Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

2 KELET-MAGYARORSZÁG 1977. március 5. Főiskolai tudomány — szabolcsi gyakorlat (2.)' A bíbor szív titkai Kisvárdai kont­raszt a Felsza­badulási lakó­telepen. (Elek Emil felvétele) Hét vége Hyírbogdányban Tizenketten egy asztalnál Esküvőt, névnapot, disznóölést, rokonlátogatást el se tu­dunk képzelni máskor, csakis hétvégén. Ilyenkor, aki csak teheti, családja körében piheni ki magát, vagy végzi el az olyan munkákat, amelyeket hétközben nem tudott. Három nyirbogdányi családtól kérdeztük meg, hogyan töltik a hét­végét. kell kölcsönkérni. A fiatal oktatók kutatási eredményei­ket évről évre publikálhatják a Nyírségi őszre megjelenő kiadványban, a főiskola két tudományos „műhelyében”, a kertész- és a gépészkaron pe­dig a megye számára haszno­sítható kutatómunka folyik. Paprikatéma A kertészkar tudományos kutatómunkájában közel harminc oktató vesz részt, itt jelenleg 14 kutatási téma él. Az izgaiamasabbak között tartják számon a zöldségfélék termesztésével kapcsolatos témákat. Folyamatosan pró­bálják ki a paprikatermzsz- tés korszerű módjait, amely­nél a szabolcsi üzemek gya­korlati tapasztalataira épí­tenek. Ugyancsak folyamatos kutatási terület a gazdasá­gokban a mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok hasznosítása takarmányként. Innen indult útjára a bí­bor szív—3 elnevezésű para- dicsomfajta, amely a kísérle­tek, majd az első termés után „megérett” arra, hogy titkai­nak megfejtése további kísér­leti témaként szerepeljen. Az újabb kutatási terület a para­dicsom beltartalmi vizsgála­ta, vagyis annak feltá­rása : hogy hasznosítható konzervipari célokra. A pa­radicsom egyébként már ko­rábban is kedves téma volt, paradicsommag-termesztéssel kapcsolatban. Az a kísérlet befejeződött, s folytatja út­ját a nagyüzemi kipróbálás­sal. S innen indult az alma- alanyfajta kísérlet is, amely a mostoha szabolcsi homok és az almatermesztés viszonyait, valamint a koronaformákat vizsgálta. Ez most is él. sőt újabban hasonló kutatásokat végeznek meggyel. Meggyszedő olló Kilenc téma fut jelenleg a gépészkaron, tizennégy okta­tó részvételével. Kutatási te­rületeik közül az egyik leg­érdekesebb a hortobágyi halastó szellőzésével foglal­kozik, ezt most kezdik ki­próbálni. Üjfehértón kísérle­teznek egy olyan ollóval, ami a meggyet tartályba szedi. A kísérletet természetesen csak a következő meggyéréskor folytatják. Több olyan' kutatási ered­ménynél is büszkélkedhetnek, amelyet azóta bevezettek a megyében, s gazdaságosabb termeléshez vezetett. Ilyen volt például az almáskertek­ben az anyagmozgatás kor­szerűsítése. Mátészalkán, BaL- kányban, s még több helyen ezt a módszert használják. Egy másik kutatási téma a gépek karbantartásának diag­nosztikai módszereit alkal­mazta. ezt a máriapócsi tsz használja távlati fejlesztési tervéhez. Öt szakkönyv Fejlesztési tervekhez rend­szeresen nyújtanak segítséget, a kertészkar például leg­utóbb a ramocsaházi tsz kö­zéptávú tervét készítette el. Évente 5-6 ilyen program­ra képesek, s emellett a két karról harmincnégy oktató ad felkérésre szaktanácsot, tart alkalmanként díjmentes tanfolyamot, továbbképzést. Ezeken a rendezvényeken éves átlagban több mint ezer- kétszázan vesznek részt. A klasszikus oktatói feladatok és a kísérletek mellett még a tudományos publikáció is jelzi a „kisugárzást”, legújab­ban a Mezőgazdasági Kiadó szerződött öt szakkönyvre a gépészkar tanáraival. Az egykori felsőfokú tech­nikum oktatóinak tudományos munkájából máris sokat hasz­nosít a megye, s az iskola még többre lesz képes, ha fejlesztésére elkészül a terv- koncepció. Mint önálló főis­kolát — bázisintézetté jelöl­ték, ezzel bekapcsolják a ki­emelt feladatokat végző me­zőgazdasági iskolák, intézetek sorába. Baraksó Erzsébet Vasárnap 129 tanácsi választó- kerületben tartanak időközi választásokat megyénkben Disznóölésre érkeztünk Bartha Jánosnéékhoz. A nagy kondérban már sül a zsír, a hurkatöltő is kéz alatt vár­ta, hogy egy évre elegendő kolbászt készítsenek vele. — Van itt munka a ház körül mindig — mondja a háziasszony. Libát, kacsát, tyúkot tartok, eddig a disz­nót is etetni kellett, nem sok szabad időm marad. Hétvé­gén olykor hazajönnek a gyerekeim: a fiam Kunhe­gyesre nősült, az idősebbik lányom Pestlőrincre ment férjhez, ők ritkábban tud­nak eljönni a család miatt. Marika azonban három-négy hetente itthon tölti a hétvé­gét. Szépen keres, fonó szak­munkás Pesten. Ha itthon van, rengeteget segít ne­kem. Hagy a nyüzsgés — Sajnos, csak ritkán le­het együtt az egész család. Olyankor rá se lehet ismer­ni a lakásra, olyan szokatla­nul nagy a nyüzsgés. De én ekkor érzem igazán jól ma­gam. Ha nincsenek itthon, akkor a ház körüli munka elvégzése után pihenek, té­vét nézek, vagy kézimunká­zok. Az olvasáshoz nincs tü­relmem, csak olykor-olykor a Nők lapját böngészem vé­gig­— Nem szoktam elmenni hazulról, ha itthon vagyok — kapcsolódik be a beszél­getésbe Marika. — Nincs a fiatalok számára megfelelő szórakozóhely, a velem egy­idős lányok pedig már férj­hez mentek. Három műszak­ban dolgozom, ezért hétvé­geken rámfér a pihenés. Ol­vasni szoktam szabad időm­ben, van egy kis házi könyv­táram is. Nemrégen fejeztem be a marxista középiskolát, s még ez évben folytatni sze­retném a tanulást. Olyan jó, ha együtt vagyunk...! Radios Mihály és felesége a helybeli általános iskolá­ban tanít. Három gyerme­kük van. A legnagyobb is még csak első gimnazista. Ez a tény meghatározza a csa­lád hétvégi programját. Az édesapa a kultúrház igaz­gatói tisztségét is elvállalta, s a rendezvények nagy része szombatra és vasárnapra jut. — A gyerekeknek is egész héten bőven akad tennivaló­juk — mondja Radicsné. A nagyobbik Nyíregyházán ta­nul, a Vasvári Pál Gimnázi­umban, egész héten be kell járnia. A két kislány is so­kat utazik, mert Bogdányban nincs zeneiskola, csak Nyír­egyházán tanulhatnak zenét, így csak hétvégeken lehet együtt a család. Szombaton kitakarítunk, a gyerekek is rendbe teszik saját szobáikat, én előkészítem a vasárnapi ebédhez valót. Ha már min­dennel elkészültünk, akkora gyerekek olvasnak. Mind­egyik nagyon szereti a köny­veket. Este tovább nézhetik a tévé műsorát is. Hétvégén nekem is több idő jut olva­sásra — folytatja. Ilyenkor módom van szakmai köny­vek olvasására is. Ebben az évben kezdtük el a számtan új módszerrel való tanítását. Alapos felkészültség szüksé­ges hozzá. Vasárnap a gye­rekek is tovább maradhatnak az ágyban. Szeretnek ágy­ban olvasni. Ebéd után a fér­jem elmegy a kultúrházba, a fiú a moziba, én pedig a lá­nyokkal beszélgetek, játszunk. Ők is megtanultak már ké­zimunkázni, szívesen csi­nálják. Most, hogy jön a me­legebb idő, kevesebbet lesz­nek itthon hétvégén is. A fiam testnevelés tagozatos, gyakran jár versenyekre. A nagyobbik lányom pedig énekkaros, most vasárnap Ti- szalökre mennek szerepelni. De esténként ilyenkor isösz- szegyűlik a család, s olyan jó, ha mind az öten együtt vagyunk! Vasárnap is segít... Lisovszki Józsefék négy gyereket neveltek fel, de azok már elkerültek a faluból. A családjuk és a munka elszólí­totta őket otthonról. Az édes­apa raktárosként dolgozik a tsz-ben, felesége háztartás­beli. — Minden hétvégén őket várjuk haza, vagy mi me­gyünk — mondja Lisovszki- né. A Nyíregyházán lakó fiamékkal gyakran találko­zunk. A többi gyermekünk azonban messzebb került, őket ritkábban látjuk. A lá­nyom Pesten dolgozik, ha­vonta egyszer tud hazajönni. A legkisebb fiam most kato­na a Dunántúlon, talán hét­végén ő is megjön. Kará­csonykor, vagy más nagy ün­nepen összejön a család. Ilyenkor az unokákkakgyütt tizenketten vagyunk. Szá­momra ezek az év legszebb napjai. A házimunkából a hét végére is jut, 12 sertést, 30 tyúkot, 8 kacsát, 4 nyulat nevelek, ezeknek mindig en­niük kell. Ha csak ketten vagyunk a férjemmel, akkor olvasgatunk. De szeretek ké­zimunkázni is. A férjemnek vasárnap is 6ok elfoglaltsága van. Társadalmi munkát vé­gez a népfrontban, tanács­tagként is dolgozik. Gyakran keresik fel az emberek prob­lémáikkal. Kántor Éva Míg a tanárképző főiskola tudományos munkájának me­gyei gyakorlati hasznosításá­ra az egyes tanszékek kutatási területéből eredően a társada­lomtudományokon át a mű­vészetig — addig a mezőgaz­dasági főiskolán, képzési funkciójukból adódóan ez a terület a mezőgazdaságot öleli fel. Mit „importálhat” a me­gye erről a főiskoláról, ahol alapvető feladataink miatt eleve másfajta kapcsolatok alakultak ki a tanácsokkal és az üzemekkel? Itt ugyanis egyes szakokon az ország, vagy a fél ország szakember­utánpótlásáról gondoskod­nak. Jellemző, hogy előbb kötöttek szerződést együttmű­ködésre más megyékkel, mint a Nyíregyházi városi Tanáccsal, a megyei tanács­csal pedig papírok nélkül is kialakultak kapcsolataik. Gyakorló gazdaságok E kapcsolatok első lép­csői a gyakorló gazdaságok. A mezőgazdasági főiskolának ugyanis sokkal nagyobb szüksége van az élő gyakor­latra, mint a tanárképzőnek, enélkül lehetetlen volna az értékes gépek, berendezések tanulmányozása. Kilenc gaz­daságot jelölt ki a MÉM er­re a célra, zömmel szabolcsi nagyüzemeket. Ezenkívül a bázisgazdaságokkal és üze­mekkel is jó kapcsolatokat alakítottak ki, túljutva a for­mális együttműködésen. Űj eredmény, hogy például a TESZÖV kezdeményezésére a végzős hallgatók szakdolgoza. taikhoz. más esetben pedig tudományos diákköri dolgo­zathoz megyei gazdaságokból kannak olyan kutatási té­mát, amelyet később haszno­sítani tudnak. Ezt az új le­hetőséget most próbálják ki, jónak Ígérkezik a diákok szár­nyakat bontogató tudomá­nyos munkájához. Példával pedig a két kar oktatói járnak a hallgatók előtt, így tapasztalatokat nem A jelölt A 93. számú nyíregyházi tanácsi választókerület a vasúton túl elterülő Ságvári- telep egynegyede, mintegy ötszáz ember lakhelye, már­cius 6-án új tagot küld a Nyíregyházi Városi Tanács­ba. A megbízatás váromá­nyosa Béres Zoltánná köz­gazdász, aki mellett egyhan­gúlag tették le voksukat a jelölőgyűlés részvevői. Munkások, vasutasok lak­ta „földszintes”, kertes vilá­got képvisel majd, ha meg­választják. Olyan, ahol nem csupán az orvoslásra váró feladatok miatt várnak sokat tőle, hanem ahol egy köztisz­teletnek örvendett előd, Nyír­egyháza díszpolgára, az el­hunyt Torna Péter munkás­sága a mérce. Béres Zoltánnénak, a Ma­gyar Nemzeti Bank Szabolcs- Szatnftir megyei Igazgatósága főcsoportvezetőjének, egy­szersmind szakszervezeti tit­kárának, aki húsz éve lakik képviselt területén, lesz ten­nivalója bőven. Szüksége lesz arra az energiára, mely tem­pós beszédéből visszhangzik, élénk szemében tükröződik. — Nehéz a rangsorolás — mondja tervei leltározásakor —. ígérni csak azt Ígérhe­tem, hogy ami tőlem telik, megteszem. Az, hogy mi és mikor valósul meg, nem csak tőlem függ... De nézzük sor­jában. Egy régi gondunk szű­nik meg május 1-én: elkészül a várossal összekötő köldök- zsinór, megépül a vasúti fe­lüljáró. Vége lesz a sorompó­nál való toporgásnak, keve­sebb lesz az elfecsérelt idő. Régen nyom minket az utak állapota. Az a kevés járda, ami van, még Torna Péter bácsi érdeme. Útjaink télen keményre fagynak, ta­vasszal és ősszel latyakosak, nyáron pedig porzanak. Fon­tos lenne a réges-rég kicsivé lett bolt nagyobbal történő felváltása, ha lehetne egy presszó építése, egy rendes könyvtár megteremtése: a közművesítés fokozása. — Milyen változásokkal kell majd munkája során számolnia? — Hatalmas összeggel to­vább bővítik a gumigyárat. Az OTP már parcellázza azokat a közművesített tel­keket, melyeken az új dol­gozók egy része otthonra lel. A tőszomszédságunkban levő gyár terjeszkedése munkaal­kalmat adhat azoknak az asszonyoknak, akik lehetősé­gek híjján állást eddig nem vállalhattak. — Egy felelősségteljes fő­állás, egy szakszervezeti funkció mellé most egy har­madik — más jellegű — el­foglaltság sorakozik. Nem lesz ez sok? — Kár lenne tagadni: iz­gulok, habár egészséges, mi több, szükséges feszültségnek érzem azt, ami most bennem vibrál... Sok lesz-e? Hiszem, hogy nem... bár a bank is tel­jes embert kíván, szakszer­vezeti feladatom is sok ener­giát köt le és családom is van. Munkahelyem támogat, a pártvezetőség tagjai a je­lölő gyűlésen is részt vettek. Nagyon bízom választóim­ban. A segítőkészség sok je­lét tapasztaltam; a közös ügy érdekében társadalmi mun­kát is ajánlottak. Nagyon tisztességes, rendszerető, megbízható emberekkel va­gyok körülvéve, akik környe­zetükért mindent megtesz­nek. — Az egyhangú jelölés a bizalmat jelzi. Miképp őriz­hető meg ez a bizalom? — Elsősorban őszinteség­gel. Azzal, hogy észrevételei­ket, bajaikat, — de örömei­ket is, — hűen továbbítom és őket is mindenről tájékozta­tom. Ezzel szeretném össze­fogni az embereket... Meglepetés A zárszámadó közgyűlé­sen megkülönböztetett figyelem, várakozás ült az arcokra, amikor be­jelentették, hogy az ellen­őrző bizottság beszámolója következik. Vajon kit ma­rasztalnak el, hol találnak hibát? Hiszen nem a leg­jobb érzés a nagyközösség előtt pellengérre kerülni. A bizottság elnöke a je­lentés fontosságát mintegy aláhúzva tagoltan, emelt hangon adta elő mondandó­ját. A szokásos statisztiká­val kezdte: hol, hányszor ellenőriztek, hány napot töltöttek a köz érdekében. Röviden értékelte az egyes ágazatokat, majd így sum­mázta: különösebb rendel­lenességet nem találtak, a kisebb hibák megszünteté­sére a helyszínen felhívták a figyelmet. Már mindenki megnyugodott — nem érte szó a ház elejét — és akkor jött a meglepetés. Az a bizottság, amelyik­től az elmarasztalás a ter­mészetes, az ellenőrzés so­rán megállapította, hogy a műhely dolgozói olyan le- és felrakodó szalmaszállító pótkocsit szerkesztettek, amivel olcsóbbá, könnyeb­bé tették a munkát, meg­gyorsították a betakarítást. Ezért javasolták a közgyű­lésnek: jutalmazzák meg a műhely dolgozóit. A javaslat a vállaji Rá­kóczi Termelőszövetkezet közgyűlésén hangzott el. Cs. B. SpeidI Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents