Kelet-Magyarország, 1977. április (34. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-24 / 95. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. április 24. Ketten a tizen­ötből. A Nyír­egyházi Kerté­szeti és Park­építő Vállalat tizenöt dolgo­zója a közel­múltban szak­munkásvizsgát tett. A szak­munkásvizsga letétele után 1 forinttal emel­ték minden vizsgázó óra­bérét. Képünk: Pavlovics Ist­vánná és Sípos Miklós virágo­kat készít szál­lításra. (Elek Emil felvétele) JOBB GAZDÁLKODÁS,JOBB ELLÁTÁS Piacra termelő szakcsoportok Egyre nagyobb részt vál­lalnak a lakosság ellátásából az ÁFÉSZ-ek keretében mű­ködő, különböző ágazató mezőgazdasági szakcsopor­tok. Szabolcs-Szatmár me­gyében jelenleg kilenc ágazatban 133 szakcsoport 13 750 tagja termel mézet, gyümöl­csöt, zöldséget, tenyészt sertést, libát, nyulat. A különböző kedvezmé­nyek hatására jelentős mér­tékben növekedett a szak­csoportok és a tagok száma, valamint az értékesített áru mennyisége. 1975-ben 128 szakcsoport 10 645 tagja 87 millió forint értékű árut ál­lított elő, az elmúlt évben viszont már 125 millió forin­tot ért el a szakcsoportok termékértékesítése. Különösen a sertéstenyész­tők dolgoztak eredményesen, közel 72 millió forint értékű sertést hizlaltak. Igaz, jelen­tős kedvezményekben része­sülnek. Kilogrammonként egy fo­rintos felárat kapnak, ha a szakcsoportok negyed­évenként 40 darabnál több sertést adnak le. A legtöbb szakcsoport gon­doskodik a kocatörzsállo­mányról, melyből tovább- tenyésztésre két évig hitelbe kaphatnak a csoport tagjai. Néhány helyen, — mint Ti- szavasváriban — másodállás­ban állatorvost foglalkoztat az ÁFÉSZ, aki vigyáz az ál­lományra, és elvégzi a szük­séges vizsgálatokat. Ehhez hasonló kedvezményekben részesülnek a nyúltenyésztők is. kodásukat, szervezeti életük teljesebb kibontakoztatását. Nagyot javult a vetőmag-, a műtrágya- és a növényvédő- szer-ellálás. Az elmúlt évben 9 millió forint értékű vető­magot, 14 millió forint érté­kű műtrágyát, és 24 millió forintnak megfelelő növény­védő szert hoztak forgalom­ba az ÁFÉSZ-ek. A méhészek minden évben nagykereskedelmi áron jut­hatnak a cukorhoz, s a ván­doroltatás szállítási költségei­nek felét az ÁFÉSZ-ek fe­dezik. A jobb munka, az eredmé­nyesebb gazdálkodás érdeké­ben a télen 240 szakmai előadást tar­tottak, ahol a korszerű technológiai, biológiai vívmányokkal, a piaci igényeknek legjobban megfelelő fajtákkal is­merkedhetnek meg a hallgatók. A javuló ered­mények nagyrészt annak tudhatok be, hogy az elmúlt, évekhez képest tavaly jelen­tős mértékben javult az ÁFÉSZ-ek és a szakcsopor­tok kapcsolata. A szövetkeze­tek még sokoldalúbban segí­tik tevékenységüket, gazdál­A zöldségtermelés növe­lése érdekében az álla­mi támogatással együtt több mint 10 ezer négy­zetméter fóliát kaptak a szakcsoportok. Növekedett a csoportok kö­zös vagyona, 1976-ban a cél­kitűzésnek megfelelően alakult, és elérte a 4 millió forintot, ami több mint egy­millióval haladta meg az előző évit. Az 1977-es feladatok alap­ján az ÁFÉSZ-ek tovább korszerűsítik a szakcsoportok árutermelését, növelik a tag­létszámot és a közös értéke­sítés mennyiségét. A célkitű­zések között szerepel, hogy a megye adottságainak meg­felelően továbbfejlesztik a baromfitenyésztő, valamint a bogyós és csonthéjas gyü­mölcsöt termesztő szakcso­portokat. B. G. Elkészültek a Keleti lakótelep tervei íj városrész épül Nyíregyházán E gy esztendeje adtunk hírt a nyíregyházi Ke­leti lakótelep építésé­nek terveiről, amikor a terv- pályázatra érkezett legjobb munkákat kiállították és a város lakossága is véleményt mondhatott a rjjegyeszékhely leendő új, nagy városrészé­ről. Akkor határozat szüle­tett: a legjobb elemeket egyesítő részletes tervet kell elkészíteni. Azóta -az előkészületek „csendben” zajlottak, rész­munkákat végeztek. A múlt héten azonban sor került a részletes rendezési terv prog­ramjának egyeztetésére, s ez már ismét jó néhány új­donságot jélentett. Az előzményekről: a Kele­ti lakótelep, amelyet a ter­vező szakemberek Nyíregy­háza XXII. lakókörzetének . neveznek, a Család utca kör­nyékét foglalja el és több , ütemben épül. Összesen kö­rülbelül hatezer lakás elhe­lyezésére számítanak, tehát mintegy huszonötezer lako­sú városrész alakul. Az első ütemben — a VI. ötéves terv elejétől kezdve — ezer la­kást építenek. Az idő tehát sürget: a területen hamaro­san bontani, majd építeni kell, s közben ki kell építeni a közművezetékeket, hogy az összkomfortos házgyári laká­sok építését megkezdhessék. Az új lakótelep a Debre­ceni Házgyár termékeinek felhasználásával épül. Öt- és tizenegy szintes házakat emelnek, amelyek azonban eltérnek a Jósavárosban megszokottaktól, mert idő­közben megvalósul a ház-x gyári rekonstrukció, s ezért megjelenésében, beosztásá­ban kedvezőbb házak lesz­nek. Érdekessége az épülő új városrésznek, hogy jól elha­tárolható szakaszokban épít­hető: egy-egy nagyobb — több épületből álló — lakó­tömböt széles sétányok, a tervezők szakkifejezésével élve „fő gyalogutak” válasz­tanak el egymástól. Ez egy­ben azt is jelzi, hogy a tel­jes nagy lakótelep belső ré­szeiben egyáltalán nem lesz járműközlekedés, a szélső ré­szeken is csak a helyi forga­lom bonyolódhat le. A keleti városrész fő útja egyébként a Család utca lesz, amelyen a tömegközlekedés, a teher- és személyforgalom zajlik majd. Szintén jelentős forgalomra méretezik a lakónegyed keleti (Oros felől lévő) oldalán ha­ladó utat. A tervezők célja, hogy a tömegközlekedés megállóinak célszerű elhelye­zésével e két főúton bár­melyik lakástól négyszáz méteren belül legyen autó- buszmegálló, tehát érdemes legyen a tömegközlekedést használni. A lakótelep mind­két nagy útja a 4-es és a 41- es főúton kiépülő két-két cso­mópontba torkollik. A tervezők felhasználják az időközben sokfelé épülő la­kótelepek gyakorlati tapasz­talatait is, és igyekeznek el­kerülni, hogy a keleti vá­rosrész csupán „alvó város” legyen. Ezt annál is inkább megtehetik, mert a távlat­ban akkora városrész lesz itt, amely — ha önállóan Tiszta vizet! Érpatak: 10:1 a szennyvíz javára A Tisza vize a megyénk te­rületén belekerülő szennyező­dés, hulladék egy részét egész hazai szakaszán végig­viszi. Különös gonddal kell tehát ügyelnünk tisztaságára. Valamennyi vízfolyás, táro­zó vizének minőségét rend­szeresen ellenőrzik. Me­gyénkben harmincnégy he­lyen vesznek vízmintát a vizsgálatokhoz — tudtuk meg Iván Györgytől, a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgató­ság osztályvezetőjétől. A Ti­sza és a Szamos egymástól távoleső pontjain hetente, il­letve havonta vesznek mint­egy kétliternyi vízmintát a folyó sodrából. A kisebb víz­folyások vizének vizsgálatait negyedévenként végzik. Ki­mutatják többek között, mennyi a víz oxigéntartal­ma, a benne lévő élővilág lé­téhez megfelelő-e, milyen a sótartalma, lugossága, vagyis öntözésre alkalmas-e. Mint­egy 25—30 minőségi jegyet állapítanak meg egy vízmin­ta alapján. A vizsgálatok eredményei a teendőkre ve­títenek fényt, megmutatják, milyen célra használható a vízfolyás, vagy tározó vize. A belekerülő nagy mennyi­ségű szennyeződések súlyos károkat okozhatnak: a vizek élővilága kipusztul, a víz öntözésre, ipari felhasználás­ra alkalmatlanná válik, eset­leg rossz szagot áraszt. A Ti­sza tisztaságával elégedettek lehetünk, tudtuk meg. Van azonban néhány beleömlő vízfolyás, amelyiknek vize nagyon szennyezett. Ilyen például az Érpataknak külö­nösen a Nyíregyháza alatti szakasza. A beleengedett szennyvíz a tisztítás után se olyan, ahogyan azt egy ilyen kis vízfolyás védelme igé­nyelné. Nyáron, mikor víz­állása különösen alacsony, az Érpatak minden liter tiszta vizére 10 liter megtisztított szennyvíz jut. Piszkossá te­szi a vizét a csapadékcsator­nába beengedett szennyvíz is, amelyik tisztítás nélkül folyik az Érpatakba. A lakosság is sok hulladékot beleszór a víz­be. Olyan is előfordult, hogy valaki rendszeresen beleön- tötte a salakot. Az utóbbi években javult a helyzet. A városi szennyvízcsatornába egyre több lakás szennyvizét vezették bele, melyből a víz megtisztítva kerül az Érpa­takba. Még ebben az ötéves terv­időszakban elkészül mintegy nyolcvanmillió forintért a Demecseri Keményítőgyár tisztítóberendezése, ezzel a nagyhalász—pátrohai csator­nán és a Belíőcsatorna alsó szakaszán a szennyvízgondok végre megoldódnak. Tavaly készült el Kisvárdán a köz­ponti szennyvíztisztító beren­dezés, ezáltal tisztább lett a Belíőcsatorna felső szakaszá­nak vize. Gondot okoz, hogy a Nyíregyházi Konzervgyár porcsalmai üzemének nincs szennyvíztisztító berendezé­se. A Keleti csatornába öm­lő piszkos víz kellemetlen szagot árasztva folyik el Ökö- ritófülpös és Győrtelek mel­lett. Ezen a helyzeten kíván­nak javítani egy még ebben az évben elkészülő ideiglenes tisztítóberendezéssel, s hogy a különösen szennyező ter­mékeik gyártásait leállítják. Az elmúlt évben 33 válla­latot büntetett meg a Felső- Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság összesen mintegy 17 millió forintra a víz szennye­zése miatt. A nyírmadai ser­téshizlalda több mint 4 mil­lió forintot fizetett. Nagy kár­térítési összeget róttak ki a SZAVICSAV-ra, a Hajdúsági Iparművekre, a Nyíregyházi Konzervgyárra is. A vízügyi igazgatóság azonban csak szükség esetén fizettet bün­tetést, mert nem a bevétel, hanem a vizek tisztasága a fontos. K. É. w B Magyar Vadászok Országos Szövet­ségének Szabolcs- Szatmár megyei Intéző Bizottsága szombaton dél­előtt megyei vadászaktí­vát tartott, amelyen a me­gye középtávú vadgazdál­kodásának fejlesztési ter­vét tárgyalták meg. Az aktíván részt vett Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyet­tese, a MAVOSZ elnöke, dr. Koller Mihály. a MA­VOSZ főtitkára. Az aktí­vát dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács elnökhe­lyettese nyitotta meg. Elhangzott többek kö­zött, hogy a megyében működő 38 vadásztársa­ság több mint 1200 tagja a kilövés mellett vadte­nyésztéssel és vadvéde­lemmel is foglalkozik. A középtávú terv irányelvei alapján a szarvaslétszám mérsékelt emelkedése vár­ható. EGY ÍTÉLET MARGÓJÁRA Százezrek — pecsétért Nem pontos az adat, de 1970 óta legalább tíz olyan bűncse­lekményről számoltunk már be a lap hasábjain, amikor egy-egy kisiparos, vagy felvásárló szö­vetkezetek közreműködésével ke­reshetett százezreket szabálytala­nul, mert a nagy összegekből bi­zonyos százalékot átengedett, vagyis olyan jövedelemhez jut­tatta a szövetkezetei, amiért semmit nem kellett csinálni. Legutóbb Huszti József 39 éves olcsvai festő és partnerei ügyé­ben született ítélet, s talán ez magyarázatot ad rá: -miért nem sikerült még mindig gátat vetni a hasonló cselekményeknek. Huszti kisiparos volt, s így nem vállalhatta volna el az Or­szágos Villamosvezeték Vállalat­nak a távvezetékek oszlopmázo­lási munkáit. 1971-ben felkereste a leveleki tsz-t és megbeszélte velük, hogy vállalják el ezt a munkát, ő majd mindent elvé­gez. A lényeg, hogy a tsz a ne­vét adja. A szerződés megszüle­tett: a kapott összeg 70 százalé­ka a Husztié, 30 a tsz-nek marad. A közel háromnegyed millióból így kapott a kisiparos 408 ezret, a tsz 223 ezer forintot. A mun­kát nem egyedül Huszti végezte: héttagú brigádot szervezett, s mivel a vállalkozás jó jövedel­met biztosított, elhatározták, hogy belépnek a tsz-be. Erre azonban nem került sor, mert a tsz vezetőit leváltották, Huszti­épülne — a megye második legnagyobb városa lenne. Te­hát sok bolt, szolgáltatóhely, vendéglátóhely, és más kö­zösségi létesítmény megépí­tése szükséges. Főleg ilyen célra tartják fenn a leendő városrész egyik szögletét (a Család utca és a 41-es főút között). A tervezői normák alapján a később épülő különböző lé­tesítményeknek is helyet biz­tosítanak, s a célcsoportos la­kásépítés keretében ezek fo­lyamatosan meg is épülhet­nek: bölcsőde, orvosi rende­lő, gyógyszertár, könyvtár, mozi, óvoda, iskola és üzlet- hálózat. A nagy lakótelep építése szártios előkészítési munkát is igényel. így például már nemcsak a tervezőintézet, ha­nem az MTESZ társadalmi munkabizottsága is dolgozik, hogy a legcélszerűbben és legolcsóbban juttathassák a lakótelepre a távfűtést és más energiákat. A tanácson sokféle előkészítő munkát végeztek már el, s minden re­mény megvan, hogy 1980-ban a Család utca 21—30. számú házaktól keletre lévő terüle­ten meg is kezdődik az épít­kezés. A lakótelep teljes épí­tése az újabb 15 éves lakás- építési program lényeges részét jelenti. M. S. A nyíregyházi Keleti lakóte­lep rendezési tervének váz­lata. A kép bal oldalán a vastag vonal a Család utcát, az alján lévő a 41-es főutat jelzi. A pontozott vonalak a fő gyalogutak, sétányok, köz­tük a Család utcával párhu­zamos leghosszabb jobb és bal oldalán tizenegy szintes házak, a halványabban vo- nalkázott területeken pedig ötszintesek épülnek, míg a „kockázott” részeken intéz­mények kapnak helyet. Első­ként a kép bal alsó részén lévő négyzetben tervezett la­kóházak épülnek meg, 1980- tól kezdve. nak pedig újabb vállalkozó után kellett nézni. Koncz Istvánt, a Vásárosna- ményi Vegyes Ktsz elnökét ke­reste meg, aki megbeszélte a fő­könyvelőjével és vállalták a dol­got. Fél év alatt 539 ezer forint bevételük volt, amiből Husztiék 408 ezret, a szövetkezet 79 ezret kapott, mert ebben a szerződés­ben 84:16 százalékos volt az osz­tozkodás aránya. 1973-ban belép­tek a ktsz-be, de így nem volt kifizetődő nekik és kiléptek. Ekkor az aranyosapáti tsz el­nökét, Pável Jánost keresték fel, hogy vállalja el a tsz a közúti építő vállalatnak a szalagkorlát- festési munkáit. Előbb 70:30 szá­zalékban egyeztek meg, aztán 1974-ben 77:23 százalékra módosí­tották a jövedelem megosztását. Ebből az üzletből 140 ezer volt a Husztiéké, a tsz-nek 48 ezer ma­radt. Ezután az Adonyi Ruházati és Szolgáltató Szövetkezet követke­zett: ők korábban dolgoztak az OVIT-nek, de a dolgozók kilé­pései miatt nem tudták tovább vállalni a munkát. Velük olyan egyezség született, hogy a mázo­lási munkák négyzetméteréért Husztiék 48, a szövetkezet 6 fo­rintot kap. Ekkor azonban Husz- tinak már nem volt kisiparosi jogosítványa, így 'Balázs László­hoz fordult, aki korábban az ő brigádjában dolgozott. A szövet­kezet 113 ezret, Husztiék — Ba­lázs nevére — 661 ezret kaptak. 1975 elején Gábor Ferencet, a gemzsei tsz elnökét keresték meg. Gábor csak 40 százalékért adta a tsz nevét, de Husztiék így is vállalták, sőt 20 százalékot még ebből is visszatartottak. Az 1 millió 273 ezerből 611 ezret kap­tak, év végén azonban — mert a tsz veszteséggel zárt — elmaradt a 20 százalék kifizetése. Eddig a történet, amelyet a bí­róság a napokban zárt le. Husz- tit 1 év börtönre ítélték, végre­hajtását azonban próbaidőre fel­függesztették és 25 ezer forint vagyonelkobzást kell neki meg­fizetni. Balázs László 3000 forint pénzbüntetést kapott, ezt is fel­függesztették és 1500 forint a va-. gyonelkobzás értéke. Koncz Ist­ván 5000. Markocsány András fő­könyvelő 3000, Pável János 4000. Hufnägel Károly 6000, Gábor Fe­renc 10 000 forint pénzbüntetést fizet társtettesi minőségben, üz­letszerűen, jelentős értékű árura elkövetett, szövetkezet működé­sével leplezett üzérkedésért. Az ítélet azt is megállapította, hogy Husztiék munkájára a nép­gazdaságnak szüksége volt, hi­szen a vezetéket festés nélkül nem lehet üzembe helyezni, s más ezt a munkát nem vállalta. Ám az is szerepelt mellette, hogy a szövetkezetek teljesen munka nélkül jutottak jövede­lemhez, Husztiék pedig azért vál­laltak alkalmazottként munkát, hogy ne kelljen a hatalmas jö­vedelem után adót fizetni. Ez a két dolog az, ami meg­jegyzésre készteti az újságírót. Ha tudniillik bűncselekmény adót csalni és munka nélkül jövede­lemhez jutni, akkor annak az ítéletben is tükröződni kellene, mégpedig olyan módon. • hogy az másQknak is elvegye a kedvét az immár eléggé elterjedt szö­vetkezet működésével leplezett üzérkedésektől, a szövetkezete­két pedig attól, hogy egy bé­lyegzőhasználatért százezreket vágjanak zsebre egy szorult helyzetben levő vállalattól. Mert azt is tudni kell, hogy az OVIT- tól felvett 3 és fél millió vala­mennyiünk pénze, hiszen ezeket a beruházásokat a költségvetés fizeti. Balogh József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents