Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-06 / 55. szám
Összeült Budapesten az országos nftkonferencia Borbély Sándor a KB titkára tolmácsolta a párt üdvözletét Szombaton a Parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája. A kétnapos tanácskozáson a nőtanács tagjain, a különböző szakterületek képviselőin kívül részt vesznek a párt-, állami és tömegszervezetek, a szövetkezetek képviselői. A 600 meghívott nagy tapsa mellett foglalták el helyüket az elnökség tagjai, társadalmi és politikai életünk neves személyiségei, köztük Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Benke Valéria, a Társadalmi Szemle főszerkesztője, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Borbély Sándor, a Erdei Lászlóné beszéde Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Az elnökségben foglalt helyet Fanny Edelmann, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtitkára. Figyelemmel kísérik a tanácskozás eseményeit az európai szocialista országok testvérmozgalmainak küldöttei is. A tanácskozás Keserű Jánosné könnyűipari miniszter elnökletével kezdte meg munkáját. Az 1971. évi I. országos konferencia óta eltelt időszak tevékenységéről Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke számolt be. ár: szágos többi A Magyar Nők Tanácsának elnöke a között rámutatott: A Magyar Nők Országos Tanácsa tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Központi Bizottság 1970-es határozata minőségi változást idézett elő a nők társadalmi szerepének megítélésében, meggyorsította politikai, gazdasági és szociális helyzetiig fejlődését és jelentősen hozzájárult társadalmunk előrehaladásához is. A gondolkodás formálásában meghatározó szerepük volt a kommunistáknak, a pártbis zottságnak és pártszervezeteknek. Elmondhatjuk, hogy a nőkérdés mindinkább társadalmi üggyé válik. — A nőpolitikái határozat végrehajtása jó gazdasági körülmények között kezdődött. Ez gyors és hatásos intézkedéseket tett lehetővé, különösen az élet- és munkakörülmények, a szociális ellátás javításában, a KB határozata és az erre épülő 1013-as kormánydöntés szellemében a vállalati és szövetkezeti tervekben, valamint a kollektív szerződésekben megfogalmazták a dolgozó nők érdekében teendő intézkedéseket és nagy részüket megvalósították. — Ma már a munkaképes korú nők több mint háromnegyed része dolgozik, a többi még tanul, s mintegy 400 ezren a háztartásban tevékenykednek. Lényegében teljes a nők foglalkoztatása, mindenki dolgozhat, aki akar. Ez gazdasági függetlenséget és biztonságérzetet ad a nőknek. Ma már a 35 éven aluli férfiak és nők általános- és középfokú végzettsége azonos, egyetemi és főiskolai végzettsége pedig gyorsan közeledik egymáshoz. Bizonyos irányzatok a közoktatásban azonban kevéssé változtak. A gimnáziumokban még mindig több mint 60 százalék a lányok aránya, a szakmunkás-iskolákban viszont csak 29 százalék. A szakmunkásképzésben a 27 szakmacsoport közül mindössze négyben — a textil-, a ruházati, a kereskedelmi, a bőr- és szőrmeszakmákban — találjuk a lánytanulók kétharmadát. Az egyetemek, főiskolák nappali és levelező hallgatóinak csaknem fele lány. Ezzel elégedettek lehetünk. De az egyes karok és szakok közötti megoszlás nem egészséges. A tanítóképzőkben csaknem kizárólag lányok vannak, a tanárképzők hallgatóinak 3/4 része nő. Ezzel szemben a műszaki egyetemek diákjainak csak 18 százalékát adják. A fizikai munkakörökben lassan növekszik a szakképzett nők aránya, holott ma már több népgazdasági ágban hiány van szakképzett munkásokban. Erdei Lászlóné tolmácsolta azt a javaslatot, hogy az Oktatási Minisztérium, a tanácsok szigorúan ellenőrizzék a tankötelezettségi törvény végrehajtását. — Céltudatosabb pályairányítással, a szülők és gyerekek jobb tájékoztatásával, valamint ideológiai nevelőmunkával érjük el, hogy a közép- és felsőfokú szakmai képzés meglévő lehetőségeit a lányok jobban kihasználják — mondotta. Az eltelt években sikerült csökkenteni a férfiak és a nők fizetése közötti indokolatlan aránytalanságokat. Azonban több helyen ma is megsértik az egyenlő munkáért egyenlő bért elvét, például, amikor nem hasonlítják össze a konkrét egyéni teljesítményeket. Arra van szükség, hogy a pártszervezetek, szakszervezetek és nőbizottságaik ne engedjék meg, hogy megsértsék a munka szerint elosztás elvét. Az eltelt időszakban nőtt az anyák társadalmi megbecsülése, fejlődött és kibővült a szociálpolitikai és egészség-- ügyi intézményrendszer, a munkahelyek egyre több segítséget adnak dolgozóiknak anyai hivatásuk ellátásához. Az MNOT elnöke a bölcsődék, az óvodák és a gyermek- gondozási segély összehangolt fejlesztésére kérte a kormányt. Erdei Lászlóné a továbbiakban arról szólt, hogy a női egyenjogúság teljes érvény- rejuttatásáért végzett munka ma már szerves része a tömegszervezetek, -mozgalmak tevékenységének. A Magyar Nők Országos Tanácsa élt az elmúlt öt esztendőben véleményező és javaslattevő jogkörével. A törvényalkotás gyakorlatává vált a nők, a családok érdekeinek érvényesítése, és azoknak a hatásoknak a felbecsülése, amelyeket a jogalkalmazás okozhat. Ezekben a társadalmi vitákban a Magyar Nők Országos Tanácsa is részt vett, véleményét minden esetben kikérték. A szocialista fejlődést tükröző és ösztönző családjogi törvény módosításához például 41 kor' javaslatot tettek, s ezek ma. „Uéktalanul bekerültek a törvénybe és a végrehajtási rendeletbe. Befejezésül hangoztatta: a Magyar Nők Országos Tanácsa betölti új funkcióját. A beszámolási időszakban teljesítette a párt határozataiból rá háruló feladatokat és a nőkonferencia megbízatásait. A beszámolót vita követte. A szombati tanácskozáson szólalt fel Borbély Sándor az MSZMP KB titkára. m m Összehívták az országgyűlést A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 22. paragrafusa (2) bekezdése alapján az országgyűlést 1977. március 17-én, csütörtökön délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszak napirendjén szerepel előreláthatólag a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvénytervezet, valamint az Elnöki Tanács beszámolója. Papír, konzerv, ruha Elindultak külföldre az első szállítmányok Megyénk ipari üzemeiben a dolgozók kezdeményezései, munkaverseny-vállaíásai, majd a csepeliek felhívásához történő csátlakozás az év első két hópapjában jelentős munkasikereket eredményezett. A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyárában a dolgozók vállalták, hogy negyedévenként félezer tonnával csökkentik a hullámdoboz-beho- zatalt. így importból származó megtakarításuk egy év alatt 30 millió forintot ér el. A terven felül gyártott hullámdoboz értéke pedig már eddig meghaladta a hatmillió forintot. A papírgyáriak növelik exportforgalmukat. Korábban a Német Demokratikus Köztársaságba és Csehszlovákiába küldtek jelentős tételeket. A napokban Jugoszláviába és Olaszországba indítanak útba nagyobb szállítmányokat. Ebben az évben növekedett a gyárban a termelékenység is. A polietilénbevonó gépen a tavalyinál lényegesen jobb minőségű, nagyobb mennyiségű és modernebb csomagolóanyagokát állítanak elő. A közeljövőben nőni fog a mikrohullámdoboz termelése. A korábbitól masszívabb lemeztípus készítését kezdik meg. Ezt március végén már sorozatban fogják gyártani. Terven felül kedvező kapacitáskihasználó termelést próbálnák ki, amellyel a mikrohullámlemez gépen egy- időben hullámtekercset és kasírozott multiplexet is gyártanak. A Nyíregyházi Konzervgyárban 1977 első két hónapjában 974 vagon terméket állítottak elő. Ezek termelési értéke 108 millió forint. Termékeik között vezetnek a vegyes befőtték, az almakészítmények és'-a saláták. Egyre jelentősebb tételben gyártanak bébiételeket. Januárban a Szovjetunióba és az NDK-ba 105 vagon vegyes befőttet exportáltak. Tőkés piacra 49 vagon árut küldtek. Ennek közel fele almasú- rítmény és Anglia kérte. A vegyes befőttek zöme Nyu- gat-Európa piacaira került. Hazai megrendelésre az év első hónapjában 91 vagon vegyes befőttet szállítottak. Februárban szocialista megrendelő partnereik igényének a kielégítésére 397 vagon konzervet indítottak útba. A szovjetek vegyes és almabefőtteket, bébipürét kértek. A tőkés országok 38 vagon árut vásároltak. Sűrített almaiét több európai országba, paradicsomot Irakba küldtek. A belföldi kereskedelem 97 vagon vegyes befőttet igényelt és kapott. A Vörös Október Férfiruhagyár is sikeres két hónapot zárt. Gyártottak 28 ezer férfiöltönyt. Ebből kilencezret exportáltak a Szovjetunióba. A belkereskedelem igényeinek megfelelően ti- zennégyezret küldtek a megrendelő nagykereskedelmi vállalatoknak. Gyártottak ebben az időszakban 84 ezer nadrágot. Ebből a szovjet partnernek 27 ezret szállítottak. Huszonkétezret tőkés megrendelésre exportáltak, a belkereskedelemnek 34 ezret juttattak. pedig (sigér) BORBÉLY SÁNDOR: Az, egyenjogúság alapkérdése a nő részvétele a munkában Borbély Sándor, a KB titkára elöljáróban tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözletét és személy szerint Kádár János szívélyes jókívánságait. — A Magyar Nők Országos Tanácsának konferenciája belpolitikai életünk fontos eseménye. Az országos tanács nélkülözhetetlen társadalmi hivatást teljesít, amikor felelősségteljes szerepet vállal a párt politikájának terjesztésében, végrehajtásában, az élet új jelenségeinek feltárásában, s napirenden tartja a nők alapvető társadalmi kérdéseit, javaslatokat dolgoz ki a párt- és az állam vezető szervei számára, állást foglal fontos kül- és belpolitikai kérdésekben, nemzetközi' fórumokon méltóan képviseli a magyar nőtársadalmat. — Az elmúlt évek igazolták, hogy pártunk Központi Bizottságának a nők helyzetével, társadalmi szerepével foglalkozó 1970-es februári határozata társadalmunkban széles körű visszhangot, egyetértést, nagy aktivitást váltott ki. Férfiak és nők milliói hitelesnek tartják a nők helyzetéről tett megállapításainkat, elfogadják következtetéseinket, vállalják a megjelölt feladatokat. (Folytatás a 4. oldalon) Erős löldreogés Délkelet-Európában Rendkívül súlyos kórok Romániában — Földlökéseket jelentettek Bulgáriából, Moldáviából, Törökországból — Magyar államférfiak részvéttávirata Románia vezetőihez 1977. március 4-én este Romániában földrengés volt, amely emberáldozatokat követelt és súlyos anyagi károkat okozott. Nicolae Ceausescu, Románia elnöke, a fegyveres erők főparancsnoka szükségállapotot rendelt el az ország egész területére. A rendelet értelmében, mozgósították a pártmunkásokat, az állami intézmények dolgozóit, a tömeg- és társadalmi szervezetek aktivistáit, katonai egységeket, a belügyminisztériumi dolgozókat és a polgári védelmi alakulatokat, hogy minden rendelkezésükre álló anyagi eszközzel és emberi erővel nyújtsanak segítséget a földrengés sújtotta lakosságnak, a vállalatoknak, üzemeknek és társadalmi szervezeteknek. A TASZSZ és az ADN hír- ügynökség jelentései szerint a földrengés elsősorban Románia dél-keleti területeit — beleértve Bukarestet — sújtotta. A TASZSZ jelentése szerint a földrengés pénteken este 21 óra 30 perckor történt. Az emberáldozatokról és anyagi veszteségekről egyelőre nem érkeztek adatok. Bukaresttel megszakadtak a távközlési kapcsolatok. A török rádió szerint pénteken este Törökország egész területén a Richter-skála szerinti l-tői 5,6-ig terjedő földrengést észleltek. A legerősebb földlökéseket Istanbul- ban, az ország legnagyobb városában mérték. Halálos áldozatokról nem érkezett jelentés. Péntek este 20,30 óra körül Jugoszláviában, Szerbia vajdaság és Bosznia-Hercegovina területén, sőt Horvátország' egyes vidékein is erős földmozgás volt érezhető. A romániai földrengést érezték Belgrádban, Újvidéken, Kra- gujevácon, Leszkovácon, Nis- ben és más helységekben, egyebek között Zágrábban és Szarajevóban is. A Románia délkeleti területein péntek este keletkezett erős földrengés jelentős talajlengéseket okozott a szomszédos Moldvában is. Kisí- nyovban a föld alatti lökések ereje elérte a 12 fokozatú skála szerinti hetet, a köztársaság déli területein pedig a nyolcat. A Medvegyev—Schönheuer skála szerint 5-6 fok erősségű földrengést észleltek Szófiában pénteken este 21 óra 24 perckor. A rengéseket egész Bulgáriában észlelni lehetett, de anyagi károkról, vagy emberáldozatról szombat reggel nem érkezett jelentés. ★ Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke, és Lázár György a Minisztertanács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvétét Nicolae Ceausescunak. a Román Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság elnökének, valamint Manea Manescunak, a román kormány első miniszterének a romániai földrengéssel kapcsolatban. MA Hűszer jelez zöld utat (2. oldal) A jobb ellátás forrása (3. oldal) XXXIV. évfolyam, SS. Mám ARA; 1 FORINT 1977. március 6., vasárnap
