Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-05 / 54. szám

1977. március 5. KELET-MAGYARORSZÁG 3 Nők a közéletben „IGAZ. HOGY NŐ. de talpraesett,' és meglátják, hogy jól fogja képviselni az önök érdekeit a vezetésben"’. Sokan emlékeznek még az effajta sovány érvelésre, ami. kor nőt jelöltek a tanácsba, a népfrontbizottságba, az szb- be. vagy más szervezetbe, ve­zető posztra. Ha néhány év­vel ezelőtt nő szólalt fel vala­milyen tanácskozáson sokan megmosolyogták. „Mit szól bele? Nem is ért hozzá”. Puskás Istvánnét nemrégi­ben megtapsolták. Ő a bese- nyődi tsz egyik brigádveze­tője. Ez a parasztasszony tag­ja a megyei tanácsnak és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának. Legutóbb ezen a magas fórumon gyakorlati példákkal fejtette ki, hogyan érvényesül a párt szövetségi politikája. ízes magyarsággal szólt, hozzáértően. Nagy tet­szést aratott. Tóth Józsefné a BEAG Uni- versil nyíregyházi gyárában üvegfúvó munkásnő. Magas közéleti tisztséget tölt be. a megyei népfrontbizottság al-' elnöke. S ez ma már termé­szetes. Egyik alkalommal, amikor ő vezette a tanácsko­zást. a pesti küldött megkér­dezte: „ki ez a jól felkészült asszony?” Kissé meglepődött, amikor megmondták, hogy üvegfúvó munkás. VÁLTOZOTT A NŐK MEGÍTÉLÉSE, az emberek szemlélete a nőkkel szem­ben. Különösen így van ez a párt 1970-ben megjelent nőpolitikái határozata óta. amely fordulatot eredménye­zett a nők társadalmi, gaz­dasági, de különösen közéleti megbecsülésében, elismerésé­ben. Jobban odafigyelnek szavukra, javaslataikra Vá­lasztáskor mostanában már nem a százalékarány ked­véért választanak munkás, paraszt vagy értelmiségi nő­ket különböző vezető tiszt­ségre. Figyelembe veszik kép­zettségüket. képességüket, rá­termettségüket. Szabolcs- Szatmárt a legfelsőbb tör­vényhozásban, az országgyű­lésben nyolc nő képviseli. Me­gyénkben az összes tanácsta­gok száma 5337. Ebből a nők száma 1359, vagyis több, mint 25 százalék. A megyei tanácsban harminchármán, a városiakban nyolcvanan, a nagyközségi és községi ta­nácsokban több mint 1200-an képviselik felelősséggel vá­lasztóikat. A népfrontbizott­ságokban 36 százalék a nők aránya. A KISZ-vezetőknek a fele megyénkben nő. KI3Z- titkáraink többsége a lá- nyok-fiatalasszonyok sorából kerül ki. HA NÉHÁNY ÉVVEL EZ­ELŐTT a valóban érzéke­nyebb lelkületű nőket sike­rült megválasztani tanács­tagnak. akkor éppen erre az érzékenyebb lelkületre hivat­kozva „csak” a tanács szoci­ális és kulturális bizottságai­ban volt hely részükre. Ma már a női agrárszakemberek, közgazdászok, tervezők, mér­nökök beleszólnak egy me­gye ötéves tervének, egy vá­ros jövőjének formálásába, szocialista nagyüzemeink ve­zetésébe. Sokszor elmondjuk, milyen szép sikereket ért el Szabolcs és a megyeszékhely a gyermekintézmények épí­tésében, bővítésében. Büsz­kék vagyunk rá, hogy orszá­gosan is felfigyeltek rájuk. De azt már kevesebben tud­ják, hogy a bölcsődék, óvd- dák, iskolák építésének, e nagy társadalmi munkaak­ciónak nők voltak a kezde­ményezői. „Félre a szemé­remmel!” — hirdettek társa­dalmi összefogást a cigányta­nulók írószerekkel. ruhák­kal való ellátásáért. És kez­deményezésüket siker kísér­te. Tizenötezer kismama van gyermekgondozási szabadsá­gon Szabolcsban. Kik java­solták. hogy ne feledkezze­nek meg róluk? Kik indítvá­nyozták az olvasómozgalmat körükben? A vezető poszton dolgozó nők! Kevesen tud­ják, hogy egy vezető óvónő, Géczi Lászlóné, egy iskola­igazgatónő, Figula Györgyné és egy főiskolai tanárnő Lengvári Józsefné nevéhez fűződik a kezdeményezés, amely meghirdette a szülők pedagógiai nevelését. Kidol­gozták az általános, a közép-, s ami különösen fontos, a szakmunkásképzőbe járó ta­nulók szülei részére, hogyan segíthetik gyermekeik neve­lését. E pedagógiai füzetek alapján tartanak előadásokat a szülői munkaközösségekben a szülők részére. Közmegelé gedést keltett Botpaládon és a szatmári falvakban, ami­kor megtudták, hogy Varga Zoltánná tanárnőt a „Sza bolcs-Szatmárért” díjjal tűn tették ki. Fáradhatatlanul dolgozik, talpal választóiért, interpellál, ha szükséges. Ki ne ismerné Juliska „nénit”, a kántorjánosiak megyei ta­nácstagját. aki nemcsak a tsz-ben áll helyt, hanem e magas fórumon is, és szenve­délyesen szól a nők. elismeré­se, szakképzésük biztosítása, vezetői posztokra való bát­rabb állításuk ügyében? Éppen ezért szükséges megbízást adni nekik, va­lóban közéleti emberekké formálni őket. Kádár János a XI. kongresszus zárszavában a következőket mondotta: „Régi marxista tétel: egy társadalom haladó jellegét megbízhatóan le lehet mér­ni azon. hogy milyen ott a nők helyzete. Minthogy a szó. cialista társadalom a legha­ladóbb társadalom, ennek a nők társadalmi helyzetében is meg kell mutatkoznia”. EZÉRT MINDENNAP CSE. LEKEDNI KELL. Ügy. hogy valóban ne csupán ünnepi gesztus legyen a nőkérdés, a nőpolitikával való foglalko­zás, hanem szerves része gyakorlati politikánknak. Farkas Kálmán VAGBP Százmillió a szolgáltatásra A fehérgyarmati METRIPOND forgácsolóműhelyében Vln- cze Pál köszörűs 120 tonnás vásűti hídmérlegek éltengelyét munkálja meg síkköszörűgépen. (Gaál Béla felvétele) A nyíregyházi vasszerke­zeti és gépipari vállalat ter­melőüzemeit átvette a Bu­dapesti Fémmunkás Vállalat. A szolgáltató részlegek fej­lesztésére a tervidőszak vé­géig 100 millió forintot költ a VAGÉP. A budapestiek ki­fizetik az álló- és forgóesz­közök értékét, a saját fej­lesztési alap mellé bankhitelt vesz fel a VAGÉP és a szol­gáltatás fejlesztési alapból a megyei tanács is hozzájárul a rekonstrukcióhoz. Az Acél utcáról fokozatosan a Lujza utcára költözik a vállalat, a fejlesztés azonban Mátészal­kát és Kisvárdát is érinti. Az éves, illetve a középtá­vú terv március 15-re készül el, de két újdonságról máris beszámolt Markovics Gyula igazgató. Március 1-én új stá­tust alakítottak: az ipari­tanulók oktatója tölti be. Célja a fiatal szakemberek sok oldalú képzése. Március közepétől a Zsiguli személy- gépkocsik garanciális javítá­sát is elvégzik a Lujza utcán. Néhány hét múlva a vállalat Mátészalkán új üzemrészt nyit, amelyben az órák javí­tása mellett órák árusításá­val is foglalkoznak majd. Idén hasonló üzemrészt nyit­nak a Jósavárosban, az V. öt­éves terv végéig Kisvárdán is átadnak egy javító és árusító üzletet. Májustól a gépjármű-tulaj­donosok újdonságnak örül­hetnek. "'ismeretes, hogy a gépkocsikat a Lujza utcán készítik elő a műszaki vizs­gára, ezután „egy füst alatt” ugyanitt, másik műszerrel el­végzik a hatósági kontrollt is. A gépkocsiszervizben szeptembertől két műszakban termelnek, de még így sem tudják maradéktalanul kie­légíteni az igényeket, az át­futási idő nem mondható rö­vidnek. Ez főleg amiatt van, hogy hiányoznak a telepről a segédüzemek. A fejlesztés be­fejezése után a gépjárműja vító üzem kapacitása a jelen­leginek a háromszorosára nő. Ezen belül a személygépko­csik javítási tevékenységét a duplájára növelik. Jelenleg Miskolcra és Debrecenbe vi­szik megyénkből a teher­gépkocsikat garanciális javí­tásra, valamint egyes és ket­tes szemlére. A tervidőszak végétől ezeket a szolgáltatá­sokat is elvégzik a Lujza ut­cán. A nyíregyházi Széchenyi utcán lévő óra- és ékszerja­vító üzemben hamarosan új szolgáltatást vezetnek be: ho­zott aranyból és aranytár­gyakból átalakításokat vál­lalnak. Ezért a szolgáltatásért eddig a fővárosba kellett utazni. Az ékszerészeket a 107-es szakmunkásképző in­tézetben képezik. A fejlesz­tés során a vasas szakmában tanuló fiataloknak tanmű­helyt építenek. Újdonság lesz az is, hogy megkezdik az elektromechanikai és műszer­ipari alkatrészek készítését, javítását. Több hiányzó cikk előállításával segítik majd a szolgáltatást. Az új irodák mellett elárusító helyet ala­kítanak ki, ahol kisebb alkat­részeket vásárolhatnak a gépjármű-tulajdonosok. Az igényektől függően bővítik az üzemanyag- és tüzelőolaj- kutak kapacitását. Jelenleg 400-an dolgoznak a vállalat­nál, 1980-ban várhatóan 700- an fognak dolgozni. A szol­gáltatás színvonalának növe­lése érdekében számos mun­kást több szakmára tanítanak meg. (n. D Folytatódnak az ipari szövetkezetek mérlegzáró közgyűlései A február 25-én elkezdő­dött tanácskozások óta ed­dig négy, a megyei KISZÖV felügyelete alá tartozó ipari szövetkezet tartotta meg az 1976. évi mérlegzáró közgyű­lését. Ma, szombaton kerül sor az elmúlt évi munkát is értékelő és az évi feladatokat is ismertető mérlegzáró köz­gyűlésre a Nagykállói Cipő­ipari, a Demecseri Építő, a Kisvárdai Építő, a Nagyhalá­szi Építő, a Nagykállói Épí­tő, valamint a Nyíregyházi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezetekben. A nyíregy­házi fodrászoknál vasárnap, a Kisvárdai Ruházati és a Fodrász Szövetkezetnél hét­főn kerül sor a mérlegzáró közgyűlésekre. LEHETNE JOBBAN? Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1976 decemBeré- ben határozatot hozott a gazdasági munka színvona­lának javítására. Minden ember a maga munkaterü­letén tudja mi az, amin vál­toztatni kell. Ezért kérde­zünk meg sorozatunkban szocialista brigád vezetőket: milyen területen látnak ed­dig kihasználatlan tartalé­kokat. Aki válaszol: Balogh György, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat nyíregyházi malma Kinizsi Pál ezüstkoszorús szocialis­ta brigádjának vezetője. — Molnárnak lenni az ország legmodernebb mal­mában első látszatra úgy tűnik, a világ legkönnyebb dolga. A gépkocsikból, va­gonokból silótornyokból bekerül a búza a mosóba. Onnan emberi kéz érintése nélkül koptatáson, őrlésen át légleválasztással a kor­pa és a liszt silókba jut. A finom és a rétes liszt kilós, kétkilós tasakokba kerül. Mi csomagoljuk az asztali darát is. Nyíregyházát és környékét látjuk el kenyér- és tésztaliszttel. Gyártunk ezenkívül Demecserrtek ipari lisztet. A korpát a ta­karmánykeverőbe küldjük. — Itt minden automati­kus vezérléssel működik, az irányító pultról egy gombnyomással indítjuk az egész malmot. Akkor mi­nek ide a munkáskéz, — tehetnék fel a laikusok a kérdést. Január 1 óta há­rom műszakban üzemel a malom. Az ötemeletes gé­pekkel, csövekkel zsúfolt épületben egy műszakban nyolcán vagyunk bent. Fel­adatunk, hogy a vezérlőfül­kén kívül ellenőrizzük a gépeket. Igaz, a havi és az éves kötelező karbantartá­son túl hetekig, hónapokig alig van ránk szükség. Ha viszont egy törés, egy sza­kadás van, akkor már a molnároknak kell közbelép­ni. Gyors munkával csök­kenthetjük az állási időt. — Gondunk a minőség. Egyik oldalról az őrlési fo­lyamatban lehetne fokozni a minőséget. A másik ol­dalról jobban kellene vé­deni a fehér árut. De néz­zük külön-külön: — A lisztet előírt minő­ségben a különböző búzák­ból itt a malomban kever­jük ki. Nyíregyháza és kör­nyéke és az ország is jobb Aki válaszol: Balogh György szocialista brigádvezető minőségű lisztet kap a ma­lomból, mint amit a minő­ségi követelmények előír­nak. Ez abból adódik, hogy jelenleg finomabb malom­ipari termékekre a feldol­gozó iparnak, a kereskede­lemnek nincs szüksége, pe­dig mi jobb minőségű lisz­teket is tudnánk nyerni a búzából. — Megoldatlah a kenyér­liszt kiszállítása a malom­ból. A szakosított állattartó telepekre a korpát, a takar­mánykeveréket már tartály- kocsikban szállítják. Vá­kuumszerű leválasztó rend­szerrel továbbítják a kocsi­ból az abraktakarmányt a silókba. Ezekhez szennyező­dés nem jut. — Kenyérlisztből a ma­lom silójában ömlesztve 70 vagon lisztet tárolunk ál­landóan. A kenyérgyárakba, a pékségekbe a lisztet in­nen gépkocsikon szállítják. A fehérárut szállítás előtt zsákokba öntjük. Azokat szállítószalagokon, vagy vállon tehergépkocsikra rakjuk. A kenyérgyárakban leszedik, raktárba, dagasz­tótekenőkbe cipelik. Közben persze sok a szennyeződési lehetőség. A nyitott, pony­vás teherkocsi liszt szállí­tására csak szükségből al­kalmas. A cipekedés a mai technikai fejlettség ‘mellett nem szükségszerű. — A három műszak be­vezetése óta a gépek ki­használása teljes. Az ener­gia- és az anyagtakarékos­ságnál kell még előbbre lépnünk. A csepeli felhí­váshoz való csatlakozásban is itt tudtuk a legtöbbet vállalni. A munkakörülmé­nyek javításánál a jövőben az új malmok tervezésénél a koptatok zaját kellen* csökkenteni. Az utolsó év T ízgyermekes család­ban elsőnek szüle­tett. Rá várt, hogy elsőnek adjon haza fillé­reket is. Erre kényszerüli, mikor elvégezte a hat ele­mit. Az apa néhány hol­don gazdálkodott, fuvart vállalt; alig várta, hogy az idősebb gyermek segít­sen valamit. Sok mindent megpróbált Veres Lajos, míg katona­időt ért. Akkor meg majd a háború tartotta fogva. Nagy szerencséje volt, hogy végül is épen került haza. Egészségével azon­ban hosszabb ideig gyen­gélkedett. De még így is részt vett az új világ, megalakuló karhatalmi szervezetében. 1950-ben tér vissza a polgári életbe. — Községemben, Nagy- ecseden a lecsapoló víz­gazdálkodási társulat vil­lanyhálózat építésére ke­resett munkásokat — em­lékezik. — Azonnal jelen- keztem. Felvettek. De én úgy csináltam a munká­mat, hogy tanultam is a villanyszerelést. Három év múlva szakmunkás- vizsgát tettem Nyíregyhá­zán. Közben nősülés. Házépí­tés. Meg kell becsülni minden forintot. A ház nem nagy ugyan, de nincs tovább — most már a fe­leségével együtt — senki lába alatt. — ötvenhétben csatol­ták az ecsedi telepet Má­tészalkához. Annyival ne­hezebb lett, hogy be kellett járni és távolabbi munka­helyeken dolgoztunk. Sok felesleges idő elfecsérlő- dött a be- és hazajárás­sal. Ha vonattal tettem ezt, várakozni kellett az indulásra, ha kerékpárral, lassú volt. Valóban — gondolkodik az akkori helyzeten —, próbatételes idő volt. Kezdettől vonalépítésnél dolgozik. Az új és kicse­rélt vezetékvonalak hosz- szára mégcsak közelítően sem tud adatot. így tö­mörít: „Sok kilométerre tehető”. — Egyik legemlékezete­sebb munkánk volt, az egyik kis Szamos menti faluba, Szamosangyalosra a villany bevezetése. Ép­pen karácsonyra végez­tünk. Azt az örömet amit ott láttam! — mosolyodik el —, Nem tudom elfelej­teni. öt szakmai dokument birtokosa. Megvan az ön­álló szerelői, a körzetve­zetői, önálló brigádvezetői, 4KF-kábel- és 20 kW-os kábelszerelői oklevele. Négyszeres kiváló dolgozd. Nagyon megszerette a szakmáját, a villanyháló­zat építését. Talán azért, le kell győzni az időjárási változatosságokat, ame­lyek elől mások kínosan védekeznek. A villanyhá­lózat-építés a legteljesebb embereket igényli, legyőz­ni esőt, havat, szelet, sárt... — Jó a keresetünk — megérdemeljük. Harmadik éve szocialista brigádot vezetek. Mindjárt az első év után, elnyertük az üze­mi vándorzászlót. Csak azt sajnálom, utolsó éve­met töltöm köztük. Nagy­szerű emberek. Jövő év­ben elérem a nyugdíjkor­határt. I dőközben másik há­zat épített Veres Lajos. Magasat, korszerűt, nagy ablakok­kal. Lányát férjhez adta szép lakodalommal. Fele­sége ugyancsak a szálkái TITÁSZ-üzemnél telefon- központos. Gyakran jár­nak együtt munkába és haza. — Busszal járunk be ecsediek Szálkára, a mun­kahelyre és vissza. Nem kell már feleslegesen vá­rakozni, sem nyomni a pedált. Asztalos Bálint /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents