Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

1977. március 16. KELET-MAGYAIJORSZAG 3 A tetteken a sor B rigádvezetők tanácskoztak az elmúlt hetek egyikén Nyíregyházán. A munkában eddig is élenjáró épí­tők a csepeliek Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulója tiszteletére elhangzott felhívásához csatlakozás vállalati lehetőségeit tárgyalták. Amikor a már nem fiatal korú Ritli Péter kubikos szocialista brigádve­zető kapott szót, ezeket mondta: „Megtárgyaltuk a felhí­vást. Ügy döntöttünk, hogy a feladatul kapott munkákat mindig határidő előtt adjuk át.” Még le sem ült, amikor a brigád egy másik tagja, Opre András, aki mint szak- szervezeti bizalmi volt jelen a tanácskozáson, így egészí­tette ki: „Nemcsak határidő előtt, hanem kiváló minőség­ben végezzük azokat el”. Lehetne sorolni a példákat, amelyek bizonyítják a szo­cialista brigádok, üzemi kollektívák tettrekészségét. Űj- fehértótól Záhonyig, Tiszadobtól Tarpáig mindenhonnan érkeztek szerkesztőségünkhöz csatlakozások e nagyszerű, s időközben nemzetközi méretűvé szélesedett mozgalomhoz. Megyénkben több mint száz gyár, vállalat, üzem, nyolc állami gazdaság munkáskollektívája, negyvenkét ipari üzem és 103 mezőgazdasági termelőszövetkezet tagsága, valamint a kereskedelem, a szolgáltatás dolgozói jelentet­ték be csatlakozásukat. A vállalásokban konkrétak mind a mennyiség, mind a minőség vonatkozásában. Sajnálatos, akad közöttük néhány, amelyben túl általánosan fogal­maztak: „Vállaljuk, hogy takarél&skodunk, hogy odafi­gyelünk a terméshozam növekedésére, hogy jobban ki­használjuk a munkaidőt.” Ezeket a vállalásokat nemcsak teljesíteni nehéz, de később sem lehet megtudni valódi értéküket. A minden sablontól mentes vállalások közül is kiemel­kedik többek között a MEZŐGÉP Vállalat, a Nyíregyházi Konzervgyár, a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbá­tori gyáregysége, amelyeknek munkáskollektívái egyéb feladataik mellett az ez évi szovjet exportot november 7- re teljesítik. A Hajtóművek és Festőberendezések nyíregy­házi gyáregysége azzal válaszolt Csepelnek, hogy munká­juk során 10 millió forintos megtakarítást érnek el. A nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet tagsága egyebek mellett 10 százalékkal több zöldséget termel és küld piacra. A záhonyi vasúti átrakókörzetben az idén 14 millió 650 tonna áru átrakására kerül sor. A gyorsabb átrakás, a hatékonyabb munka érdekében a gépi berendezések ki­használását további három, a munka termelékenységét pedig öt százalékkal javítják. Tíz százalékos terméstöbb­letet ígérnek a Balkányi Állami Gazdaság dolgozói. A Szamos menti Állami Gazdaságban az alma 164 mázsás hektáronkénti termésátlagát úgy növelik tíz százalékkal, hogy javítják az export minőségét is. A Volán 5-ös számú Vállalatnál a személyközlekedés teljesítményét 11, a te­hergépjárművek kihasználását pedig hét százalékkal nö­velik. A Nyíregyházi Sütőipari Vállalatnál a mennyiségi és minőségi követelmények mellett november 7-ig terven felül minden üzemükben egy-egy új termékkel bővítik a választékot. E ét hónap telt el azóta, hogy Horváth Józsefnek, a Csepel Művek Szerszámgépgyára Béke szocialista brigádja vezetőjének a felhívását hírül vitték az újságok, a rádió, a televízió. Most, hogy már megyeszerte számba vették a helyi lehetőségeket, a tetteken a sor, hogy a megvalósítás egyre szélesebb mértékben segítse terveink teljesítését, életünk gazdagodását. Sigér Imre BURGONYA ÜLTETÉS­HEZ készítik elő a területet a balsai határ­ban. A vencsel- lői Szabadság Tsz földjén a fogatok mel­lett géppel Is terítik az is­tállótrágyát. (Hammel Jó­zsef felvétele) Nem bízzák a véletlenre Ibrányi tervek a valóság talaján Az ibrányi Rákóczi Ter­melőszövetkezet tagsága a legutóbbi közgyűlésen az 1977. évi termelési és bevé­teli tervet változtatás nél­kül, egyhangúlag elfogad­ta. Egy avatatlan külső szemlélő kérdezhette volna: csak ennyi a demokrácia, hogy megszavazzák a ter­vet? Nem egészen. A köz­gyűlésre három lépcsőn át jutott el a terv. December elején, amikor a vezetőség már ismerte az 1976-os eredményeket, tapasz, tálatokat, egy előtervet bocsá. tott közre. Ezt ágazatonként megismerte a tagság. A má­sodik lépcsőben az ágazatok saját javaslataikkal kiegészít­ve elkészítették a részletes termelési, értékesítési és költ­ségtervet. Ezt összesítette a vezetőség. Majd következett a harmadik lépcső, amikor brigádgyűléseken ismertették a tervet, különös részletes­séggel az érintett terület fel­adatait. Itt már arról volt szó, milyen feltételek között, milyen munkaszervezéssel hajtják majd végre a tervet. Itt tisztázódtak az egyéni ja­vaslatok, problémák. Ilyen beszélgetéseken döntöttek például arról, hogy megszün­tetik a dohány részes műve­lését, a vele foglalkozók a többi tagok részére megálla­pított napi bérért dolgoznak. Reális tervele Ezekután következett a közgyűlés, ahol a vita nélküli, egyhangú szavazat a tagsag számára érthető és természe­tes volt. Valami azonban még itt is történt: a szocialista bri­gádok sorban csatlakoztak a csepeli, illetve hartai felhí­váshoz, költségmegtakarítást, minőségi és mennyiségi plu­szokat vállaltak. Mit hozott a gondos előké­szítés, milyen előremutató változások ismerhetők fel a múlt évvel szemben? Az 1976-os kedvezőtlen időjárás miatt a hozamnövelés száza­lékai egyes növényeknél mintha nem lennének reá­lisak. Például búzából több mint 25 százalékos növelést írnak elő, de ehhez tudni kell, hogy a múlt évben csak 22,5 mázsa volt az átlagtermés. Kukoricából mintegy 30 szá­zalékos hozamnövelést ter­veznek. E növények esetében a realitás az ötéves terv idő­arányos mutatója jelzi, ezzel szinkronban vannak. Más a helyzet a napraforgónál, eb­ből rekordnak beillő termést értek el a múlt évben. Ezért erre az évre a múlt évi szin­tet vették tervnek. Vagy ki­ragadhatjuk a tejtermelést. Tavaly 1800 literről 2900-ra tornászták föl az évi hoza­mot. Ez 60 százalékos javulás. A tervezett nyereség Az idén már csak 100 liter tehenenkénti növelést írnak elő, ami mintegy 3 százalék­nak felel meg. A 3000 literes hozam ilyen gyors elérése magyartarka állománnyal és elavult, hagyományos techno­lógia mellett igen szép ered­mény. A jelentősebb tovább­lépéshez most készítettek egy rekonstrukciós tervet, amely­ben többek között szerepel a takarmány- és a trágyaszállí­tás gépesítése. Az eredmények birtokában remélik: megkap­ják a rekonstrukcióhoz a kért támogatást. A számtengerből kiragadott néhány adat arról tanúskodik, hogy lbrányban a valóság ta­laján maradva tervezitek. Semmiféle sablont nem al­kalmaztak. Egyik növényfaj­nál, vagy állatnál csak 3 szá­zalékot, a másiknál 30 száza­lékot terveztek a múlt évhez viszonyítva. Hol, mennyi a reális? A megyei pártbizott­ság által megszabott 6 száza­lékot szövetkezeti szinten túlteljesítik. A bruttó terme­lési értéket a múlt évi 68 millióról 74 millióra terve­zik. Az 510 ezer forint nye­reséggel szemben 1977-re 5,2 milliót terveznek. A tervek reálisak, lelkesí- tőek, a tagság is elfogadta, mégis meg lehet kérdezni: mindez elegendő-e ahhoz, hogy a múlt évinél eredmé­nyesebb esztendőt zárjanak? A felsoroltak döntő dolgok, mégsem elég, előbbre kell lépni a munkaszervezésben, az ellenőrzésben is. A már említett dohány ré­szes művelés megszüntetésén túl, igen jelentős lépésnek ígérkezik a főágazati elszá­molás, ellenőrzés. A termelő- szövetkezetben öt termelő fő­ágazat van. Egyik ilyen az ipari növényeket termelő, hozzá tartozik a dohány, a napraforgó és a cukorrépa. A főágazat tervében a talaj-elő. készítéstől az áruszállításáig minden mozzanatnak meg­van az anyag-, a gépi és a kézi munkanormája. A főága- zatvezető havonként köteles számot adni az .elvégzett munkáról és a ráfordítások­ról. így a vezetőség egy év­ben 12-szer kap tájékoztatást és ha valahol lényeges, indo­kolatlan eltérés van, be tud­nak avatkozni. Specialista kell Ugyancsak az üzemszerve­zés korszerűsítéséhez tar­tozik, hogy egy specialistát alkalmaznak, aki felelős a szakszerű talaj-utánpótlásért, a gyomirtásért és a növényvé­delemért. A gyomirtás vagy a növényvé­delem anyagnormája egy át­lagos talajállapothoz, időjá­ráshoz, fertőzöttséghez van tervezve. Például az már el­avult technológia, hogy ti­zenkétszer permetezzünk, le. hét, hogy tíz permetezéssel ugyanolyan eredmény érhető el,.mert a betegségek, kár­tevők fellépése a vártnál gyengébb. Ahol milliós tétel­ben használnak vegyszereket, egy ilyen ésszerű takarékos­ság százezrekben kamatozat. A kiragadott példák arról tanúskodnak, ogy a termelést nem bízzák a véletlenre. Ha valami természeti csapás, vagy kimondottan kedvezőt­len időjárás közbe nem szól, az ibrányi Rákóczi Termelő- szövetkezet stabilan felzárkó­zik a jó gazdaságok sorába. Csikós Balázs Növekvő export Konténerládák Tiszátokról Jó évet zárt a Tiszalöki Faipari Vállalat. A 103 mil­lió forintos termelésük hét­millióval haladta meg a ter­vezettet. Jól értékesíthető termékeket — zárlécet, lam­bériákat, ipari ládákat gyár­tottak a Szovjetunió, Görög­ország, Franciaország és az NSZK részére, így exportjuk meghaladta az ötvenmillió forintot. Termelésük másik ötven százalékát a belföldi piac kielégítésére fordítot­ták. A vállalat a szocialista és tőkésországokba irányuló exportját az idén . négymillió forinttal növeli, teljes terme­lését pedig hétmillióval. Gé­pesítik a nehéz fizikai mun­kát igénylő szegezést, de fej­lesztésük nagy részét a szo­ciális létesítmények bővíté­sére fordítják. Üj termékkel ebben az év­ben nem jelentkeznek, vi­szont növelik a mezőgazda- sági konténerládák gyártását. A jelenlegi 35 ezer darab he­lyett 48-50 ezer darabot ké­szítenek. A többletet a ter­melékenység fokozásával érik el.­______________ Tsz-nőbizottsági elnökök tanfolyama A Szabolcs-Szatmár megyei mezőgazdasági termelőszövet­kezetekből hetvenöt nőbizott­sági elnök március 14-től öt­napos szövetkezetpolitikai tanfolyamon vesz részt Haj­dúszoboszlón. A nőbizottságok elnökei a továbbképző tanfo­lyamon megismerkednek a termelőszövetkezetek 1976. évi gazdálkodásának tapasztala­taival, az 1977. évi feladatok­kal, megvitatják a termelő­szövetkezeti tagok élet- és munkakörülményeinek ala­kulását. A többi között elő­adást tart a tanfolyamon dr. Pivarnyik Jánosné a Magyar Nők Országos Tanácsa osz­tályvezető-helyettese, aki a második nőkonferencián fel­vetődött aktuális kérdésekről tart vitaindítót. A nőpolitikái határozat gyakorlati végre­hajtása a termelőszövetkeze­tekben címmel hangzik el Radó Sándorné, az MSZMP Központi Bizottsága munka­társa előadása. A termelőszö­vetkezeti törvény módosításá­nak szükségességéről dr. Pongrácz Aladár, a TOT ta­nácsosa tart ismertetőt. Az ötnapos tanfolyam pén­teken zárul. A TISZAVASVÄRI GYÓGYSZERGYÁR kémia V. üzemében számos gyógy­szeralapanyagot állítanak elő. Az üzem egyik érettsé­gizett szakmunkása Nagy Júlia, aki egyfajta gyógy­szer alapanyag sóképzéséi végzi. (Elek Emil felv.) K isebb szabálytalanságot követtem el, ezért a ke­rületi tanácshoz kellett mennem. A szabálysértési osztályon kisebb pénzbünte­tésre ítéltek. Megígértem, hogy ezentúl nem sértem a szabályt, az­után elbeszélgettem a tanácsi dolgozóval. Ügy látszik ezen a napon kevesen voltak be­idézve, vagy újabban kevés a szabálysértő, mert pillanat­nyilag én voltam az egyedüli ügyfél. — Mi volt a helyzet az­előtt? — kérdeztem kíváncsi­an. — Hallomásból és a régi ira.' tokból tudom, — hangzott az érdekes válasz —, hogy ezer­nyi' elavult kihágási tétel alapján büntettek. Például, aki a pesti Alagútban osto­rát csattogtatta, súlyos pénz­bírságot, vagy három napot kapott. — Szóval most nyugodtan csattogtatha­tom ostoromat az Alagútban? — Természetesen. Azóta már sok új sza­bálysértési rendelet született. Minden ve­szély nélkül kipróbálhatja a régieket... Sőt, majd a most kezdődő fagylaltszezonban sapka nélkül is árusíthat fagylaltot. Azelőtt kihágás volt a szabálysértés neve, és súlyos pénzbír­ságot kellett volna fizetni, Aki nem fizetett, az leülte. így folytatta: A kihágási rendelkezések szerint, ha a 1-í^trAVl orr! lm nrrl A Ttrtti a kávés 200 pengő büntetést fizetett. De hol vannak most a kávéházak és a kaszirnők? A kezemben levő újságra mutatott: — Nyugodtan olvashatja a járdán. Az­előtt megbírságolták volna. — Sóhajtani szabad volt? — Nem mindenkinek. A hordár köte­les volt a megbízásokat tiszta egyenruhában felvenni és udvariasan megköszönni. Ha a megbízást megjegyzésekkel kísérte, káromko­dott vagy sértő módon sóhajtozott, hogy ezzel is kifejezze a megbízás jelentéktelen voltát, a 77 818/1901-es rendelet szerint három napi fogházra átváltoztatható pénzbírságra ítélték. Tehát neki sóhajtani sem volt szabad. Elmosolyodott: , — Tudja, mi az a szolgalom? — Nem. v — Én sem... Nos, mint a „Kihágások ké­zikönyve” című műben olvasható, súlyos ki­hágásnak számított „a szolgalmak gyakor­lásának megszegése a mederbirtokos által”. Lehet, hogy még azt sem tudta, hogy mi az a szolgalom, aki büntetett. Talán csak sejtette, hogy valami mederrel kapcsolatos kihágás. — Még jó, hogy kevés embernek volt medertulajdona. így folytatta: — Ha valaki vonóállatokat hangos kur- jantással biztatta, akkor is szigorú büntetést kapott. Sok dolguk lehetett akkoriban előd­jeimnek — fejezte be a tanácsi dolgozó a régi szabálysértések ismertetését. Bementem egy eszpresszóba. Feltűnően csinos tizenyolc év körüli lány ült a pénz­tárban. A mai idők kaszirnője átvette a dupla árát és adott egy blokkot. Még mosolygott is. Hü, micsoda kihágás lett volna ebből vagy ötven évvel ezelőtt! Palásti László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents