Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

Szabadságunk születésnapján Dr. MAROTHY LÁSZLÓ ÜNNEPI KÖSZÖNTŐJE Éljen április 4.1 Az alábbiakban kivonatosan közöljük dr. Ma- róthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ Központi Bizottsága első titká­rának ünnepi köszöntőjét, amely április 2-án hangzott el a rádióban és a televízióban. a incs még egy ünnep naptárunkban, amely annyira ki­fejezné népünk legnagyobb történelmi sorsfordulójá­nak fogalmát, mint április 4-e. Történelmünk folyamán parasztfelkelések, forradalmak, függetlenségi és szabadságharcok estek áldozatául a hazai és a nemzetközi reakció túlerejének. Népünkből azonban soha­sem tudták kiölni a szabadság reményét. Ez adott évszázado­kon át erőt a küzdőknek, kitartást a csüggedőknek, „magyar­ságot a magyarnak”. Így volt akkor is, amikor Horthy ellen- forradalmi rendszere a második világháború végső pusztulás­sal fenyegető katasztrófájába sodorta a nemzetet. Népünk legkiválóbb fiai és lányai, ha elszigetelten is, szembeszálltak a világuralomra törő hitleri fasizmussal és hazai kiszolgálói­val. önfeláldozó küzdelmük az antifasiszta harcban egyesült nemzetek világtörténelmi győzelmében teljesedett be. Kelet- és Nyugat-Európa országaival együtt 1945. április 4-én ha­zánk szabad és független lett. Ebben a világméretű küzdelemben, melyben az ember legyőzte az embertelenséget, a humanizmus a barbárságot, a békevágy a háborút, a Szovjetunióé volt a döntő szerep. A vi­lág első szocialista államának népei és katonái hozták a leg­több áldozatot a mi szabadságunkért is. Népünk végre saját kézébe vehette sorsának irányítását és a népi hatalom meg­teremtésével másodszor is megnyílt hazánk előtt a szocialista fejlődés útja. Hősi tetteiket és önzetlen áldozataikat sohasem feledjük. Emléküket ápoljuk és megőrizzük. Nemcsak a tisz­telet virágaival. Sokkal jnkább azzal a történelmi „emlékmű­vel”, amely a szocialista Magyarország építésében ölt testet. Engedjék meg, hogy felszabadulásunk 32. évfordulóján, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnö­ki Tanács és a kormány nevében tisztelettel köszöntsem önö­ket, szívből jövő jókívánságaimat fejezzem ki hazánk minden polgárának, párttagoknak és pártonkívülieknek, idősebbek­nek és fiatalabbaknak, a Magyar Népköztársaság valamennyi barátjának, aki osztozik velünk az ünnep örömében. A 32. évét ünneplő szocialista Magyarország társadalmi portréja gazdag, kiegyensúlyozott és bizakodó képet mutat: a tartalmában kiteljesedő szocializmus, a fejlett szocializmus képét. Hátterében rengeteg munkával, harccal és áldozatok­kal is, távlataiban megalapozott optimizmussal. Ezt a társadalmi portrét szívesen nézi, mutatja és tartja magáénak mindenki. Az is, aki a bölcsőnél jelen volt, és az is, aki már e bölcsőben nevelkedett. A 32 dolgos év, mióta a munkásosztály és szövetségesei az ország gazdái, nagy eredményeket érlelt: haladó társadal­mi rendet; fejlett ipart, korszerű mezőgazdaságot; szilárd szövetségeseket, barátokat szerzett. A 32 év eredménye sokaknak életük művét jelenti. A 32 év sokoknak örökségként' jutott. Hazánk lakosságának a fele már nem emlékezhet saját tapasztalatából a felszabadu­lásra, még kevésbé az azt megelőző időkre. Már ránk, a har­mincas éveinkben járókra is joggal mondják, hogy beleszü- lettünk a szocializmusba. A nálunk fiatalabbak számára pe­dig a munkáshatalom megvédésének korszaka is történelem. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel adózunk azoknak, akik har­coltak a jelenért és építették 32 éven át a hazát. Az örökösók előtt nem kisebb és nem könnyebb feladatok állnak, köteles­ségük továbbvinni és meghaladni az elődök művét. Nemzeti egységben tekinthetünk a jövő elé. Jó progra­munk van a következő 15-20 esztendőre, melyet népünk min­den rétege a sajátjának érez. Idősek és fiatalok, párttagok és partonkívüliek, hívők és ateisták, magyarok és nemzetiségiek fognak össze a fejlett szocialista társadalom programjának megvalósításáért. Konkrét teendőinket világosan megfogal­mazta pártunk XI. kongresszusa. Most a végrehajtáson a sor. Ez sokrétű munkát jelent, de kiemelt jelentősége van a további fejlődésünk alapját képező gazdasági építésnek, az ötödik ötéves tervünk megvalósításának. Az első esztendő eredményei meglelnek a várakozásnak. Céljaink eléréséhez azonban további erőfeszítésekre van szük­ség. Terveink teljesítése mindannyiunktól a legjobb képesség szerint végzett, fegyelmezett, odaadó munkát igényli. Az év minden munkanapján, a munkanap minden órájában. Csak így várhatjuk országunk gyorsabb fejlődését, gondjaink és problémáink megoldását. Valamennyien tudjuk, hogy a külső körülmények és a természeti tényezők kedvezőtlen alakulása az elmúlt évek­ben nehéz gazdasági helyzetet teremtet számunkra. Ez reflek­torfénybe állította fogyatékosságainkat, az elavult termelési módszereket és berendezéseket, s nem egy esetben gondolko­dásunk korszerűtlen vonásait is. Ezek együttes hatásaként nemzeti jövedelmünk nem növekedett a kívánt mértékben. A lakosság reáljövedelme nem a tervezett szinten alakult. Mégis elmondhatjuk, hogy van mit ennünk és tudunk öltöz­ködni. Ha többet fizetünk is érte, de elegendő hús és tej jut a családoknak. A múlt évben 90 ezer család költözhetett új, korszerű lakásba, és százezrek közlekedését segíti a budapesti metró megnyílt második vonala. Termelőberendezéseink egy- része elavult, de a korszerűsítés sem maradt el, új üzemek kezdtek termelni, mint például a leninvárosi Olefinmű. A leg­fejlettebb műszaki színvonalat képviseli majd hazánk első atomerőműve, amely egy új szocialista várossal együtt épül Pakson, a Duna partján. Tény, hogy komoly gondjaink van­nak a munkafegyelemmel, de az is tagadhatatlan, hogy csak­nem másfél millió szocialista brigádtag célozza és mintázza életével, munkájával a teljesebb szocialista holnapot. Szándékaink és tetteink a dolgozó osztályokkal és réte­gekkel szövetséges munkásosztály hatalmát, a proletárdiktá- túra államát erősítik, amely valamennyi állampolgár érde­keit védve és szolgálva fejlődik össznépi állammá, s mind­inkább egyenlő esélyeket biztosít a társadalom tagjainak a munkához és a tanuláshoz, képességeik kifejlesztéséhez, egyé­ni és társadalmi boldogulásukhoz. Hazánkban kiegyensúlyozott a politikai légkör. Minden tisztességes állampolgár, minden dolgozó ember biztonságban, jó közérzettel tekinthet a holnap elé. Kipróbált, hazafias és internacionalista párt vezeti népünket. Egyre szélesebben ki­bontakozik a szocialista demokrácia. Tömegek tulajdonságává válik a közügyek és benne a saját sors intézésének szándéka, amihez társadalmi rendünk az érdemi döntés jogát és lehető­ségét egyaránt biztosítja. Tovább bővül és új garanciákkal gyarapszik a munkások, a dolgozók beleszólási joga az üze­mek, a munkahelyek életébe. Gyökeret eresztenek az olyan új, demokratikus kezdeményezések, mint az ifjúsági parla­mentek. A fejlett szocialista társadalomért végzett gazdasá­gi, politikai, kulturális munka, és ezzel összefüggésben a marxista-leninista gondolkodás terjedése, magasabb rendű célokat, új értelmet ad az ember életének. épünk jobbra törekvése még sohasem forrott ilyen szorosan össze a világ haladó erőinek harcával, mint korunkban. Három évtized alatt alapvetően megvál­toztak a haladás és a reakció erőviszonyai a világon. A szo­cialista világrendszer és a történelmi fejlődés menetét meg­határozó társadalmi, politikai, gazdasági tényezővé vált. Két­ségtelen, hogy a nemzetközi imperializmus jelentős erőket tud még felvonultatni. Feszültséget teremt, ellentéteket szít, kihasználja az emberiség évszázados nyűgeit: az elmaradott­ságot, a nemzeti, faji és vallási előítéleteket. Kemény küz­delmeket kell még vívnunk a szélsőséges katonai körökkel. Fel kell vennünk a harcot a jól szervezett, tapasztalt impe­rialista propagandagépezettel, amely nem riad vissza az ál­szent szemforgatástól sem, ha a haladás erőinek árthat. Ezt teszi napjainkban is, amikor nem átallja a chilei fasiszta dik­tatúra és a dél-afrikai fajüldöző rezsim támogatóit az embe­ri jogok védőügyvédjének szerepében mutogatni. Mi mégis optimisták lehetünk. Ma már a föld és a koz­mosz egyetlen részén sem cselekedhetnek az imperialista ha­talmak kényük-kedvük szerint. Mindig és mindenütt számol­niuk kell a Szovjetunió, a szocialista világrendszer, a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom, a fejlődő országok haladásra törekvő népeinek erejével. És ez az erő az emberiség jövőjének biztosítéka. Ehhez az erőhöz bennnüket a szolidaritás szilárd kötelékei fűznek. Közös harcunk ered­ménye, hogy megvalósul a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikája. Ennek kö­szönhető a helsinki biztonsági és együttműködési értekezlet létrejötte és sikere. Nekünk forradalmi feladatunk és történelmi felelőssé­günk a fejlett szocialista társadalom építése Magyarországon. Ez népünk érdeke. Ezzel járulhatunk hozzá a haladó erők gyarapodásához. Ezt várják tőlünk elvtársaink, barátaink. Ez ad tartalmat hazafiságunknak és nemzetköziségünknek. Internacionalista magatartásunkban megkülönböztetett helye van a Szovjetunióhoz fűződő viszonynak. A magyar— szovjet barátság legjobbjainknak a szocializmusért vívott kö­zös harcában született, erősödött és napról napra mélyül, gaz­dagodik. A történelmi egymásrautaltság az élenjáró felisme­réséből, milliók mindennapi kapcsolatává, személyes barátsá­gává válik. A magyar—szovjet barátságnak harcokban ed­zett múltja, sziklaszilárd elvi alapokon nyugvó, népeink érde­keinek kölcsönösen megfelelő jelene és jövője van. Legnagyobb nemzeti ünnepünkön, felszabadulásunk 32. évfordulóján adózzunk tisztelettel a felszabadítók, a munkás- osztály hatalmát kivívó és megvédő emléke előtt, önfeláldo­zásukból és eredményeinkből gyűjtsünk erőt további felada­taink megoldásához. | Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, i az Elnöki Tanács és a kormány nevében kívánom , önöknek, hogy jó erőben és egészségben munkálkod­janak közös országépítő céljaink elérésén és személyes, csa­ládi terveik teljesítésén, életüket és törekvéseiket kísérje si­ker, öröid és boldogság. Távvezeték a Szovjetunióból.

Next

/
Thumbnails
Contents