Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-16 / 63. szám

4 KELET-MAGYARORSZÄG 1977. március 16. (Folytatás az 1. oldalról) Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára, Gyúró Imre, a megyei tanács elnökhelyettese, Alexa László, az SZMT vezető titkára, Gu­Veszelin Djuranovics az új jugoszláv kormányfő lyás Emilné dr., a Hazafias Népfront megyei titkára, Nagy László, a KISZ megyei bizottságának titkára, ott vol­tak a fegyveres testületek megyei vezetői. Több ezer nyíregyházi fia­tal és a járások, városok if­júságának képviselői előtt Juhász Gabriella, a KISZ megyei bizottságának titkára nyitotta meg a 12. forradalmi ifjúsági napok április 4-ig tartó rendezvénysorozatát, és ünnepi beszédében méltatta 1848. március 15. évforduló­ját, szólt a mai fiatalok for- radalmiságáról, a szocialista hazafiságról és a proletár in­ternacionalizmusról. Az ünnepség résztvevői ez­után megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát. Megemlékezést tartottak Nyíregyházán, a Petőfi-szo- bornál is, ahol az üzemek, is­kolák fiataljainak képviselői helyezték el koszorúikat. Nyíregyházán megkoszo­rúztak Inczédy György, Irá­nyi Dániel, Hatzel Márton, Vasvári Pál, Kossuth Lajos, Széchenyi István emléktáblá­ját, domborművét. A megye járásaiban, váro­saiban is megemlékezések voltak: a Hazafias Népfront, a KISZ és a fegyveres testü­letek kéDviselői megkoszorúz­ták az 1848-as emlékműveket. Az iskolákban megemlékezé­seket kulturális és sport- programokat rendeztek. Jelentős ifjúsági esemény színhelye volt Nyírvasvári, ahol a KISZ megvei bizottsá­ga nagyszabású ifjúsági na­pot rendezett. A Jugoszláv Szövetségi Képviselőház (Szkupstina) két tanácsa kedden Belgrád- ban tartott együttes ülésén az államelnökség javaslatára Veszelin Djuranovicsot bízta meg a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöki tisztségének ellátásával. A kormányfő megválasztásá­val újjáalakult kormányban más személyi változás nem történt. Veszelin Djuranovics a kép­viselőházban tartott beszédé­ben összegezte a kormány előtt álló feladatokat, ame­lyek közül kiemelte az 1974- ben elfogadott új alkotmány­ban foglaltak mielőbbi reali­zálását, a jelenlegi ötéves tár­sadalmi és fejlesztési terv mielőbbi teljesítését, össz­hangban a JKSZ legutóbbi, X. kongresszusán meghatá­rozott fő célkitűzésekkel. Bő­vebben foglalkozott azokkal a teendőkkel, amelyek a kor­mány és annak egyes részle­gei előtt állnak. Nagy figyel­met szentelt a jelenlegi gaz­dasági nehézségeknek és ve­lük öszefüggő feladatoknak. „1975—76-ban — hangoztat­ta többek között — a terme­lés növekedésének üteme le­lassult.” Rámutatott arra, hogy a kormány célja e ne­hézségek megszüntetése és a hosszú távra szóló gazdasági stabilizációs politika megva­lósítása. Az új kormányfő hangoz­tatta, hogy Jugoszlávia kül­politikája az el nem kötele­zettségen alapul és „hozzájá­Bukarestben megszüntették a rendkívüli állapétól rul a világ haladó és demok­ratikus erőinek a békéért, haladásért és biztonságért ví­vott harcához, a nemzetközi viszonyok demokratizálásá­hoz, a békés egymás mellett élés érvényesüléséhez és a szocializmus győzelméhez.” Rámutatott arra, hogy Ju­goszlávia küzd az imperializ­mus és a gyarmatosítás min­den formája ellen. A belgrá­di találkozó előkészületeivel foglalkozva kijelentette: „na­gyon jó volna, ha Európa va­lamennyi országa, a helsinki konferencia minden résztve­vője arra törekednék, hogy a jelenleg tapasztalható ne­gatív tendenciák ne érvénye­süljenek és a nyáron meg­tartásra kerülő tanácskozás eredményeként a bonyolult és ellentmondásos európai helyzet a helsinki záróokmá­nyok szellemében fejlődjék”. Veszelin Djuranovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó tanácsának új elnöke 1925- ben született Crna Gorában, a Danilovgrad közelében lévő Martinics nevű helységben. Gimnáziumba és tanítóképzőbe járt, ahonnan 1941-ben, Jugoszlávia megszállása után kizár­ták, mert tagja volt egy haladó ifjúsági szervezetnek. Ezt követően a Jugoszláv Kommunista Ifjúsági Szövetség tagja­ként harcolt a fasiszták ellen a megszállt területen. Az olasz megszállók 1943-ban letartóztatták és internálták. Olaszor­szág kapitulációja után kiszabadult és a háború végéig részt vett a népfelszabadító harcban. 1943-ban tagjelölt, 1944-től a párt tagja lett. A felszabadulás után, 1947—48-ban pártiskolát végzett. Ezt követően Titogradban ifjúsági vezetőként működött, majd különböző párt- és állami tisztségeket töltött be. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának a VIII. kongresszus óta tagja. A legutóbbi, 1974-ben megtartott X. kongresszuson emellett a KB elnökségének is a tagja lett, ki­emelkedő munkásságáért több ízben kapott magas állami ki­tüntetést. Hanoi jelentés Szerdán érkezik a vietnami fővárosba az Egyesült Álla­mok hivatalos küldöttsége, élén Leonard Woodcockkal, Carter elnök különmegbizott- jával. A delegáció, amely va­sárnap indult el az Egyesült Államokból, Honoluluban és a Fülöp-szigeteken meg­szakította útját. A vietnami— amerikai tárgyalások befejez­tével a Woodcock vezette küldöttség a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaságba utazik. Berlini levél Sok hűhó Hess körül R udolf Hess állítólag kétségbeesett hangulatban van — elment a kedve az életétől, amelyet a nürnbergi bíróság amerikai, angol és francia tagjai annak ide­jén megkíméltek. Fia, Wolf Rüdiger Hess sajtóértekezle­ten, „exklúzív interjúkban”, saját maga fabrikálta újság­cikkekben igyekszik a világ tudomására hozni, hogy apja a börtönben pusztul el, ha hamarosan nem történik vala- -mi. Ez az állítás nem meglepő, ha meggondoljuk, hogy Rudolf Hesst Nümbergben — a szovjet bíró az ítélet eny­hesége miatt különvéleménnyel élt — életfogytiglani bör­tönre ítélték. A vádlott Hitler helyettese volt: ha már nem akasz­tották fel, milyen más ítélet lehetett volna még valameny- nyire is igazságos? A meglepő azj hogy vannak, akik igaz­ságtalannak próbálják beállítani, hogy az életfogytiglan valóban élete fogytáig tart, s Rudolf Hess a spandaui bör­tön egyetlen foglya nem kap kegyelmet. A Hess fiú, aki sajnos, nem kevés támogatóra talált, - „emberséget” emlegetve vezényel szovjetellenes rohamot. Hesst — úgymond — már kiengedték volna, ha a szovje­tek is hozzájárultak volna e lépéshez. Azt követeli, hogy a nyugati partnerek szegjék meg azt a megállapodást, amelyet a hitlerista háborús bűnösök megbüntetéséről an­nak idején a Szovjetunióval kötöttek, s apját a negyedik szövetséges hozzájárulása nélkül is engedjék ki Spandau- ból. Végtére is már 82 esztendős, s olyan kétségbeesés vett rajta erőt, hogy fogságának 13 072 napján „öngyilkossági kísérletet” követett el. öngyilkossági kísérletről persze szó sem volt: ezt meg­akadályozná a szigorú őrizet, amelynek rendjét úgy álla­pították meg, hogy ne ismétlődhessék az, ami Gőringgel történt. Hess cinkostársának tudvalévőén annak idején si­került megszabadulni az életétől és ezzel a bitófától. Mind­össze annyi történt, hogy egy februári estén Hess a va­csorához kapott életlen, tompa késsel a csuklóján, a lá­bán, a nyakán megsértette magát. A börtönorvos rögtön bekötözte, s a sérült saját lábán vissza tudott menni a zárkájába. Mindezt azért tette, hogy felhívja magára a világ figyelmét, vagy legalább kórházba kerüljön. Néhány éve, amikor gyomorbántalmai miatt hosszabb ideig egy német kórházban kezelték, kitűnően érezte magát és ezt a „kirándulást” szerette volna megismételni. A börtönöket azért építették, hogy ott bűnhődjenek, akiknek bűnhődniök kell. Rudolf Hess a világtörténelem legszörnyűbb bűntettének részese volt. Számára kegyelmet követelni annyit jelent, mint elfeledtetni ezeket a bűnö­ket és a hitlerizmus milliónyi áldozatának emlékét. Span- dauban havonta váltja egymást a szovjet, amerikai, angol és francia őrség, s a Hitler-ellenes koalíció négy részvevő­jének képviselői közösen igazgatják a börtönt. Ez is em­lékeztet: a világnak kellett összefognia, hogy a fasiszta bűnözők ne kaparinthassák ismét kezükbe a világot. Pintér István Véget értek a szovjet—török tárgyalások Hétfőn este újabb ülésen tekintette át az RKP Politi­kai Végrehajtó Bizottsága, a földrengés okozta károk hely­reállításával kapcsolatos helyzetet és újabb intézkedé­seket fogadott el. Március 15-től Bukarestre vonatkozó­an is megszüntették a rend­kívüli állapotot. . A politikai végrehajtó bi­zottság legfontosabb feladat­ként a megrongált épületek helyreállítását jelölte meg. Bizottságot hoztak létre, mely a lakásállapot felméré­sét koordinálja először a fő­városban, majd vidéken is. Módosítják a lakásépítési tervet és a már megállapí­tott számon felül még 10 ezer lakást építenek. A poli­tikai végrehajtó bizottság úgy határozott, hogy a román néphadseregen belül külön építőalakulatot hoznak létre. merényletkIsérlet INDIÁBAN. Merényletet kí­séreltek meg hétfőn Indira Gandhi miniszterelnök fia, Szandzsaj Gandhi ellen. Az indiai hírügynökség jelen­tése szerint öt lövést adtak le a képviselőjelölt gépko­csijára. (Kelet-Magyaror- szág telefotó.) Kedden befejeződtek And­rej Gromiko szovjet és Ihsan Sabri Caglayangil török kül­ügyminiszter tárgyalásai. A két külügyminiszter jószom­szédi, baráti légkörben meg­vitatta a szovjet—török kap­csolatok kérdéseit és a köl­csönös érdeklődésre számot­tartó nemzetközi problémá­kat. Ugyancsak kedden aláír­ták a gazdasági együttmű­ködés fejlesztéséről és a tu­dományos-műszaki együtt­működésről szóló egyezmé­nyeket, valamint azt a meg­állapodást, amelynek értel­mében a két ország együtt­működik a repülőgép-eltérí­tések megakadályozásában. Szovjet részről Andrej Gromiko, török részről Ihsan Sabri Caglayangil írta alá a dokumentumokat. HarcósEevtizedek Külön gyűjtőívet kapott a kereskedő ifjak egyesülete (helyiségük a Jókai utcában volt, a félemeleten). A vezetőségnek marxista tagjai voltak, Viliinger Dezső, Kolin Sári, Neubauer Géza, Groszmann Béla (Gosztonyi Ignác öccse). A vezetőség tagjai rendszeresen lejártak a munkásotthonba, részt vettek a szemináriumokon és politikai vitákon. De feljárt hozzájuk dr. Baráth (Brüll) Ferenc, Várallyay Jenő, Pál Ferenc és én is voltam egy pár alkalommal. Anyagi lehetőségeiknél fogva megvásárolták a Társadalmi Szemlét, majd a 100%-ot, amit a munkásotthonnak ajándékoztak. Külön gyűjtőívvel kerestük fel a húsiparosokat és a kereskedőket is. Április 7-re a hatóságok jelentős ellenintézkedéseket tettek a kormány utasítá­sára. A laktanyában elrendelték az összetartást Nem adtak a legénységnek sem sza­badságot, sem eltávozást, sem kimenőt és kimaradást. Berendelték a MATEOSZ tag­jait gépkocsikkal (Magyar Teherautófuvarozók Országos Szövetsége). Ezeket a Dessewffy téri csendőrlaktanya, a rendőrség és a katonai laktanyák udvarán helyez­ték el azzal a céllal, hogy szükség esetén oda szállítsák a fegyveres erőket, ahol szük­ség van rájuk — a tüntetők ellen. A rendőrség lezárta a főútvonalakat, okulva az 1930-as szeptemberi tüntetésből. Kerülő utakon azonban így is négy-ötezer ember jött össze a Kossuth és a Bessenyei téren. A budapesti küldöttséget nem fogadta a kor­mány, a vidéki városok küldöttségeit pedig a főispánok utasították el. A tüntetők a kormány lemondását és titkos választójogot követeltek. A rendőrség több személyt előállított, de dr. Baráth Ferenc közbenjárására estére szabadlábra helyezték őket. Délután Nyírturáról bejött Farkas elvtárs lánya és közölte, hogy a délelőtti tünte­tésnél a csendőrök belelőttek a tömegbe és az édesapját agyonlőtték. Nagyobb arányú tüntetés volt Büdszentmihályon, Polgáron, Tiszalökön, Nyírbogdányban. Büdszent- mihályon a tömeg beszorította a csendőrséget a laktanya udvarára és csak a délutáni órákban oszlott szét. Több elvtárs ellen eljárás indult, perbe fogták Egri Sándort és VáraUyay Jenőt is. A debreceni bíróság a vádlottakat felmentette, ellenben a büd- szentmihályi csendőrőrs parancsnokát megbüntették a tömeg előtt tanúsított erély­telen magatartás miatt. A küldöttségek és a tüntetések nyomására a főispán és a polgármester felutazott Budapestre. Beszámoltak a nagy szociális feszültségről, ami a városban és a megyében van és keretet kértek a közmunkák megindítására. A kormány kiutalt kisebb összeget az átmeneti megoldáshoz. Ezt az összeget az ínségmunkák elindítására fordították. Az ínségmunkásoknak két csoportja volt. A szellemi ínségmunkásoké, és a fizikai ínség­munkásoké. A szellemi ínségmunkásokat a városnál és a megyénél foglalkoztatták, a fizikai ínségmunkásokkal végeztették el az állatvásártér, a vágóhíd előtti terek terep- rendezési földmunkáit. Ebből intézték a Sóstó és területének rendezését, a tó köze­pén lévő sziget elhordását, a kitermelt földből a mélyebb területek feltöltését. A fi­zetett bérek a hivatalos létminimumnak az egyharmadát tették ki. Takács László pályamunkás elvtársat agitációs munkája miatt perbe fogták. Iz­gatás vétsége címén a debreceni törvényszék egy hónap fogházbüntetésre ítélte, amit le kellett ülnie. A felszabadulás után, 1944 decemberében az újjászervezett rendőrség­nél helyeztük el. A járási főszolgabírák a főispánhoz küldött jelentésekben azt írták, hogy a szo­ciáldemokrata párt tagjai bár szociáldemokratáknak nevezik magukat, de szellemük­ben, nézeteikben kommunisták. Földreformot akarnak orosz módra, a társadalom gaz­dasági és politikai rendszere ellen törnek. Rágalmazzák a kormányt, egyes helyeken a kormányzó személyét sem kímélik. Izgatásban élen járnak az Oroszországban járt hadifoglyok... A debreceni bíróság ítélete a büdszentmihályi csendőrőrs parancsnoka ellen tu­lajdonképpen jeladás volt a vidéki szociáldemokrata szervezetek felszámolására. A szociáldemokrata párt központjához „ijesztő” levelek érkeznek a vidéki szer­vezetektől. Olyanokat írnak, hogy „kétezren vagyunk”, a másik helyről írják, hogy 3 ezren, a harmadik helyről azt írják: „az egész falu velünk van, küldjenek fegy­vereket, készen állunk a polgárháborúra!” A Népszava részére indított gyűjtéssel kapcsolatban a rendőrség eljárást indított Egri Sándor, Várallyay Jenő, Kupferschmiedt András ellen is tiltott koldulás címén. Az ítélet 10 pengő pénzbüntetés, vagy ötnapi elzárás. Elvi okokból a büntetést nem fizették ki, inkább leülték. A nyár közepén a szociáldemokrata párt központja dr. Kiss Jenő elvtársat küldte le Nyíregyházára a vidéki titkárságától. Aktívaülésen került megtárgyalásra a vidéki szervezetek helyzete. Megállapította, hogy súlyos a gazdasági helyzet az egész or­szágban, különösen a tisztántúli vidékeken. A kormány fokozza a vidéki szervezetek üldözését. Az aktíva véleménye az volt, hogy a kormány elleni harcban ne hagyják magukra a vidéki szervezeteket, a központ is kezdeményezzen többet. Kiss elvtárs ismertette a pártközpont véleményét a németországi helyzetről, mely szerint az el­következő hónapokban kedvező változásnak kell bekövetkeznie Németországban, mondván, hogy ez a véleményük a német elvtársaknak is, akikkel közösen tárgyalták meg a kialakult helyzetet. Az aktívaülésen felvetődött Hitler hatalomra jutásának lehetősége. A pártközpont véleménye az volt, hogy ez nem következhet be. Hinden- burg, a köztársasági elnök tekintélye nagy a hadseregben, támogatja a Vasfront, a német frontharcosok szövetsége, a szociáldemokrata párt, a polgári pártok és szük­ség esetén számíthatnak a német kommunista párt támogatására is. Hindenburg Hitlert komolytalannak tartja, lenézi. Kiss elvtárs kérte az értekezletet, hogy őrizzük meg a párt egységét, vigyázzunk a vidéki szervezetekre, nehogy elkeseredésükben pro­vokáció áldozataivá váljanak. 6 ___________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents