Kelet-Magyarország, 1977. március (34. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-27 / 73. szám
KM VASÁRNAPI MELLÉKLET 1977. március 27. 0 CÖIÖX] Visszaszólt Szilágyi Józseffel, a megyei test- nevelési és sporthivatal elnökével a minőségi és tömegsportról H ogy került ide? Mi történt, hogy nyugdíjasokra osztott munkát végez, amikor a múlt héten még a gépeken dolgozott? — kérdeztem ismerősömtől az egyik nyíregyházi munkahelyen. Röviden válaszolt: „Visszaszóltam az osztályvezetőmnek .. Azért szólt vissza, mert legutóbb az osztály valamennyi dolgozója jutalmat kapott, csak ő nem. Megkérdezte, mi a kifogás a munkája ellen. Az osztályvezető személyes sértésnek vette a kérdést. Másnap a részleg legnehezebb posztjára osztotta be. ahol nő létére több tízkilós csomagot kellett volna emelgetnie. Nem vállalta. így került a „nyugdíjasok"-nak fenntartott munkakörbe, amely merőben más, mint amit a szakmai képzése indokolna. Még egy éve van a szakképesítés megszerzéséig, de így nagyon nehéz lesz. bár az osztályvezető kegyesen megengedte, hogy a mostani munkája után egy órácskát gyakorolhat az eredeti helyén . .. Elgondolkoztam a dolgon. Nem azért, mert egyedülálló esettel találkoztam. A visszaszólás az esetek többségében mindig kockázattal jár. Az ütött szeget a fejembe, miért nem ment a más munkakörbe helyezett fiatalasszony panaszra az igazgatóhoz, a pártszervezethez, az szb- hez. Szinte már őt kezdtem okolni, amiért tűri a méltánytalanságot. Valójában a fiatalasszony elment az igazgatóhoz, aki megnyugtatta várjon türelemmel. A munkahelyi suttogásból tudta meg, az önkényeskedő osztályvezető rovásán már elég sok van. A „főnökség” még vár, s amikor csordultig a pohár — akkor akarnak intézkedni. Semmiképp nem megnyugtató az ilyen -álláspont. Nem csak azokat súlytja, akik szenvednek az önkényeskedéstől,' hanem a tulajdonképpeni vétkest is. Ha valaki alkalmatlanná, méltatlanná vált a vezetésre, nem jó megvárni, amíg teljesen „megégeti” magát és környezetét. „Sajnos,, nálunk, egyes ? munkatársak munkaidőben is átugorhatnak egy kávéra a közeli bisztróba, mások nem. Amikor egy alkalommal a férjemnek telefonáltam, hogy későn végzek, vigye haza a gyermeket az óvodából — az osztályvezetőm így szólt: takarodjak a telefontól. Én sem voltam rest visszaszólni, hogy kivel beszeljen így •. Két ember háborúskodása? Lehet, hogy az áthelyezett fiatalasszony sem mindig makulátlan? Előfordulhat, hogy az osztályvezetőnek is van némi igaza? Meglehet — de egy szinte bizonyos: ahol így elmérgesedhet a helyzet, ott nagy bajok vannak a munkatársi kapcsolatokkal, az emberi bánásmóddal. Az eseten túl van még egy megjegyzés, ami különösen elgondolkodtató. Lényege az: egyes dolgozók pontos patikamérlegen adagolják a napi jó és rossz munkát. Dolgoznak, ahogyan mondani szokták, mint a gép. Ezzel, úgy érzik, Jsigot szereznek a napközbeni lógásokra, lazításra, mert ők tehetik. A fiatalasszony mondta ezeket, s úgy gondolom, nem csupán a saját munkahelyéről beszélt. A munka gépies, látszólag kiváló elvégzése náluk egy fajta látványos alibi, hogy teljes mellszélességgel mondhassák: „Jogom van kiugrani fél órára magánügyben .. Látszólag távol jutottam a más munkát végző asszony panaszától, valójában nagyon is közel maradtam. Aki ugyanis nem alibiszerúen dolgozik — kiválóan — annak van joga a visszaszólásra, ha méltánytalanság éri. A lazításra nincs. Az ilyen típusú ember nem is tud lazítani, mert nem engedi a belső „műszer”, amit hétköznapi nyelven lelkiismeretességnek nevezünk. Még egyszerűbben szólva: megszokta, csak becsületesen tudnak dolgozni, és érezni. Ezért nem tűrik el a méltánytalanságot sem. A dolog, remélhetőleg előbb vagy utóbb elrendeződik. A fiatalasszony „kivár”, De valami még sem megnyugtató: nyugodt lehet-e a kisebb kollektíva lelkiismerete, hogy a kisujját sem mozdítja a félreállított munkatárs ügyében. Az ő lelkiismeretűk, úgy tűnik, még nem szólt vissza — önönmaguknak .. . A A legutóbbi statisztikai értékelések a w megyék közötti sportban Szabolcsot a 17. helyre rangsorolták. Miért? A mi fiataljaink talán tehetségtelenebbek, vagy nem megfelelőek a körülmények, a lehetőségek? — A statisztika rideg, egyfelől bosszantó. másrészt pedig igen tanulságos. Elöljáróban is: a szabolcsi fiatalok igen tehetségesek. 14 éves korig az úttörő-olimpiákon, a területi és az országos döntőkön az 1—6. helyen a legjobbak között vannak. 18 éves korig középfokú iskolás fiatalok bronz-, ezüst- és aranyérmei bizonyítják, hogy a legjobbak között a helyük. S ez azért is dicséretes, mert jól szervezett iskolai sport nélkül aligha beszélhetnénk a versenysport alapját képező utánpótlás neveléséről. A Jól szervezett iskolai sportról szólt. Ezek w szerint ezen a területen minden rendben van? — Ha a versenysport szemüvegén keresztül vizsgáljuk, igen. bár még számos feladat vár megoldásra. Az elmúlt évekhez viszonyítva általános iskoláinkban több a testnevelő tanár. Az iskolai szer- és felszerelésellátottság 1970-hez képest megduplázódott. Középiskoláinkban több mint 90 önálló szakosztály működik igen jó eredménnyel. Országosan elsőként alakítottuk ki az utánpótlás kiválasztásának új rendjét, a tehetségek évenkénti kiválasztását, a sportkollégiumi beiskolázást. A Az utóbbi időben valóban tapasztalható előbbre lépés, de a fejlődés nem elég gyors ütemű. Miért csak labdarúgásban és atlétikában sikerült a serdülő és az ifjúsági válogatottak kialakítása? — Három sportágban igen figyelemreméltó a fejlődés. Labdarúgás, atlétika és úszás. Ez azoknak az állásfoglalásoknak köszönhető, melyek ennek a három sportágnak a fejlesztését szolgálták. A serdülőtáborok, a sportnapközik jól szolgálták a verseny- sportot. A Nyíregyházi Városi Sportiskola pedig igen sokat tett a fiatalok neveléséért. A jó példa tehát adott: a többi sportágban is várható változás a közeljövőben. — A megyei sportvezetés tisztában van vele. hogy tanulóifjúságunk testnevelés és sportfoglalkoztatása Szabolcs-Szatmár sportjának alapkérdését jelenti. Ezért szakmailag jól irányított iskolai sportra van szükség. Terveinkben szerepel, hogy tovább javítjuk a széles körű tömeg- és versenysport lehetőségeket. mindenekelőtt az óvodai, az általános és középfokú iskolai létesítmények fejlesztésével. a szakember-ellátottsággal. A mátészalkaiak kezdeményezése: „Minden iskolához sportpark" mozgalom hogyan szolgálja elképzeléseiket? — A szalkaiak kezdeményezése követésre méltó. Építési akciójuk országosan is egyedülálló. Példájukat követték a nyíregyházi. a fehérgyarmati járásban is. Most azon fáradozunk, hogy a kisvárdai. a nyírbátori, a vásárosnaményi és a nagykállói járás területén is előbbre lépjünk. Számolunk új létesítmények építésével. Határozattá vált. hogy a jövőben új iskola csak tornateremmel épülhet. A Jósavárosban például a 9. sz. iskola így kap tornatermet, sőt uszodát. De a művelődési osztályokkal együttműködve az iskolák és a kultúrházak kapcsolatát is tovább bővítjük. Eddig 22 kultúrház szolgálja a testnevelés. a sport céljait. A statisztikai rangsorolás a számok nagy törvényét vette alapul, a helyi körülményekkel, a lehetőségekkel nem számolt? — így is lehet fogalmazni. Erre talán egy példa. Az elmúlt évben 144 olimpiai pontot szereztünk, szemben az 1970. évi 69 olimpiai ponttal. Ezek után azt gondolhatnánk, hogy minden rendben van. Pedig közel sincs így. Nézzük a pontszerzőket, atlétika 93. súlyemelés 24, ökölvívás 17. sportlövészet 5. lovaglás 4. Megyénkben 25 sportágban versenyeznek fiataljaink, s csak öt sportág tudta „hozni magát". Az adott körülmények, a lehetőségek egyformán megvannak, csakhogy miként élünk vele. milyen szinten, ez már más kérdés. Erre utal a 17. hely rangsorolása is. A Szóbeszéd tárgyát képezi, hogy Nyír- ^ egyházán a két legnagyobb sportkör fúzióját tervezik. Ezek szerint ez megfelel fejlesztési elképzeléseinknek? — Fejlesztési terveink elkészítésekor abból indultunk ki, hogy ma már nem lehet kisüzemi módszerekkel a versenysport élvonalában megmaradni, az élsportolókat megtartani. A tehetségekkel való hazárdírozás megbocsáthatatlan bűn. Éppen ezért a megyében 8—10 olyan bázis sportkört kívánunk létrehozni, amelyek az egyre növekvő követelményeknek megfelelnek. Ezt tervezzük Nyíregyházán is. A városi sportkör anyagi koncentrálása lehetővé tenné, hogy évi 10— 12 milliós költségvetéssel dolgozzon. Itt otthonra találnának a kiemelt, az olimpiai sportágak. A Kiemelt sportágakról volt szó. A fejlesztési tervük hat sportággal számol, szemben a meglévő 25-tel. Milyen elgondolások vezették a sportvezetést? — Szembe kellett nézni a tényekkel. A közmondás is azt tartja, aki sokat markol, az keveset fog. Érthető, ha a lehetőségek, a hagyományok ismeretében olyan sportágak elsődleges fejlesztésével számolunk, ahol országos szinten is versenyképesek tudunk lenni. Vegyük sorjába. Atlétikában az NYVSC A-kategóriás szakosztálya országosan is a 10 legjobb között van. Ennek szinten tartása alapvető feladat. A sportág utánpótlásnevelése érdekében egyesületi sportiskolákat kívánunk létrehozni Kisvárdán. Mátészalkán. Tiszavasváriban és Nyírbátorban. A felmérő és felkészítő jellegű táborokat tovább kívánjuk fejleszteni. A fiataloknak évente 15 járási, 25 megyei szintű versenylehetőséget kívánunk biztosítani Labdarúgásban várható-e változás? — Kiemelt sportágaink között szerepel. Ügy tervezzük, hogy a széles tömegbázis megtartása mellett minőségi előrehaladást érjünk el. 1980-ig szeretnénk Nyíregyházán egy NB II-es csapatot. Bizonyára ebben jelentős szerepet játszik majd a létrehozandó új nagy bázis sportkör is. Tovább kívánjuk alakítani a sportág bajnoki rendszeréi. Itt gondolok a serülő és az ifjúsági bajnokságokra. A szakmai követelményrendszert a megyei és a járási bajnokságokra is kidolgozzák a szakemberek, melynek bevezetését kötelezővé tesszük. Egyesületi labdarúgó-sportiskolát tervezünk Nyíregyházán. Kisvárdán és Mátészalkán. Biztosítjuk a szakember-ellátottságot. Ügy tervezzük. 1980-ig 200 szakosztály. 8000 igazolt labdarúgója vesz majd részt a különböző bajnoki küzdelmekben. A A kiemelt sportágak közé tartozik az ^ úszás, a röplabda, a kézilabda. Hogyan tovább ezen a területen? — Ami az úszást illeti. Nyíregyháza. Mátészalka. Kisvárda és Nagykálló területén számolunk a fejlesztéssel. A megyeszékhelyen az úszóoktatást szolgálja a sóstói nyitott és a fedett uszoda, és majd a jósavárosi fedett tanmedence is. Kisvárdán és Mátészalkán az úszóoktatás folyamatos nyári foglalkoztatását tesszük lehetővé. Mindkét városban lehetőséget kívánunk teremteni, hogy egyesületi úszószakosztály alakuljon és versenyképes legyen. El szeretnénk érni. hogy az V. ötéves terv végrehajtása során az általános és középfokú iskolák tanulóinak 45—50 százaléka megtanuljon úszni. — Kiemelten kezeljük a súlyemelést is. Intézkedéseink a sportág tömegbázisának megteremtését szolgálják. Ezért lehetőséget kívánunk teremteni a középfokú iskolák tanulóinak a rendszeres versenyzéséhez. Szakosztályok működnek a nyíregyházi 107., a fehérgyarmati 142., a vásárosnaményi ipari szakmunkásképző intézetben és Tiszadobon. A szakemberek jelzése szerint a 12 társadalmi egyesület szakosztálya mellett négy DSK- szakosztály létrehozása szükségszerű. Kondicionáló termek, és munkacsarnok létesítése. a felszereltség, a személyi feltételek biztosítják. hogy fejlesztési céljaink megvalósuljanak. A A legmagasabb osztállyal számolnak a w röplabdában. Adottak-e hozzá a feltételek? — Igen. Ennek a sportágnak igen szép hagyományai vannak Szabolcsban. Az elmúlt évek visszaesését most a fellendülés jellemzi, különösen az utánpótlás nevelését illetően A Nem mond ennek ellent, hogy éppen a ^ tavalyi sikeres szereplés után a Taurus női csapata visszalépett az NB II-es bajnokságtól? — Nem. Sajnos, a bázisszerv magatartása nem szolgálta a sport ügyét, de mivel más lehetőségünk nincs, tudomásul kell venni a döntését. A gumigyári tehetséges fiatalok a Spartacus-Petőfihez kerültek át, melynek női és férficsapata jelenti a bázist. Munkájukhoz mindent megadunk, hogy 1980-ig vissza tudjanak kerülni az NB I-be. Az utánpótlás nevelése érdekében serdülő és ifjúsági bajnokságokat szervezünk. A városi sportiskola is kiemelten kezeli a röplabdát. Az évente felmérő toborzottat a követelményszint szerint rendezzük meg. Az itt kiválasztott legjobb 15 leány és 15 fiú kéthetes táborozáson vesz részt. A Beszélgetésünk során többször említette; w a fejlesztési célok megvalósításához a szakemberekről gondoskodnak. Tudtommal jelenleg a megye versenysportja szakembergondokkal küzd... — Vannak gondjaink, de az utóbbi idődben számos intézkedést tettünk a szakemberek képzésére. Ebben a kérdésben igen jó partnerre találtunk a tanárképző főiskolában. Jelenleg például a kétéves edzői szakon 56 első éves hallgató készül a vizsgára. Tizenhat sportágban az idén 67-en vesznek részt segédedzői tanfolyamokon. Elrendeltük, hogy az 1972 előtt végzett segédedzők — hat sportágban 150 fő —. az idén kötelezően előírt to-, vábbképzőn vegyenek részt, mert máskülönben működési engedélyüket megvonjuk. Április 12—26 között Nyíregyházán kerül sor az országos tenisz segédedzői táborra. A nyári időszakban ezúttal is megrendezzük labdarúgásban. kosárlabdában és röplabdában a területi segédedzői táborokat. Létesítmények, beruházások nélkül a w versenysport elképzelhetetlen. Mi lesz a korábban ígért városi sportcsarnokkal? — A városi stadion jelenlegi munkacsarnokának a fűtésszerelését még az idén megoldjuk. s télen teljes intenzitással végezhetik az egyes sportágak fiataljai munkájukat. Ami a nyíregyházi sportcsarnokot illeti: várhatóan a VI. ötéves tervben, mint áthúzódó beruházás épül meg. A tervek készülnek, a létesítmény minden bizonnyal a városközpontban kap helyet. A versenysportról a szakszövetségek nélkül nem lehet beszélni. Munkájuk sok kívánnivalót hagy maga után, bár a társadalmi munkások derékhada igen sokat tesz sportága ügyéért. — Ez igen sokrétű kérdés, s éppen ezért, a megválaszolása is nem lehet egyoldalú. Megértéséhez néhány számadatot szeretnék megemlíteni. Ebben az évben például 350 versenyt kell megrendezniük, ami igen nagy szervezést és adminisztrációs munkát igényei. Igen sokat tesznek a különböző továbbképzésekért. hogy megteleiö versenybírói kar álljon rendelkezésükre. Mit lehet még tőlük a jelen esetben elvárni? A sportágak szakmai fejlesztésére szinte alig marad idejük. A kérdés tehát adott: nagyobb segítséget kell adni a szakszövetségeknek erkölcsi és anyagi vonatkozásban egyaránt. Partnereket kell szerezni, akik segítik és nemcsak bírálják munkájukat. A jelenlegi versenyszervező munkájuk mellett el kell érni, hogy az adott sportág igazi gazdái legyenek. Tehát a sportág hosszú távú tervezése feladatuk legyen. A megyei sportvezetés gondolt-e a falusi sportkörökre, hiszen itt szorít igazán a „cipő”. Általában egyszakosztá- lyosok, s a gazda személye is több helyen vitatott. — Ezen a területen nincs minden rendben. Ezzel a problémával szembe kell nézni, de nem ölbe tett kézzel. S itt nemcsak arra gondolok, hogy a megyei sportvezetés, a városi és járási sport felügyelőségek jobban figyeljenek oda. hanem arra is. hogy a gazda személye, jelen esetben a közigazgatásilag illetékes tanácsok, a bázisszervek vezetőivel felelősségteljesebben végezzék munkájukat Abban, hogy évek óta egyszakosztályos sportkörökről beszélhetünk falun, nemcsak a labdarúgás mindenáron való szeretete a hibás A sport a közművelődés szerves része: Ennek megfelelően vajon foglalkoznak-e vele a bázisszervek vezetői ? Csak kevés helyen tapasztaljuk például, hogy a közigazgatásilag illetékes tanácsok ellenőrzik a helyi sportkör munkáját, számon kérik, hogy a célnak, az alapszabálynak megfelelően működnek-e. Egyértelműen tudomásul kell venni; a sport állami irányítása azt jelenti, hogy a tanacs a gazda, s ez meghatározója kell. hogy legyen a falusi sportkörök munkájának. — Ami a sportvezetést illeti, nekünk is van jócskán tennivalónk Egy példa a sok közül. Ebben az évben közel négymilliós állami támogatással számolunk. Ügy határoztunk. hogy csak azoknak a sportköröknek adunk, ahol eredményesen dolgoznak. Elvárásainkat írásban közöltük, s ahol problémák lesznek, vagy csökkentjük, esetleg megvonjuk az állami támogatást. A jövőben nem lesz egyenlősdi. az elvégzett munka lesz az állami támogatás fokmérője. 9 Köszönöm az interjút. Dragos Gyula vasárnapig INTERJÚ i
