Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-10 / 58. szám

XXXIV. évfolyam, 58. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1977. március 10., csütörtök MA Jobb lesz a posta? (2. oldal) Forradalmi ifjúsági napok '77 (3. oldal) Kádár János és Lázár György fogadta Bohuslav Chnoupeket Közös közlemény a magyar—csehszlovák tárgyalásokról Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára szerdán fogadta Bohuslav Chnou- pek csehszlovák külügyminisztert. (Kelet-Magyarország te- Iefotó) Műszak Sűrűn emlegetett tény, hogy az iparban az átla­gos műszakszám mindösz- sze 1,4. Ha az átlag szá­mításánál figyelmen kívül hagyjuk a három-, vagy négyműszakos, folyamatos munkarendben dolgozó üzemeket, (ilyen a vegy­ipar, a kohászat, a textil­ipar), kiderül, valójában a feldolgozó ipar túlnyomó része egy műszakban ter­mel. A termelő állóeszközök bruttó értéke 1975 végén 435 milliárd forintot tett ki a szocialista iparban, öt év alatt, 1971 és 1975 kö­zött összesen 239,7 milliárd forintot költöttek ipari be­ruházásokra. Tavaly a szo­cialista szektor összes gé­pi beruházásainak értéke 65 milliárd forint körül volt. •Imponáló összegek. Ám a frissen munkába állított gépek, berendezések körül túl nagy a csend, főként este és éjjel. Egy évtized­del ezelőtt az összesen tel­jesített, — ipari — munka­napok 9,8 százaléka jutott a harmadik, negyedik mű­szakra. Most csak nyolc százalék. Ma a munkások összes ledolgozott munka­napjaik több mint 70 szá­zalékát az első műszakban teljesítik. Napjainkban a szak- szervezetek különböző testületéi foglalkoznak a műszakpótlékok egységes elvek szerinti rendezésé­vel. Ez egy lépés az esz­közök jobb kihasználásá­nak elősegítésében, de nem varázsszer. E fölisme­réstől vezettetve a Ma­gyar Nemzeti Bank szíve­sen nyújt egyebek mellett olyan hiteleket is, amelyek segítségével több műsza­kos termelést kialakító be­ruházásokat finanszíroz­hatnak a vállalatok. öreg igazság, hogyha valamit nagyon nem aka- ródzik megtenni a gazda­sági életben, akkor sürgő­sen meg kell keresni rá az érdekviszonyokban és — kapcsolatokban a ma­gyarázatot. E keresés szük­ségességét mindenütt elis­merik, a cselekvés azon­ban lassú és tétova. Már­pedig közben hatalmas iramban megnőtt a nép­gazdaság eszköztára, hi­szen például a kivitelező építőiparban 1960-ban 39 ezer, 1975-ben 110 ezer gép és berendezés működött. E megháromszorozódásnál is gyorsabb tempóban, négy­szeresére bővült e techni­kai tár lóerőben kifejezett teljesítőképessége, miköz­ben maga a termelés a kétszeresére emelkedett az 1960. évinek. Tavaly a szocialista szek­tor 150 milliárd forint ér­tékű összes beruházásából 80 milliárdot vállalati, szö­vetkezeti hatáskörben köl­töttek el, — a „több gép­pel kevesebbet” dilemmá­jával az iparirányításban szembe kell nézni, épp­úgy, mint a vállalatoknál, a termelés első vonalában. V. T. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára szerdán a Központi Bi­zottság székházában fogadta Bohuslav Chnoupeket, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyminiszterét. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke ugyancsak szer­dán hivatalában fogadta a csehszlovák külügyminisztert. A szívélyes, baráti találko­zókon jelen volt Púja Frigyes külügyminiszer, Barity Mik­lós, a Magyar Népköztársa­ság prágai nagykövete, vala­mint dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vete. A csehszlovák külügymi­niszter tegnap este elutazott hazánkból. KÖZLEMÉNY BOHUSLAV CHNOUPEK CSEHSZLOVÁK KÜLÜGYMINISZTER MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének a meghívására Bohuslav Chnoupek. a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság külügyminisztere 1977. március 7—9. között hivata­los baráti látogatást tett Ma­gyarországon. A csehszlovák külügymi­nisztert fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak első titkára és Lázár György, a Minisztertanács el­nöke. Bohuslav Chnoupek és kí­sérete ellátogatott Békés me. gyébe, ahol találkozott a me­gye párt- és állami vezetői­vel és megismerkedett a me­gye dolgozóinak életével. A külügyminiszterek átte­kintették országaik kapcsola­tainak fejlődését és véle­ménycserét folytattak az idő­Szerdán a Népfront Belg­rad rakparti székházában Kállai Gyula elnökletével ki­bővített ülést tartott az Eu­rópai Biztonság és Együtt­működés-Magyar Nemzeti Bi­zottsága. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára is. Megnyitó beszédében Kállai Gyula egyebek közt hangsú­lyozta: az európai biztonsági és együttműködési értekezlet — amelyen másfél évvel ez­élőtt 35 állam aláírta a zá­ródokumentumot — kiemel­kedő példája annak, miként lehet és kell nemcsak a bé­ke tartós állapotát elérni, ha­nem a nemzetközi együttmű­ködést is magasabb szintre emelni. szerű nemzetközi kérdések­ről. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szociálisra Köztársaság sokoldalú együttműködése a marxiz­mus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus elvei alapján az élet minden terü­letén eredményesen fejlődik. A miniszterek hangsúlyoz­ták, hogy a kapcsolatok bőví­tésében kiemelkedő jelentő­ségűek Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának és Gustáv Husáknak. a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnökének rendszeres talál­kozói. A külügyminiszterek meg­elégedéssel állapították meg, hogy tervszerűen és dinami­kusan fejlődnek a kölcsönö. Ezután Nagy János kül­ügyminiszter-helyettes tartott tájékoztatót az európai biz­tonság és együttműködés helyzetéről, a helsinki záró­okmány aláírása óta történ­tekről és a belgrádi értekez­let előtt álló feladatokról: — Az európai enyhülés — mondta — az egész világ- helyzet részét jelenti, beil­leszkedik abba, kölcsönhatás­ban áll vele. Sajátossága, hogy kontinensünkön alakul­tak ki legkorábban a legked­vezőbb feltételek az olyan fejlődés megindulásához, mely egy biztonsági és együttműködési rendszerhez vezet. A belgrádi találkozóra va­ló felkészülés kapcsán arról beszélt Nagy János, hogy jú­nius közepén sorra kerülő sen előnyös gazdasági kap­csolatok a két ország között. Meggyőződésük, hogy a KGST komplex programjá­nak végrehajtásával az együttműködés még hatéko­nyabbá tehető. A külügyminiszterek mél. tatták a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. és XXV. kongresszusán elfogadott, il­letve továbbfejlesztett béke­program történelmi jelentő­ségét. A miniszterek hangoztat­ták annak fontosságát, hogy a helsinki záróokmányban rögzített rendelkezéseket va­lamennyi aláíró állam mara­déktalanul megvalósítsa, eseménynek nem lesz felada­ta a helsinki záróokmány va­lamiféle felülvizsgálata, mó­dosítása, erre nincs is meg­bízatása. Ezt követően Papp Anna, a bizottság titkára előterjesz­tette a testület 1976. évi sok­rétű tevékenységéről szóló beszámolót, majd megvitat­ták és elfogadták az 1977. évi munkatervet. A vitában felszólalt Braun Gyula, a KISZ Központi Bi­zottságának osztályvezetője, Bartha Tibor református püs­pök, Pethő Tibor, az Orszá­gos Béketanács elnökhelyet­tese és Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kama­ra elnöki irodájának vezető­je. A kibővített ülés végén a résztvevők nyilatkozatot fo­gadtak el. (Folytatás a 4. oldalon) Helsinki után, Belgrádi előtt Az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának ülése Vetik a tavaszi árpát Jelentés a földekről A Balkányi Állami Gazdaság Balogh-tanyai üzemében szerdán megkezdték a tavaszi árpa vetését. Képünkön: Móricz János traktoros és Marozsán János gépkezelő hektáronként két mázsa nemes magot juttat a földbe. (Elek Emil felvétele) A tavaszi időjárás bekö­szöntőnek előjátéka volt a hűvösebb, szeles idő. Ez utób­bi és a mostani napsütés nagy hasznára volt és van a mezőgazdaságnak, mert a ter­mészetes elpárolgás, az embe­ri erőfeszítésekkel együtt si­etteti a belvizek megszűné­sét. Szabolcs-Szatmárban alig egy héttel ezelőtt még több mint 15 ezer hektár belvízbo­rításról beszéltek, s ma már alig haladja meg a hétezer hektárt. A belvíz nagy része a mélyebb fekvésű legelőket, réteket borítja. Sikeres volt — főleg a szatmári részeken — az őszi kalászosokról a vízelvezetés. Ezért a mező- gazdasági nagyüzemek az ősziek fejtrágyázását mint­egy 60 százalékban már el­végezhették. A kedvező idő, a több órás napsütés ösztönzi a mezőgaz­dasági üzemeket a talajmun­kák végzésére. A homokos területeken már számos erő­gép dolgozik, lezárják a tala­jokat, illetve végzik az ősz­ről visszamaradt szántást. A terület mintegy négy-öt szá­zalékán megkezdték a mag­ágykészítést tavaszi vetések alá. Több helyütt már vetnek, főleg a mákot a borsót, és a tavaszi árpát. Á legnagyobb munkát a zöldségtermesztés megalapo­zása jelenti. Az üvegházak­ban fóliasátrak alatt szépen fejlődnek a palánták. Mező­gazdasági üzemeink idén 1370 hektárral termelnek több zöldséget, mint 1976-ban. A termelőszövetkeztek zöld­ségtermő területe összesen 7183 hektár lesz, az állami gazdaságok — főleg borsót — 259 hektáron vetnek. Nagy­mértékben nő a paradicsom­termő terület, összesen 1100 hektár lesz, hasonló nagysá­gú területen termesztenek zöldbabot a termelőszövetke­zetek, de nagyobb lesz a ta­valyinál a zöldpaprika ter­mőterülete is, amely össze­sen 684 hektár. A tavasz a háztáji, kiskert- és hobbykert-tulajdonoso- kat is kicsalta a földekre. A kiskerttulajdonosok jórészt már elvetették a korai zöld­ségféléket, ehhez a kereske­delem megfelelő mennyiség­ben biztosított vetőmagot. Sürgős a munka az almás­kertekben. A téli faápolással, metszéssel eddig megyei szin­ten SO százalékban végeztek. Több termelőszövetkezetből jelezték, hogy a metszést be­fejezték. Hasznos lenne, ha a termelőszövetkezetek egy­mással kooperálva segítenék az elmaradókat. Helyenként kevés a munkaerő, ezért met­széshez értő brigádokat le­hetne kölcsönkérni, így meg­teremtődnek annak a feltéte­le, hogy a küszöbön lévő el­ső permetezésre a faápolás valamennyi üzemben befeje­ződjék. (seres) hoz, a szövetkezeti ipar 2 millió forintot ad. A szövetkezet idén az épí­tőipari tevékenységét 7 szá­zalékkal, a lakossági javító­szolgáltató munkáját 10 szá­zalékkal növeli. Újdonság: a színes tévék javításához be­szereztek két műszerasztalt. Megépült az új száz szemé­lyes öltöző-fürdő, hamarosan igénybe veszik a dolgozók. Négy éve kooperációs te­vékenységet folytat a szövet­kezet az Ikladi Műszergyár­ral. Hatvan beregi lány és asszony villanymotorok te­kercselését végzi négy teker­cselőgépen. A közelmúltban kötött megállapodás értelmé­ben a gyár idén üzembe he­lyezi az ötödik gépet és na­gyobb mennyiségű tekercse­lésre tart igényt. Ez év végé­ig újabb 40 környékbeli lányt és asszonyt tudnak munká­ba állítani a tekercselőgépek mellett. Iskola, óvoda, autószerviz Beregben Tervegyeztető tárgyalást tartottak Vásárosnaményban nemrég, ahol elhangzott: a következő években dinamiku­san fejlődik a vásárosnamé- nyi járás, s ebben jelentős feladatok várnak a helyi ve­gyesipari szövetkezetre is. Az V. ötéves terv éveiben általános iskolát épít a szö­vetkezet Tiszaszalkán, Bara­báson, Csarodán és Nyírma- dán. A nyírmadaiaknak egy ötven személyes óvodát is építenek. A közelmúltban a megyei tanácson aláírták a szerződést, amelynek értel­mében saját autószervizt épít a szövetkezet Vásáros­naményban a 41-es számú út mentén, a benzinkút közelé­ben. Az építkezést a terv szerint jövőre kezdik. Az épület 6 millió forintba ke­rül. A megyei tanács a szol­gáltatás fejlesztési alapból 3 millió forinttal járul hozzá az autószerviz létrehozásá-

Next

/
Thumbnails
Contents