma 5246 hektáron gazdálkodik. A nagyközségi rang a fejlődés gyorsabb tempóját tette és teszi lehetővé mindhárom helyen. , Máriapócsnál maradva az elmúlt két évben megépült az ifjúsági ház, megtörtént a tanácsháza korszerűsítése, megoldották a belterületi, felszíni vizek elvezetését, köztéri illemhelyet, 1500 méter hosszú járdát építettek, korszerűsítették a közvilágítást, felújították a kultúrházat. Ami a vívmányok és beruházások között talán a legjelentősebb, megtörtént Máriapócs és Pócspetri közös vízmüvének kútfúrása. Mindezeken felül bővítették a csecsemőotthont és elvégeztek még egy sor kisebb, de nagyon fontos teendőt. A szorgalmas munkálkodás nyomán egyre emberibb arca van a községnek. Kevés már a szegényes, szalmatetős házat tartó porta. Az új sátortetős házak sárga, szürke, bordó színű nemesvakolata tágas, szépen berendezett szobákat, fürdőszobákat takar. Az udvarokon sok helyen gépkocsik állnak a dohánypajták helyén. Ez nem a búcsúforintokból teremtődött. A község 2622 lakosából a munkaképes korúak kétharmad része termelőszövetkezetben dolgozik, mintegy 120 főnek, főleg asszonyoknak ad munkát a száz személyes szociális otthon és a 120 személyes csecsemőotthon. A megyei, megyén kívüli iparvállalatokhoz mintegy háromszázan járnak el dolgozni. A jövedelem legfőbb forrása a termelő- szövetkezet. 1977. évi tervében a bruttó termelési érték 125 millió forint, a tervezett eredmény 20 millió forint. A termelés ágazatai: szántóföldi növénytermesztés, főleg dohány, kertészet és állattenyésztés. Az egyesülést követően valamennyi ágazatban a legkorszerűbb technikát, technológiát alkalmazzák, rendszerben termelnek. Mindez már az 1976. évi et dményeikben is lemérhető volt. Az elmúlt évi aszályos, kedvezőtlen időjárás ellenére és gyenge adottságok között búzából 25, kukoricából 30 mázsás átlagtermést értek el, dohánytermesztésben viszont jóval felülmúlták az országos átlagot. A 120 hektár Virginia dohányt termő területről átlag 14,2 mázsa száraz dohányt, az 50 hektár Kallói dohányt termő területről átlag 21 mázsa száraz dohányt törtek. A gazdálkodásban elért jó eredmények lehetővé tették és lehetővé teszik a töretlen fejlődést nemcsak a közös vagyon gyarapításában, de a termelőszövetkezeti tagok.jövedelmét illetően is. 1975-ben az állóeszközérték 119 millió forint volt, 1976-ban már több mint 135 millió. Az egy tagra eső jövedelem 35 ezer 42 forint. Kevés a dél-nyírségi tájegységen az olyan termelőszövetkezet, amely hasonlóan jó eredményekkel dicsekedhet. De nemcsak ez van, ami eltérő a szokványostóL A máriapócsi Rákóczi Termelőszövetkezetben a termelőszövetkezeti tagokat szabad szombat illeti meg. Rendszeresen fizeti a közös gazdaság a törzsgárdapótlékot. A törzsgárdapótlék az évek arányában 3, 6, 9, 12, 15 százalék, ezt havonta fizetik, de megkapják a nyugdíjasok is. Az, aki ma megy nyugdíjba és eltöltött a termelőszövetkezetben 15 évet, a nyugdíjintézet által megállapított nyugdíjához kiegészítésként havonta megkapja a 200, vagy 300 forint törzsgárdapótlékot. Más formákban is gondoskodik tagjairól a termelőszövetkezet. Máriapócs egyetlen ipari üzeme a száz asszonynak munkát adó varroda. Az elmúlt évben létesítette a termelőszövetkezet. A varrodában termelőszövetkezeti asszonyok dolgoznak, havonta 1500-2000 forintot kereshetnek, s ebből a termelőszövetkezetnek egyetlen egy nagy haszna van: ha érik az alma — az elmúlt évben 567 vagonnal termett — akkor a szüreteléskor, a csomagolásnál a varrodában dolgozó asszonyok is segítenek. Az egyesülést követő évben a Rákóczi Termelőszövetkezet elnyerte a kiváló termelőszövetkezeti címet. Most ismét kiválók lettek. A tervekkel, elképzelésekkel talán már egy harmadik kiválóság lehetőségét alapozzák. Valamennyi ágazatban az elmúlt évinél többet, összességében 12 százalékkal nagyobb eredményt kívánnak elérni. Ennek érdekében jelentős beruházásokat hajtanak végre, gépeket vásárolnak. Néhány tétel: az 1977. évi beruházás együttes értéke 15 millió 329 ezer forint, ebből építési jellegű közel 7 millió forint. Üzemi konyhát építenek 500 személy kiszolgálására 1 millió 500 ezer forintért, fejlesztik a gépparkot, almamanipuláló gépsort, új dohányszórító berendezéseket állítanak üzembe. N agy a fejlődés, párosul vele a községi, gazdasági vezetés, a tagság szorgalma. Néha akad türelmetlenség s ilyenkor van nagy jelentőségük azoknak az intő szavaknak, amelyeket sok nélkülözésben, kemény munkával eltöltött évek tapasztalata diktál. Lazók Mihály idős párttag mondta a tagkönyvkiosztó taggyűlésen: „Mi úgy dolgoztunk, hogy kenyérre se volt pénzünk. Ma kevés az olyan lakás, amelyben nincs fürdőszoba. Lépésről lépésre lehet előrehaladni.” Máriapócson nem araszolva, de nagyokat lépve jutnak előre. Seres Ernő o
