Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-30 / 75. szám
1977. március 30. KELET-MACYáEORSZÁG 3 Vegyes hatás, változó nyereség Beszélgetés az építőiparban érvényes szabályozékrél A GAZDASÁGI SZABÁLYOZÓK VÁLTOZÁSA UTÁNI ELSŐ ÉV LEZÁRULT, A VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK ELKÉSZÍTETTÉK MÉRLEGBESZÁMOLÓJUKAT ÉS TÖBBSÉGÜK MÁR KI IS OSZTOTTA AZ ÉVES NYERESÉGBŐL KÉPZETT RÉSZESEDÉST. MILYEN VOLT EZ A GAZDASÁGI ÉV, HOGYAN HATOTTAK A SZABÁLYOZÓRENDSZER SZIGORÍTÁSAI A VÁLLALATOKRA, SZÖVETKEZETEKRE — ERRŐL BESZÉLGETTÜNK GARAY LÁSZLÓVAL, A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM BEVÉTELI FŐIGAZGATÓSÁGA MEGYEI HIVATALÁNAK OSZTÁLYVEZETŐJÉVEL. — A megye tanácsi ipari vállalatainak és ipari szövetkezeteinek mérlegei azt mutatják, hogy a vállalatok és szövetkezetek nagyobb része a tervezettnél jobb eredményt ért el, jobbat mint ahogy az a szabályozóváltozás miatt várható volt. — Érvényes ez a megállapítás az építőiparra is? — Nem egészen. A változás következtében az építőipart 1976-ban különböző és eltérő hatások érték. Egyrészt csökkentették a nyereséget a hatósági árváltozások, a fuvardíj változás, a bérjárulék emelése, ugyanakkor növelte az építési-szere- relési árak új szabályozása. A centralizáció ebben az ágban 30 százalék körüli nyereségcsökkentésben nyert megfogalmazást, amelyet az előbb említett hatások mellett a termelési adónak kellett volna biztosítani. — Már az indulásnál ismert volt, hogy az építőiparban a szabályozóváltozás több bizonytalansági tényezőt rejtett magaban, mint például az iparban. Ennek alapvető okai voltak. Az újonnan megjelent árjogszabály, illetve az új építési normák szerint képzett árakban az áremelkedések és a bérjárulék-emelkedések nagyobb részben ellentételeződtek — ez hosszabb távra készült viszont ezt csak az 1976. január 1. után kötött szerződésekben lehetett alkalmazni. így a teljesítmények számlázása részben még régi áron történt, a kivitelezők csak a közvetlen anyagfelhasználás begyűrűző áremelkedését érvényesíthették. Nehezítette az áttekintést — egyben eltérő feltételeket teremtett — az is, hogy a régi áras munkák részaránya igen eltérő volt. — Akkor tulajdonképpen minden vállalat és szövetkezet más-más helyzetbe került? — Igen. E tekintetben a megyei szövetkezetek nagy része előnyös helyzetben volt, csekély volumenű régi áron vállalt munkájuk 1976- ban befejezést nyert. Nem egészen állt viszont ez a két tanácsi építőipari vállalatra. Az építő és szerelő vállalat — náluk jelentős részarányt képvisel a régi áron vállalt munka, az alacsonyabb jövedelmezőségű lakásépítés — alig haladta meg a korrigált bázis nyereségét, ugyanakkor a tanácsi építőipari vállalat döntően új vállalású és jórészt mélyépítőipari tevékenységből származó munkáinak eredményeként az 1975-ös nyereséget is túlszárnyalta. — Az építőipari ágazatba tartozó 17 szövetkezet közül 10 a korábbinál jobb, vagy azt megközelítő nyereséget ért el, 3 a várt szinten maradt, míg 4 eredménye gyengébb a korrigált bázisnál is. Kiugróan jó eredményt mutat fel a mérleg alapján az Ófehértói Vegyesipari, a Baktalórántházi Építőipari, a Nyíregyházi Építőipari, a Demecseri Építőipari, az Ibrányi Építőipari Szövetkezet. — A jó eredmények mennyiben származnak a gazdálkodó szervek jobb, szervezettebb, hatékonyabb munkájából? — Egyértelműen ez még nem ítélhető meg, erre a későbbiek során az ellenőrzések adhatnak feleletet Any- nyi azonban megállapítható, hogy a kivitelező szervek egy része növelte a szabadáras munkák részarányát, ezek bruttó haszonkulcsát az építési-szerelési adó megszűnése ellenére nem csökkentette. Ennek lényegében árszínvonal-mérséklő hatást kellett volna kiváltania. Egyes szövetkezeteknél az építőipari tevékenység mellett jelentős a faipari profil is, főként a ládaipari tevékenység, ahol olyan tapasztalataink is vannak, hogy az 1976. január 1-i termelői árrendezés következtében a késztermékek ára jobban emelkedett, mint a felhasznált alapanyagoké. — A sok jó eredmény mellett említett rossz példát is. Milyen okokra vezethető ez vissza? — A lemaradók közül elsősorban a Mátészalkai Építőipari Szövetkezetét kell említeni, ahol azon objektív nehézségeket elismerve, amelyek a lakásépítés alacsonyabb jövedelmezőségéből származnak, s figyelembe véve a szolgáltató jelleg következtében felfejlesztett szervizüzem gyenge eredményét is, elsősorban belső szervezési hiányosságok, a határidők be nem tartása, az , előző évekről áthúzódó különböző jellegű problémák vezettek oda, hogy a szövetkezet veszteséggel zárta az évet. — Ugyancsak gyenge eredményt mutatott ki a Kisvár- dai Építőipari Szövetkezet is. Mégpedig olyan szervezési hiányosságok miatt, amelyek következtében nem tudta' megvalósítani az év végére ütemezett létesítmények átadását. A befejezetlen termelés emiatt aránytalanul megnövekedett, árbevételként nem számolhatták el, és ez nyereséget nem hozott. — Milyen következtetések vonhatók tehát le az építőipar múlt évi gazdálkodásáról? — Figyelembe véve a kétségtelenül mutatkozó eredményeket és fejlődést, a kiugróan jó eredményeket némi fenntartással kell fogadni, azok nem mind a hatékonyabb gazdálkodás eredményeként jöttek létre. A munkától független többletnyereség is keletkezett, ezért került sor időközben különböző intézkedésekre — a termelési adó módosítása, az árkockázati fedezet mértékének módosítása és részbeni elvonása — amelyek hivatva vannak arra, hogy a kellő átrendeződést biztosítsák, s a valóban hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözzék a vállalatokat és szövetkezeteket. Balogh József Női blúzok, nadrágok Az OKISZ Labor megrendelésére 8500 darab különböző női blúzokat, nadrágokat gyártanak az első félévben a Baktalórántházi Vegyesipari Szövetkezet textilüzemében. Képünkön: Botos Sándorné a nadrágok varrását végzi. (Elek Emil felvétele) A JÖVÖ NEMZEDÉK FELKÉSZÜLT TANÍTÓI Magasabb mércével A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán nincsenek külön párt- szervezetben a párttag hallgatók. Annak ellenére, hogy létszámuk (19), ez lehetővé tenné. Okoz-e ez nekik valamiféle feszélyezettséget? Reményi Katalin. Igaz, ő már csak „félig” hallgató, mert a KISZ-bizottság megbízott titkára is egyben. Negyedéves matematika—pedagógia szakos, 1976 áprilisában vették fel a pártszervezetbe: „Akkor még hallgató voltam. Feszélyezettség érzését soha nem keltette az, hogy közös pártszervezetben dolgozunk a tanárokkal. Olyankor van bennem egy kis drukk, amikor ifjúsági téma kerül napirendre. Elvárják, hogy szóljunk, véleményt mondjunk. Ezt meg is tesszük. Ügy látom, el is fogadják. Semmiféle megkülönböztetés nincs. Éppen annyi a jogunk és kötelességünk, mint a tanár párttagoknak.” Egyenrangúság Tóth Zsuzsa negyedéves történelem—orosz szakos: „Én 1976 októberében lettem a párt tagja. A pártéletben, pártrendezvényeken elmosódnak a különbségek tanár és hallgató között. De, hogy hallgatóként lettem párttag, ez a körülmény nagyobb követelményt támaszt. Különösen akkor, amikor annál a tanárnál vizsgázom, akivel egy pártszervezetben vagyok. Alaposan fel kell készülni. Ne várja az ember, hogy vele szemben elnézőek legyenek. Vizsgán csak hallgató— tanár viszony lehetséges. A pártban viszont egyenrangúak vagyunk. Párttag tanáraink azonban tőlünk nagyobb aktivitást várnak a nem pártrendezvényeken is, mint a párton kívüli hallgatóktól. Ez történt akkor is, amikor Hársfalvi tanár úr politikai vitakört vezetett, amelyen a közművelődési törvényről volt szó. Ránk különösen kíváncsi volt, értjük-e. felkészültünk-e belőle? Ügy érzem, "velünk szemben magasabb mércét állítanak. És ez szerintem helyes is.” Csucsi Ágnes másodéves tanító szakos. 1976 decemberében lett párttag: „Kevés még a tapasztalatom. Két taggyűlésen vettem részt. Nekem először furcsa volt, hogy megváltozott a viszony a hallgató és tanár között a párton belül. Ezt a légkört még meg kell szoknom. Tanulni kell a közéleti szereplést is. Én is több párttag tanár előtt vizsgáztam már. Ez arra ösztönzi az embert, hogy jobban készüljön, vigyázzon, le ne égjen. Nagy blama lenne.” Diákváros. Lakóinak létszáma megközelíti az 1800-at. A holnap pedagógusai, a jövő nemzedék nevelői-tanítói. Felkészültségüktől, emberi helytállásukról, eszmei elkötelezettségüktől függ jórészt, milyen lesz a felnövekvő nemzedék. Nagy gondot fordítanak itt emberi, szakmai és politikai képzésükre, nevelésükre. Nem csupán „hivatalból”, a marxista—leninista tanszéken, hanem a pártbizottságon, a pártszervezetekben is. Gáspár László, a pártbizottság titkára: „Már a XI. kongresszust megelőző időszakban (akkor még nem ő volt a pb titkára) előtérbe került a hallgatók közül a legjobbak párttaggá nevelése. Főiskolánkra 18—20 évesen kerülnek a fiatalok, s mikorra végeznek, 22—26 évesek. Ügy gondoltuk, nem jelenthet hátrányt a fiataloknak az, hogy csak tanulnak.” Főiskolai hallgatónak is lehet bizonyítani. Teljesíteni a párttagsággal járó követelményeket. Igaz, hogy itt másként, mint egy üzemben. Milyen követelményeket állítanak a főiskolán a pártba jelentkező hallgatóval szemben? A pártbizottság titkára: „Első a kiváló tanulmányi eredmény. Ennek megítélése differenciált. Lehet, hogy valaki egy közepes eredményért többet hajt, mint a másik egy jelesért. Legfontosabb az, hogy saját képességeihez mérten a maximumot adja a hallgató. A másik követelmény a közösségért végzett munka. A harmadik a politikai érettség és tisztánlátás.” Szóba sem kerülhet olyan hallgató, aki ezeknek a követelményeknek nem felel meg. Inkább több az, aki magasan teljesíti a „normát”, mégsem lehet párttag. A tanárképzőn 1650 tagja van a KISZ-nek. 59 KlSZ-alapszer- vezetben tevékenykednek a fiatalok. A fiatal párttagok itt végzik pártmunkájukat. Át sem engednek a „szűrőn” olyan fiatalt, aki pártmegbízatásainak nem tett eleget. Külső szemlélőnek nehéz megítélni, nem túl magas-e a mérce? Tény, hogy tavaly a pártba felvetteknek kétharmada főiskolai hallgató volt: nyolc fiatal. Az idei nevelési tervben 11 hallgató neve került szóba. Valóban jó előiskolája a pártnak a KISZ a főiskolán. Csak annak a hallgatónak szavaz bizalmat, lesz ajánlója, aki mindenben kiválót nyújt. Stúdium generate Működik a főiskolán a stúdium generále. Hogy mit takar e fogalom? Négyszáz tovább tanulni szándékozó középiskolás diák segítését 9 tantárgyból. Levelekben küldik részükre a feladatokat, így érkezik a megoldás. Aztán kijavítva újra megkapják. így készítik fel őket az egyetemi, főiskolai felvételre. Ez az egyik legjelentősebb pártmegbízatásuk a fiatal hallgató párttagoknak, vagy a pártba jelentkezni szándékozóknak. A legjobb diák levelezők részére az iskolai szünidőben szervezett foglalkozásokat vezetnek. Ezt a pártmegbízatást együtt végzik a fiatal tanárokkal. Pápai Mária, Tóth Zsuzsa, Be- recz Katalin, de többen is itt bizonyítottak. Most legalább tízen végeznek ilyen pártmegbízatást. A hallgató párttagok többsége KISZ-vezető. Emellett vállalják még ezt a pluszmegbízatást, közülük többen is. A főiskolán párttagnak felvett hallgatók az életben, a pályán is helytállnak. Milyen jelentősége van annak, ha valaki főiskolai hallgatóként lesz vagy lehet a párt tagja? Reményi Katalin: „Már a főiskolán bizonyíthat. Ez feltétlenül előny. Ha végzünk, olyan környezetbe kerülünk, ahol előbb megismernek, aztán évekig kell dolgozni, bizonyítani, míg valaki jelentkezhet a pártba. így meg olyan plusszal indulhatunk az életbe — s ez a pedagóguspályán különösen fontos — hogy azonnal bekapcsolódhatunk a mozgalomba. Számíthatnak ránk. Azonnal tudjuk hasznosítani az itt szerzett tapasztalatainkat a pártmunkában is. Mozgalmi tapasztalatok Csucsi Ágnes: „Sok mozgalmi tapasztalatot szerzünk a főiskolán a KISZ-ben és a pártban. Gondolom, így korábban meg tudunk felelni azoknak a követelményeknek is, amelyet elvárnak a pedagógustól, a tantestületben és a pártszervezetben.” Tóth Zsuzsa: „Nem én találtam ki: az embernek egész életében bizonyítania kell. Ezt jó mielőbb megkezdeni. Ha párttagként kezd az ember a pályán, ez pluszmunkát, fokozottabb helytállást is jelent. Ehhez kapunk segítséget. Biztos marxista—leninista világnézeti alapokkal indulunk.” A végzettek közül többen felkeresik az intézetet. Elmondják tapasztalataikat, tanácsokat kémek. Akad aztán közöttük olyan is, aki visszakerül ide oktatni, nevelni. Szabó Terézt itt vették fel párttagnak. Szerencsen tanított a gmináziumban. Most kollégiumi nevelő. Reményi Katalin is itt marad tanítani. Több itt nevelt párttag oktatója van az intézetnek. Itt maradtak a főiskolán, vagy visszajöttek. Reményi Katalin, Tóth Zsuzsa, Csucsi Ágnes és a többiek az első „fecskék”, akik a hallgatók közül elsőként lettek tagjai a pártnak. Biztosan követik majd őket a többiek. Van utánpótlás, ajánlja őket a KISZ. Ezek a fiatal pedagógusok azonban az alma matertől nemcsak főiskolai oklevéllel búcsúznak majd. hanem valamivel gazdagabban. Farkas Kálmán Amikor összeházasodtunk, összeraktuk a könyvtárunkat és kiakasztottunk rá egy táblát: „Könyvet még neked sem adok kölcsön!” Tartottuk ezt majdnem három hétig. Akkor anyám meglátogatott és kinézett két regényt. Mondtam, hogy ez kivétel, a feleségem hozzájárult. Ezek után megyek haza egy szép nemzetközi világnapon és látom, hogy két újabb könyv is hiányzik. Most már összesen négy. Az ő anyja is meglátogatott bennünket távollétemben. Node én nem járultam hozzá, hogy könyvet vigyen el. — Rád hivatkozott, hogy veled már megbeszélte! — mondta a feleségem. vitte el. Megyünk az anyósomékhoz, könyv nincs. Valaki elvitte, akinek egy könyvét anyósom nem tudja visszaadni. — Te berhelted el! M könyvek — Az más, szívem. Az • anyád szava, az szent. Három hét múlva a kölcsönkönyvtár ránk írt, hogy büntetés terhe mellett szolgáltassuk vissza egyik ritkaságát. Kiderült, hogy az anyósom azt — mutat szemrehányóan a lányára, aki egyúttal az én feleségem. — De hiszen én annak adtam oda, akinek nem tudtuk visz- szaadni a Maca Robinsonját. Maca az unokahúgom. Nagy olvasó, mint mindenki a családunkban. Számonkérésnél kijelentette, hogy a könyvet továbbadta, mert valaki elvesztette a kölcsön- könyvtári könyvét és ez éppen az. — Ki vesztette elf! — rivalltunk rá egyszerre mindnyájan. — Te! — mutatott rám pityeregve. — Ma voltam a könyvtárban, kifizettem a büntetést is helyetted. Ahelyett, hogy megköszönnétek, még kiabáltok. A könyvtári könyv tehát rendben van. De mi van a többivel? (gesztelyi)
