Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-05 / 54. szám
2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 5. Főiskolai tudomány — szabolcsi gyakorlat (2.)' A bíbor szív titkai Kisvárdai kontraszt a Felszabadulási lakótelepen. (Elek Emil felvétele) Hét vége Hyírbogdányban Tizenketten egy asztalnál Esküvőt, névnapot, disznóölést, rokonlátogatást el se tudunk képzelni máskor, csakis hétvégén. Ilyenkor, aki csak teheti, családja körében piheni ki magát, vagy végzi el az olyan munkákat, amelyeket hétközben nem tudott. Három nyirbogdányi családtól kérdeztük meg, hogyan töltik a hétvégét. kell kölcsönkérni. A fiatal oktatók kutatási eredményeiket évről évre publikálhatják a Nyírségi őszre megjelenő kiadványban, a főiskola két tudományos „műhelyében”, a kertész- és a gépészkaron pedig a megye számára hasznosítható kutatómunka folyik. Paprikatéma A kertészkar tudományos kutatómunkájában közel harminc oktató vesz részt, itt jelenleg 14 kutatási téma él. Az izgaiamasabbak között tartják számon a zöldségfélék termesztésével kapcsolatos témákat. Folyamatosan próbálják ki a paprikatermzsz- tés korszerű módjait, amelynél a szabolcsi üzemek gyakorlati tapasztalataira építenek. Ugyancsak folyamatos kutatási terület a gazdaságokban a mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok hasznosítása takarmányként. Innen indult útjára a bíbor szív—3 elnevezésű para- dicsomfajta, amely a kísérletek, majd az első termés után „megérett” arra, hogy titkainak megfejtése további kísérleti témaként szerepeljen. Az újabb kutatási terület a paradicsom beltartalmi vizsgálata, vagyis annak feltárása : hogy hasznosítható konzervipari célokra. A paradicsom egyébként már korábban is kedves téma volt, paradicsommag-termesztéssel kapcsolatban. Az a kísérlet befejeződött, s folytatja útját a nagyüzemi kipróbálással. S innen indult az alma- alanyfajta kísérlet is, amely a mostoha szabolcsi homok és az almatermesztés viszonyait, valamint a koronaformákat vizsgálta. Ez most is él. sőt újabban hasonló kutatásokat végeznek meggyel. Meggyszedő olló Kilenc téma fut jelenleg a gépészkaron, tizennégy oktató részvételével. Kutatási területeik közül az egyik legérdekesebb a hortobágyi halastó szellőzésével foglalkozik, ezt most kezdik kipróbálni. Üjfehértón kísérleteznek egy olyan ollóval, ami a meggyet tartályba szedi. A kísérletet természetesen csak a következő meggyéréskor folytatják. Több olyan' kutatási eredménynél is büszkélkedhetnek, amelyet azóta bevezettek a megyében, s gazdaságosabb termeléshez vezetett. Ilyen volt például az almáskertekben az anyagmozgatás korszerűsítése. Mátészalkán, BaL- kányban, s még több helyen ezt a módszert használják. Egy másik kutatási téma a gépek karbantartásának diagnosztikai módszereit alkalmazta. ezt a máriapócsi tsz használja távlati fejlesztési tervéhez. Öt szakkönyv Fejlesztési tervekhez rendszeresen nyújtanak segítséget, a kertészkar például legutóbb a ramocsaházi tsz középtávú tervét készítette el. Évente 5-6 ilyen programra képesek, s emellett a két karról harmincnégy oktató ad felkérésre szaktanácsot, tart alkalmanként díjmentes tanfolyamot, továbbképzést. Ezeken a rendezvényeken éves átlagban több mint ezer- kétszázan vesznek részt. A klasszikus oktatói feladatok és a kísérletek mellett még a tudományos publikáció is jelzi a „kisugárzást”, legújabban a Mezőgazdasági Kiadó szerződött öt szakkönyvre a gépészkar tanáraival. Az egykori felsőfokú technikum oktatóinak tudományos munkájából máris sokat hasznosít a megye, s az iskola még többre lesz képes, ha fejlesztésére elkészül a terv- koncepció. Mint önálló főiskolát — bázisintézetté jelölték, ezzel bekapcsolják a kiemelt feladatokat végző mezőgazdasági iskolák, intézetek sorába. Baraksó Erzsébet Vasárnap 129 tanácsi választó- kerületben tartanak időközi választásokat megyénkben Disznóölésre érkeztünk Bartha Jánosnéékhoz. A nagy kondérban már sül a zsír, a hurkatöltő is kéz alatt várta, hogy egy évre elegendő kolbászt készítsenek vele. — Van itt munka a ház körül mindig — mondja a háziasszony. Libát, kacsát, tyúkot tartok, eddig a disznót is etetni kellett, nem sok szabad időm marad. Hétvégén olykor hazajönnek a gyerekeim: a fiam Kunhegyesre nősült, az idősebbik lányom Pestlőrincre ment férjhez, ők ritkábban tudnak eljönni a család miatt. Marika azonban három-négy hetente itthon tölti a hétvégét. Szépen keres, fonó szakmunkás Pesten. Ha itthon van, rengeteget segít nekem. Hagy a nyüzsgés — Sajnos, csak ritkán lehet együtt az egész család. Olyankor rá se lehet ismerni a lakásra, olyan szokatlanul nagy a nyüzsgés. De én ekkor érzem igazán jól magam. Ha nincsenek itthon, akkor a ház körüli munka elvégzése után pihenek, tévét nézek, vagy kézimunkázok. Az olvasáshoz nincs türelmem, csak olykor-olykor a Nők lapját böngészem végig— Nem szoktam elmenni hazulról, ha itthon vagyok — kapcsolódik be a beszélgetésbe Marika. — Nincs a fiatalok számára megfelelő szórakozóhely, a velem egyidős lányok pedig már férjhez mentek. Három műszakban dolgozom, ezért hétvégeken rámfér a pihenés. Olvasni szoktam szabad időmben, van egy kis házi könyvtáram is. Nemrégen fejeztem be a marxista középiskolát, s még ez évben folytatni szeretném a tanulást. Olyan jó, ha együtt vagyunk...! Radios Mihály és felesége a helybeli általános iskolában tanít. Három gyermekük van. A legnagyobb is még csak első gimnazista. Ez a tény meghatározza a család hétvégi programját. Az édesapa a kultúrház igazgatói tisztségét is elvállalta, s a rendezvények nagy része szombatra és vasárnapra jut. — A gyerekeknek is egész héten bőven akad tennivalójuk — mondja Radicsné. A nagyobbik Nyíregyházán tanul, a Vasvári Pál Gimnáziumban, egész héten be kell járnia. A két kislány is sokat utazik, mert Bogdányban nincs zeneiskola, csak Nyíregyházán tanulhatnak zenét, így csak hétvégeken lehet együtt a család. Szombaton kitakarítunk, a gyerekek is rendbe teszik saját szobáikat, én előkészítem a vasárnapi ebédhez valót. Ha már mindennel elkészültünk, akkora gyerekek olvasnak. Mindegyik nagyon szereti a könyveket. Este tovább nézhetik a tévé műsorát is. Hétvégén nekem is több idő jut olvasásra — folytatja. Ilyenkor módom van szakmai könyvek olvasására is. Ebben az évben kezdtük el a számtan új módszerrel való tanítását. Alapos felkészültség szükséges hozzá. Vasárnap a gyerekek is tovább maradhatnak az ágyban. Szeretnek ágyban olvasni. Ebéd után a férjem elmegy a kultúrházba, a fiú a moziba, én pedig a lányokkal beszélgetek, játszunk. Ők is megtanultak már kézimunkázni, szívesen csinálják. Most, hogy jön a melegebb idő, kevesebbet lesznek itthon hétvégén is. A fiam testnevelés tagozatos, gyakran jár versenyekre. A nagyobbik lányom pedig énekkaros, most vasárnap Ti- szalökre mennek szerepelni. De esténként ilyenkor isösz- szegyűlik a család, s olyan jó, ha mind az öten együtt vagyunk! Vasárnap is segít... Lisovszki Józsefék négy gyereket neveltek fel, de azok már elkerültek a faluból. A családjuk és a munka elszólította őket otthonról. Az édesapa raktárosként dolgozik a tsz-ben, felesége háztartásbeli. — Minden hétvégén őket várjuk haza, vagy mi megyünk — mondja Lisovszki- né. A Nyíregyházán lakó fiamékkal gyakran találkozunk. A többi gyermekünk azonban messzebb került, őket ritkábban látjuk. A lányom Pesten dolgozik, havonta egyszer tud hazajönni. A legkisebb fiam most katona a Dunántúlon, talán hétvégén ő is megjön. Karácsonykor, vagy más nagy ünnepen összejön a család. Ilyenkor az unokákkakgyütt tizenketten vagyunk. Számomra ezek az év legszebb napjai. A házimunkából a hét végére is jut, 12 sertést, 30 tyúkot, 8 kacsát, 4 nyulat nevelek, ezeknek mindig enniük kell. Ha csak ketten vagyunk a férjemmel, akkor olvasgatunk. De szeretek kézimunkázni is. A férjemnek vasárnap is 6ok elfoglaltsága van. Társadalmi munkát végez a népfrontban, tanácstagként is dolgozik. Gyakran keresik fel az emberek problémáikkal. Kántor Éva Míg a tanárképző főiskola tudományos munkájának megyei gyakorlati hasznosítására az egyes tanszékek kutatási területéből eredően a társadalomtudományokon át a művészetig — addig a mezőgazdasági főiskolán, képzési funkciójukból adódóan ez a terület a mezőgazdaságot öleli fel. Mit „importálhat” a megye erről a főiskoláról, ahol alapvető feladataink miatt eleve másfajta kapcsolatok alakultak ki a tanácsokkal és az üzemekkel? Itt ugyanis egyes szakokon az ország, vagy a fél ország szakemberutánpótlásáról gondoskodnak. Jellemző, hogy előbb kötöttek szerződést együttműködésre más megyékkel, mint a Nyíregyházi városi Tanáccsal, a megyei tanácscsal pedig papírok nélkül is kialakultak kapcsolataik. Gyakorló gazdaságok E kapcsolatok első lépcsői a gyakorló gazdaságok. A mezőgazdasági főiskolának ugyanis sokkal nagyobb szüksége van az élő gyakorlatra, mint a tanárképzőnek, enélkül lehetetlen volna az értékes gépek, berendezések tanulmányozása. Kilenc gazdaságot jelölt ki a MÉM erre a célra, zömmel szabolcsi nagyüzemeket. Ezenkívül a bázisgazdaságokkal és üzemekkel is jó kapcsolatokat alakítottak ki, túljutva a formális együttműködésen. Űj eredmény, hogy például a TESZÖV kezdeményezésére a végzős hallgatók szakdolgoza. taikhoz. más esetben pedig tudományos diákköri dolgozathoz megyei gazdaságokból kannak olyan kutatási témát, amelyet később hasznosítani tudnak. Ezt az új lehetőséget most próbálják ki, jónak Ígérkezik a diákok szárnyakat bontogató tudományos munkájához. Példával pedig a két kar oktatói járnak a hallgatók előtt, így tapasztalatokat nem A jelölt A 93. számú nyíregyházi tanácsi választókerület a vasúton túl elterülő Ságvári- telep egynegyede, mintegy ötszáz ember lakhelye, március 6-án új tagot küld a Nyíregyházi Városi Tanácsba. A megbízatás várományosa Béres Zoltánná közgazdász, aki mellett egyhangúlag tették le voksukat a jelölőgyűlés részvevői. Munkások, vasutasok lakta „földszintes”, kertes világot képvisel majd, ha megválasztják. Olyan, ahol nem csupán az orvoslásra váró feladatok miatt várnak sokat tőle, hanem ahol egy köztiszteletnek örvendett előd, Nyíregyháza díszpolgára, az elhunyt Torna Péter munkássága a mérce. Béres Zoltánnénak, a Magyar Nemzeti Bank Szabolcs- Szatnftir megyei Igazgatósága főcsoportvezetőjének, egyszersmind szakszervezeti titkárának, aki húsz éve lakik képviselt területén, lesz tennivalója bőven. Szüksége lesz arra az energiára, mely tempós beszédéből visszhangzik, élénk szemében tükröződik. — Nehéz a rangsorolás — mondja tervei leltározásakor —. ígérni csak azt Ígérhetem, hogy ami tőlem telik, megteszem. Az, hogy mi és mikor valósul meg, nem csak tőlem függ... De nézzük sorjában. Egy régi gondunk szűnik meg május 1-én: elkészül a várossal összekötő köldök- zsinór, megépül a vasúti felüljáró. Vége lesz a sorompónál való toporgásnak, kevesebb lesz az elfecsérelt idő. Régen nyom minket az utak állapota. Az a kevés járda, ami van, még Torna Péter bácsi érdeme. Útjaink télen keményre fagynak, tavasszal és ősszel latyakosak, nyáron pedig porzanak. Fontos lenne a réges-rég kicsivé lett bolt nagyobbal történő felváltása, ha lehetne egy presszó építése, egy rendes könyvtár megteremtése: a közművesítés fokozása. — Milyen változásokkal kell majd munkája során számolnia? — Hatalmas összeggel tovább bővítik a gumigyárat. Az OTP már parcellázza azokat a közművesített telkeket, melyeken az új dolgozók egy része otthonra lel. A tőszomszédságunkban levő gyár terjeszkedése munkaalkalmat adhat azoknak az asszonyoknak, akik lehetőségek híjján állást eddig nem vállalhattak. — Egy felelősségteljes főállás, egy szakszervezeti funkció mellé most egy harmadik — más jellegű — elfoglaltság sorakozik. Nem lesz ez sok? — Kár lenne tagadni: izgulok, habár egészséges, mi több, szükséges feszültségnek érzem azt, ami most bennem vibrál... Sok lesz-e? Hiszem, hogy nem... bár a bank is teljes embert kíván, szakszervezeti feladatom is sok energiát köt le és családom is van. Munkahelyem támogat, a pártvezetőség tagjai a jelölő gyűlésen is részt vettek. Nagyon bízom választóimban. A segítőkészség sok jelét tapasztaltam; a közös ügy érdekében társadalmi munkát is ajánlottak. Nagyon tisztességes, rendszerető, megbízható emberekkel vagyok körülvéve, akik környezetükért mindent megtesznek. — Az egyhangú jelölés a bizalmat jelzi. Miképp őrizhető meg ez a bizalom? — Elsősorban őszinteséggel. Azzal, hogy észrevételeiket, bajaikat, — de örömeiket is, — hűen továbbítom és őket is mindenről tájékoztatom. Ezzel szeretném összefogni az embereket... Meglepetés A zárszámadó közgyűlésen megkülönböztetett figyelem, várakozás ült az arcokra, amikor bejelentették, hogy az ellenőrző bizottság beszámolója következik. Vajon kit marasztalnak el, hol találnak hibát? Hiszen nem a legjobb érzés a nagyközösség előtt pellengérre kerülni. A bizottság elnöke a jelentés fontosságát mintegy aláhúzva tagoltan, emelt hangon adta elő mondandóját. A szokásos statisztikával kezdte: hol, hányszor ellenőriztek, hány napot töltöttek a köz érdekében. Röviden értékelte az egyes ágazatokat, majd így summázta: különösebb rendellenességet nem találtak, a kisebb hibák megszüntetésére a helyszínen felhívták a figyelmet. Már mindenki megnyugodott — nem érte szó a ház elejét — és akkor jött a meglepetés. Az a bizottság, amelyiktől az elmarasztalás a természetes, az ellenőrzés során megállapította, hogy a műhely dolgozói olyan le- és felrakodó szalmaszállító pótkocsit szerkesztettek, amivel olcsóbbá, könnyebbé tették a munkát, meggyorsították a betakarítást. Ezért javasolták a közgyűlésnek: jutalmazzák meg a műhely dolgozóit. A javaslat a vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet közgyűlésén hangzott el. Cs. B. SpeidI Zoltán
